Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-05 / 208. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 5., csütörtök A korszerű anyanyelvi ismeretierjesztés BEMUTATJUK: II 2. Az ismeretterjesztő előadás sem egypólusú élőszóbeli te­vékenység: az előadó és a hallgatóság egyenrangú part­nerek a kommunikációs fo­lyamatban. Éppen az anya­nyelvi ismeretterjesztés meg­tisztelő feladata, hogy egy­részt témaként, másrészt élő példatárként mutassa be az értelmi és az érzelmi kap­csolatteremtés korszerű for­máit. módjait. Ha ezt tuda­tosan vállaljuk, akkor olyan társadalmi, közösségi fel­adatot teljesítünk, amely­nek révén egyre értőbb és érdeklődőbb hallgatóság ne­velődik a valóban értelmes és hasznos ismeretterjesztő előadások ismereteinek és tanulságainak befogadására és továbbadására. Tapasz­talataink szerint ezen a té­ren még sok a tennivalónk. Előadóink egyike-másika túl­ságosan csak a témára kon­centrál, és az információ- nyújtást tekinti elsődleges­nek. Nem sokat tesz azért, hogy hallgatói vállalják a partnerszerepet. Ennek ér­dekében az előadónak hat­nia kell hallgatói értelmére, érzelmeire, elsősorban azzal, hogy előadásának racionális és emocionális elemeinek egyensúlyát is biztosítani tudja, mind tartalmában, mind közlésmódjában. Ezt annál is inkább hangsú­lyoznunk kell, mert az ér­zelmileg túlszínezett, lelken­dező előadásmód egyre gyakrabban jellemzi az anyanyelvi ismeretterjesztő előadásokat, különösen ak­kor. amikor az ifjúság szá­mára közlünk nyelvi isme­reteket, nyelvhasználati ta­nácsokat. A jó előadó vállalja a ta­nítás. a felvilágosítás és a meggyőzés feladatait is. de óvakodik a rossz értelem­ben vett didaktikusságtól, a szájbarágó. a szószátyár, az unalmas ismétlésekkel ter­helt előadói modortól. A jó szakmai felkészültség, az is­meretterjesztés leleményes­sége. a beszédfegyelemre, az állandó gondolkodási készen­létre serkentő interpretál# készség, a sajátos légkört teremtő igyekezet a hallga­tók érdeklődésének felkelté­sére az érdekes fogalomkö­rébe tartozó mozzanatokat is bekapcsol az előadói tevé­kenységbe. Nem idegenked­hetünk a humortól sem. Amúgy is túl szikárak, ko­molykodók ismeretterjesztő előadásaink. A humor és a belső derű az előadók és a hallgatók fantáziáját is megmozgató erő akkor, ha nem öncélú és nem erősza­kolt. A hallgatóság felszaba­dultabban viselkedik, figyel. A nyelvi humor pl. önma­gában véve is nyelvi, nyelv- használati leleményességre nevel és szoktat. A humor­érzék és az egészséges nyelvérzék édestestvérek. Előadásaink szövegalko­tásának bravúros nyelvi le­leményei, humoros, derűs fordulatai önmagukban vé­ve is nevelő erejűek. De a csináltságnak még a látsza­tát is kerülnünk kell. A tu­datos módszerességgel meg­tervezett előadások jellem­zője a természetesség le­gyen. Példatárunkat is úgy válogassuk meg, hogy ne tessenek „tanpéldáknak" Lehetőleg a mindennapi élet nyelvhasználatának je­lenségeihez kapcsolódjanak. Nap mint nap arról pa­naszkodunk. hogy anyanyel­vi műveltségünk szegényes, szóbeli és írásbeli megnyi­latkozásaink színvonalával is bajok vannak. A nyelvi is­meretterjesztő előadások követelményei között ép­pen ezért a megfelelő példa­adást is ki kell emelnünk: bármilyen összetételű hall­gatóságnak adunk elő. min­dig ép. hibátlan és érthető magyar mondatokkal ma­gyar szöveget fogalmazzunk, s még az általános iskolás tanulóknak se tegyünk en­gedményeket. Ne idomítsuk előadásaink nyelvi formá­lását, szövegalkotási folya­matát a tanulók fogalmazá­si szintjéhez. De arra külö­nösen ügyeljünk, hogy a még bonyolultnak tetsző in­formációk megfogalmazása is egyszerűvé szelídüljön és mindig pontns és találó legyen. A szakmailag jól képzett ismeretterjesztő számára nincsenek unalmas