Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-22 / 248. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 248. szám ARA: 1985. október 22.. kedd 1,10 FOMUT Nevelés Gyakran hallhatjuk mostanság a szülők félig tréfás, félig komoly, de mindenképpen szigorúnak tűnő intelmét : — Viselkedj! Ez többnyire akkor fordul elő, amikor a gyerek mások előtt olyat tesz, amely megbotránkoztató vagy rossza Iható és nem maradhat intő szó nélkül. Korunk szűkre szabott pedagógiája sokunkat gyakran mosolyra derít, — nemegyszer magát a csínytevő gyereket is — más vonatkozásban viszont elgondolkodtat: — Tudja-e a gyerek, hogy egyáltalán hogyan kell viselkednie? Mérlegelni képes-e saját cselekedetét, ismeri-e a határt a rossz és a helyes között, tisztában van-e azzal, hogy amit tett, miért váltott ki a szülőkben nemtetszést? Ezek pedagógiai kérdések ! Olyanok, amelyek egyáltalán nem az óvodákra, az iskolákra, a pedagógiai módszerekkel, azok alkalmazásával tudományosán foglalkozó intézményekre tartoznak csupán, hanem a szülőkre, a gyermeknevelésért elsősorban felelős személyekre is. Világos, hogy ha valaki oktatni, nevelni akar, annak tudnia kell; mit és hogyan tegyen, ismernie kell a legalapvetőbb pedagógiai elméletet ahhoz, hogy azt a gyakorlatban alkalmazni is tudja. Az emberek manapság oly sok mindennel foglalkoznak, pénz, többletjövedelem, haszon reményében. Akik kertészkedésbe kezdenek, először is szakkönyveket vásárolnak, megrendelik a szükségesnek vélt szaklapokat, másoktól tanácsokat kérnek. Ugyanígy a barkácsolók, a borászok, a motorokkal bíbelődök, mindez így helyes, így természetes, hiszen napjainkban a szaktudás, a szakértelem nélkül még a pecázáshoz sem lehet hozzákezdeni. Mind több szülő döbben rá arra, hogy a gyermek- nevelés elsősorban az ő joga és mellőzhetetlen kötelessége. Életünk értelme a gyermek, az ő jövőjükért élünk, dolgozunk, szerzünk nagy erőfeszítésekkel nagyobb javakat, akkor elsőrendű érdekünk — az oktatási intézményekkel karöltve — biztosítani helyes nevelésüket. Ehhez is szükséges viszont az alapvető szakértelem! Ehhez is kellenek a szakkönyvek, hasznos tanácsok és elengedhetetlenül szükséges, hogy jól megismerjük saját gyermekeinket ahhoz, hogy a leginkább sikerrel kecsegtető pedagógiai módszerekben válogatni tudjunk. Ezen ismeretek megszerzésére nem szabad sajnálni az időt, a fáradtságot, hiszen nagy a tét: Utódaink sorsa és jövője. A jó szándék, a fellobbanó akarat egymagában kevés. A keményen hangzó egyszavas figyelmeztetés is: — Viselkedj! Ettől azért többre van szükség. Sokkal többre . .. Szalay István Azt szeretnénk, ha a jövőben az egész világ népei tartós békében élhetnének Losonczi Pál felszólalása az ENSZ jubileumi közgyűlésén Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fejtette ki hazánk álláspontját a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről, s az Egyesült Nemzetek Szervezetének négy évtizedes útjáról és feladatairól az ENSZ közgyűlésének 40. jubiláris ülésszakán hétfőn. Az Elnöki Tanács elnöke szombaton érkezett a világszervezet székhelyére, hogy részt vegyen az ülésszakon és az ENSZ fennállásának 40. évfordulója alkalmából rendezeti megemlékezéseken. Kíséretében van Horn Gyula, a külügyminisztérium államtitkára. Losonczi Pált Jaime de Pinies, az ülésszak elnöke köszöntötte. A magyar küldöttség padsoraiban helyet foglalt az ülésen Horn Gyula, valamint dr. Házi Vencel, hazánk nagykövete az Egyesült Államokban, Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. A világszervezet közgyűlésének üléseit a hét első négy napján az évfordulónak szentelik, csütörtökön külön ünnepi ülést is tartanak, ahol a tagállamok nyilatkozatot fogadnak majd el a jubileum alkalmából. Méltatva az ENSZ megalapításának fontosságát és áttekintve négy évtizedes tevékenységét, Losonczi Pál megállapította : Meggyőződésem, hogy e negyven év alatt az ENSZ életképességéről tett tanúbizonyságot. Bebizonyította, hogy feszültségektől terhes, bonyolult világunkban hasznosan járul hozzá korunk nyugtalanító problémáinak enyhítéséhez, alkotó nemzetközi légkör kialakításához. A közgyűlést most is az egész emberiség létfontosságú problémái foglalkoztatják. Mert nincsenek nagyobb feladatok számunkra, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, az államok közötti együttműködés fejlesztése, egy új. igazságos alapokon nyugvó gazdasági világrend kidolgozása, az apartheid elleni harc összehangolása, s az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosítása. Közös kötelezettségeinket, — amikor esallakózHétfőn délelőtt a szónokok sorát Daniel Ortega, Nicaragua elnöke nyitotta meg. A délelőtti ülésen szólalt fel Abdou Diouf szenegáli, Amin Dzsemajei libanoni elnök, 11. Moshoeshoe Mot- lotlehi, Lesotho királya, Steingrimur Hermannsson izlandi és Simon Peresz izraeli miniszterelnök, Hans- Dietriah Genscher, az NSZK és Mochtar Kusumaatmadja, Indonézia külügyminisztere. A közép-európai idő szerint este kezdődött — délutáni ülésen újabb kilenc állam vezető képviselője mondott beszédet. A szónokok sorába feliratkozott Didier Ratsiraka Madagaszkár, Aristides Pereira, a Zöldfoki Köztársaság, Salvador Jorge Blanco, a Dominikai Köztársaság elnöke. Garret Fitzgerald, Írország, Olof Palme, Svédország, Lho Sin- jong, Dél-Korea miniszterelnöke, Manea Manescu, a román államtanács alelnö- ke. Mitko Grigorov a bolgár államtanács elnökhelyettese. Ali Abdesszalam Triki Líbia. Ljonpo Dava Cering, a Bhutáni Királyság és Gosu Volde. Szocialista Etiópia k ü 1 ügymi nisz tere. lünk az Alapokmány aláíróihoz — éppen ezekben az ügyekben egyetlen pillanatra sem felejthetjük el, most sem, amikor ünnepelünk és emlékezünk. A Magyar Népköztársaság — ismert és számunkra sajnálatos okok miatt — csak tíz évvel a világszervezet megalakulása után, éppen harminc esztendeje kapott lehetőséget arra, hogy belépjen az ENSZ családjába. E kettős évfordulón úgy érezzük, hogy megbecsült, egyenjogú és — talán nPm szerénytelenség azt mondani — hasznos tagjai vagyunk a szervezetnek. Az ENSZ Magyarország számára is lehetővé teszi, hogy tevőlegesen részt vegyen minden napirendre kerülő téma, probléma megvitatásában, a döntések kidolgozásában és meghozatalában, s mi élünk a lehetőséggel. Elvi politikánkból fakad. hogy nem vagyunk passzív szemlélői a Földünkön végbemenő politikai, társadalmi, gazdasági folyamatoknak, hanem kifejtjük álláspontunkat és igyekszünk erőnkhöz mérten erősíteni a tárgyalások szellemét. A Magyar Népköztársaság az ENSZ-ben folyó sokoldalú véleménycseréket és a kétoldalú kapcsolatokat egyaránt a nemzetközi dialógus fontos, nélkülözhetetlen elemének tekinti, « elhatározott szándéka, hogy az ENSZ- ben is megpróbálja a maga eszközeivel elősegíteni egészségesebb nemzetközi légkör, biztonságosabb világ kialakítását. A Magyar Népköztársaság, népünk teljes egyetértésével, széles körű, kiegyensúlyozott külpolitikai tevékenységével arra törekszik, hogy hazánk, népünk érdekeit kifejezve biztosítsa nemzetünk függetlenségét, társadalmunk fejlődését, s egyben hozzájáruljon az emberiség megmentését és előrehaladását szolgáló felelős erőfeszítésekhez. Az Alapokmányban lefektetett, ma is érvényes elvekkel és célokkal összhangban, szövetségesei nikkel együttműködve, a jövőben is erőfeszítéseket teszünk a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti párbeszéd fenntartására, a nemzetközi együttműködés szélesítésére, a feszültséggócok politikai úton való rendezése módozatainak keresésére, a békés egymás mellett élés szellemének és gyakorlatának erősítésére. A tapasztalatok minden józanul mérlegelő politikus számára azt kell, hogy igazolják: hosszú távon a korlátozás és a diszkrimináció. különösen pedig az erőszak elhibázott út, amely nem vezethet el egyes országok, régiók, sőt, az egész világ gondjainak, problémáinak rendezéséhez. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolásának és bővítésének, a nemzeti szuverenitás feltétlen tiszteletének, a kölcsönös előnyökre épülő együttműködésnek, a problémák, viták tárgyalásos rendezésének nincs az emberiség számára elfogadható alternatívája. Ennek tudomásul (Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács elnökének beszéde EMLÉKÜLÉS BUDAPESTEN Harmincöt éves a tanácsrendszer A helyi-területi közigazgatás szocialista formája, a tanácsrendszer létrejöttének 35. évfordulója alkalmából emlékülést rendeztek hétfőn Budapesten, az Államigazgatási Főiskolán. A Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala, a Közalkalmazottak Szakszervezete és a főiskola szervezte tanácskozáson Kelemen Ferenc főigazgató köszöntötte a három és fél évtizede tanácsi munkát végző fővárosi és megyei meghívottakat. az intézmény oktatóit és a hallgatókat. Az ünnepségen Papp Lajos államtitkár, a Tanácsi Hivatal elnöke mondott megnyitó beszédet. A szocialista államigazgatás kezdeteiről szólva hangoztatta; a tanácsokkal olyan új köz- igazgatási, népképviseleti szervezet kezdte meg működését, amely a forradalmi átalakulás szervezeti és demokratikus követelményeinek megfelel. A nagyvárosoktól a kistelepülésekig mindenütt jelen lévő tanácsok nemcsak megnyerték a a tömegek bizalmát, hanem lehetővé tették a lakosságnak a hatalom gyakorlásába és saját ügyeinek Intézésébe való bevonását is. A tanácsrendszer és a tanácsok tevékenységét méltatva kiemelte, hogy á helyi államigazgatási szervek kivették részüket a szocializmus építésének minden jelentős feladatából; felelős gazdáivá váltak a terül étés településfejlesztésnek. Az elmúlt három és fél évtized tanúsítja: napjainkra a tanácsok politikai rendszerünk és államszervezetünk alapintézményeivé. társadalmi életünk fontos és megbecsült szerveivé váltak — mondotta Papp Lajos. Ezt követően előadások, korreferátumok hangzottak el a tanácsok 35 éves történetéről. a tanácsi szervezet működésének fejlődéséről, munkastílusának változásairól, három és fél évtizedes tevékenységének tanulságairól. Kádár János vezetésével Szófiába érkezett a magyar partes kormányküldöttség Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott Szófiába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron- következő ülésén. A képen: a búcsúztatás pillanatai a Ferihegyi repülőtéren (MTI-fotó: Pólya Zoltán felvétele — Népújság-telefotó — KSj Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának vezetésével hétfőn magyar párt- és kormányküldöttség utazott Szófiába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülésén, A küldöttség tagja Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Szűrös Mátyás. az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Vár- konyi Péter külügyminiszter és Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kamara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai. Tóth László közlekedési államtitkai', Kovács László, a Közponii Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, Pa- esek József altábornagy, honvédelmi- és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete. A küldöttség délután érkezett Szófiába. Tagjait a Varsói Szerződés tagállamainak nemzeti /ász- lóival fellobogózott szófiai repülőtéren Todor Zsivkov, — a ÖKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, Grisa Filipov. a BKP KB PB tagja, a'bolgár minisztertanács elnöke, Dimitr Szta.nr sev, a BKP KB titkára. Petr M laden ov, kü 1 ügym iniszier és Dobri Dzsürov. hadseregtábornok. nemzetvédelmi miniszter, a BKP KB PB tagjai fogadták Európai kulturális fórum Hétfőtől munkabizottságok Az európai kulturális fórum hétfőtől négy héten át kulturális területek szerint létrehozott, úgynevezett kisegítő munkaszervekben — munkabizottságokban — vitatja meg a napirendjén szereplő három témakört: az alkotó tevékenység, a terjesztés és az együttműködés kérdéseit. Hétfőn délelőtt a Budapest Kongresszusi Központban Varga Imre Kossuth- díjas szobrászművész és Üj- falussy József akadémikus, zenetudós elnökletével megtartotta első ülését a képzőművészetekkel. illetve az előadóművészetekkel foglalkozó két munkacsoport. SOROLT IGÉNYEK SZERINT Őszi csúcs a MÁY-nál Tegnap délelőtt Budapesten Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója tájékoztatta a sajtó munkatársait a vasút őszi csúcsszállításainak teljesítéséről, az ebből adódó gondjaikról. Elöljáróban elmondta, hogy az idén 120 millió tonna áru szállítását tervezték. Ezt időközben kocsihiány, torlódások, s egyéb problémák miatt 118 millió tonnára módosították. Ugyanakkor viszont visszautasított minden olyan vádat. ami a vasútra hárítja az exportterv valóra váltásának hiányosságait. A külföldre történő szállításokat eddig ugyanis a bázishoz képest 105 százalékra teljesítették. Az év hátralévő részében — mint azt a vezérigazgató elmondta — 32—33 millió tonna árut kell elszállítaniuk, amire megítélése szerint képesek is. Ezzel együtt sem tudják teljesíteni azonban az év közben már módosított tervüket sem. Ez részben a szeptemberi áruhiánynak tudható be. viszont a legnagyobb gondot még ma is a fuvaroztatók nem megfelelő hozzáállása jelenti. A kocsiPbrgó időn nem tudnak javítani, sőt, az inkább tovább nőtt. Az áruval megrakott vagonok pedig az iparvágányokon rostokolnak. Hiába a kényszerkirakodási lehetőség, a MÁV brigádjait sok esetben nem engedik be a gyárakba. üzemekbe. Még a lakossági szénnel megrakott szerelvények is sokáig vesztegelnek tétlenül, pedig most az az elsődleges, mindenek- előtti elszállítandó áru. Valamelyest enyhít gondjaikon a Csehszlovákiából bérelt húsz mozdony, s hasonló tárgyalásokat folytatnak a szovjet partnerrel is. Az alkatrészhiány azonban tovább nőtt, ami a magyar ipar teljesítőképességét is kritizálja. Végezetül arról esett szó, hogy az idei őszi csúcsszállítások idején sorolt igények szerint elégítik ki a megrendeléseket, ami azt jelenti, hogy mindén területen nem tudnak maximálisan eleget tenni a megrendelők kéréseinek.
