Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-05 / 208. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 5., csütörtök 3. Együttműködés a lakóterületi pártmunkában TALAJVÍZ SÚJTOTTA, ESŐ ÉS JÉG VERTE A PÉLYI HATART - CSÚCSOK UTÁN SÚLYOS GONDOK A TISZA MENTÉN Miért hervad a sziken sarjadt virág Könnyű lenne most azzal kezdeni ezt az írást, hogy május 31-én, a „Kiváló" cím ünnepélyes átvételekor bizalomtól és jókedvtől ragyogott a megyeszerte szőke szakálláról híres tsz-elnök arca. Könnyű lenne most azt mondani, hogy alig egy-másfél hónap elteltével már hiába kerestük volna tekintetében az optimizmus vidám csillogását, mert az bizony eltűnt onnan, méghozzá valószínűleg hosszú időre. Könnyű lenne azt mondani, hogy Pálos Lóránt. a Pélyi Tiszamente Mgtsz elnöke aránylag rövid idő alatt magabiztosan erőteljes, önbizalomtól duzzadó emberből gondterhelt vezető lett. Csakhogy e7 esetben elvetnénk a sulykot — nem mondanánk igazgat. A lakóterületi politikai munka irányítása, szervezése. gyakorlati tapasztalatainak elemzése mindenkor nagy figyelmet érdemel. Különösen szembetűnővé válik ennek igénye egy-egy jelentősebb politikai akció kapcsán, mint például a közelmúltban lezajlott képviselői és tanácstagi választások voltak. A kérdésnek több vonatkozása van, több szempontból . közelíthető, a legfontosabbnak ezek közül a körzeti pártszervezetek tevékenysége tűnik. Mennyire képesek betölteni működési területükön politikai irányító szerepüket, hogyan tudják szervezni, ébren tartani a lakosság társadalmi-politikai aktivitását, mennyire képesek befolyásolni a politikai közvéleményt, milyen hatással vannak a lakosság hangulatára, közgondolkodására. Egy bizonyos: e pártszervezetek okos, eleven politizálása a választások után is nélkülözhetetlen. A lakóterületi politikai munka rendkívül sokrétű és összetett. Ide tartoznak a közösségi élet színvonalának tényezői, a lakásviszonyok, a településfejlesztés, a kommunális kérdések, az ellátás, az oktatás-művelődés, iskolai hálózat, egészségügy, közlekedés, s még hosszan sorolhatók lennének a fő- és alcímek, amelyek önmagukban is, de együtt véve feltétlenül tömegesen ontják a politikai feladatokat, megoldást sürgető problémákat. Ezek szinte egytől egyig közvetlenebbül érintik a területen lakó, az ott élő embereket, erőteljesen befolyásolják életkörülményeiket, élet- feltételeiket, közérzetüket. Lakóterületi viszonylatokban szerveződnek a népképviseleti-önkormányzati szervek és az államigazgatási intézmények jelentős része. Ugyancsak ilyen keretek között történik a lakosság állampolgári akaratának ki- nyilvánítása olyan fontos kérdésekben, mint a népképviseleti szervek megválasztása, a képviselők és tanácstagok beszámoltatása, amely a legalapvetőbb politikai kérdéssel, a hatalmi viszonyokkal van szoros kapcsolatban. Mindezek tükrében ki tagadhatná a lakóterület politikai életének fontosságát, társadalmi jelentőségét. Ez a dolognak az egyik oldala. Ha viszont más oldalról nézzük, például olyan megközelítésben, hogy hol helyezkedik el nagyobb részben a párttagok, a kommunisták politikai tevékenységének színtere, akkor köny- nyen megállapítható: a két oldal között hiányzik az érdemi munkához szükséges összhang. Ugyanis a párt- szervezetek túlnyomó része a munkahelyeken szerveződik, és természetszerűleg a párttagok nagy többsége itt fejti ki politikai tevékenységét. A lakóterületen a párttagoknak mintegy egyötöde vesz részt a lakóterületikörzeti pártszervezetek életében. Túlnyomó többségük nyugdíjas, időskorú ember: gazdag, sajátos élet- és politikai tapasztalattal, sajátos, az általánostól eltérő egészségi, fizikai adottságokkal, és érdeklődési körrel. Az alkalmi és időleges együttműködéstől eltekintve mindmáig nem sikerült megfelelő szervezett, intézményesített kapcsolatot teremteni, a kommunistáknak e két tábora között. Nem tudtuk kialakítani a hatékony, és intézményesített gyakorlatát annak, hogy az aktív- dolgozó párttagok érdemi munkát vállalva bekapcsolódjanak a lakóterületi politikai életbe, a pártmozgalomba. Holott a lakóterületek életével összefüggő kérdések őket is érintik, megoldásuk nagymértékben rajtuk is múlik. Ezen az ellentmondáson az sem segít, hogy az irányító pártbizottságok nagy figyelmet fordítanak a lakóterületi politikai kérdésekre, és a körzeti pártszervezetek segítésére. Vannak kedvező, és helyi körülményeknek megfelelően általánosítható tapasztalatok arról a kialakult szokásról, hogy egy-egy jelentősebb lakóterületi kampány idején az üzemi párt- szervezetek fokozott segítséget nyújtanak, kádereket irányítanak át a . körzeti pártszervezetekbe. Ez azonban nem oldja meg teljesen a problémát, nem biztosítja rendszeresen a lakóterületi politikai munkában való aktív részvételt. Érdemes lenne átgondolni, hogy éppen ezt a rendszerességet miképpen lehetne intézményesen biztosítani. Történtek már biztató kísérletek arra, hogy . üzemekben, intézményeknél dolgozó párttagokat hosszabb időre megbíznak lakóterületen végzett pártmunkával, egyesek különböző közéleti tisztségeket is betöltenek. Másutt a bejáró dolgozók kapnak lehetőséget és biztatást arra, hogy lakóhelyükön végezzenek pártmunkát, ott vegyenek részt pártoktatásban, és vállaljanak közéleti szerepet. Minden bizonnyal sokkal jobban lehetne szélesíteni ezt a kört, csak tudatosabban kellene átgondolni, tervszerűbben csinálni. Ennek érdekében az irányító pártszervek részéről több kezdeményezésre, bátorításra, határozottabb támogatásra lenne szükség. Az üzemi pártszervek részéről pedig több figyelmességre, segítőkészségre, hiszen sok helyen én- pen azért nem történik ez ügyben érdemi haladás, mert a vállalatok, intézmények kommunistáinak minden figyelmét és erejét kizárólag munkahelyük gondjai kötik le. Ami a lakóhelyi pártszervezeteket illeti, az együttműködési készségükkel általában nincs probléma, ez azonban nem jelenti azt. hogy minden esetben zavartalan, és gond nélküli a közös munka a körzetiek, és a különböző munkahelyekről jövő párttagok között. A tapintat, a türelem, a kellő tolerancia könnyen átsegít a nehézségeken, különösen ha az irányító pártszervek is megfelelő figyelmet fordítanak a legfontosabb együttműködési területek és formák megkeresésére, az együttműködés esetleges zavarainak elhárítására. A pártszervezetek ma még sok gonddal küzdenek a nyugdíjba menők átjelentkezésével. Sok tapasztalat bizonyítja, hogy ahol a párt- tápok már aktiv korukban részt vesznek a lakóterületi politikai munkában, valamilyen módon kapcsolatba kerülnek a körzeti pártszervezetekkel, ott az • átjelentkezés, de legfőképp a beilleszkedés is zökkenömentesebb, kevesebb gonddal és megrázkódtatással jár. Ez már önmagában is nagy segítség, hiszen nem mindegy, hogy közvetlenül a nyugdíjba vonulást követően kapcsolódik be valaki a lakóterületi párt- életbe, vagy jóval később. Rákos Imre , (2 1.) A helyzet ugyanis az. hogy az ünnepélyes alkalomra összehívott küldött- közgyűlésnek, a meghívott vendégeknek egy valami föltétien fel kellett, hogy tűnjön: a vezetőség beszámolója mintha kicsit visszafogott lett v°lna. Persze, nem a dicsekvés. inkább csak az ilyenkor megszokott és mindenki által természetesnek talált — mondjuk így —, a szabadjára engedett öröm az, ami talán 'hiányzott belőle. Nos, ennek nyomait csak elvétve lehetett felfedezni az elnöki beszédben, pedig ha meggondoljuk, indokolt lett volna a nagyobb kanállal mért derű. hiszen ez a szikes talajon gazdálkodó, gyenge adottságú termelőszövetkezet, 1980 után most. 1985-ben másodszor is elnyerte a „Kiváló címet. és igen szép eredményeket produkált a közbenső időszakban. különösen 1982-ben és 83-ban is. Megérdemelten ünnepelhettek tehát az idei május utolsó napján a pélyiek. és méltán jelenthette ki az egyébként már korábban eleihangzott kérdésekre válaszolva Pálos Lóránt, hogy a tavalyi kimagasló eredményt nem szabad egy év kiugró teljesítményeként értékelni. hanem egy hosszú, fáradságoktól és gondoktól korántsem mentes, kollektív munka eredményeként. Ez az eredmény pénzben kifejezve ?7>7 millió forint nyereséget jelentett, s ezt egy gyenge termőhelyi, kedvezőtlen közgazdasági adottságú termelőszövetkezet érte el! Nem meglepő tehát, hogy a honi újságírók közül nem egy — köztük természetesen mi, Heves megyeiek is — kíváncsi lett a részletekre, s Pélyre utazott, megtudakozni a részleteit. hogyan is sarjadt ott, a Tisza menti mély, szikes talajon ily pompázatos virág? — Ha ugyan egyáltalán használhatunk efféle hasonlatot, jól tudjuk bár. hogy nem valamiféle rózsalugas nevel- getéséról. hanem nagyon is kemény, küzdelmes munkáról volt szó. v Most, hogy szobájában ülünk, az elnök nem túl boldogan emlékeztet: — Sok újat nemigen tu- ' dók hozzátenni ahhoz, ami az ünnepi beszédben elhangzott. Mi az előző évi sikerek okát többek között abban látjuk, hogy sikerült érvényre juttatni a kollektív vezetést. hogy erősödött nálunk a szövetkezeti demokrácia. s mind emellett fokozódott a személyi felelősség. Hasonlóképpen itt említeném meg, hogy az egyesülés után legfontosabb feladatunknak tekintettük, az adottságainknak leginkább megfelelő szervezeti felépítés és termelési szerkezet kialakítását. E feladatokat a fizikai munkát végző tagság 16 egyetemi, 34 középiskolai végzettségű vezető irányításával. valamint összesen 183 szak- és betanított munkás közreműködésével végezte el. Jelentős tényezőnek tartja a Tiszamente Mgtsz elnöke az eredmények elérésében azt is, hogy az utóbbi öt éveben az átlagos életkor 44-ről 38 évre csökkent, emellett bővülő és mind szorosabb kapcsolatot alakítottak ki egyebek között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági és gépészmérnöki karával, a Mezőtúri Főiskolával, a hevesi, a pétervásári és a put- noki szakiskolával, valamint a kompolti kutatóintézettel. (Már a felsorolásból is kitűnik: a jól képzett, fiatal pélyi vezetőgárda tudatosan törekszik a mezőgazdaság valamennyi területért vonatkozó tudományos eredmények megismerésére, alkalmazására.) Mégis: mint az ünneplés utáni alig két hónap gazdasági helyzete, s az emiatt kialakult hangulat jelzi — minden pozitív és helyeselhető intézkedés ellenére a mezőgazdaság még mindig az a területe gazdasági életünknek. amelynek ered menyessége változatlanul nagymértékben függ az időjárási tényezőktől. Valamint az egyes, legutóbb a gyengébb termőhelyi adottságú gazdaságok számára sajnos, többé-kevésbé hátrányos — közgazdasági szabályozóktól. Amikor erről beszélünk. Pálos Lóránt kesernyésen így szól: — Tudjuk mi ezt jól. Egyebek között ezért is nem döngettük a mellünket a „Kiváló- cím átvételekor. Mert ■nem felejtettük el. hogy a magunk szervezte és végezte munka mellett tulajdonképpen minden más. elsősorban a számunkra kedvező időjárás „jött össze”. Kezdem azzal, hogy nálunk nagyon fontos a csapadék, mert lényegében egész gazdaságunkat az jellemzi, hogy belviz-veszélyeztetett, mély. lefolyástalan. Itt megy át a Sajfoki. a Hanyi, a görbeéri csatorna, a 12-es főcsatorna, a Jászsági főcsatorna. Ezek mellett keresztezi területeinket sok üzemi, víztársulati és vízügyi csatorna. Mindez mutatja is: Pély olyan mély részen fekszik, hogy lényegében földjein keresztül jut el a sok víz a Tiszába. Hogy mennyi kárt okozott ez a tavaly termelési csúcsokat elért pélyieknek, s a súlyos kieséseket ők hogyan igyekeznek enyhíteni — erről szól cikkünk folytatása. B. Kun Tibor Trombita harsan, ha jön a vonat Vasútfelújítós VámosgyörlcÖn *> V 48 helyett 34 kilogrammos sínszálakat fektetnek le a Magyar Néphadsereg füzesabonyi építő századának katonái Fénysorompóval ellátott új vasúti átjáró épül hideg- aszfaltból a munkálatok idejére A MÁV Miskolci Fó-épitésvezetőség füzesabonyi építésvezetősége mozgó irodavagonjában minden feltétel adott Bozsik Endre vágányzárfelelős és munkatársainak helytállásához (Kőhidi Imre képriportja) Nem kevesebb, mint 38 millió forintba kerül az a Budapest—Miskolc fővonalon. Vámosgyörk körzetében elvégzendő munka, amelynek keretében vadonatúj felépítmény, és két új átmenő fővágány kerül a vonatok alá. Az utasok kényelmére is gondolnak: a magas peronokról végre könnyen fel lehet majd szállni a vagonlépcsökre. Horváth Gynla trombitaszava figyelmezteti a munkásokat a közelgő vonatveszélyre Magyar kiállítók a Bécsi Vásáron Huszonnégy magyar vállalat állítja ki terméken a szeptember 9-én nyíló Őszi Bécsi Vásáron. A magyar kiállítók hagyományos résztvevői a bécsi vásároknak. Ausztria hazánk második legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere. így elengedhetetlen a rendszeres kapcsolattartás, és az újabb üzleti kapcsolatok kiépítése. A múlt évben a két ország közötti kereskedelmi forgalom először lépte túl a 15 milliárd schillinget, s ami szintén kedvező a magyar kivitel meghaladta az Ausztriából származó behozatalt. Az idei első félév adatai szerint 1985-ben már nem lesz ilyen kedvező a helyzet, éppen ezért igen fontos a két ország vállalatai között az együttműködés bővítése.- Az idei magyar kiállításon 8 külkereskedelmi szakvállalat vesz részt, a termelők többségükben saját maguk mutatják be kínálatukat. A magyar árulistán mezőgazdasági cikkek, gép- és vegyipari, textilipari termékek szerepelnek. A magyar kiállításon több idegen- forgalmi vállalat is képviselteti magát, nálunk helyben foglalhatnak szállodai szobát a hazánkba látogató külföldi turisták. A Bécsi Vásár magyar kiállítását a HUNGEXPO szervezi. .