témák és nehezebben megemészthe­tő információk. Ha a hall­gatóság számára annak bi­zonyul egy-egy témakör, ak­kor az előadási tevékeny­ség folyamatában figyel­nünk kell a hallgatók visel­kedését. s ha célirányosnak tetszik, módosítanunk illik az előadás hangalakját, nyel­vi formálást, tempóját és az információk adagolásának módozatait. A személyes jel­legű szabad előadást ne ter­heljük bizonyos részletek felolvasásával, annál inkább használjunk fel minél több korszerű szemléltetőesz­közt (magnetofon. képek, rajzos modellek, hangleme­zek stb.) Általában a látla- tás mesterfogásait is kap­csoljuk be előadásainkba. A jó előadó tudatosan megtervezi, milyen gesztus- formákat. optikai tényező­ket (arcjáték, mimika) kap­csol be a kommunikációs fo­lyamatba. A túlzásoktól óva­kodnunk kell. Az előadásra szánt időt illik tiszteletben tartani, s nem tanácsos a hallgatók idejével és türel­mével visszaélni. Gárdonyi­nak van igaza, amikor azt állítja, hogy soha nem baj. ha egy előadás rövid, de tar­talmas. A felesleges szósza­porítás meg különösen nem lehet jellemzője a nyelvi ismeretterjesztő alkalmak­nak. Úgyis a legtöbb ba­junk van mind az egyéni, mind a közösségi nyelvhasz­nálatunkat tekintve a feles­leges szószártyássággal. a csűrés-csavarással, s azok­kal az ügyeskedő vitapart­nerekkel. akik szinte mes­terfokon tudnak „elemezni ködöt, meg hajszálat haso­gatni. eszmére szögezni az eszme hegyét, szóval cáfol­ni meg a szót’'. Arisztofanesz Felhők című alkotásának művészi fordításában Arany fogalmazta meg számunkra a ma is érvényes nyelvi visel­kedési formák kinövéseit. A korszerű anyanyelvi neve­lésnek. ismeretterjesztésnek ezen a területen is van még tennivalója. (Vége) dr. Bakos József a TIT megyei magyar nyelvi szakosztály elnöke MÚZEUM A KÖZMŰVELŐDÉSÉRT Gazdag őszi program a gyöngyösi Mátra Múzeumban Szeptembertől novemberig számos rendezvényre vár­ja a közönséget a gyöngyösi Mátra Múzeum. Szeptember 15-én kerül sor a „Zenés múzeumi vasárnap délelőtt" című hangversenysorozat utolsó koncertjére, melyen a Mikroelektronikai Vállalat szakszervezeti népdalköre lép fel. Szeptember 29-én kezdőd­nek a 24. múzeumi és mű­emléki hónap gyöngyösi ese­ményei. Ezen a napon nyí­lik meg a Richter Gedeon Gyógyszertár orvos- és gyógyszerészettörténeti ki­állítása a múzeum kultúr­termében. Emellett látogat­ható a „Gyöngyösi évszáza­dok” című történeti, az „Em­ber és természet” című vad­gazdálkodási és természet- védelmi, a „Mátra" című természetrajzi, valamint a Hermann Lipót-emlékkiállí­tás, mely a Fő tér 10. sz. alá költözött. Az őszi programban hat, változatos témájú előadás is szerepel. így például szó lesz a palócok életéről, a Sár­hegy madárvilágáról, Gyön­gyös munkásmozgalmáról és műemlékeiről, valamint Szi­dta természeti szépségeiről. A tanév beindulásával pár­huzamosan biológia-, föld­rajz-, történelem-, környe­zetismeret- és rajzórák meg­tartásához is segítséget nyújt a múzeum. Említést érdemel, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, az idén is ingyenes tárlat- vezetést biztosítanak szerve­zett csoportok, szocialista brigádok részére. Az őszi múzeumi esemény- sorozat november 30-án, az orvos- és gyógyszerészettör­téneti kiállítás zárásával fejeződik be. Deák Mór: Teszt 11/2. — Aztán jó kislány a Dó­ra? — kérdezte a férfi, bár tudta, hogy az. A fia is jó gyerek volt. Csak ahogy nőtt... csak ahogy nőtt, tol­ta el magától az apját. Fuj, megint ittál, mondta eltor­zult arccal, és a férfi azt hitte, az anyja, akkori fele­sége neveli ellene. — Jó — sietett a válasszal az anyós. — Nagyon jó. Át- alussza az egész éjszakát. — A Józsi is átaludta — gondolkodott el a férfi. — Eleinte, tette hozzá magá­ban. Ahogy azonban soka­sodott a veszekedés, sőt, ve­rekedés, már