Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 21., szombat Szolgáltat-e a szolgáltatás: Ha elromlik a bejárati aj­tó zárja, ha kitörik az ab­laküveg, ha a csap csöpö­gésére ébredünk, szakem­berért fohászkodunk. s igyekszünk elültetni . ma­gunkban a reményt, talán nem kell napokig várni, hogy megérkezzen a mester és elhárítsa a hibát. Saj­nos. rosszak a tapasztalata­ink, sokszor órák, napok mennek veszendőbe a hiá­bavaló várakozás miatt: a szolgáltató ágazat ma még sok kívánnivalót hagy ma­ga után. Nálunk és Európában Amikor szolgáltatásról be­szélünk, szívesen példáló­zunk tengerentúli adatok­kal: az Amerikai Egyesült. Államokban a foglalkoztatot­tak csaknem nyolcvan szá­zaléka a harmadik szektor­ban, a szolgáltató ágazatban dolgozik. Nálunk ez az arány az ötven százalékot sem éri el. Na. de. ne men­jünk messzire, nézzük meg mi a helyzet Európában? Frissebb statisztika nem lévén, hasonlítsuk össze az 1979. évi adatokat: Magyar- országon 37. a Szovjetunió­ban 41, Csehszlovákiában 38, Romániában 25. Belgiumban 64, Ausztriában 48 százalék a szolgáltatásban foglalkoz­tatottak aránya. Az európai országok között hazánk har­madik szektora fejlődött a legdinamikusabban a hetve­nes években, ma viszont még a szinten tartás is nehezen megy. Mi ennek az oka? — adó­dik a kérdés. A válaszadás­ban segítségünkre volt a Szolgáltatáskutató Intézet, amely tanulmányokban vá­zolta fel a múltat. a jelent, és előzetes becsléseket ké­szített a VII. ötéves terv­időszakra. A kutatók meg­vizsgálták a vas-, a fa-, a fém-, és a gépipa­ri. az elektromos ház­tartási gépek, a híradástech­nikai cikkek javítási helyze­tét. a textiltisztítást, a fo­gyasztási cikkek kölcsönzé­sét, a személyeknek végzett fordítást, gépírást, takarí­tást, a gépjármű-, az építő­ipari, a fodrászipari és a fényképészeti, valamint a ci­pőjavító szolgáltatásokat, a használt fogyasztási cikkek felvásárlását, a teherszállí­tást. Mindebből látható: na gyitó alá tették a lakosságot leyközi'etlenebbül érintő te­rületeket. Olcsóbb a fusi Magyarországon a hatva­nas évek végén a szolgálta­tásokban érzékelhető volt, hogy a kereslet messze meg- haladja a kínálatot. Iparen­gedéllyel dolgozó kisiparos nemigen volt, az állami vál­lalatok viszont nem bírták az „iramot”. Változást a kormány „vitamin-injekció­ja” hozott. Különböző csa­tornákon összesen 20 milli­árd forintot juttatott a gaz­daságba, hogy lakossági szol­gáltatásra ösztönözze a vál­lalatokat. Kedvezményeket, vissza nem térítendő hitele­ket nyújtott. A hatás nem maradt el. Egymás után épültek a szolgáltatóházak, a javítóközpontok. egyre több kisiparos kért főállásra iparengedélyt. Ám a nyolcvanas években nem volt ilyen gyors ütemű a fejlesztés, a meglévő há­lózat szinten tartása is mind nagyobb gondot okoz. an­nak ellenére, hogy akadnak még ma is olyan vállalatok, amelyek kapnak támogatást. A mosatást például csak­nem száz százalékkal támo­gatja az állam. Voltaképpen minden más szolgáltatás a szabadáras kategóriába ke­rült, ami jelentős mértékben befolyásolja a kereslet ala­kulását. Ebből viszont nem lehet lemérni a valós igé­nyeket. Az emberek jövedel­me a meghatározó abban, hogy ki milyen szolgáltatás­ra költ, de mindenki igyek­szik fenntartani eddigi élet- színvonalát. szokásait, mi­közben kiadásai csökkenté­sére