Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-21 / 247. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. október 21., hétfő 3. Szakszervezeteink és a világ Aranyfedezet: a jó munka Hajlékony bútorok - merev gyártók Beszélgetés Máthé András belsőépítésszel Huszonnégy óra sem telt el a kiállítás megmi tója óta, de Máthé András iparművésznek, a Kép csarnok Vállalat egri Rudnay Gyula-termében be mutatott bútoraira egytől egyig fölkerült a táblácska: „Eladva”. Nemcsak szűkebb hazánk székhelyén „győzött", de szerte az országban is. arra akarlak ösztönözni az A Német Szövetségi Köztársaságban a közelmúltban szociológusok, újságírók és á szakszervezetek képviselői vitatkoztak, s az egyik résztvevő — egy szociológus -T- furcsa, meghökkentő kérdést tett fel: „Mai világunkban. legalábbis a fejlett és a közepesen fejlett országokban. függetlenül a társadalmi berendezkedéstől, szükség van-e egyáltalán szakszervezetekre?” Meg is magyarázta szokatlan kérdését. Kifejtette, hogy — elsősorban Európában — a kormányoknak, ha hatalmon akarnak maradni, megfelelő szociálpolitikai koncepcióval kell rendelkezniük. Érdekük a munkaidő csökkentésével, új munkahelyek létesítésével foglalkozni. S mégha konzervatív beállítottságúak is. tekintettel kell lenniök a bérből és fizetésből élők érdekeire. Szólt a kérdező — hivatkozva az általa említett magyar gyakorlatra — a szocialista országokról is, ahol a munkásérdekek védelme és képviselete az állami politika rangjára emelkedett. Fejtegetése igazságát senki nem vitatta, mégis, a jelenlevő szakszervezeti emberek kristálytiszta logikával bebizonyították, hogy a dolgozó emberek képviselete ma és feltehetően még sokáig csak a szakszervezetek kezében van megfelelő helyen. Persze nem lehet általánosítani. A tőkés világban éppen úgy. mint a szocialista országokban a szakszervezeteknek minden korszakban ki kellett és ki kell alakítaniok helyüket, szerepüket. hogy valóban eleget tehessenek küldetésüknek. A magyar szakszervezetek idejében felismerték ennek fontosságát* s kellő játékteret biztosítottak maguknak a szocialista társadalmi rendszer keretein belül. Elérték. hogy a dolgozó embereket érintő egyetlen kérdésben sem születik döntés véleményük kikérése nélkül. Rendszeressé váltak a kormány és a SZOT vezetőinek konzultációi, egyeztető megbeszélései, örvendetes. hogy ma már a tárcák és az ágazati-szakmai szakszervezetek vezetői is rendszeresen folytatnak véleménycserét. Kétségtelen, az itthoni sikerek, eredmények teremtettek lehetőséget, adtak tekintélyt a magyar szak- szervezetek számára a nemzetközi életben való részvételhez. A SZOT-nak és a szakmai szervezeteknek va-' lamennyi kontinensre kiterjedő, kölcsönösen hasznos kétoldalú kapcsolatai vannak. amelyek folyamatosan bővülnek. Az enyhülési folyamat kibontakozása és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom feléledése kölcsönhatásban volt egymással A hatvanas években a magyar szakszervezetek vezetői ott voltak azon kevesek között, akik a szakszervezeti mozgalomban a megkövesedett bizalmatlanság, a kölcsönös gyanakvás feloldását kezdeményezték. Először a kétoldalú kontaktusok jöttek létre, s később — ezekre építve — sikerült kontinensünkön megteremteni a többoldalú érintkezést is. Géniben. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében, kétévenként találkoztak egy-1 mással az európai szakszervezetek vezetői. A lengyel eseményekre való hivatkozással — nyugati részről — 1981 decembere óta szüneteltetik a genfi konferenciákat. de egyre inkább felismerhető a kölcsönös szándék a közös munka felújítására. Amikor a nemzetközi szakszervezeti mozgalom helyzetével foglalkozunk, utalni kell a múltra is. A második világháború végén. szervezeti Világszövetség, amely a világ valamennyi fontos nemzeti központját egyesítette soraiban. Bebizonyosodott. hogy az egyseg nem illúzió, hanem konkrét. megvalósítható lehetőség. Annak ellenére, hogy napjainkban a megosztottság a jellemző. A Szakszervezeti Világszövetség nemrégiben ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. Ez alkalommal ismét hitet tett az egység megteremtésének, helyreállításának gondolata mellett. Illúziók nélkül. a realitások tiszteletben tartásával tette ezt. Nem a szervezeti, hanem az akcióegység megteremtését helyezte előtérbe, méghozzá konkrét céllal. Mert van egy kérdés, amelyben egyetértés mutatkozik a különböző orientációjú szakszervezetek között. Ez pedig a béke megőrzésének, az enyhülés vívmányai megóvásának a kérdése. A magyar szakszervezetek ezt immár hagyományosan feladatuknak tekintik, mind a kétoldalú, mind pedig a többoldalú érintkezésben. Lehetőségeinket, s egyben felelősségünket növeli, hogy az SZVSZ elnöki tisztét a magyar szakszervezetek elnöke. Gáspár Sándor tölti be A magyar szakszervezetek februári kongresszusának középpontjában nyilván nem a nemzetközi kapcsolatok kérdésköre áll majd Hiszen itthoni feladataink nagyobbak, nagyobb erőfeszítéseket igényelnek, mint valaha. Mégis, fontos utalnunk a nehéz és következetes munkával kivívott nemzetközi tekintélyünkre Erre ugyanis csak úgy tehettünk szert, hogy itthon kedvezően alakult helyzetünk. Hiszen a nemzetközi kapcsolataink aranyfedezetét kizárólag csak az idehaza végzett eredményes munka adhatja. A művész Pécseit el. egy tervezővállalat belsőépítésze. A Dunántúlon szállodák, kórházak, művelődési házak „terei” dicsérik tehetségét, s hajlított vonalú komódok, asztalok, fotelok szerte az országban. Kitüntették a Szocialista Kultúráért éremmel, ..meghajoltak előtte laikusok és szakmabeliek. a nagy bútorgyártók viszont nem fedezték fel ötleteit. Partnerek nélkül — Teljesen belefáradtam abba az eszeveszett harcba, ami elhozhatta volna, hogy a nagyközönség is hozzáférjen munkáimhoz — mondja. — Természetesen minden formatervezőnek az a vágya, hogy sok emberre hasson ízlésével. Ennek megvalósításához viszont komoly partnerek kellenének, nemcsak asztalos cimborák. Ök hiába mesterei a szakmának. kis tételben dolgozhat nak csupán. A bútoripar irányítóit sajnos üzleti, nem pedig esztétikai alapelvek vezénylik. Nem mernek kockáztatni. „Amit a közönség eddig megvett, az a jövőben is elkel” — mondják, s elavult szabványokhoz igazodnak. Amikor neki szegezzük a kérdést, hogy miéri nem újítanak, a válaszuk: ..Ez kell az embereknek”! Pedig nem igaz. A vásárló azt veszi meg, ami van. azt szereti. amire rászoktatták. Sokan nem tudják megmondani, miért fontos a nagvszobá- ban szekrénysornak díszelegni. mégis erre áldoznak legelőször. Menjen végig egy panelház lakásain, kél-há- rom berendezési variációnál nem találkozik többel, mert az egysíkú kínálat beszűkítette a fantáziát. A választék csak az adott sémán belli! színesedik Divatdiktátorok — Kevesen szállnak szembe a kialakult szokásokkal Tisztelet a kivételnek, annak a néhány gyártónak, aki nem tespedt még bele a harcba. Sajnos, kicsiny az ő számuk. így a jelentőségük is. Mások határozzák meg a divatirányzatokat. A sötétbarna szín mai. leáldozóban levő kultuszát sem ök találták ki. hanem akik embereket, hogy cseréljék ki húsz esztendővel ezelőtti ..szerzeményüket''. Amikor ezt már tömegesen teljesítettek, meglátja, újra elj a világos színek reneszánsza Vagy itt van a kolonial kultusza. Olcsón gyártanak díszeset. A régi korok míves farag ványait leegyszerűsítve. rossz minőségben majmolják. ízléstelen sznobiz- . mus ez. mégha igénylik is az emberek. E tárgyak ,,Trabantok, Mercedes emblémával"! Már századunk első feleben megteremtették a tervezők az egyszerű formák diadalát, mégis még mindig a cirádák hozsanná- zását éljük, a polgári jólét szimbólumainak korcs dicsőítését Finomságok, jó pénzért — Járom a magam útját. Kis tételben elégítve ki azoknak az igényeit. akiknek hasonló az ízlésük. Főleg a vastagabb pénztárcája vásárlók restik tárgyaimat. hiszen az árusításukat a Képcsarnok vállalja, s ők 4fi százalékos haszonkulcsosai dolgoznak. Ha nagy léteiben készítenék e tárgyakat. bizonyára olcsóbbak lennének, de tartok tőle. hogy csúnyábbak is. Futószalagrendszerben még ma is ritkaság a precíz munka. márpedig az én bútoraimnak nemcsak a „külszine” kidolgozott. de a legeldugottabb részlete is. — A hajlított formákat n szeretem, mert terme szetben egyenes vonalak nem léteznek, azokat mi. emberek találtuk ki. Az egyszerűségre törekszem. Az anyag és a forma szépségét önmagában elégnek tartom a sikerhez, idegenkedem minden öncélú díszítéstől Tudatosan tervezek kis méretekben. mert tévhit .hogy igazán kényelmes csak a „monstrum" lehet. Kiegészítő bútorokra szakosodtam. de annyi ilyet készítettem már, hogy azokból egész lakásokat is be lehet rendezni. Nemcsak sokfeleségük. hanem azonos stílusjegyeik is erre ösztönzik a vásárlókat. — Örülök, hogy Egerben sikerem volt. Tudom, hogy csupán kevesek környezetét varázsoltam szebbé, de az elmondottakból talán kitűnik: nem csak rajtam múlott. 1940-ben létrejött a Szak- T. 7 A tanács és a lakosság partnerkapcsolata A választások óta a településfejlesztési tanácskozások az első alkalmak, hogy a városi községi testületek tagjai a település egészét érintő ügyekben képviseljék a mögöttük álló állampolgárokat. A hetedik ötéves terv koncepcióját vetik egybe fejlesztési elgondolásokkal, a várható pénzügyi lehetőségekkel. A településfejlesztési hozzájárulás ezután jelentős részét adja a tanácsok bevételének. Lényeges a célok helyes megválasztása, és a lakosság felvilágosításán múlik, hány forint lesz belőle. Helyes, ha az illetékes pénzügyiek évente felülvizsgálják az érintett lakosok helyzetét: ki lehet-e vetni rájuk ismét, vagy először a többség által elfogadott adót. Előfordulhat ugyanis, hogy időközben olyan változás áll be egy család életében, amely esetleg már mentesítésre nem jogosít, vagy esetleg éppen a mentességet teszi mdokolttá. Hogy mire kell a pénz? A lista — sajnos — hosszú. Az eddigi tanácsüléseken a legfontosabb feladatként a lakásépítést jelölték meg. Néhány adat ezzel kapcsolatban: Debrecenben tízezer lakás felépítését tervezik öt év alatt. Miskolcon, ahol 11 ezer család vár új otthonra, két és fél ezer állami lakást építenek. Szegeden a tervek szerint 5700 lakás épül a következő tervidőszakban Veszprémben és Kaposvárott egyaránt 2500—2500 lakás felépítése a cél. Sopronban a mintegy 1900 OTP- és magánerős lakás mellett körülbelül háromszázan vehetik át az áüarni erőből épült lakások kulcsait. A legtöbb helyen éppen a város, a község növekedése okoz feszültséget az oktatási feltételek romlásában. Éppen ezért a tanácsok országszerte új iskolák, óvodák építését és átadását is tervezik A tanácskozásokon a településfejlesztéstől szinte elválaszthatatlan egy másik kifejezés: településfejlesztési hozzájáró lás. Fontos tudnivaló: a hozzájárulás kivetésével nem szűnik meg a helyi tanácsok lehetősége, hogy másfajta közgon dók megoldására megint csak a lakosság hoz forduljanak anyagi hozzájárulásért. A törvényerejű rendelet is biztosítja: bizonyos közösségi létesítmények megvalósításához — főleg, ha nem túlzottan nagy befektetésről, viszont sokak igényét kifejező, népszerű dologról van szó — a lakosság anyagi segítségét kérjék. A tervek megvalósítását a jövőben is szerencsésen egészítheti ki a társadalmi munka, amelyet célszerű mind a lakosság körében, mind az üzemekben, szövetkezetekben megszervezni. Az embereket természetesen fokozottan érdekli: a tanács mit valósít meg abbói. amire a pénzüket adják. Éppen ezért a törvényerejű rendelet előírja: a lakosságot évente tájékoztatni kell a település- fejlesztési hozzájárulás felhasználásáról A mostani tanácsi üléseken azt kívánják megalapozni, hogy nemcsak a településfejlesztési hozzájárulásról, hanem az egész tanácsi gazdálkodásról számot tudjanak adni a közvélemény előtt. S meg egy fontos dolog: a szemlélet. „Miért a ti utcátokat csinálják, amikor mi is föld úton járunk?" Mindkét utcát meg keli csinálni. A tanácsok és a lakosok közös munkájával. V. L Szabó Pelei' „Az anyag és a forma szépsé gét önmagában elégnek tar tom a sikerhez, idegenkedem minden öncélú díszítéstől" Kiegészítők, amelyekből egész lakásokat is be lehet már rendezni (Foto: Konc/. Jánosi
