Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. október 17., csütörtök Folytatta munkáját az európai kulturális fórum (Folytatás az 1. oldalról) ti nagykövete, a spanyol küldöttség helyettes vezetője felszólalásában hangoztatta: a madridi találkozó szellemét szem előtt tartva érkeztek Budapestre. Bíznak abban, hogy sikerül lendületet adni az európai kultúra ügyének, s ezzel az egész helsinki folyamatnak. A spanyol küldöttség igyekszik elősegíteni a budapesti kulturális fórum sikerét. Kőpeczf Béla felszólalása Ezután hazánk képviseletében Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője szólalt fel. — Küldöttségünk — más országok delegációihoz hasonlóan — abban érdekelt, hogy a kulturális fórum konstruktív légkörben végezze munkáját. Realisták lévén természetesen tudjuk, hogy a tanácskozás, mint az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik eseménye, nem lehet független a külvilágtól, amely tele van feszültségekkel. A nemzetközi környezet azonban nemcsak sötét színekkel ábrázolható: a Helsinkiben elindult folyamat segítette a békés egymás mellett élés politikájának kibontakozását, amelynek — minden ellentmondás ellenére — nincs más értelmes, az emberiség jövőjét biztosító alternatívája. Másrészt: valljuk a kultúra és a kulturális kapcsolatok viszonylagos önmozgását, azaz olyan sajátosságait, amelyek hagyományosan a nemzetközi megértés és a béke, a haladás irányában hatnak, és az általános fejlődési tendenciák összefüggéseinek mai fokán is termékenyítő hatást gyakorolnak a részt vevő országok általános kapcsolataira. A magyar delegáció arra kapott megbízást, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a kulturális fórum sikeréhez, és támogasson minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy tanácskozásunk ne a konfrontáció, hanem a tartalmas és kölcsönösen hasznos kooperáció színtere legyen. A madridi konferencia három kérdéskört ajánlott a kulturális fórumon megvitatni: az alkotás, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés témakörét. Engedjék meg, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban országunk, kulturális életünk gyakorlatára támaszkodva kifejtsem a magyar delegáció álláspontját Magyarország szocialista társadalmat épít, és ennek —, az erre irányuló politikának — szerves része a kultúra fejlesztése, gazdagításának előmozdítása, ezen belül a művészetek támogatása. Felfogásunk szerint a művészetek egyszerre kritikus és építő funkciót töltenek be az emberi integritás védelmében, az antihu- mánus erők elleni mozgósításban, az ember öntudatra ébresztésében, felszabadításában, világnézetének, életmódjának formálásában. A magyar művelődéspolitika jellemzője az értékek iránti nyitottság és az értékek terjesztésének támogatása. Az elmúlt évtizedek-, ben a magyar művelődéspolitika arra törekedett, hogy nemzeti kultúránk és az egyetemes művészet nagy klasszikus és kortárs értékeit minél szélesebb körben megismertesse. Alig van a világirodalomnak olyan nagy műve, amely ne jelent volna meg kitűnő magyar fordításban, nagy példányszámban. Dante vagy Shakespeare. Moliere vagy Goethe, Tolsztoj vagy Balzac, Gorkij vagy Thomas Mann — hogy csak a legnagyobbakra utaljak — a magyar olvasók millióira hatottak és hatnak. A magyar közönségnek módja van arra is,, hogy széles körben tájékozódjék a jelenkori külföldi művészetekről és irodalmakról, és megismerkedjék a legkülönbözőbb, akár vitatott irányzatok képviselőinek alkotásaival is. A magyar kulturális kormányzat jelentős anyagi eszközökkel támogatja a kultúra terjesztését azért, hogy az értékek mindenkihez eljussanak, hogy a kulturális demokrácia elve érvényesüljön, Meggyőződésünk, hogy az élethez és a munkához való jog mellett a kultúrához való jog is az alapvető emberi jogok közé tartozik és ennek anyagi alapját is meg kell teremteni mindenki számára. Nem állíthatjuk, hegy már elértük célunkat: az igényt a kulturális értékek iránt szüntelenül fel kell kelteni, s a kultúra támogatásához újabb erőforrásokra van szükség. A Magyar Népköztársaság széles körű nemzetközi kulturális kapcsolatokat tart fenn : csak Európában ösz- szesen 27 országgal van kormányzati szervek nevében aláírt csereprogramunk. Ezeknek a keretében is sor kerül könyvek kiadására, kiállítások, hangversenyek rendezésére. filmek bemutatására és más megnyilvánulásokra. E megállapodások biztosítják azt is, hogy a művészet kiváló képviselői, az intézmények szakemberei ellátogassanak egymás országaiba, tapasztalatokat szerezzenek, konferenciákat tartsanak, közös munkákat végezzenek. Támogatjuk a személyek, az intézmények és a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat, és ezeknek a közvetlen kapcsolatoknak az ápolásához országunk erőforrásaival arányos, Sokszor nagyvonalú anyagi kereteket is biztosítunk. Rendszeresen veszünk részt multilaterális kongresszusokon, fesztiválokon, kiállításokon és más nemzetközi, rendezvényeken'. Különleges figyelmet szentelünk a kulturális, művészeti értékek cseréjének, mert tudatában vagyunk annak a szerepnek. amelyet a humanista kultúra értékei a népek ismerkedésében, egymás iránti megértésük elmélyítésében betölthetnek. Tudomásul vesszük, hogy a jelen konferencián részt vevő államok között aszerint, hogy melyik társadalmi rendszerhez tartoznak, kulturális téren is eltérések vannak, de az üzleti szempontokból vagy más okból következő egyoldalúságot a kulturális cserék terén sem helyeselhetjük. Mi a kulturális cserében is egyenjogúságra törekszünk, amin természetesen nem a számszerű viszonosságot értjük. A kölcsönösség megteremtésére nézetünk szerint minden kormánynak vannak eszközei, és kívánatos, hogy a helsinki záróokmány ajánlásainak megfelelően alkalmazzák is ezeket az eszközöket. Javasoljuk tehát, tanácskozásunk fordítson megfelelő figyelmet annak vizsgálatára, hogy a részt vevő országok kormányai ' milyen erkölcsi, politikai támogatással, szervezeti, pénzügyi intézkedésekkel tudnák növelni hozzájárulásunkat egymás kultúrájának kölcsönös megismertetéséhez, a kulturális csere kiegyensúlyozottabbá tételéhez; ahhoz, hogy a különböző népek, ezen belül a kevéssé elterjedt nyelvek kultúrája tényleges értékeihez és rangjához méltóan legyen jelen az európai kultúrában. A kulturális alkotók — helyzetükből és a művészértelmiség sajátos felelősségéből adódóan — jelentős szerepet tölthetnek be a népek közötti megértés és bizalom elmélyítésében. Ilyen megfontolásból is kívánatos, hogy kontinensünk író- és művésztársadalmának képviselői rendszeresen találkozzanak egymással, s olyan időszerű és fontos témákról folytassanak párbeszédet, mint például az európai kulturális identitás kérdésköre, vagy az írók és más alkotók lehetősége és felelőssége az enyhülés szellemének ébren tartásában és elmélyítésében, a kulturális együttműködés új formáinak kialakításában. Lehetségesnek tartjuk együttműködésünk bővítését a művészképzésben és általában a fiatal nemzedékek művészeti nevelésében, hiszen földrészünk jövője és kulturális fejlődése szempontjából közös érdek, hogy a felnövekvő generációkat más országok és kultúrák megismerésére. tiszteletére, s ezen keresztül a nemzetközi megértésre és együttműködésre neveljük. Európa kulturális identitása egyik fontos tényezője annak a politikának, amely ezen a kontinensen a békés egymás mellett élés feltételeit akarja javítani. Európa olyan kulturális örökséggel rendelkezik., amely sokszínűségében is minden ország számára közös: Ez a közös örökség egy bizonyos szellemiséget is meghatároz: az európaiságot, amely elismeri a társadalmi haladás szükségességét, a tudomány és technika szerepét az emberisé* életének alakításában, a művészetek jelentőségét az egyén és a közösség formálásában. De értékként kell őriznünk az európai kultúra sokszínűségét is. mint a kulturális fejlődés dinamizmusának egyik nélkülözhetetlen tényezőjét. Bízom abban, . hogy a kulturális fórum lehetőséget ad Európa jelenlegi kulturális arculatának jobb megismerésére, a kultúráról vallott nézetek kölcsönös kifejtésére és végül a kulturális kapcsolatok erősítésére. A kultúra — de- legációnk meggyőződése szerint — a béke fenntartásának és megerősítésének egyik eszköze — szellemi eszköz, amelynèk a jelentőségét lebecsülnünk nem szabad. Befejezésül hadd idézzem Thomas Mann-nak a Nép- szövetség szellemi együttműködési bizottságának budapesti ülésén 1936-ban elmondott szavait: „Európa a humanizmus eszményével szorosan és elválaszthatatlanul összekapcsolt fogalom. Ez az Európa pedig csak akkor fog megvalósulni, ha a humanizmus felfedezi férfiasságát, és ama felismerés értelmében jár el, hogy a szabadság sohasem lehet halálos ellenségeinek és gyilkosainak szabadosságává.. Humanizmusról beszélve Európa alapjairól és szellemi életfeltételeiről beszélünk, és ezért szükségesnek véltem arra a kapcsolatra rámutatni, amelyet a minden humanisztikus gondolatban benne rejlő természetes jóságnak és férfias határozottsággal alkotnia kell, hogy Európa továbbra is fennmaradhasson.'’ — Az előretörő fasizmus árnyékában hangzottak el egykor ezek a szavak Magyarország fővárosában. Ma, a nukleáris háború fenyegető rémével szembenézve nem kisebb az alkotó értelmiség, a művészek felelőssége azért, hogy Európa neve valóban elválaszthatatlanul összefonódjék a humanizmus, a béke és a népek közötti együttműködés eszméjével. Ebben segíthet a kulturális fórum. A magyar delegáció egy ilyen' fórum sikerén kíván munkálkodni és együttműködni mindenkivel, aki számára Európa és a kultúra ma is fontos eszményeket jelent — mondotta befejezésül Köpeczi Béla. Günther von Hase nagykövet, a nyugatnémet küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta: a budapesti fórum küldötteinek nem az a feladata, hogy megbízásból cselekedjenek, vagy ideológiákat képviseljenek. hanem saját felelősségérzetüket kell követniük. A kulturális kapcsolatok és az együttműködés bővítését csak nyílt légkörben, az eredményességre való törekvés szellemében érhetik el. San Marino, Európa legrégibb köztársasága nevében José de Mollinedo delegátus arra mutatott rá. hogy a kultúra révén az európai népek kölcsönösen gazdagíthatják egymást; a nézetek, a tájékoztatás és az emberek szabad áramlása nélkül aligha érhető el egymás jobb megismerése. Jaakko Numminen államtitkár, a finn küldöttség vezetője kijelentette: tíz évvel ezelőtt a helsinki záróokmány aláírásakor a részt vevő országok magas rangú képviselői kifejezésre juttatták, hogy közös erőfeszítéseik a kultúra területére is kiterjednek. A finn küldöttséget megelégedéssel tölti el, hogy az azóta eltelt évtizedben a- különböző nehézségek ellenére a helsinki folyamat sikeresen haladt előre mind a kultúra terén, mind pedig a biztonságosabb Európa, az európai együttműködés kibontakoztatása tekintetében. — A finn küldöttség nyílt szellemmel érkezett Budapestre. és ilyen szellemben vesz részt a fórum vitájában. Reméljük, hogy az elkövetkező hetek során a viták gyümölcsözőeknek bizonyulnak a kulturális együttműködés szempontjából és uj távlatok feltárását segíti elő — mondotta. A norvég delegáció .nevében felszólaló Dagfinn Sten- selh nagykövet kiemelte, hogv ez az első olyan találkozó a helsinki folyamat keretében, amelyet kizárólag a kultúrának szentelnek. A kulturális fórum alapvető feladata, hogy konstruktív módon fejlessze tovább a már meglévő kulturális kapcsolatokat. Pantelisz Ekonomu nagykövet, a görög küldöttség vezetője, az emberi jogok tiszteletben tartásának rendkívüli fontosságára mutatott rá ■annak kapcsán, hogy hazájában hosszú ideig népelnyomó diktatúra uralkodott, és ezeket a jogokat semmibe vet- iték. „Görögországban ma teljes a parlamenti demokrácia. ragaszkodunk az emberi jogok érvényesítéséhez, amire a helsinki záróokmányt aláíró államok kötelezettséget is vállaltak'* — hangoztatta. Hozzátette: sajnos nem minden aláíró tartja magát a kötelezettségvállaláshoz. Norman St. John-Stevas, parlamenti képviselő. az aneol küldöttség vezetője elismeréssel szólt arról, hogy a világ egyik kulturális fővárosában —, ahol virágoznak a művészetek, kivált az irodalom — tanácskozik a kulturális fórum. Asegir Tryggvason nagykövet. az izlandi küldöttség vezetője kijelentette: a béke és a biztonság nem a politikusok, a diplomaták és a katonai szakértők magán- tulajdona, hanem mindenkinek közös ügye. Hozzátette: a béke és biztonság elválaszthatatlan a kultúrától, hiszen a kultúra nem elszigetelt jelenség, sohasem válik azzá. Hervé Carrier, a vatikáni küldöttség vezetője, a pápai kulturális tanács titkára hangsúlyozta: a Szentszék örömmel vesz részt a helsinki folyamatot kiteljesítő kulturális tanácskozáson. A szerdai tanácskozás végén a török küldöttség vezetője — a viszontválasz jogán — megjegyzéseket fűzött a görög küldött felszólalásának azon részéhez, mely szerinte országát a ciprusi ügyben bírálta. A kulturális fórum ma, csütörtökön folytatja munkáját, ekkor még három ország és az UNESCO képviselője mondja el nyitó felszólalását; ezzel zárul majd az értekezlet kezdeti szakasza: a nyílt plenáris ülések sorozata. (MTI) —( Küj^öütiköf kommentárunk )— Kényszerű lépés AZ ELMÚLT HÓNAPOKBAN HOZZÁSZOKHATTUNK, hogy komor hangú, a feszültség fokozódásáról. tudósító hírek sora érkezik Nicaraguából. A sandinista hadsereg egységeinek szinte hetente kell szembenézniük az ország határvidékein (elsősorban a hondurasi határövezetben) tevékenykedő vagy mélyebb betöréseket megkísérlő kormányellenes csoportok támadásaival. Egyre érezhetőbbek a gazdasági gondok, nyomasztó az adósságprobléma, szárazság sújtotta a kávéültetvényeket, tovább csökkentve e fontos kiviteli cikk exportjától remélt bevételeket. A helyzet súlyosságát érzékelteti a2 a legfrissebb manáguai jelentés is, amely szerint az egész ország területére kiterjesztik a szükségállapotot. Dániel Ortega államfő az intézkedés indoklásául egyaránt hivatkozott az ellenforradalmi akciókra, az ellenzék ténykedésére, illetve az ellenséges külső környezetre. így az Egyesült Államok pénzügyi és diplomáciai téren jelentkező szankcióira. A rendkívüli intézkedések feloldása így akkor várható, ha az imperialista államok véget vetnek beavatkozásuknak — jelentette ki az elnök. KÉNYSZERŰ LÉPÉS — nehéz lenne másképp értékelni a managuai döntést. Az ugyanis világos, hogy a szükségállapot kiterjesztése, a gyülekezési vagy a sztrájkjog felfüggesztése ellentmond a sandinista vezetés eredeti szándékainak, annak, hogy a lehető legszélesebb nemzeti összefogást hirdetve és serkentve segítsék elő a hosszú félgyarmati függés és a So- moza-korszaktól örökölt ezernyi társadalmi-gazdasági teendő megoldását. Ugyanakkor az is tény. hogy — amint arra Ortega is rámutatott — minden forradalomnak joga, sőt kötelessége megvédelmezni magát és vívmányait. A nagy kérdés, ami nemcsak Nicaragua, hanem valószínűleg az egész közép-amerikai térség holnapját és holnaputánját megszabja az. sikerül-e kimozdítani a holtpontról a karibi válság tárgyalásos rendezésének folyamatát. A békésebb nemzetközi légkör, a szomszédállamokkal kialakított normális kapcsolatok lehetőséget adnának a fellélegzésre Mana- guában. arra, hogy a katonai óvintézkedések, az önvédelemre való kényszerű koncentrálás helyett a belső reformok előrevitelére összpontosítsanak. CSAKHOGY A WASHINGTONI ELLENLÉPÉSEK ismeretében úgy tűnik, hogy épp ezt. vagyis az akár átmeneti fellélegzést nem szándékozik a Fehér Ház megadni a haladó politikát hirdető nicaraguai rendszernek ... E. É. Megyei titkárságot választottak az építők Tanácskozik a küldöttértekezlet (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról) pontból vizsgálták a beszámoló megállapításait, hogy mit tegyen a szakszervezet a tagság igazi érdekvédelméért. A tanácskozás munkájában felszólalt Gyöngyösi István és dr. Asztalos Miklós is. Mindketten hangsúlyozták: a politikai döntések gazdasági alkalmazása csak akkor valósítható meg, ha a gazdasági vezetés a szak- szervezettel elég bátor ahhoz, hogy tudjon differenciálni. A termelőmunka eredményei nélkül viszont nem lehet felelős érdekvédelmi munkát végezni. A küldöttek most első alkalommal választottak megyei titkárságot a bizottság helyett. Ez közvetlenül négynégy társadalmi munkabizottságot irányít, feladata a bizottságok munkájának koordinálása. A titkár ismét Hajdú Miklós lett. Az eseményen tíz-tíz küldöttet választottak az ágazati tanácskozásra, illetve az SZMT-értekezletre.