törekszik. Ebből követ­kezően mind többen veszik igénybe az olcsóbb, úgyne­vezett fusi-niunkát. Ez vi­szont bizonyos értelemben elfedi a harmadik szektor hiányosságait. Másféle hatások is fellel­hetők. A kutatók megállapí­tották : a lakossági szolgál­tatás nem elég nyereséges„ az ott dolgozók bére ala­csony, s a kisiparosok is a több hasznot biztosító ál­lami vállalatoktól, szövetke­zetektől fogadnak el megren­delést. Mondván: nagyon megemelkedtek a társada­lombiztosítási járulékok, szükségük van a nagyobb bevételre. Országos körkép A városi emberek jobb helyzetben vannak, mint a kisebb településen élők. A kutatók készítettek egy tér­képet, amely szemlélteti, hogy' 1983-ban megyénként milyen volt az egy lakosra jutó szolgáltatási ellátottság. E szerint, a fővárost övező megyék gyengén ellátottak, hasonló a helyzet Szabolcs- Szatmár és Borsod-A baúj- Zemplén megyében is. Ugyanakkor például So­mogy. Baranya, Tolna. Za­la. Bács-Kiskun és Heves megyét, valamint a fővárost jól ellátottnak látták, ösz­szességében tehát nem lehet kiegyensúlyozottnak mon­dani az ország szolgáltatási helyzetét. Éppen ezzel magyarázható, hogy a kormány újabb ren­delkezésekkel igyekszik ja­vítani a helyzeten. Január elsejétől az anyagár nélküli rnunkáért tíz százalékos adó­visszatérítés illeti meg a la­kossági szolgáltatást végzőt. A kisvállalatoknak, kisszö­vetkezeteknek tizenöt szá­zalékra mérséklődik a jö­vedelemadójuk, ha lakossági szolgáltatást vállalnak. Ez egyébként várhatóan meg­növeli a kisvállalatok, kis­szövetkezetek számát. Annak ellenére, hogy a decentra­lizálás. a szétválás megtör­tént, ez nem minden eset­ben hozta meg a várt. a kedvező változást. Például továbbra is gond az anyag- és alkatrészhiány. Továbbá: januártól a vezetők prémiu­ma az eddiginél jobban függ a lakossági szolgálta­tásban végzett munkától. Csináld magad! Mindenképpen fellendü­lés várható, azonban még nem bizonyított, hogy q be­vezetett ösztönzők elegendő­ek lesznek-e. Mire számít­hatunk tehát? Becslések sze­rint egyre több szerep jut majd a „csináld magad" mozgalomnak. És erre a ke­reskedőknek már most fel kellene figyelniük, hogy a szakboltokban. áruházak­ban mind több, sokfélekép­pen hasznosítható kisgép várja a vásárlókat. Miután ilyeneket nemigen gyártanak idehaza, megfelelő barkács- háttériparra van és lesz szükség. Persze, bizonyos munkákat el sem lehet ott­hon végezni, még ha a jó szándék, a vállalkozó kedv meg is van az emberben. Példaképpen említjük a vi- deokészülékek, a színes te­levíziók javítását. Ilyen és ehhez hasonló szolgáltatá­soknak viszont meg kell erősödniök. A kutatók sze­rint 1990-re 1975-höz viszo­nyítva, összehasonlító áron számolva, több' mint 180 százalékkal növekedik majd az egy lakosra jutó szolgál­tatás Magyarországon. H. T. Ál-elválások Ismerős asszonykával futottam össze a múltkor a/ utcán. A hölgy — két kisgyerek édesanyja —, ameny nyíre ismerem, nem éppen stabil idegrendszerű, en nek megfelelően indokolatlan elkeseredésekre vagy jókedvre, ne mondjam, szeleburdiságra egyaránt hajlamos. Találkozásunkkor igen jókedvűnek látszott. Csak nem nyertél a lottón? — kérdeztem, tudván, hogy anyagi helyzetük nem eppnn rózsás. Még hogy lottó...! — mondta ö —, eme feltételezésre, ha le hét, az eddiginél is vidámabb lett. — Ez többet ér — kacagta —, válók az uramtól. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon eleső dálkoztam e hír hallatán. Részben, mert tudjuk, di vatos „műfaj” korunkban a válás, részben pedig, mint annyi más. hozzájuk hasonló helyzetben élő házaspár esetében, a szerelem bizonyára náluk is rég elmúlt már. de a megszokás, a gyerekek, az anyagiak gyakran bizonyulnak összetartó erőnek. Nos, „hősnőnk” magasan ebbe a kategóriába lar lozik. s lám, tíz egynéhány évi házasság után mo-.t válásra adta a fejét. És eddig tulajdonkeppen rend ben is lenne a dolog. Csakhogy: esetünkben ponto sabban az ő esetükben nem érzelmi eltávolodás ve zetett váláshoz — ilyen alapon már esztendőkkel ko rábban is elválhattak volna —, hanem agyafúrtnak tűnő, más megfontolások. Kiszámította ugyanis a mi háziasszonyunk, hogy „gyermekeiket egyedül nevelő anyáknak" az állam lényegesen több kedvezményt biztosít, több anyagi juttatást ad. mint a rendes házassági, családi közös ségben élőknek. Miután pedig az asszonyka ily módon felvitágosi tott. elbúcsúztunk egymástól, és egy kettőre napi rendre tértem az ügy felett. Elfelejteni azonban nem volt időm, mivel rövidesen újra találkoztunk a hölgy gyei, aki ezúttal a férje társaságában volt. Barátsá gosan. mi több, igen .jókedvűen üdvözöltek, mire nem egészen tapintatosan, de mégis megkérdeztem: mi az. mégsem váltok? Harsány nevetés volt a válasz: éppen most hang zott el a bontó ítélet. Minden ment simán, a bírónő is nagyon rendes volt, nem firtatta a részleteket, így hát ez órától kezdve immár mindketten szaba dók. mint a madár. Igyunk rá egyet! — invitált a közeli presszóba a férj. s koccintáskor hamiskásan kacsintott: — Szabadon élünk barátom, de nem külön. Megvagyunk mi egymással, eszünkben sincs külön menni, de állam bácsi ezután már többet mér ne künk a zsebéből ... Természetesen felháborodhatnánk rajta, mily er kölcstelen is ez az alapállás, de az ál-clválók köny nyen visszavághatnának, mondván: mi a szükség miatt tettük meg ezt a lépést, de mi van azokkal a házastársakkal, akik a „menők" közé tartoznak, ren geteg pénz. ékszerek, ház. autó. nyaraló, külföldi utak... Akik ki nem állják egymást, de az anyagi ak miatt nem válnak, ök talán erkölcsösebbek len nének-----? . B. Kun Tibor A Fekete bég mutatja az időt Sárváron Sárváron a Thermál Hotel előtt állították fel Körösényi Tamás szobrászművész új alkotását. A szobor Nádasdy Fe­rencet, a híres Fekete béget ábrázolja, jobb kezében föld­re fektetett török dárdát tart. A fegyver szárának árnyé­ka vándorol a talapzatul állított kőlapon, melyre körív mentén római számokat véstek, így mutatja a „pontos" időt a bég. (MTl-fotó: Czika László) HOL A HASZNÁLATI UTASÍTÁS? Szabálytalanság—a vevők érdekében? Ismerősöm hi-fi toronnyal tért haza az üzletből. Régóta fente már a fogát ilyen készülékre, s lássunk csodát, meg­kapta. Csak úgy „kutyafuttában" ismerkedett meg a ter­mékkel. Az eladó elmagyarázta, mi mire jó. A rádióban hogyan kell állomásokat keresni, a magnót ki- és bekap­csolni, illetve a lemezjátszóval bánni. A „gyorstalpaló" nem sokat ért. Otthon nem boldogult a berendezéssel. Ez is kezelési utasítás .. Jól van, gondolta magá­ban, majd megnézem a ke­zelési utasítást. Azonban azt csak idegen nyelven találta meg. „Elfelejtették" lefordí­tani magyarra. Elektromér­nök imerőséhez szaladt át, segítséget kérni, aki elő­ször is kikövetkeztette, hogy melyik gombnak mi a funk­ciója, majd szerény ismere­teit tovább adta barátjának. ★ Hűtőszekrények között bók­lásztunk az egri Mágnes Áru­házban néhány vevővel. Ké­ri Mihályné tüzetesen né­zegette azokat. — Nagyon tetszik ez a 20 700 forintos jugoszláv gép — mondta miközben ki- húzogatta a mélyhűtő fiók­jait. — Sajnos, nem talá­lom bénne a magyar nyel­vű használati utasítást és a receptes füzetet. Csak a gyártó cég nyelvén van meg a szöveg. Azzal pedig nem sokra megyek. Pedig jó len­ne tudni azt, hogy miként kell elrakni a mélyhűtőben például a lecsónak való pap­rikát és paradicsomot. Med­dig lehet az tárolni?!? Nem akarok úgy járni, mint a szomszédasszony, aki nem az előírásoknak megfelelő­en használta a mélyhűtőt, s emiatt, amikor elromlott a berendezés, nem javították meg garanciával. Nem me­rem megvenni e nélkül a gépet. ★ Az áruházban egy hősza­bályozós vasalóval ismerked­tünk. Jobbra-balra fordít­ható gombja mellett pon­tok jelölik a hőfokokat. Az nincs feltüntetve, hogy me­lyik hány fokot jelez. A ke­zelési utasítást itt is csak idegen nyelven mellékelték. Na most, annak a szegény háziasszonynak minden bi­zonnyal meg kell pörkölnie néhány ruhaneműt addig, amíg rájön: meddig kell elcsavarnia a gombot ahhoz, hogy ne égjen meg például a selyem vagy műszálas ru­ha. ★ Nemcsak a vásárlóknak, a műszaki üzletek vezetőinek is sok gondot okoz, hogy gyakran több tízezer forin­tos, tartós fogyasztási cik­kekhez nincs meg a ma­gyar nyelvű használati uta­sítás. Egy szigorú előírás szerint így nem lehetne el­fogadni a nagykereskedelem­től az árut. Viszont, bár­hol fordultunk meg, min­denütt találtunk negatív példát. A kereskedők arra hivatkoznak, hogy ameny- nyiben nem veszik át a megrendelt portékát, úgy a nagykereskedelmi vállala­tok másik helyen értékesí­tik azt. Ha pedig többször előfordul ilyen, akkor a bol­tok számára „bedugul” a beszerzési lehetőség. Na most, ezzel nemcsak önma­gukat sújtják, hanem a ve­vőket is, akik így nem jut­hatnak hozzá a kurrens dol­gokhoz. Létezik részleges megol­dás. s ezt tapasztaltuk az egri Mágnes Áruházban, ahol általában lestenciiezte- tik a magyarra átültetett szöveget. Természetesen ez a bérmunka többletkiadást je­lent. — A RAVILL az egyetlen nagykereskedelmi vállalat, amelyik minden esetben mellékei!, dobozba csomagol­va ezt a dokumentumot — mondta Villányi Árpád, az üzlet igazgatója. — Az NDK- gyártmányokkal sincs prob­lémánk. A SZÖVKER-ek azonban sok fejtörést okoz­nak. Általában az úgyneve­zett kishatármenti forgalom­ban jutnak a készülékekhez Ezt követően azonnal túl­adnak valamennyin. Nem terjed ki a figyelmük a használati utasításra. Ráadá­sul. a legtöbb esetben a jót­állási jegyzéket sem helyezik a készülék mellé, hanem külön postázzák. Aztán sok­szor csak késve érkezik meg. E nélkül viszont nern lehetne eladni. Igaz, ez már egv másik téma lenne. . Visszatérve a kezelési uta­sításhoz. Mi lenne a meg­nyugtató megoldás? Az elő­írás szerinti áruátvétel. S ha mégis hiányzik a ma­gyar nyelvű szöveg? Vissza kelene küldeni a termékeket. Igaz, azt is megtudhattuk: hn e szerint járnának el, időnként a készlet 70 száza­lékáról kellene lemondaniuk a boltvezetőknek. Homa János

Next

/
Oldalképek
Tartalom