Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jelzésvisszajelzés Csörög a szerkesztőségi teleién. A vonal túlsó végén a Gyöngyszöv Afész elnöke. Tömören, igen nyugodt hangon közli: az egyik vendéglátó üzletüket is érintő cikk kapcsán lenne mondandója. Az adott írás szerzője — az elmúlt évek keserű tapasztalatai alapján — nyomban, ref- lexszerűen sorolná a tényeket, bizonyítékokat, amelyek különbem egyértelműen és megdönthetetlenül szólnak amellett, hogy miért tárta nyilvánosság elé a kétségtelenül meglévő hibákat. A gyöngyösi szövetkezet vezetője azonban pillanatok alatt lelohasztja az újságíró indulatokra csábító buzgóságát. Egyáltalán nincs kifogásolni, reklamálni valója, beszéli el higgadtan szándékát, ellenkezőleg, — ő csupán tájékoztatást kíván nyújtani. Mégpedig arról, hogy az újságban olvasva a hiányosságokról, azonnal megvizsgálta, most mi a helyzet. Ily módon elhárították a vétkes mulasztásokat, s azok okozója sem kerülhette el a jogos bírálatot, a felelősségre vonást. Túl azon, hogy ilyen esetben a toll forgatóját mindig öröm tölti el: részben hiúságból, részben pedig, mert mégsem voltak hiábavalóak észrevételei, egyszersmind fejét fájdalom is gyötri. Nevezetesen arra a gondolatra, hányán hánynak fittyet a különböző figyelemfelhívásokra, segítő szándékú jelzésekre! Holott azok akár cfcak kis részének megfo- gadásával, komolyan vételével meggátolható lenne gondjaink felesleges gyarapodása. Arra meg igazán kevés a példa, hogy megfelelő alkalomkor és helyen kellően igénybe vennék az informálás másik fontos csatornáját — a visszajelzés módszerét. Bűnüldöző szerveink, az igazságszolgáltatást végző, valamint államigazgatási hatóságok közismerten rendszeresen gyakorolják az úgynevezett szignalizá- ciós kötelességüket. Ami egyébként nem jelent mást. mint hogy részletesen feltárják és elemzik a bűn- cselekményeknek, a visszafejlődést előidéző, káros jelenségekhez vezető okokat, s elmondják, le is írják, mi lenne a leginkább célra vezető megoldás. Minderről pedig hivatalos formában értesítik az érdekelt vállalatokat, szövetkezeteket, intézménye- \ két. Ugyanakkor természetesen azt is méltán várják el a megkeresett cégek munkájának irányítóitól, hogy ne csak egy egyszerű levélként iktassák és süllyesszék el dossziéikban ezeket a felhívásokat, hanem válaszukban szóljanak is hozott intézkedéseikről! Sajnos, ez még mindig kevésszer történik meg. Márpedig a jelzés-visszajelzés —, amelynek az áfész elnöke .tökéletes példáját mutatta — a bajok- gondok-hibák megelőzésének elengedhetetlen esz- . koze. Szalay Zoltán Folytatta munkáját az európai kulturális fórum Az európai kulturális fórum szerdán plenáris üléssel folytatta munkáját a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozás bevezető szakaszában az eljárási szabályoknak megfelelően a záróokmányt aláíró 35 állam és az UNESCO képviselője ismerteti álláspontját az alkotás, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés kérdéseiről. A konferencia első két napján a részt vevő országok delegátusainak nagy többsége elmondta nyitó felszólalását. A küldöttek közül sokan fejezték ki elismerésüket és köszöné- tüket azért a körültekintő, korrekt előkészítő munkáért, amelyet hazánk végzett a konferencia sikeres lebonyolítása érdekében. Többen meleg szavakkal szóltak fővárosunk vendégszeretetéről, megkapó szépségéről, arról a pezsgő kulturális életről, amelyet a fórum idején szervezett művészeti rendezvények is gazdagítanak. Ahogyan az egyik szerda délelőtti felszólaló fogalmazott, Budapest élő példája az itteni vita középpontjában is álló közös európai kulturális örökségnek: ez a hagyomány a maga sokszínű gazdagságában érzékelhető a Duna-parti városban, mely ezért is kitűnő keretet ad az alkotó vitának, tartalmas eszmecserének. A fórum második napján Edward J. Brennan nagykövet, az ír delegáció vezetője elnökölt. Elsőként Ilmar Bekeris nagykövet, a svéd küldöttség vezetője szólalt fel. Áttekintette a helsinki talál- koí í után tartott úgynevezett utókonferenciák menetét, majd megállapította: a Hel- sinikben nemrég tartott 10. évfordulós ünnepségen számos külügyminiszter tett hitet a helsinki folyamat érvényessége mellett. Az európai biztonság és együttműködés előmozdítása azonban nem spontán folyamat. Ennek érdekében türelmes és kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy elérjük célunkat: Európa földjén a biztonság és a nyíltság kontinensét teremtsük meg. Edward J. Brennan nagykövet, az ír küldöttség vezetője megállapította: a kulturális fórum kiváló alkalmat nyújt a helsinki zárcr okmányban foglalt célkitűzések megvalósításához, a kultúra területén meglévő kapcsolatok fejlesztéséhez. Nem kétséges — mondotta —, hogy a tanácskozáson eltérő, sőt olykor egymással merőben ellentétes vélemények hangzanak el. Ám, ez csak a munka javára válik, hiszen az új eszmék éltetik a kulturális folyamatot. Kazimierz Zygulski kul- ' turális miniszter, a lengyel küldöttség vezetője felszólalásában azt vizsgálta: mit kell tenni azért, hogy a kultúra hozzájáruljon a feszültség forrásainak, az előítéleteknek és a bizalmatlanságnak a felszámolásához, amely ma még az államok és a nemzetek közötti kapcsolatokat mérgezi. Arra van szükség, hogy az alkotó művészek elősegítsék a bizalmon alapuló béke légkörének létrejöttét és a kölcsönös félelmek leküzdését — mondotta. Ez a tanácskozás. regionális jellegű, munkája ugyanakkor egyetemes jelentőségű, amennyiben Európa jelentős szerepet játszik a nemzetközi kulturális együttműködés fejlődésében. A Ciprusi küldöttség nevében Konsztantinosz Leon- tiu kulturális attasé azt hangoztatta, hogy a budapesti tanácskozás reményt fejez ki: a béke, a kölcsönös jobb megértés és együttműködés reményét hordozza. Ezt segítheti elő az európai művészek, értelmiségiek, a kultúra alkotói és felelősei közötti érintkezés, vélemény- csere és párbeszéd. Kole Csasule nagykövet, a jugoszláv küldöttség vezetője, neves makedón író véleménye szerint Európa — tekintet nélkül a határokra és különböző akadályokra — bölcsességet, türelmet, kitartást vár tőlünk annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a párbeszéd. A kontinens nagylelkűséget és gondolati gazdagságot vár tőlünk, bizalommal és reménnyel tekint ránk — fűzte hozzá. E bizalmat nem szabad azzal viszonozni, hogy elszalaszt- juk az egyetértés és együttműködés mostani, nagyszerű esélyét. Ezt a meglévő nehézségek ellenére is el kell kerülni. A török küldöttségvezető, Cenap Keskin nagykövet Az európai kulturális fórum szerdai plenáris ülésén szólalt fel Köpeczi Béla, a magyar küldöttség vezetője (MTI-fotó: Soós Lajos felv. Népújság-telefotó — KS) elöljáróban visszautasította a ciprusi, vádat, miszerint a török csapatok elpusztították a szigetország antik görög műemlékeit, s azt hangoztatta. hogy a török csapatok nem megszállóként tartózkodnak Cipruson. A budapesti fórummal kapcsolatban emlékeztetett arra. hogy ez a rendezvény több szempontból újszerű, s alkalmat ad arra is, hogy a résztvevők áttekintsék: mennyiben teljesítették a helsinki záróokmány ajánlásait. Hans Kühne nagykövet, a dán delegáció vezetője fontosnak tartotta, hogy az érintett kormányok élő realitássá tegyék a helsinki záródokumentumot. Helyeselte, hogy a madridi értekezlet három fő témát határozott meg a kulturális fórummal kapcsolatban : az alkotást, a terjesztést, és az egyes országok közötti együttműködést. Az, hogy az egyes delegációkban nemcsak kormányképviselők, hanem kiemelkedő kulturális egyéniségek is helyet kapnak, Helsinki szellemét szolgálva lehetővé teszi a személyes kapcsolatok bővítését — hangsúlyozta. José Maria Ullrich y Rojas, Spanyolország budapes(Folytatás a 2. oldalon) Szerdán plenáris üléssel folytatta munkáját az európai kulturális fórum (MTI-fotó, Tóth István felv. Népújság-telefoto — KS) MÜSZAKI-KÖZGAZDASÁGI HETEK ’85 A nemesítéstől — a feldolgozásig Dohánytermelők és cigarettagyártók országos konferenciája Már hagyománnyá vált, hogy ilyenkor ősszel, a me. gyei miiszaki-közgazdasági hetek rendezvénysorozatában találkoznak Egerben, az ország dohánytermelő és cigarettagyártó üzemeinek képviselői. Erre került sor szerdán délelőtt az Egri Dohánygyárban. A Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén. Hajdú-Bihar, Nógrád, Sza- bolcs-Szatmár. Pest. Szolnok. Csongrád. Bács-Kiskun. Tolna és Somogy megyékből érkezett vezetőket dr. Huszti Ferenc, a Magyar Éleimezésipari Tudományos Egyesület Heves Megyei Szervezetének titkára köszön- tötle. Ezután dr. Kandra György, a Dohánykutató Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást. Áttekintést adott a világ dohánygazdaságának helyzetéről. Aláhúzta, hogy földünk százhúsz országában a dohánytermelés, -feldolgozás és -forgalmazás állami irányítás alatt áll. A termékek 85 százaléka cigarettaként kerül a fogyasztókhoz. Ez különösen jelentős emelkedést mutat a fejlődő országokban. Az ipari államokban viszont az áremelések és a növekvő adók miatt a fogyasztás mérséklődött. Ami pedig a hazai helyzetet illeti, elmondta, hogy az elmúlt öt esztendőben jelentős fordulat következett be az ország dohánytermelésében. Elsősorban a nemesítést helyezték előtérbe, amelyből a Dohánykutató Intézet munkatársai aktivan kivették részüket. Az idén új fajtákat államilag is elismertek, és ezek a minőségi termelést segítik elő. Hangsúlyozta, hogy a kistermelők részaránya az utóbbi időben jelentősen emelkedett, munkájukat a nagyüzemek irányítják. A cél az. hogy a következő években fokozzák a terméshozamokat és a műszaki fejlesztéssel csökkentsék a kézi munkaerőt és gazdaságosabbá tegyék a termelést. Ezután Várhelyi József. az Egri Dohánygyár műszaki-termelési igazgatóhelyettese beszélt a hazai cigarettafogyasztás értékesítési eredményeiről. Elmondta, hogy a 80-as évek közepére a legfrissebb felmérések szerint hazánkban csökkent az eladásra váró cigaretták mennyisége. Ezt figyelembe véve arra hívta fel a figyelmet, hogy a dohányiparnak erőfeszítéseket kell tennie a verseny- képes cigarettafélék exportjára. Ez lehet a jövő útja. amelyért az Egri Dohánygyár már tett is lépéseket Az egriek egyébként már korábban is több kezdeményezést tettek a minőségi termelés javítására. Ajánlották a kistermelők dohányszárítókkal való ellátását, ezenkívül javasolták a cigarettagyártás nyersanyagaként a hevesi mellett a Bur- ley-dohány termelését is. Ennek feldolgozására egyébként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával 25 millió forintos költséggel egy Burley- vonalat alakítottak ki az Egri Dohánygyárban. A bevezető előadások után vitára került sor, majd a résztvevők gyárlátogatáson vettek részt. Megyei titkárságot választottak az.építők Számvetés öt év munkájáról Megyénk építőmunkásai az elmúlt öl esztendőben is eredményesen járultak hozzá szükebb hazánk arculatának formálásához. Élet- és munkakörülményeik alakulását ezért kísérte megkülönböztetett figyelemmel az Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Heves Megyei Bizottsága, illetve az irányítása alatt tevékenykedő tizenhárom alapszervezet, is. Mindezekről részletesen esett szó tegnap Egerben, az SZMT-székházban, a szak- szervezet megyei küldött- értekezletén, ahol megjelent és felszólalt Gyöngyösi István, az MSZMP KB tagja, az ÉFEDOSZ főtitkára és dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője is. Hajdú Miklós, a szakmai szakszervezet megyei titkára az elmúlt öt év eredményeiről és változásairól egyebek mellett a következőket mondotta: — Megítélésünk szerint a szakszervezeti feladatainkat a nehezebb gazdasági körülmények között, hathatós agi- tációval oldottuk meg. Számos területen könnyítették a nehéz fizikai munkát, javították a munkahelyi viszonyokat a vállalatok. De még így sem tudták megfékezni a fluktuációt, a foglalkoztatottak létszáma a beszámolási időszakban 18 százalékkal csökkent. A szak- szervezeti bizottságok a dolgozók jövedelmének emelését — mint a munkaerő megtartásának egyik eszközét — mindenkor támogatták. Az üdültetés mennyiségé ben bővült, minőségében színvonalasabbá, színesebbé vált. A vállalatok önállóságának növekedésével párhuzamosan nőtt a helyi szak- szervezeti testületek és tisztségviselők önállósága. Sokat fejlődött a gazdasági vezetők és a partner-tisztségviselők kapcsolata. Munkájuk során tapasztalható ,hogy a gazdasági vezetők egyre több kérdésben igénylik a kollektívák véleményét, a döntésekben való közreműködést. Ugyanakkor érzékelhető a változás abban is, hogy a bizalmiak és a tagság kapcsolata javult, egyre több gazdálkodó egységnél valósul meg a helyes érdekképviselet, érdekvédelem. A megyei titkár a gondokról szólva kiemelte: — Az iparágban az átlagosnál magasabb a táppénzes állomány, sokat kell még tenbi a munkahelyi rehabilitáció javításáért, a hiányszakmák megszüntetéséért — tehát az újonnan választott testületeknek és tisztségviselőknek bőven van és lesz munkájuk. A vitában hozzászólók — Varga Tamásáé, Turcsányi József, Szamos Gábor, Hegedűs Zoltán, Bokros Sándor, Nagy Zoltán, Montvai Andorné — abból a szem(Folytatás a 2. oldalon)
