Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jelzés­visszajelzés Csörög a szerkesztőségi teleién. A vonal túlsó vé­gén a Gyöngyszöv Afész elnöke. Tömören, igen nyugodt hangon közli: az egyik vendéglátó üzletüket is érintő cikk kapcsán len­ne mondandója. Az adott írás szerzője — az elmúlt évek keserű tapasztalatai alapján — nyomban, ref- lexszerűen sorolná a ténye­ket, bizonyítékokat, ame­lyek különbem egyértelmű­en és megdönthetetlenül szólnak amellett, hogy mi­ért tárta nyilvánosság elé a kétségtelenül meglévő hibákat. A gyöngyösi szö­vetkezet vezetője azonban pillanatok alatt lelohasztja az újságíró indulatokra csábító buzgóságát. Egyál­talán nincs kifogásolni, reklamálni valója, beszéli el higgadtan szándékát, el­lenkezőleg, — ő csupán tá­jékoztatást kíván nyújta­ni. Mégpedig arról, hogy az újságban olvasva a hiá­nyosságokról, azonnal meg­vizsgálta, most mi a hely­zet. Ily módon elhárították a vétkes mulasztásokat, s azok okozója sem kerülhet­te el a jogos bírálatot, a felelősségre vonást. Túl azon, hogy ilyen esetben a toll forgatóját mindig öröm tölti el: rész­ben hiúságból, részben pe­dig, mert mégsem voltak hiábavalóak észrevételei, egyszersmind fejét fájda­lom is gyötri. Nevezetesen arra a gondolatra, hányán hánynak fittyet a külön­böző figyelemfelhívások­ra, segítő szándékú jelzé­sekre! Holott azok akár cfcak kis részének megfo- gadásával, komolyan vé­telével meggátolható len­ne gondjaink felesleges gyarapodása. Arra meg iga­zán kevés a példa, hogy megfelelő alkalomkor és helyen kellően igénybe vennék az informálás má­sik fontos csatornáját — a visszajelzés módszerét. Bűnüldöző szerveink, az igazságszolgáltatást vég­ző, valamint államigazgatá­si hatóságok közismerten rendszeresen gyakorolják az úgynevezett szignalizá- ciós kötelességüket. Ami egyébként nem jelent mást. mint hogy részletesen fel­tárják és elemzik a bűn- cselekményeknek, a vissza­fejlődést előidéző, káros jelenségekhez vezető oko­kat, s elmondják, le is ír­ják, mi lenne a leginkább célra vezető megoldás. Minderről pedig hivatalos formában értesítik az ér­dekelt vállalatokat, szö­vetkezeteket, intézménye- \ két. Ugyanakkor termé­szetesen azt is méltán vár­ják el a megkeresett cé­gek munkájának irányítói­tól, hogy ne csak egy egy­szerű levélként iktassák és süllyesszék el dossziéik­ban ezeket a felhívásokat, hanem válaszukban szólja­nak is hozott intézkedé­seikről! Sajnos, ez még mindig kevésszer történik meg. Márpedig a jelzés-vissza­jelzés —, amelynek az áfész elnöke .tökéletes pél­dáját mutatta — a bajok- gondok-hibák megelőzésé­nek elengedhetetlen esz- . koze. Szalay Zoltán Folytatta munkáját az európai kulturális fórum Az európai kulturális fórum szerdán plenáris üléssel foly­tatta munkáját a Budapest Kongresszusi Központban. A ta­nácskozás bevezető szakaszában az eljárási szabályoknak megfelelően a záróokmányt aláíró 35 állam és az UNESCO képviselője ismerteti álláspontját az alkotás, a kultúra ter­jesztése és a kulturális együttműködés kérdéseiről. A konferencia első két napján a részt vevő országok dele­gátusainak nagy többsége elmondta nyitó felszólalását. A küldöttek közül sokan fejezték ki elismerésüket és köszöné- tüket azért a körültekintő, korrekt előkészítő munkáért, ame­lyet hazánk végzett a konferencia sikeres lebonyolítása ér­dekében. Többen meleg szavakkal szóltak fővárosunk vendég­szeretetéről, megkapó szépségéről, arról a pezsgő kulturális életről, amelyet a fórum idején szervezett művészeti rendez­vények is gazdagítanak. Ahogyan az egyik szerda délelőtti felszólaló fogalmazott, Budapest élő példája az itteni vita középpontjában is álló közös európai kulturális örökségnek: ez a hagyomány a maga sokszínű gazdagságában érzékelhető a Duna-parti városban, mely ezért is kitűnő keretet ad az alkotó vitának, tartalmas eszmecserének. A fórum második napján Edward J. Brennan nagy­követ, az ír delegáció veze­tője elnökölt. Elsőként Ilmar Bekeris nagykövet, a svéd küldött­ség vezetője szólalt fel. Át­tekintette a helsinki talál- koí í után tartott úgynevezett utókonferenciák menetét, majd megállapította: a Hel- sinikben nemrég tartott 10. évfordulós ünnepségen szá­mos külügyminiszter tett hi­tet a helsinki folyamat ér­vényessége mellett. Az euró­pai biztonság és együttmű­ködés előmozdítása azonban nem spontán folyamat. En­nek érdekében türelmes és kitartó munkára van szük­ség ahhoz, hogy elérjük cé­lunkat: Európa földjén a biz­tonság és a nyíltság konti­nensét teremtsük meg. Edward J. Brennan nagy­követ, az ír küldöttség ve­zetője megállapította: a kul­turális fórum kiváló alkal­mat nyújt a helsinki zárcr okmányban foglalt célkitű­zések megvalósításához, a kultúra területén meglévő kapcsolatok fejlesztéséhez. Nem kétséges — mondotta —, hogy a tanácskozáson el­térő, sőt olykor egymással merőben ellentétes vélemé­nyek hangzanak el. Ám, ez csak a munka javára válik, hiszen az új eszmék éltetik a kulturális folyamatot. Kazimierz Zygulski kul- ' turális miniszter, a lengyel küldöttség vezetője felszóla­lásában azt vizsgálta: mit kell tenni azért, hogy a kul­túra hozzájáruljon a feszült­ség forrásainak, az előítéle­teknek és a bizalmatlanság­nak a felszámolásához, amely ma még az államok és a nemzetek közötti kapcsola­tokat mérgezi. Arra van szükség, hogy az alkotó művészek elősegít­sék a bizalmon alapuló bé­ke légkörének létrejöttét és a kölcsönös félelmek leküz­dését — mondotta. Ez a ta­nácskozás. regionális jellegű, munkája ugyanakkor egye­temes jelentőségű, amennyi­ben Európa jelentős szerepet játszik a nemzetközi kultu­rális együttműködés fejlődé­sében. A Ciprusi küldöttség ne­vében Konsztantinosz Leon- tiu kulturális attasé azt han­goztatta, hogy a budapesti tanácskozás reményt fejez ki: a béke, a kölcsönös jobb megértés és együttműködés reményét hordozza. Ezt se­gítheti elő az európai mű­vészek, értelmiségiek, a kul­túra alkotói és felelősei kö­zötti érintkezés, vélemény- csere és párbeszéd. Kole Csasule nagykövet, a jugoszláv küldöttség vezető­je, neves makedón író vé­leménye szerint Európa — tekintet nélkül a határokra és különböző akadályokra — bölcsességet, türelmet, kitar­tást vár tőlünk annak érde­kében, hogy ne szakadjon meg a párbeszéd. A konti­nens nagylelkűséget és gon­dolati gazdagságot vár tőlünk, bizalommal és reménnyel te­kint ránk — fűzte hozzá. E bizalmat nem szabad azzal viszonozni, hogy elszalaszt- juk az egyetértés és együtt­működés mostani, nagyszerű esélyét. Ezt a meglévő ne­hézségek ellenére is el kell kerülni. A török küldöttségvezető, Cenap Keskin nagykövet Az európai kulturális fórum szerdai plenáris ülésén szólalt fel Köpeczi Béla, a magyar küldöttség vezetője (MTI-fotó: Soós Lajos felv. Népújság-telefotó — KS) elöljáróban visszautasította a ciprusi, vádat, miszerint a török csapatok elpusztítot­ták a szigetország antik gö­rög műemlékeit, s azt han­goztatta. hogy a török csa­patok nem megszállóként tartózkodnak Cipruson. A budapesti fórummal kap­csolatban emlékeztetett arra. hogy ez a rendezvény több szempontból újszerű, s al­kalmat ad arra is, hogy a résztvevők áttekintsék: mennyiben teljesítették a helsinki záróokmány ajánlá­sait. Hans Kühne nagykövet, a dán delegáció vezetője fon­tosnak tartotta, hogy az érintett kormányok élő rea­litássá tegyék a helsinki zá­ródokumentumot. Helyesel­te, hogy a madridi értekez­let három fő témát határo­zott meg a kulturális fó­rummal kapcsolatban : az alkotást, a terjesztést, és az egyes országok közötti együttműködést. Az, hogy az egyes delegációkban nem­csak kormányképviselők, ha­nem kiemelkedő kulturális egyéniségek is helyet kap­nak, Helsinki szellemét szol­gálva lehetővé teszi a sze­mélyes kapcsolatok bővíté­sét — hangsúlyozta. José Maria Ullrich y Ro­jas, Spanyolország budapes­(Folytatás a 2. oldalon) Szerdán plenáris üléssel folytatta munkáját az európai kulturális fórum (MTI-fotó, Tóth István felv. Népújság-telefoto — KS) MÜSZAKI-KÖZGAZDASÁGI HETEK ’85 A nemesítéstől — a feldolgozásig Dohánytermelők és cigarettagyártók országos konferenciája Már hagyománnyá vált, hogy ilyenkor ősszel, a me. gyei miiszaki-közgazdasági hetek rendezvénysorozatá­ban találkoznak Egerben, az ország dohánytermelő és cigarettagyártó üzemeinek képviselői. Erre került sor szerdán délelőtt az Egri Dohánygyárban. A Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén. Hajdú-Bihar, Nógrád, Sza- bolcs-Szatmár. Pest. Szolnok. Csongrád. Bács-Kiskun. Tolna és Somogy megyékből érkezett vezetőket dr. Huszti Ferenc, a Magyar Éleimezésipari Tudományos Egyesület Heves Megyei Szervezetének titkára köszön- tötle. Ezután dr. Kandra György, a Dohánykutató Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást. Áttekintést adott a világ dohánygazdaságá­nak helyzetéről. Aláhúzta, hogy földünk százhúsz or­szágában a dohánytermelés, -feldolgozás és -forgalmazás állami irányítás alatt áll. A termékek 85 százaléka ci­garettaként kerül a fogyasz­tókhoz. Ez különösen jelen­tős emelkedést mutat a fej­lődő országokban. Az ipa­ri államokban viszont az áremelések és a növekvő adók miatt a fogyasztás mér­séklődött. Ami pedig a ha­zai helyzetet illeti, elmond­ta, hogy az elmúlt öt esz­tendőben jelentős fordulat következett be az ország dohánytermelésében. Első­sorban a nemesítést helyez­ték előtérbe, amelyből a Dohánykutató Intézet mun­katársai aktivan kivették részüket. Az idén új faj­tákat államilag is elismer­tek, és ezek a minőségi ter­melést segítik elő. Hangsú­lyozta, hogy a kistermelők részaránya az utóbbi idő­ben jelentősen emelkedett, munkájukat a nagyüzemek irányítják. A cél az. hogy a következő években fokozzák a terméshozamokat és a mű­szaki fejlesztéssel csökkent­sék a kézi munkaerőt és gazdaságosabbá tegyék a termelést. Ezután Várhelyi József. az Egri Dohánygyár mű­szaki-termelési igazgatóhe­lyettese beszélt a hazai ci­garettafogyasztás értékesí­tési eredményeiről. Elmond­ta, hogy a 80-as évek kö­zepére a legfrissebb felmé­rések szerint hazánkban csökkent az eladásra váró cigaretták mennyisége. Ezt figyelembe véve arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a dohányiparnak erőfeszíté­seket kell tennie a verseny- képes cigarettafélék export­jára. Ez lehet a jövő útja. amelyért az Egri Dohány­gyár már tett is lépéseket Az egriek egyébként már korábban is több kezdemé­nyezést tettek a minőségi termelés javítására. Ajánlot­ták a kistermelők dohány­szárítókkal való ellátását, ezenkívül javasolták a ciga­rettagyártás nyersanyaga­ként a hevesi mellett a Bur- ley-dohány termelését is. Ennek feldolgozására egyéb­ként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával 25 millió fo­rintos költséggel egy Burley- vonalat alakítottak ki az Egri Dohánygyárban. A bevezető előadások után vitára került sor, majd a résztvevők gyárlátogatáson vettek részt. Megyei titkárságot választottak az.építők Számvetés öt év munkájáról Megyénk építőmunkásai az elmúlt öl esztendőben is eredményesen járultak hoz­zá szükebb hazánk arculatá­nak formálásához. Élet- és munkakörülményeik alaku­lását ezért kísérte megkü­lönböztetett figyelemmel az Építő-, Fa és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének Heves Megyei Bi­zottsága, illetve az irányí­tása alatt tevékenykedő ti­zenhárom alapszervezet, is. Mindezekről részletesen esett szó tegnap Egerben, az SZMT-székházban, a szak- szervezet megyei küldött- értekezletén, ahol megjelent és felszólalt Gyöngyösi Ist­ván, az MSZMP KB tagja, az ÉFEDOSZ főtitkára és dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályának vezetője is. Hajdú Miklós, a szakmai szakszervezet megyei titká­ra az elmúlt öt év eredmé­nyeiről és változásairól egyebek mellett a követke­zőket mondotta: — Megítélésünk szerint a szakszervezeti feladatainkat a nehezebb gazdasági körül­mények között, hathatós agi- tációval oldottuk meg. Szá­mos területen könnyítették a nehéz fizikai munkát, javí­tották a munkahelyi vi­szonyokat a vállalatok. De még így sem tudták meg­fékezni a fluktuációt, a fog­lalkoztatottak létszáma a beszámolási időszakban 18 százalékkal csökkent. A szak- szervezeti bizottságok a dol­gozók jövedelmének emelé­sét — mint a munkaerő megtartásának egyik eszkö­zét — mindenkor támogat­ták. Az üdültetés mennyi­ségé ben bővült, minőségében színvonalasabbá, színesebbé vált. A vállalatok önállósá­gának növekedésével párhu­zamosan nőtt a helyi szak- szervezeti testületek és tiszt­ségviselők önállósága. Sokat fejlődött a gazdasági veze­tők és a partner-tisztség­viselők kapcsolata. Munká­juk során tapasztalható ,hogy a gazdasági vezetők egyre több kérdésben igénylik a kollektívák véleményét, a döntésekben való közremű­ködést. Ugyanakkor érzé­kelhető a változás abban is, hogy a bizalmiak és a tagság kapcsolata javult, egy­re több gazdálkodó egység­nél valósul meg a helyes ér­dekképviselet, érdekvédelem. A megyei titkár a gondok­ról szólva kiemelte: — Az iparágban az átla­gosnál magasabb a táppén­zes állomány, sokat kell még tenbi a munkahelyi re­habilitáció javításáért, a hiányszakmák megszünteté­séért — tehát az újonnan vá­lasztott testületeknek és tisztségviselőknek bőven van és lesz munkájuk. A vitában hozzászólók — Varga Tamásáé, Turcsányi József, Szamos Gábor, He­gedűs Zoltán, Bokros Sán­dor, Nagy Zoltán, Montvai Andorné — abból a szem­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom