Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-21 / 247. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. október 21,, hétfő Az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszaka Ma szólal fel Losonczi Pál Pillantás a hétre Néhány nap múlva meg kezdődik a béke nemzetkö­zi éve. Jó lenne, ha a hír- ügynökségek jelentéseiben előrejelzett események im­már valóban az ENSZ által kezdeményezett rendezvény- sorozat szellemében zajla- nának. Sajnos erre egyelőre semmilyen garancia nincs .. . HÉTFŐ: Radzsiv Gandhi, India miniszterelnöke Kubába érkezik. A New Yorkba tartó politikus és Fidel Castro megbeszélése­in az el nem kötelezettek mozgalmának két kima­gasló tekintélyű vezetője cserél majd véleményt. Az előbbi a mozgalom jelenlegi, az utóbbi az elő­ző soros elnöke. KEDD: Kétnapos látogatás­ra Norvégiába utazik Ste­fan Andrej, Románia kül­ügyminisztere. A vizit jól illeszkedik az igen aktív román külpolitika összké­pébe. SZERDA: Tárgyalások kez­dődnek a spanyol kor­mány és az Egyesült Ál­lamok képviselői között. A madridi megbeszélése­ken a spanyol területen állomásozó amerikai csa­patok létszámának csök­kentéséről lesz szó. CSÜTÖRTÖK: Ünnepi ülést tart az ENSZ közgyűlése annak emlékére, hogy négy évtizeddel ezelőtt ezen a napon írták alá a világszervezet alapítói a mindmáig érvényes alap­okmányt. Az eseményre mintegy száz állam- és kormányfő érkezik New Yorkba, akik jelen lesz­nek a béke nemzetközi éve rendezvénysorozat in­dulásánál is. PÉNTEK: Peresz izraeli kor­mányfő Párizsba utazik, ahol Francois Mitterrand francia köztársasági el­nökkel tárgyal majd. A tu­niszi akció és az egyipto­mi repülőgép erőszakos eltérítése miatt igen feszült a helyzet a Földközi-ten­ger térségében, ezért kü­lönleges jelentőséggel bír a mostani találkozó. SZOMBAT: Az európai gaz­dasági közösség külügy­miniszterei kétnapos ta­nácskozást kezdenek Lu xemburgban. A napiren den várhatóan szerepel­nek majd a január else­jén esedékes spanyol és portugál belépés kérdései mellett az aktuális világ- politikai problémák is. Az ENSZ közgyűlésének jubileumi, 40. ülésszakán, amelyen már eddig is igen sok állam- és kormányfő szólalt fel, a hét első négy napján várhatóan mintegy félszázan fejtik ki vélemé­nyüket a nemzetközi hely­zetről, a világszervezet ed­digi tevékenységéről, s az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének további feladatairól. Mindjárt hétfőn délelőtt szólal fel Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki szombaton délután érkezett meg New York-ba. Uj szovjet A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Bo­risz Arisztovot nevezte ki a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterévé. Borisz Arisztov 1925-ben született. 1947-től a leningrá- di „Szvetlána" gyárban dol­gozott villanyszerelőként, technikusként, üzemvezető­ként, majd technológiai fő­mérnökként. Nagy-Britanniának azok a bányászai, akik bojkottálták a közel egyéves bányász­sztrájkot, „Demokratikus Bá- nyászszövetség'T (UDM) né­ven, megalakítják „saját" szakszervezetüket.. A lépést hosszabb ideje várni lehetett. A notting- hamshire-i és dél-derby- shire-i bányászok, vezetőik felszólításának és erős pro­pagandájának engedve — mint ez szombaton este ki­derült — az UDM életre hí­vása mellett szavaztak A szavazati arány Nottingham környékén — a második legnagyobb brit bányamezőn — 72 százalékos, a nálánál jóval kisebb Dél-Derbyshire­Az évfordulós ünnepsé­gek csúcspontja csütörtö­kön lesz. Ekkor a közgyűlés délelőtti ülésén a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának képviselői mondanak beszé­det. Ketten, a Szovjetunió és Franciaország külügymi­niszterükkel, Eduard Se- vardnadzéval, illetge Roland Dumas-val képviseltetik ma­gukat. A Kínai Népköztár­saság és Nagy-Britannia ne­vében a kormányfők — Csao Ce-jang és Margaret Tha­tcher — beszélnek, az Egye­sült Államok állásfoglalását 1952-től kezdve pártmun­kásként tevekenykedelt. 1969-től 1971-ig a leningrá- di városi tanács végrehajtó bizottsága elnökének helyet­tese, ezt követően, 1978-ig, az SZKP' leningrádi városi bizottságának volt az első titkára. Arisztov 1978 júniu­sától. a Szovjetunió varsói nagyköveteként. 1983 júniu­ban 51 százalékos volt. azaz éppen, hogy megfelelt a kí­vánalmaknak. Ez a viszály újabb magjait vetheti el. Roy Lynk, a notthingham- shire-i bányászok vezére, „a demokrácia győzelmeként" méltatta a szakadár mozga­lom létrehozását, amihez tá­mogatást kapott az Országos Szénhivataltól. Ennek elnö­ke. a félig-meddig távozó­ban levő Ian McGregor ki­jelentette, alig várja, hogy találkozzék az UDM vezetői­vel. Arthur Scargill, az orszá­gos bányászszakszervezet el­nöke viszont az UDM boj­kottjára szólította fel a szak- szervezeti mozgalmat. pedig Ronald Reagan elnök fejti ki. Reagan amerikai elnök és Sevardnadze szovjet külügy­miniszter egyaránt szerdán érkezik New York-ba. Az előzetes értesülések szerint nem kerül sor újabb talál­kozóra közöttük, Sevardna­dze azonban pénteken meg­beszélést folytat Shultz ame­rikai külügyminiszterrel a novemberi csúcstalálkozó előkészítésével összefüggő kérdésekről, egyebek között a Szovjetunió és az Egyesült Államok kulturális egyez­ményének témájáról. sától pedig külügyminiszter­helyettesként dolgozott. A TASZSZ szovjet hit- ügynökség jelentése szerint. Nyikolaj Patolicsevet, egész­ségi állapota miatt való nyugdíjba vonulására tekin­tettel mentették fel a külke­reskedelmi miniszteri köte­lezettség alól Magyar bemutatkozás Kuvaitban A kuvaiti Hyatt Regency Hotel óriástermében szom­baton megnyílt a magyar hét. amely gazdasági, művé­szeti. öltözködési és gasztro­nómiai bemutatót kínál az olajországoknak. Negyven magyar vállalat van jelen, élelmiszerek, ruházkodási és háztartási cikkek, világítási és számítástechnikai beren­dezések, beruházási javak, idegenforgalmi ajánlatok te­kinthetők meg. A nyitóünnepségre érke­zett kuvaiti közéleti és gaz­dasági személyiségeket dr. Káplár József kuvaiti ma­gyar nagykövet, Jankovits István, a kuvaiti magyar ke­reskedelmi kirendeltség ve­zetője és dr. Váradi Attila. a kiállítás igazgatója fogad­ta. A megnyitót követően, a vendégek megtekintették a kiállítást. külkereskedelmi miniszter Kettészakadt a brit bányászszakszervezet —( Küï^oïjtika] kommentárünk )— Üzenet a siraiomhazboi A VILÁGIRODALOM TÖRTÉNETÉBEN szám­talan példa volt már rá, hogy a költők gyakran nagyobb hatást gyakoroltak haláluk után a köz- gondolkodásra, mint életükben, Petőfi Sándortól Puskinig, Hriszto Botevtől Byronig sorolhatnánk a neveket, keresve a, mostani dél-afrikai esemény analógiáit. Nem kell hozzá jóstehetség, hogy elő­re lássuk: Benjamin Moloise kivégzése elemi in­dulatokat szabadít föl az elnyomott feketék köri­ben, s tovább fokozza a gyűlölt apartheid elleni harc hevességét. Világméretű tiltakozást váltott ki a korábban meghozott halálos ítéletet végrehajtása. Régen nem tapasztalt egyetértésben követelte az ENSZ Biztonsági Tanácsa (kétszer is), hogy változtas­sák meg a be nem bizonyított vádak alapján ho­zott, törvénysértő döntést. A fiatal polgárjogi harcost, az afrikai nemzeti kongresszus tagját egy rendőr meggyilkolásával gyanúsították a hatósá­gok, de a költő mindvégig tagadta bűnösségét. A kivégzést megelőző este, édesanyjával való utolsó találkozásakor Benjamin Moloise a fajüldözés el­leni harc folytatására szólította föl fekete bőrű sorstársait. Neve másnap reggelre fogalommá vált: ezrek és ezrek tüntettek, a megmozdulások átterjedtek a korábban nyugodtabb körzetekre is. s bizonyos, hogy valahol már szerveződik a Ben­jamin Moloise gerilla-csoport. A DÉL-AFRIKAI HATÓSÁGOK kihívták ma­guk ellen a világ közvéleményének ismételt fel­háborodását, s megnehezítették amerikai védel­mezőik dolgát. Nem véletlen, hogy szokásától el- 1 érően az Egyesült Államok kormánya is közben­iárt Molotse érdekében. Nem lehet másra gon­dolni, mint hogy a Botha-kormány a végletekig szándékozik fokozni az összecsapások hevességéi, bebizonyítva saját keménykezüségét és ürügyet teremtve a fekete megmozdulások minden eddigi­nél brutálisabb leverésére. Valószínűleg olyan helyzetet szeretnének kiprovokálni, amikor az el­szabadult indulatokra hivatkozva lefejezhetnék a polgárjogi mozgalmat, elhallgattathatnák még a mérsékelt ellenzéket is és vérbe fojthatnának min­den tiltakozást. AZ APARTHEID AZONBAN ezzel az újabb gyilkossággal is maga alatt vágja a fát. Egyre csökken azoknak a politikusoknak a száma, akik hajlandók egy asztalhoz ülni Bothával és kolle­gáival, nő az Afrikai Nemzeti Kongresszus te­kintélye és a számára nyújtott nemzetközi támo­gatás. Moloise üzenete a siralomházból mindenki­hez szól. aki tehet valamit a fajüldözés teljes és végleges felszámolásáért. A tömegtájékoztatás; eszközök világszerte mindenhová eljuttatták ezt az üzenetet, igy a költő halála után is tovább hat népének sorsára, az emberiség jövőjére. HORVÁTH GÁBOR Búvárúton a Vörös-tengeren VII/2. Érzések és megérzések Félálom. Csomagmegőrző sincs, nehogy bombát hagy­janak ott... A láb tehát a csomagokon — mit lehet tudni! — csak a fotófelsze­relésem két és félezer. Dol­lárban persze. A havi ke­resetem meg százharminc, Lenne, ha dollárban kap­nám. Nem árt tehát az óva­tosság, amely teljesen feles­leges. Tapasztaltuk: amit bárhol letettünk, az ott ma­radt. . Főleg, ha dolgozni kellett volna vele. A csöndesség. így két já­rat érkezése-indulása között körülnézésre is jó. Fotózni nem lehet — két kilós pisz­tolyé külön nekem elpan- tomimozta — ezért emléke­zetembe fotózom a szudáni négert, aki egy nejlonszatyor­ral érkezett. Elővett belőle két leheletfinom lepedőt. Egyel maga alá — hogy a szürke márvány ne törje —, egyet takarónak, a legyek ellen: a fejét is betakarta vele. Irigylem függetlensé­géért. Aztán egy csoport amerikai. Van közöttük két és fél méter magas és 40 ki­lós: és van áramvonalasra hízott nyolcvankilós. 65 éves anyu, türkizkék frottír kezes­lábasban. Mikor a rendőr megállítja, angolul ráför­med: először tanulj meg angolul! A többiek nevet­nek. USA über alles! Mások tévét néznek. Ka­zettáról megy a műsorfo­lyam a nagyszerű, óriás kép­ernyőjű Sony készülékeken. Stevie Wonder éneke után Micky Mouse — kimondot­tan idétlen így fél öt táj­ban, kialvatlanul —. majd egy pasi, aki a lanovka kö­telén felgyalogol egy nagy hegyre. Az út háromnegye­dén megáll, megköti cipőfű­zőjét. Mindez fotózva heli­kopterből. a lanovka ka­binjából, szárazon és vízen. Eszembe jut Ráth-Végh Ist­ván rekordere, aki egyfoly­tában ötvenhét órán át mo­solyog. Hiába, az emberi bu­taságnál nagyobb csak egy másik emberi botorság le­het. A hosszú mosolyról vi­szont a szőke jut eszembe, mielőtt elalszom. Szép álom. it Kis , víz az arcra az ivó- kútnál — biztos ébredés. Check-is, azaz újabb belé­pés és csomagbeléptetés a tranzitváróba. A Boeing 737- es valamivel lassabban. 45 másodperc alatt emelkedik fel, mint a 27 másodperc alatt felpattanó TU 154-es. de a kényelem itt is azonos. A sztyuvik közül egy sincs huszonöt éves, piros blúz­ban feszítve hozzák a dobo­zos Schwepps-t, a gyerekek közül a karonülőket össze- puszilgatják. Egyiküket meg­kérem. ugyan * engedjen be a pilótafülkébe fotózni — Boeingen most utazom elő­ször. Int — köszönöm. Ütök pár kockát, a plafon is tele műszerekkel — és eltűnő­döm, hogyan uralja a gép­madarat két negyvenkét fogú mosollyal felfegyverzett csa­ládapa, akinek a napi mond­juk tizenkét órás műszakjá­ba egy párizsi oda-visszaút is belefér normaként? Ha én Jugóba megyek nyaral­ni, az akklimatizálódásra rá­megy egy-két nap — neki meg a kontinensnyi út: ru­tin. Főleg az hát egy ilyen negyvenperces, helyi séta, alig 500 kilométer. A táj egyhangú, a homokból bo­rotvaéles szélű sziklák emel­kednek. néhol egykori víz­mosás nyoma. Minden sár­gásszürke. Emberi nyom •— sehol. Kivéve a Vörös-tengert, hajóival. Már 5—600 méte­ren lehet a gép — elég so­kat fényképeztem helikop­terből ennek pontos megíté­léséhez —. amikor végre feltűnik a VÖRÖS-TENGER. Szemre mint az Adria, csak Nagyüzem, immár a part nem fehér. Nincs idő jobban szemügyre venni: zökkenünk, földet ér a gép. Negyed tizenkettő, perzselő napsütés, árnyékban legalább negyven fok. A probléma csak az, hogy árnyék — se­hol.' A pesti kettőhöz ké­pest a negyven fok bizony nem kevés, két fotóstáská­val, nagy bőrönddel pedig legalább ötvennek tűnik. Kettőig még melegedni szo­kott — mondja valaki. Nem üti le senki. Meleg van. Otthon ilyenkor taxit ke­resünk. Itt: taxisok keres­nek bennünket. Nincs két egyforma kocsitípus, a Mer­cedes Combitól a Ford Furgonon át a Nysa-ig ter­jed a sor. Természetesen a Nysa-t választjuk, Mercedes Combiban utazzanak az im­perialisták, — no meg ez a taxi a Rudié. Rudi Kneip-e. a víz alatt aki Hurghadábói búvárpara­dicsomot varázsolt. Most a szállodájába igyekszünk, a piros reklámmatricáival még a sofőr előtti szélvédőn is teleragasztott Nysán. Nem tudom, a matrica miért ma­rad makacsul az üvegen, hi­szen az ablaktörlő folyama­tosan működik. Hátha esni fog. Állítólag 1936-ban is esett már egyszer. . . A kocsi egyébként kor­szerű: műszerfala priginá! lengyel, a kocsiszekrény ere­deti elemeit viszont néhol már pótolni kellett Nissan. Datsun. Toyota alkatrészek­kel. Megy az istenadta; a kanyarban dudál, az előzés­kor dudál, ha előzik, dudál, ha nem dudálnak vele, ak­kor is dudál. Szerintem a duda hajtja. Es valóban, mihelyt meg­érkezünk .a szállodába, a duda is elhallgat. Mi is. Senki nem vár bennün­ket! Alszunk tehát egyet A kihagyott éjszaka után. szi­eszta idején jólesik Jól esne. Mert egy órán belül be­robban az ajtpn az őre Pásztor, a Bátyó, aki többiekkel hét hete hajózi már Splitből. Akinek nem volt semmi­féle információja arról, hogy ma érkezünk, és ide — utoljára Szuezből telefonált haza —. de így érezte. Szeme harmatos: most mi vagyunk neki. nekik a ha­za. Rohanunk a kikötőbe: a hajón négerre barnult, meg­nyúlt férfiak nyelnek na­gyokat, ahogy öleljük, csó­koljuk egymást. Leveleket adunk át, tudósítunk az azó­ta történt pártkongresszus­ról éppúgy, mint az osztrák sógorokat megsemmisítő 3— 0-ról. Végül előveszünk egy rúd paprikás szalámit, és két kiló fehér kenyeret, zöld­paprikával, egy rúd bejgli­vel. otthoni vízzel és egy oldal szalonnával Döbbent csend. Valahol itt kezdődik a hazafiság; otthontól négy­ezer kilométerre. Kőhidi Imre (Folytatjuk) 7T o> cro

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom