Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-01 / 230. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. október 1., kedd 3. VITÁRA BOCSÁTJUK Minden ötödik család lakáskörülményei javulnak Koncepció — megyénk fejlesztéséért A megyei koncepcióban foglalt célok, eszközök elősegítik, hogy a terület- és •településfejlesztés az ország- , gyűlés által ez év tavaszán elfogadott irányban folytatódjék: megyénkben is a korábbinál arányosabb. kiegyensúlyozottabb területi ipolitika érvényesüljön. A tanácsi gazdaság fejlesztésében. működtetésében a legfontosabb követelmény, hogy az életkörülmények általá- • nos javulása, különösen az alapellátás fejlődése mellett a különböző településeken élő lakosok életfeltételeiben meglévő különbségek tovább mérséklődjenek. A VII. ötéves tervidőszakban a mainál korszerűbb tanácsi gazdaságirányítási rendszer érvényesül, amelynek új elvei és elemei már ■tükröződnek a megyei koncepcióban. Ezek között különösen fontos a helyi tanácsok önálló, az eddiginél biztonságosabb gazdálkodásához szükséges anyagi alapok megteremtése, a kötelező előirányzatok, tervezési kötöttségek csökkentése, a megyén belüli elosztás normatív jellegének erősítése. Jelentősen növekednek a helyi tanácsok saját döntésű anyagi alapjai: a fejlesztést célzó pénzeszközök csaknem felével a helyi tanácsok — népességszámuk arányában — közvetlenül rendelkeznek. A saját döntési körükbe tartozó fejlesztési források értéke a jelenlegi ciklusban mintegy félmil- liárd forintot tett ki, ezzel üzemben a következő öt évben már 3,5 milliárd forint lesz. A fejlesztési források további, mintegy negyedét a helyi tanácsok a megyétől pályázat útján igényelhetik, míg a többi részt közvetlenül a megyei tanács ruházza be. Az eddiginél világosabban elkülönül a megyei, illetve a helyi tanácsok szerepe, felelőssége, döntési jogosultsága és minden ezekhez kötődő anyagi feltétel. Erősödik a tervezés nyitottsága, demokratizmusa, nő a lakosság beleszólása .a terület- és településfejlesztés közvetlen céljai kitűzésében és megvalósításában. Számítanak a lakosság anyagi részvételének növekedésére is, a településfejlesztési hozzájárulás, társulások, társadalmi munka révén. A nagyobb helyi önállóság további tartalékokat, belső erőket mozgósíthat a településfejlesztési, fenntartási célok szolgálatában. A településfejlesztésre, a lakossági ellátás javítására fordítható központilag szabályozott tanácsi források nagyságrendje — reálértékben — az előző öt évihez hasonló. A központi szabályozáson kívül eső. úgynevezett érdekeltségi bevételekkel — lakossági, vállalati hozzájárulásokkal, egyéb helyi forrásokkal — a fejlődés üteme növekedhet is. A meglévő tanácsi vagyon, intézményhálózat felújítására, fenntartására szolgáló eszközök is bővülnek. A fejlesztést szolgáló pénzeszközök területi elosztásának arányai módosulnak. Jelentősen növekszik a kisebb városok, Hatvan, Heves, valamint a községek részesedése. A községekben megvalósuló beruházások értéke az előző ötévihez képest mintegy másfélszeresére nő, ezen belül a saját források összege átlagosan több. mint négyszeresére. A községek körében a fejlődés gyorsabb lesz. A körzeti ellátó, illetve idegenforgalmi szerepkörrel rendelkező községekben a fejlődés dinamikusabb lesz. Az átlagosnál nagyobb mértékben növekednek a fejlesztés forrásai a kistelepüléseken, a társközségekben, valamint a megye északi és déli részén lévő, kevésbé fejlett infraHeves megye tanácsi és (erüieti gazdasága elmúlt ötévi fejlődésének, helyzetének elemzésével, a szükségletek, illetve a meglévő, elérhető anyagi lehetőségek számbavételével elkészült szűkebb hazánk VII., ötéves terület- cs településfejlesztési koncepciója. A koncepció — mint a VII. ötéves tervező munka első szakaszát lezáró dokumentum — a fejlődés fő irányának meghatározására, a legfontosabb célok, feladatok, összefüggések megyei szintű kijelölésére szolgál. Az elgondolásokat a megyei tanácsülés elfogadta. Az ebben foglalt fő célok és kiinduló feltételek figyelembevételével a helyi tanácsok is kidolgozták már saját településfejlesztési elképzeléseiket. Folyik ezek vitája a helyi fórumokon, testületekben és folytatódik a lakosság körében. A részletes tervjavaslatok a társadalmi vita befejezésével, az év végén, illetve a jövő esztendő elején készülnek el, ezt követően fogják a tanácstestületek a terveket megtárgyalni és elfogadni. struktúrával rendelkező helységekben. A tanácsok fejlesztési feladatait, ezek súlypontjait, fontossági sorrendjét a jelenlegi ellátási feszültségek és a szükségletek várható változása alapján lehet meghatározni. Az 1985. év végén a legjellemzőbb ellátási feszültség a városokban meglévő lakáshiány (különösen a fiatal házasok és több gyermekes családok körében), továbbá az egészséges ivóvíz' iránti szükséglet, főként a közművel még nem rendelkező, valamint több, gyengén ellátott településen. A szükségletek következő években várható alakulását jelentősen befolyásolja a lakosság számának, korösszetételének változása. A megye lakónépessége az 1986— 90. között a természetes fogyás miatt mintegy hatezer fővel csökken. A városok népesség-gyarapodásának üteme tovább lassul, az 1990-es év végére lakosságunk aránya 42—43 százalék’ lesz. A legfiatalabb korosztályok, a 6 éven aluliak száma jelentősen visszaesik, az általános iskolások létszámában 1987. évtől kezdődik a csökkenés folyamata. A 14— 18 éves korosztály létszáma ezzel szemben számottevően, mintegy 20 százalékkal gyarapszik, erősen megnövelve a középfokú tanintézetek iránti igényt. A munkaképes korú lakosság száma megyei szinten már csak kismértékben csökken, a városokban azonban a tervidőszak második felétől nő: az ötéves terv végén mintegy kétezer fővel dolgozhatnak többen a jelenleginél. Elhelyezkedésük lehetőségeinek biztosítása azonban még további vizsgálatot, egyeztetést, intézkedéseket igényel. Az időskorúak száma a korábbinál lassúbb ütemben növekszik. A szükségletek jelzett alakulása, társadalompolitikai fontossága alapján a megyei koncepció legfontosabb célként a lakáshelyzet javítását, az egészséges ivóvíz- ellátás, valamint a középfokú oktatási intézmények fejlesztését jelölte meg. Emellett fontos helyet kap a tervben az egészségügyi intézmények minőségi javítása is. A megyei tanács a rendelkezésre álló össszegeket elsősorban ezeknek a céloknak a megvalósítására fordítja : a helyi tanácsok lakásberuházási, -ellátási feladatait több, mint 500, a középfokú oktatás intézményhálózatának bővítését mintegy 300, a községi ivóvíz-ellátás javítását 140 millió forinttal támogatja. Hozzávetőlegesen 800 millió forint értékű az egészségügyi rekonstrukciós beruházásokra szánt megyei ráfordítás, az általános iskolák bővítésére pedig a koncepció 60 milliós támogatást szán. A városi tanácsok elképzeléseiben a saját források és megyei támogatás felhasználásával jelentős súlyt képvisel a lakásellátás, a közműfejlesztés és a középiskolai program. A községekben elsősorban a megnövekvő saját források teszik lehetővé a különböző ellátási hiányok pótlását. A lakosság élet- körülményei javítása szempontjából elsődleges tanácsi feladat a lakásellátás fejlesztése, az új lakások építése, a meglévők felújítása, a la- kásvagyonnal történő jobb gazdálkodás. A megyében 1986—90 között mintegy 10 ezer új lakás épül, mely az előző ötévinél mintegy 1000 darabbal kevesebb. Az összes lakásépítés 53 százaléka a városokban, 47 százaléka a községekben valósul meg. Az új építésben továbbra is meghatározó lesz a személyi tulajdonú lakás: megyei szinten a lakások 90 százaléka ilyen formában épül. A községekben elsődleges feladat az egyéni építkezők számára megfelelő telekkínálat biztosítása. A városok lakásépítése ösz- szességében az előző ötévihez hasonló mértékű lesz; de az állami lakásépítés aránya magasabb, átlagosan 18 —19 százalék körül alakul. Ezen belül a szociális bérlakások építése mintegy más- félszeresére nő az elmúlt néhány év igen alacsony szintjéhez képest. Az ilyen igények jobb kielégítése érdekében a városi tanácsok továbbra is ösztönzik a meglévő állami bérlakásokról történő lemondást. Az alacsony jövedelmű, több gyermekes és fiatal házas családok sa- játlakás-.építéséhez, vásárlásához a jövőben is kaphatnak tanácsi támogatást. A meglévő állami lakások felújítása a VII. ötéves tervben nagyobb figyelmet kap, különösen a rossz állapotú lakások kategóriájában,. ahol mintegy 200—250 lakással többet újítanak fel az ingatlankezelő szervezetek. A tervezett új építésekkel, cserékkel, állami és magánerős felújításokkal a VII, ötéves tervidőszakban a megye minden ötödik családjának javulhatnak a lakáskörülményei. A kulturális ellátás területén elsődleges feladat a megnövekvő középiskolai korosztályok oktatási feltételeinek megteremtése, az ellátás szinten tartása új intézmények építésével, bővítésével, szervezési intézkedésekkel. A tanulólétszám 20 százalékos növekedése összesen 80 osztályterem és 400 kollégiumi férőhely megvalósítását teszi szükségessé, mintegy 500 millió forintos költséggel. Az elkészült fejlesztési program szerint majdnem arányosan bővülnek az egyes városok oktatási intézményei. Az általános iskolai oktatás feltételeit a korábbinál már kisebb ütemben, döntően a községekben indokolt javítani: mintegy 60 tanterem megépítésével, s bővítésével. Az óvodai ellátás teljessé tétele is már csak néhány kisebb településen igényel férőhelybővítést. A közművelődési tevékenység fejlesztését elsősorban a meglévő oktatási és .középület-állomány jobb hasznosítására kell alapoznunk. A testnevelés és sportlétesítmények, tornatermek hálózatának fejlesztése a tanácsi pénzalapok mellett társadalmi, lakossági segítséget is igényel, Növekvő társadalmi fontosságú kérdés az egészséges ivóvíz-ellátás megoldása. Ezen belül legfontosabb a — főként a nem megfelelő vízminőségű — települések közműves vízellátásának biztosítása. A megyei tanács várhatóan 16—18 ilyen település vízmüépitését tudja a következő években jelentős ráfordítással támogatni, a lakossági, társulati források kiegészítéseként. A városokban és mintegy 20 községben a helyi forrásokból szükséges a víztermelő-kapacitást bővíteni, a különböző ellátási hiányokat pótolni. A szennyvíztisztítás és csatornázás a korábbinál gyorsabb ütemű fejlesztést igényel. Az anyagi források e téren elsősorban a városokban és üdülőterületeken tesznek lehetővé előrelépést. A településeken nagyobb figyelmet kíván a belvízelvezetés megoldása is, s ebben a társadalmi részvétel erősítése. Az egészségügyi ellátás íejesztésének elsődleges feladata a hálózat ellátóképességének, hatékonyságának növelése és az idösko- rúakról való gondoskodás. Az egészségügyi alapellátás szakmai, területi továbbfejlesztése érdekében Pétervásárán, Füzesabonyban, Kálban létesült jól felszerelt egészségügyi körzetközpont. melyekben az eddiginél többfajta vizsgálatot, kezelést biztosítanak. Bővül a körzeti gyermek- orvosi hálózat és a fogorvosi szolgálatok száma is. A középfokú ellátás elsősorban a hatvani új rendelőintézet befejezésével és a gyöngyösi kórház rekonstrukciójával javulnak. Ez utóbbi első ütemét több, mint 600 millió forintos költséggel tervezzük megvalósítani. Tovább erősödik az egri megyei kórház irá- nyitó-ellátó funkciója is. Az időskorúakról történő gondoskodás formája, intézményhálózata tovább bővül, új gondozói szolgálatok szervezésével, napközi otthonokkal. nyugdíjasházakkal. A szociális otthoni ellátás elsősorban a bélapátfalvi intézmény befejezésével, és egy új egri otthon megvalósításával fejlődik. A közlekedési hálózat területén főleg a községi úthálózat kiépítési ütemében történik a korábbiaknál nagyobb előrelépés a megnövekvő községi pénzeszközök révén. A tanácsok a meglévő úthálózat fenntartására, felújítására is többet költhetnek. A távbeszélöellátásban lévő nagyarányú elmaradások fokozatos behozatala a posta mellett a településeken működő gazdasági egységek, tanácsok, s a lakosság — eddiginél nagyobb összegű hozzájárulását is igényli. Lakossági intézményi, üzemi összefogással fejleszthető a gázhálózat is azokon a településeken, ahol a földgázbekapcsolás, illetve az engedélyezés megtörtént. A tanácsok saját forrásaikból az eddiginél várhatóan többet fordítanak a temetők fejlesztésére is. Több település összefogásával is elő kell segíteni az intézményes szemétszállítás további elterjesztését, a hiányzó lerakóhelyek. ártalmatlanítók kiépítését. A kereskedelem területén fő cél a vásárlási körülmények további javítása, a területi aránytalanságok mérséklése. A hálózat mennyiségi növekedése az előző ötéves tervekhez képest lassabban folytatódik. Előtérbe kerülnek az intenzív módszerek, a meglévő egységek rekonstrukciói, a technikai felszereltség javítása, a profilrendezés. Új egységek létesítése az új városi lakónegyedekben és több gyengébben ellátott községi településen indokolt. Továbbra is kiemelt fontosságú a kistelepülések napi- cikkellátó hálózatának korszerűsítése. az áruellátás javítása. A megyei koncepció a megye kedvező üdülési-idegenforgalmi adottságainak eddiginél jobb hasznosításával számol. A fejlesztési alapok, a tanácsi és vállalati pénzeszközök koordinált felhasználásával jelentősen javulhat az üdülőtelepülések infrastruktúrája (a vízellátás, szennyvízelvezetés, szemétgyűjtés). Folytatódik a szálláshelyek fejlesztése. rekonstrukciója. Nagyobb hangsúlyt kap a gyógyvizek hasznosítása (Eger. Bükkszék, Egerszalók), a mátrai és bükki téli sportok fejlesztése. Előbbre szükséges lépni a faltisi turizmus igényeinek kielégítésében. A kiskörei víztároló megyei partszakaszán elsősorban a vízi sportolás, horgászat teltételei fejlesztendők. A VII. ötéves tervidőszakban megyénkben is fokozódik a figyelem a környezet- védelem feladataira. Megkülönböztetett figyelmet igényel a károsodásokkal halmozottan terhelt térségek — városok, ipari területek — helyzete. Legfontosabb tennivaló a föld termőképességének visszaállítása, megóvása. a vízminőség romlásának megállítása, a levegőszennyezés csökkentése. a kommunális és ipari hulladékok gyűjtésének és ártalommentes elhelyezésének gyorsítása. Fontos, hogy nagyobb figyelmet kapjon a természeti, táji, építészeti értékek védelme, a települések arculatának igényesebb esztétikusabb alakítása. A VII. ötéves terv megyei feladatainak kidolgozása, a végleges tervek alapos előkészítése megkívánja, hogy a következő hónapokban erősödjék az együttműködés. együttes tervezés a tanácsok és a területükön működő gazdasági egységek között. Kívánatos, hogy a megyében működő gazdálkodó szervek is legyenek figyelemmel saját tervezőmunkájuk során a terülel- és településfejlesztési célokra. a megyei, körzeti, települési adottságokra, feltételekre. Különösen fontos az együttműködés a munkaerőképzést, foglalkoztatási kérdésekben, a dolgozók lakáshoz jutásának segítésében, a környezetvédelem feladataiban, valamint a lakossági, vállalati, települési érdekeket egyaránt szolgáló más infrastruktúra-fejlesztések összehangolásában. Mindezek részletes előadásával, nyilvános vitára bocsátásával a megyei és a helyi tanácsok a lakosság véleményét, javaslatait várják. Tervezzünk együtt, hogy kevesebb gonddal, elégedettebben éljünk!
