Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-12 / 214. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 12., csütörtök 3. Földek parlagon 19 ezer hektár Nem hasznosítjuk kellően a termőföldet. Első ránézésre ez derül ki a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának adataiból. A közelmúltban a földhivatalok, a tanácsok és a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei bejárták a határt, szemléken ellenőrizték a földhasznosítás helyzetét. Azt tapasztalták, hogy a megműveletlen terület, vagyis amelyikhez hozzá sem nyúltak, a tavalyihoz képest a duplájára — 19 ezer hektárra — nőtt. A május 31-én éppen vetetten terület pedig csaknem a háromszorosa — 120 ezer hektár — az előző évinek. A föld pedig — a tulajdonformáktól függetlenül — nemzeti kincs, hasznosítását törvény Írja elő. Fity- tyet hánynának erre a használói? Nem erről van szó. A statisztika ugyanis csalóka. Ha a számok mögé nézünk. kiderül, milyen sok oka lehet a hasznosítatla- nul maradt területek növekedésének. A mezőgazdasági szakemberek előszeretettel hivatkoznak az időjárásra, ám ezúttal valóban sok helyütt amiatt sem tudtak földjeikhez nyúlni. Amikor például a szemléző bizottságok járták a határt, megközelítően 10 ezer hektárt viz borított, kiűzve onnan a nehéz traktorokat, munkagépeket. A vetés elmaradásáért sem csak a gazdaságok okolhatók, mert több mint 85 ezer hektárt ért elemi kár. 4 ezer hektáron rizstelepet készítettek elő, s lehetne még sorolni a felmentő okokat. Az idén hasznosítatlanul maradt földek nagy részéért tehát az időjárás felelős, ám nemcsak a természet okolható. Nem járt szántó-vető ember ott sem — mint más esztendőkben —. ahol meredek a hegyoldal. köves a talaj, s nehezen fogadja be az ekét, vagy szétaprózott a terület, s emiatt nem gazdaságos a művelése. A szakemberek ugyanis pontosan számba veszik, érdemes-e pénzt költeni a terület hasznosítására. Azok a gazdaságok például támogatást kapnak, amelyek mástól átvett parlagot följavítanak, majd szántóföldként kezelnek. Ennek összege 10 ezer forint hektáronként, s ez a7 esetek nagy részében még a költségeket sem fedezi. Pedig a gazdaságok joggal várják ráfordításaik ellenértékét, hiszen nekik a föld hasznából kell megélniük. A statisztikusok gondosan elszámolnak arról, mi- • ként maradhatott hasznosítatlanul a magyar földnek egy kis része. Meg is kell tenniük ezt. hiszen akik saját hibájukból mulasztják el a föld művelését, büntethetők. A nagyüzemeknél a föld aranykorona értékének ezerszerese a bírság, a magántulajdonban lévő területeket pedig állami tulajdonba veszik. A földhivatalok szakemberei szerint azonban a büntetés olyan ritka, mint a fehér holló, mert a gazdálkodók nagy többsége igyekszik úgy bánni a földdel, ahogy azt nemzeti kincsünkkel tennie kell. Némelykor azonban a már majdnem biztos haszon is elenyészik. Közismert panasz például, hogy aratás előtt néhány héttel a kalászoló búzatáblán megjelennek a gáz- vagy a villanyszerelők, s csöveket fektetnek, oszlopokat állítanak. Még ha a kárt megtérítik is — bár arra is van példa, hogy csak bírósági döntés után —, a földet szerető ember csalódását ezzel a pénzzel sem lehet kiegyenlíteni. Nem is érthető a szándékos rombolás, mert gyakorta elkerülhető volna a munkák ésszerű előkészítésével, csöppnyi figyelmességgel. A föld ésszerű hasznosítása ugyan a tulajdonosok feladata, ám megóvása már másoknak, iparban és szolgáltatásban dolgozóknak is ad teendőt. Bátran mondhatjuk: társadalmi ügy. V. F. J. Útban a lőtér felé Somodi Tibor századparanesnok'helyettes tanácsokat ad Kurucz Istvánnak a lövészet megkezdése előtt Lőállásbán a munkásőrök Nagyon elfoglaltak ezekben a napokban megyénk munkásőrei, ugyanis most zajlik az országos parancsnoki szemle és ezen belül a Kékes ’85 gyakorlatra való felkészülés. A városi parancsnokság után a megyei parancsnokság is beszámolt már az illetékeseknek a munkásörök tevékenvségé0k már „leküzdötték" a harckocsimaketteket (Fotó: Szántó György) ről. az elmúlt évben végzett munkáról, sőt. a napokban a gyakorlatban is bizonyítják, hogy mit sajátítottak el elméletben és a kiképzési napokon. Ilyen feladatot, éleslövészetet hajtottak végre az egri Balázs Ignác munkásőregység Csepel Autógyári szakaszának tagjai. A festői környezetben fekvő lőtéren. Felsötárkány közelében ottjártunkkor igencsak élénk élet folyt. Vezényszavak hangzottak, csattogtak a fegyverek, katonás fegyelem mellett váltották egymást a lőállásbán a sisakos munkásőrök. Mert igen szigorú a lőtérfegye- lem, a szabályokat maradéktalanul be kell tartani ahhoz, hogy baleset ne történjék. Az örök Nagy György lőtérügyeletes irányításával magas figyelőből távcsővel szemlélik a környéket, árgus szemekkel' figyelnek, ügyelnek arra, hogy idegenek nehogy véletlenül betévedjenek a kitett célok irányába. — Kicsit izgatottak az elvtársak — magyarázza Polonkai András egységparancsnok, ahogy az első lövők elfoglalják helyüket a piros zászló vonalában, — hiszen nem mindennap fordul elő velük, hogy pont a Fehér Béla országos parancsnokhelyettes vezette bizottság előtt kell bizonyítaniuk. A fegyverek azonban nagyon biztosak Találataikkal hálálják meg a pontos célzásokat. megnyugtatják a lelkiismeretesen felkészült munkásőröket. A mozgó harckocsimaketten csapódnak a kézifegyverekből kilőtt kis rakéták. Amikor erősen beszürkül, majd be is esteledik — 8 óra körül járt az óra mutatója — szóhoz jutnak a golyószórósok és természetesen a géppisztolyosok is. S amikor fel-felbukkannak az enyhe világításban villogó célok, felhangzik a Tűz! vezényszó és az első rövid sorozatok is. Jól céloznak Sári Andrásék. Pontosan látjuk a figyelőpontról: egymás után buknak le a célalakok, jelezve, hogy találat érte őket. S aztán amikor az értékelésre kerül sor. folyamatosan érkeznek a jelentések: kiváló, jó, kiváló, kiváló... Elégedetten állapítja meg Farkas Sándor megyei parancsnok: eddig nagyszerűek az eredmények. Jól vizsgáznak az egri munkásőrök (fazekas) Az éjszakába nyúló egész napos foglalkozás közben jólesik a vacsora TERVKÉSZÍTÉS ELŐTT A KÖZLEKEDÉSBEN Milyen fejlődés várható megyénkben ? Ma már közhelynek számít: közlekedni csak korszerű járművekkel, jó állapotban lévő pályákon érdemes. Igen ám, csakhogy mindkettő pénzbe kerül. Persze, mindenki tudja, hogy megéri )a befektetés, hiszen az később megtérül például abban, hogy az utas gyorsabban jut ‘el á célba, kevesebb az elfecsérelt idő, ritkább a baleset. Hogy Heves (megye közlekedésében a ,VII. ötéves tervidőszakban milyen fejlődés várható, erről is szó volt a Hazafias Népfront megyei bizottságának legutóbbi ülésén. A 24-es út egri átvezető szakaszán már beváltnak mondható zöldhullámot állítottak be a szakemberek (Fotó: Kőhidi Imre) Mint megtudtuk, a jelenlegi ötéves ciklusra tervezett fejlesztések nem valósultak meg maradéktalanul, ezért elsősorban ezek befejezése a feladat. Ezek mellett a távolsági közlekedésben javítani kell a városok, valamint az egymással „munkamegosztásban" lévő települések között az eljutás, az ügyintézés: munkaszüneti napokon a beteglátogatás és a visszautazás lehetőségét. A „közhasználatú járművek” mellett jelentős szerep jutna — elsősorban munkábajárásnál — a közületi és bérautóbuszoknak. A jelenlegi pénzügyi szabályozás viszont nem ösztönöz kellőképpen azok menetrendbe állítására. A szabadidő társadalmi jelentőségének növekedésével javítani kell hétvégeken — főleg a nagyobb települések mellett lévő kirándulóközpontoknál — a közlekedést. A vasúti helyzet jobb az országos átlagnál. A meglévő pályák rekonstrukciójára, a hatvani vasúti csomópont tavaly megkezdett korszerűsítésének befejezésére kerül majd sor az elkövetkezőkben. Vámosgyörkört a vágányhálózat átépítése mellett emelt peronokat is kialakítanak majd. A következő ötéves ciklusban pedig utasaluljárót is terveznek. Egyébként a Vámosgyörh— Gyöngyösi vasútvonal villamosítását követően még sürgetőbbé vált a gyöngyösi állomás felújítása. Füzesabonyban az aluljáró munkáinak befejezése után a most még meglévő felüljárót elbontják és Kál-Kápol- nán építik fel. A megye- székhely rendező pályaudvara — további fejlesztésekkel — a személy fogadás és tömegközlekedési kapcsolatok kiépítését követően, a jelenlegi állomás feladatait teljeskörűen képes átvenni. A közúti közlekedés területén az M3-as autópálya ■továbbépítésének „időleges szüneteltetése” főleg Gyöngyös területén, a 3-as számú főút vonalán okoz feszültséget. Ezért szükséges, hogy a város és Kerecsend között az út teherbíró-képességét és forgalombiztonságát egyaránt nö. velő úgynevezett kapaszkodónyomokat elkészítsék. Egyébként a megye közúthálózatának teherbírása és szélessége rosszabb az országos átlagnál. A jövőben korszerűsíteni kell a baleset- veszélyes csomópontokat, útszakaszokat. „ A tömegközlekedésben tovább tart az autóbuszállomány elöregedése, egyre nő a „0-ra futottak" száma. A kiszolgáló létesítmények közül a töltőállomások gyarapodásával csak kis mértékben lehet számolni. Az útmenti pihenőhelyek számát növelni kell az igények szerint. A városokban és a tömegeket vonzó létesítmények közelében tapasztalható általános parkolóhiány adminisztratív intézkedéssel. így például felemelt parkolási díjjal nem tudtak segíteni, így újabb parkolóhelyek kialakítása szükséges. A közúthálózat minőségének fontos szerepe van a települések népességmegtartó képességében, hiszen ha könnyen elérhető a város, a színház, az üzlet, akkor minden bizonnyal csökken az indokolatlan városba áramlás. Egyébként a fejlesztések a VI. ötéves tervinél valamelyest magasabb szinten tervezhetők, viszont a közlekedésigazgatásban is előbbre kell lépni a további feladatok hatékony ellátása érdekében, hiszen a megyében a 86 tanács területén csak 5 helyi közlekedési hatóság működik. A gazdálkodó szervekkel való szoros kapcsolattartás mellett szükséges, hogy a helyi tanácsok igényeljék a társadalmi és tömegszervezetek segítségét és közreműködését a VII. ötéves terv alakításában és megvalósításában. (homa) A most befejeződő tervidőszak legjelentősebb beruházása volt a 24-es út Kerecsend—Felnémet közötti szakasza