elaludni sem tudott a gyerek. Amikor el­váltak, érezte, hogy látni sem akarja többé. Félt vol­na a találkozásoktól... mégis a fiú írta a leveleket. Egy időben minden héten egyet. Soha nem válaszolt neki. — Mária! Honnan tudta meg a címemet a Józsi? — kérdezte — A nagypapától — fe­lelte a fiatalasszony. — Maga ismeri apámat? — lepődött meg a férfi. — Igen. ö szereti a Dórát — nyomott a szón Mária. A férfi titokban remélte, hogy fia megtudja, kinyo­mozza majd, hol él. Évekig várta az első levelet, éve­kig küldözgette a segélyt apjának, újra és újra fel­tüntetve a borítékon, utal­ványokon párizsi címét. Az öreg ugyan soha nem rea­gált, egyetlen sorral sem, mégis érdemes volt. A fér­fi tudta, hogy fia írni fog. Hiába tagadták ki a család­ból, amikor disszidált, tud­ta. hogy a fia megkeresi majd. Ha másért nem, hogy számon kérje apjától az ap­ját. Napokig nem bontotta ki a levelet, amikor meg­érkezett végre, csak melen­gette: hát nem volt hiába­való magyarul olvasni, ma­gyarokkal beszélgetni ! De nem adott hírt magáról, ak­kor sem, akkor sem... Csak ahogy a lány unoka meg­született. Jövök, táviratozta. Jövök. — És mégsincs itthon — szaladt ki a száján. — Nincs — hagyta rá a fiatalasszony. — Várják meg, este hazajön — mond­ta még, de titokbEm remény­kedett, hogy elmegy ez a viaszarcű francia nő, és el­megy vele a férje apja is. — Na nem — szedelőzkö- dött a férfi. — Voltunk, ahol voltunk, végül is lát­tam a Dórát. Ezt neki hoz­tam — húzott elő a zsebé­ből egy betétkönyvet. — Százezer forint. — Köszönöm — mondta Mária. — Tegye csak a kis­ágyba. A férfi megmerevedett egy pillanatra, de leintette ki­törni készülő feleségét. — Semmi baj — csóválta a fejét. — Ha lejön velem a kocsihoz, odaadom a Jó­zsi ajándékát is. — Majd én lemegyek — ajánlkozott az anyós. — Va­lakinek a gyerekkel is len­nie kell — tette hozzá men­tegetőzve. — Ezt azért — emelt fel az asztalról egy újságolt a férfi —, ezt. azért szeret­ném elvinni az útra. — Olvasni? — készséges- kedett az anyós. — Tessék csak. Nyugodtan vigye, hi­szen elég messzire mennek. A férfi rámosolygott. — Hát, bizony — és a fia­talasszony újra a férje húsz évvel idősebb arcát látta. ★ — Szembe a nappal, a naplementével — szavalta a férfi. A feleség ránézett, nem szólt. Magyar emlékek, gondolta. — Széllel a szememben, vad viharon át — dúdolta a férfi és csillogott a szeme, mintha ivott volna. — Jobb is, hogy én veze­tek — pillantott oda az asz- szony. A határig nem is esett szó — a tájat figyelték. Hát innen való vagy. Hát innen való vagyok. Auszt­riában a férfi kiterítette a térdén a lapot, olvasni kez­dett. — Na, itt egy teszt, Blanc­he — mondta egy idő után. — Majd lefordítom, és ak­kor te is megcsinálhatod, jó? Az asszony visszamosoly- gott rá. — Jó. Egészen kíváncsi­vá tettél. A férfi szemezgetni kezd­te a kérdéseket. Be voltak már jelölgetve ugyan a vá­laszok. de ez őt nem zavar­ta. Tűzbe jött, megixelt fe­leletei gyorsan szaporodtak. Amikor végzett, végigfutott a teszten, s csak akkor vet­te észre, hogy ixeit minde­nütt kíséri egy piros plusz­jel. Izgatottan lapozott a jellemzésekhez, de valójá­ban nem lepődött meg, hogy a rá illő tulajdonságok mel­lett ott találta a fia nevét is. Csendesen összehajtogat­ta az újságot, s vörös sze­mekkel meredt a lenyugvó nap száraz korongjába. Galériát ....... meggyőződésem, hogy a magyar művészet csak n agyszabású decentralisatio mellett teljesítheti azokat o. fontos feladatokat, melyek a magyar népművelés körül er­re a nemzedékre háramlónak... e decentralisatio megva­lósításának első lépése vidéki múzeumok alapítása kell, hogy legyen. Honorálni kívánván Kecskemét város ama nagylelkű és minden követésre méltó bölcs elhatározását, hogy falai között a magyar művészek részére művész tele­pet létesített és műt erem házakat emelt, az első ilyen he­lyi múzeumot Kecskemét városában kívánnám felállítani... — Nemes Marcellnak, az ismert műgyűjtőnek, műkereske­dőnek, műbarátnak a sorai ezek 1911-ből. Kecskemétnek ekkor már volt múzeuma (1898-ban alapították, jelentős néprajzi, történeti gyűjteménnyel). Képzőművészeti anyaga csak a Nemes Marcell által ado­mányozott 79 képből álló gyűjteménnyel vált számot­tevővé. m Kada Elek művészetpár­toló polgármester nevéhez fűződik a kecskeméti mű­vésztelep megalapítása 1909- ben. — Iványi Grünwald vezetésével a nagybányai művésztelepből kivált fiatal festők és szobrászok tele­pedtek le a műkerti villák­ban. „Kecskemét kulturális életének igen jelentős állo­mása a művésztelep meg­teremtése — írja Sümegi György. — Következménye annak a gazdasági fejlődés­nek és társadalmi aktivitás­nak, amely a XIX. század utolsó évtizedétől kezdődő­en előnyösen befolyásolta a város kulturális fellendülé­sét. Ebben körültekintő, irá­nyító szerepet vállalt ma­gára a régészként és közíró­ként is jelentős Kada Elek”. Miután Kecskemétre ke­rült. Nemes Marcell hagya­téka, s egyéb műtárgyakkal is egyre bővült a múzeum anyaga elhatározták, hogy nagyszabású múzeumot épí­tenek a városban. 1924-ben nyílt meg a Városi Múzeum a Régi Ka­szinó helyén, a vasút mel­letti parkban. Ma ez a Ka­tona József Múzeum már meglehetősen szűk. korsze­rűtlen épülete, amelyben nincs mód kiállítani „ gaz­dag néprajzi és régészeti anyagot. Ezekben a napokban nyi­tották meg egy szépen fel­újított műemlék épületben, a volt sorházban Kecskemét legújabb múzeumát, amely­ben népi iparművészeti tár­gyakat helyeztek el. Ünnep­rontás nélkül mondjuk: ta­lán elsőbbség illette volna a Katona József Múzeum nép­rajzi gyűjteményét! Távolab­bi tervekben ugyan szerepel az Ókollégium (jelenleg is­kola!) múzeumi célra törté­nő megszerzése. A magyar szecessziónak az 1920-as években Márkus Gé­za által tervezett reprezen­tatív épülete szinte maga is kiállítási mű. Színes Zsol- nay-majolikával díszített homlokzata, plasztikus pár­kányzata a városkép deko­ratív eleme. Három emele­tén a múzeum képzőművé­szeti anyagát állították ki: a már említett Nemes Mar- cell-féle gyűjteményből Lotz Károly, Székely Bertalan, Jakobey Károly. Molnár Jó­zsef, Munkácsy Mihály vász­nait, a nagybányaiak köré­ből Thorma János, Feren- czy Károly, Glatz Oszkár festményeit. Rippl-Rónai. Vaszary, Gulácsy néhány munkáját. A Nyolcak-cso­Farkas István: Önarckép (a Gliicks-eyíijlcménybőlí Tóth Menyhért: Ágrólszakadt portját képviselik Czigány Dezső, Kernstok Károly, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Pór Bertalan képei, s a kecskeméti művésztelep in­duló éveit reprezentálják Iványi Grünwald Béla, Perlőit Csaba Vilmos. Bor­nemissza Géza, Hermann Li- pót művei. A képtár másik fontos al­kotóeleme a nemrég köztu­lajdonba került (Wolfner) Gíücks-gyűjtemény. A 278 festményből, szoborból, gra­fikából álló kollekció a szá­zadforduló és a 20. század számos művészétől tartal­maz alkotásokat. Különösen gazdagon van képviselve Mednyánszky László, Nagy István és Farkas István művészete. A kortárs művészetet az 1960-as évek közepéig köve­ti a múzeum kiállítása — Barcsay, Kohán. Kondor Béla, Korniss Dezső. Med- gyessy Ferenc és Borsos Miklós egy-egy művével. Grafikai műhely címmel fia­tal művészeknek nyújt be­mutatkozási lehetőséget a Galéria. Gazdag. a 19—20. század magyar művészetét repre­zentáló kiállításával, idősza­ki rendezvényeivel a Kecs­keméti Galéria, a Katona. József Múzeum képzőművé­szeti részlege immár or­szágos jelentőségű intéz­ménnyé vált. K. M. A Cifra-palota szecessziós épülete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom