Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-31 / 256. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. október 31., csütörtök 3» Heves megyébe látogatott Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára (Folytatás az 1. oldalról) ötéves terv céljait e tekintetben sikerült teljesíteni. A tervek megvalósításában gondot jelentett, hogy kevesebb pénz állt rendelkezésre a tervezettnél és más problémák is jelentkeztek. Mindenesetre az a tény, hogy a program első szakasza megvalósult, örvendetesnek minősíthető. A kezdeti lépéseket tehát megtettük. A VII. ötéves tervben, illetve tervkoncepcióban helyet kapott az elektronizáció komplex fejlesztése és az élet minden területébe való bekapcsolása. Ennek igen fontos feltétele, hogy megvannak-e a kellő alkatrészek. Tehát ez a mikroelektronikai program továbbvitelét is je- . lenti. A KGST-in belüli integrációról szólva többek között kiemelte, hogy a szocialista országok együttműködésében a közelmúltban új szakasz kezdődött. Minden szocialista országban előtérbe került a műszaki-tudományos haladás kérdése és az is egyértelmű, hogy ezen belül az elektronika meghatározó szerepet játszik. Szólt erről a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov elvtárs, de szóba került ez a kérdés a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé legutóbbi, szófiai ülésén is. A szocialista országokban kiváló szellemi kapacitások állnak rendelkezésre, amelyeket integráltan kell a jövőben hasznosítani. Remélhető, hogy e területen az eddigieknél jóval dinamikusabb együttműködés várható. Minden bizonnyal erősödni fognak a vállalatok egymás közötti közvetlen kapcsolatai is. A robottechnika alkalmazásáról szólva azt mondotta. hogy ez is kiemelt terület a KGST szintjén. Az élőmunka kiváltása, a munka- folyamatok automatizálása ugyanis elkerülhetetlen. A hazai fejlesztési program arra épül, hogy a szocialista együttműködés minden előnyét kihasználja. De arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatás tekintetében nem csupán a vállalatokra, hanem a kutatóintézetekre is nagyobb feladat hárul a jövőben. Kifejtette, hogy a munka során egyre nagyobb szükség van a munkabrigádok, szocialista brigádok és kollektívák még színvonalasabb tevékenységére. Újszerű, újító módon kell a brigádoknál is a feladatokat meghatározni, és végrehajtani. A munka mellett azonban igen nagy szerepe van a kollektíváknak a közösségformálásban és a szocialista tudat alakításában. A tájékoztató végén Kiss Józsefné brigádvezető a gyár kollektívájának nevében ajándékot nyújtott át a Központi Bizottság titkárának. Pál Lénárd beírt a Jose Marti brigád emlékkönyvébe is. Elismerve munkájukat, buzdította őket arra. hogy a XIII. pártkongresszus rájuk háruló feladatait következetesen hajtsák végre. Pál Lénárd ezután Barta Alajos és Markovics Ferenc társaságában Egerbe indult. A megyeszékhelyen, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán Németh László, az MSZMiP Eger Városi Bizottságának első titkára, dr. Szűcs László, az intézmény főigazgatója, valamint dr. Gallovits László a pártbizottság titkára fogadta. A főiskola könyvtárának olvasótermében a magas rangú vendégnek dr. Szűcs László bemutatta a főigazgatói tanács, illetve a tanszékvezetői kar tagjait. Ezután rövid tájékoztatást adott a tanárképzés helyzetéről, az oktató-nevelő és kutatómunkáról. Elmondta, hogy az intézményben 38 éve képeznek általános iskolai tanárokat, és ez idő alatt húszezer diplomát adtak át. A főiskola jelentős szerepet vállal Északkelet- és Kelet-Ma- gyarország tanárképzésében, hiszen hat megyéből fogad hallgatókat. Az oktató-nevelő munkát húsz tanszék látja el, amelyeken 210 főállású tanár tevékenykedik, rajtuk kívül további ötven óraadó pedagógus segíti a munkát. Dr. Szűcs László hangsúlyozta, hogy az oktatók nagyon túlterheltek és épületgondokkal is küzdenek. Az 1500 nappali tagozatos mellett kilencszáz levelezős hallgatót is oktatnak. Két kihelyezett tagozatuk Budapesten, illetve Salgótarjánban működik. Szólt a bérezés gondjairól, valamint ezzel összefüggésben a tanári utánpótlás gondjairól is. Aláhúzta, hogy mindezek ellenére az ifjúsággal nincsenek politikai gondjaik. amely elsősorban az elmúlt években kialakult oktató-nevelő munka jó eredménye. A hallgatókat a rendszeres tanulásra, az olvasásra, a tudományos búvárkodásra ösztönzik. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a végzettek 85 százaléka a tanári katedra mellett marad. Hangoztatta, hogy a tanárképzésre hosszú távon is felkészült az egri intézmény, amelyben a megyei és városi párt-, illetve állami vezetés is segítségükre van. Pál Lénárd köszönetét mondott a fogadtatásért és elmondta, hogy olyan korban élünk, amikor gazdasági-társadalmi életünk alapvető feltételévé válik a korszerű műveltség. Úgy tekintjük — hangsúlyozta —, hogy az oktató-nevelő munka egyfajta szellemi beruházást jelent, amely hosszú távon az emberi erőforrások kibontakoztatását teszi lehetővé. — Büszkék vagyunk a*, egri főiskolán elért magas színvonalú oktató-nevelő munka eredményeire — mondta elismeréssel — szükség van arra, hogy az itt kimunkált módszereket és tapasztalatokat az ország más felsőoktatási intézményeiben ís hasznosítsák ... Ezt követően baráti beszélgetésre került sor. Dr. Patkó György tanszékvezető docens a fizika tanszéken folytatott spektroszkópiai és lézertechnikai kutatásokról számolt be. Dr. Nagy szágoktól. A technológiai előrelépést átgondolt rendszerszemlélet alapján segítjük elő. Ugyanakkor a tudományos-műszaki eredményeket az infrastruktúra fejlesztésének szolgálatába is állítjuk. A technológiai korszerűsítéshez 1990-ig a kormány által kiemelt támogatást kap az elektronizáció és a bioteahnológia fejlesztése, az anyag- és energiatakarékos eljárások elterjesztése. Ezekkel összefüggésben nagyobb lendületet és támogatást élvez a VII. ötéves tervidőszakban az alapkutatás, melynek serkentésére pénzügyi alapot ihoznak létre. Emellett a műszaki-fejlesztési alap odaítélésénél ezentúl a nagyobb teljesítményeket, a verseny- képesség fokozását kívánják elősegíteni. a következő években is fontos szerepet kapnak a társadalomtudományok, különösen a közgazdaságtudomány és a szociológia a politikai döntések megalapozásában. Oktatáspolitikánkról szólva Pál Lénárd elmondta, hogy alapvető célunk az egész társadalom műveltségének fokozása. Ehhez az alapokat az általános iskola szolgáltatja, melynek jól bevált módszereit a jövőben is erősíteni kívánják. Szükség van a közép- és a felsőoktatás korszerűsítésére a kiművelt emberfőkért elsődleges szerepet kap a munkára nevelés. a rendezett fegyelmezett életre való felkészítés. Az iskoláknak elő kell segíteniük a tudományos-technikai forradalom eredményeinek fogadását és átadását. Nagyon lényeges — hangoztatta —, hogy a VII. ötéves tervidőszakban a felsőoktatásban dolgozó tanárok fizetését emeljék. Emellett ugyancsak anyagi ösztönzéssel segíthetik elő a pedagóguspálya megtartó erejének növelését is. Végezetül művészetpollti- kánkról beszélt. Aláhúzta, hogy az MSZMP XIII. kongresszus-, elismerte a művészeti életben az utóbbi években elért eredményeket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy szükség van még több szocialista szellemű művek alkotására, amelyek a teremtő ember munkáját, erőfeszítéseit ábrázolják. Á művészet feladata, hogy olyan alkotásokkal jelentkezzék, amelyekkel hűen ábrázolnak, ezzel is segítve politikánk megvalósítását. A nagy sikerrel fogadott előadás után Barta Alajos mondott zárszót. Köszönettel értékelte az MSZMP Központi Bizottsága titkárának Heves megyei látogatását. Kiemelte: rövid ítt-tartózko- dása hozzájárult szűkebb hazánk jobb megismeréséhez, ahhoz, hogy a kollektívákkal véleményt cserélhetett társadalmi-gazdasági életünk aktuális kérdéseiről. Pál Lénárd az esti órákban visszautazott Budapestre. Tudósítás: Kaposi Levente Mentusz Károly Fotó: Szántó György Az egri tanárképző főiskola dísztermében József, tanszékvezető főiskolai tanár a kutatómunka nagyobb anyagi elismerését sürgette. Dr. Tóth Vilmos személyzeti vezető a tanár- utánpótlás és a bérezés kapcsolatáról szólt. Dr. Orbán Sándor főigazgató-helyettes a természettudományos tanszékek technikai ellátottságának problémáit vetette fel. Dr. Perge Imre főigazgató-helyettes pedig arról adott számot, hogy a főiskola számítástechnikai csoportja miként segíti a tanárképzést. Továbbá arról, hogy az általános és középiskolai számítástechnikai szakköröket miként látja el módszertani tanácsokkal, publikációkkal. Végezetül dr. Gallovits László a pártbizottság nevében köszönte meg Pál Lénárd látogatását, és átnyújtotta neki az egri tanárképző főiskola tudományos közleményeinek új kötetét. A Központi Bizottság titkára ezután megtekintette az Egri Főegyházmegyei Könyvtár néhány különlegességét, valamint a főiskola dísztermét Útja ezt követően a megye párt- és állami vezetőinek társaságában Eger történelmi belvárosába vezetett, ahol Németh László, városi első titkár kalauzolta végig Ebéd után, az MSZMP Oktatási Igazgatósága nagytermében művelődési és oktatáspolitikai aktívával folytatódott a program. Ezen részt vett Virág Károly, Kiss Sándor, és Schmidt Rezső, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára is. Barta Alajos köszöntötte a nagy létszámú érdeklődőket, majd Pál Lénárd tartott előadást. Bevezetőjében a kultúra és a gazdaság kapcsolatával foglalkozott. Aláhúzta, hogy hazánkban a következő években társadalmi fejlődésünk attól függ, hogy népgazdaságunk helyzete mennyire változik előnyös irányban. Ennek érdekében minden erővel a munka termelőképességét kell fokoznunk. Mindez hosz- szabb távú jövőnket szolgálja. Kultúrpolitikai felegyaránt. Mindezek az egyetemes kultúra átrendeződését is jelentik,' a korábbi alkotó hagyományok megőrzése mellett az újak, változó korunk igényeihez igazodó ismeretek hozzáadásával. Ezután arról beszélt, hogy a Budapesten immár három hete tartó európai kulturális fórum a tíz esztendővel ezelőtt Helsinkiben aláírt okmány szellemében sikeres munkát végez. Az elmúlt hetekben a fórumon termékeny viták alakultak ki a szocialista, valamint a kapitalista országok képviselői között a kultúra értelmezésében. A KGST-nemzetek delegátusai felszólalásaikban megfelelő érvekkel támasztották alá a szocialista kultúrának a marxizmus—leni- nizmus talaján nyugvó rendszerét és annak helyességét. A fórum az eddigi vélemények szerint hozzájárul Magyarország nemzetköz, tekintélyének fokozásához a világban, segíti a népek egymás közötti megértését és a kölcsönös bizalom erősítését. Pál Lénárd a továbbiakban tudománypolitikánkról szólt: kiemelte, hogy a szocializmus szövetségeseként tartja nyilván a tudományt. A tudományos kutatómunkában jelentős szerepet kap az a folyamat, hogy átvegyük a gazdasági élet különböző területeinek fejlesztéséhez szükséges külföldi tapasztalatokat, különös tekintettel a KGST-orAz előadó és az aktíva résztvevői adataink meghatározásában is tehát ebből kell kiindulnunk. A társadalom, a gazdaság intenzív fejlődési szakaszában az öntevékeny ismeretszerzés. az esztétikai igényesség és a minőség szerepe kerül előtérbe. Kiemelte, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa a gazdaságfejlesztés programja mellett nagy hangsúlyt fordított kultúrpolitikai céljaink megvalósítására is. Említette, hogy a jövőben olyan ágazatok kerülnek előtérbe, mint a modem elektronika és a számítástechnika, továbbá a korszerű technológiák elterjesztése az iparban és a mezőgazdaságban Veres Tibor fejlesztőmérnök egy manipulátor működését ismerteti A megyeszékhely történelmi belvárosában
