Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-20 / 221. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 20., péntek Budapesten tárgyal Indonézia vezetője (Folytatás az 1. oldalról) geket a légikikötő beton­ján Losonczi Pál és felesé­ge, Várkonyi Péter külügy- és Veress Péter külkereske­delmi miniszter üdvözölte. Ezután a vendégek és ven­déglátóik gépkocsikba száll­tak, s a Kossuth Lajos tér­re hajtattak. Az Országház előtt, az In­donéz Köztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság zászlói­val díszített téren a díszmo­torosok kíséretében érkező Suharto elnököt katonai tisz­teletadással fogadták. A té­ren felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. A Losonczi Pál társaságá­ban érkező indonéz elnököl és kíséretének tagjait Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Czi- nege Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Kato­na Imre az Elnöki Tanács titkára, valamint az állami és a társadalmi élet számos más vezető képviselője fogadta. Ott volt az ünnepélyes fo­gadtatáson a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tagja. Jelen voltak a bu­dapesti indonéz kolónia tag­jai is. Kürtszó harsant, a dísz­zászlóalj parancsnoka je­lentést tett a magas rangú indonéz vendégnek; felcsen­dült a két ' ország himnu­sza, majd Suharto elnök Lo­sonczi Pállal együtt ellépett a diszzászlóalj előtt. Üttörők szaladtak a tér­re, s virágcsokrokkal kö­szöntötték az indonéz ál­lamfőt és feleségét. Ezután a vendéglátók és a vendégek kölcsönösen bemutatták egy­másnak a két ország jelen­lévő közéleti vezetőit, s Su­harto elnök megismerkedett a budapesti diplomáciai tes­tület megjelent képviselőivel is. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult. Ezután az Országház De- legációs termében megkez­dődtek a magas szintű ma­gyar—indonéz tárgyalások. A rövid plenáris találko­zón a két államfő méltatta a látogatás jelentőségét és kifejezte meggyőződését, hogy a mostani tárgyalások, a széles körű véleménycse­re lehetővé teszi egymás helyzetének, nézeteinek még jobb megismerését, és hoz­zájárul a kapcsolatok el­mélyítéséhez, különösen gaz- „ dasági téren. Ezt követően Losonczi Pál dolgozószobájában négy- szemközt tárgyalt Suharto elnökkel. A szívélyes lég­körű találkozón áttekintet­ték a magyar—indonéz kap­csolatok fontosabb kérdéseit, fejlesztésük lehetőségeit, és ismételten megerősítették szándékukat az együttmű­ködés erősítésére. Véleményt cseréltek a világpoliti­ka néhány időszerű kérdésé­ről, különös figyelmet for­dítva a fegyverkezési ver­seny megfékezésére, s az európai és a délkelet-ázsiai térség problémáira, ame­lyek mind a nemzetközi lég­kör, mind országaik szem­pontjából döntő fontosságú­ak. Mindkét elnök nagy ie- lentőséget tulajdonít azok­nak az erőfeszítéseknek, amelyeknek célja a feszült­ség csökkentéséhez szüksé­ges kölcsönös bizalom meg­teremtése, a biztonság meg­szilárdítása és az eltérő tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, politikájának gyakorlati meg­valósítása. Czinege Lajos Sudharmo- no miniszterrel folytatott megbeszélést, amelyen részt vett Várkonyi Péter és Moch- tar Kusumaatmadja is. Át­tekintve a világpolitikai hely­zetet megállapították, hogy az emberiség sorsát érintő kérdésekben álláspontjaik azonosak vagy közelállóak. Elítélték az aparheid-politi- kát, és állást foglaltak a namíbiai nép igaz ügye mel­lett. A délkelet-ázsiai hely­zet eltérő megítélése ellené­re egyetértettek abban, hogy a térség békéjével és biz­tonságával összefüggő kér­déseket politikai eszközök­kel, a párbeszéd erősítésével szükséges megoldani. Ma­gyar részről méltatták In­donézia aktív hozzájárulását a vitás kérdések tárgyalásos úton történő rendezéséhez. A két fél megerősítette kész­ségét a két ország kapcsola­tainak elmélyítésére, amely­hez elengedhetetlen egymás lehetőségeinek még jobb is­merete. elsősorban gazdasá­gi téren. Veress Péter és Johannes Sumarlin a két ország gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatainak fejlesztéséről, az együttműködés hatékony ki- szélesítéséről tárgyalt. Meg­vizsgálták annak lehetősé­geit, hogy a magyar válla­latok miként kapcsolódhat­nának be az Indonéz gazda­ságfejlesztési tervek meg­valósításába. Lázár György találkozója japán üzletemberekkel (Folytatás az 1. oldalról) tokiói Villamosenergetikai Múzeumban tett látogatást, majd szálláshelyén fogad­ta Murata Keidzsiro külke­reskedelmi és ipari minisz­tert. A legbefolyásosabb japán gazdasági szervezetek veze­tői csütörtökön ebédet adtak Lázár György tiszteletére. A tulajdonképpeni „házigazda’’ Ivata Kazuo, a Japán—ma­gyar Gazdasági Klub japán társelnöke volt, aki a sziget- országi üzleti élet legtekin­télyesebb képviselőinek ne­vében meleg hangú beszéd­ben köszöntötte a Miniszter- tanács elnökét. A japán—magyar gazda­sági kapcsolatok fejleszté­sében kiemelkedő szerepet vállaló Ivata Kazuo min­denekelőtt annak jelentősé­gét emelte ki. hogy Lázár György személyében az el­ső magyar miniszterelnököt üdvözölhetik Japánban. Hangsúlyozta, hogy a két ország közötti általános kap­csolatok, ezen belül pedig a gazdasági együttműködés fejlesztése szempontjából rendkívül fontos egymás kölcsönös megismerése. Ez­zel összefüggésben nyoma­tékosan utalt a személyes érintkezés szükségességére. Ivata Kazuo úgy értékel­te, hogy a kétoldalú gazda­sági együttműködés terén az elmúlt időszakban sikerült előrelépni. Ugyanakkor meg­győződését fejezte ki, hogy Lázár György mostani lá­togatása nyomán további eredményeket lehet elérni mind a gazdasági, mind pe­dig a japán—magyar poli­tikai és kulturális kapcsola­tok fejlesztésében. Lázár György — miután köszöntötte a szigetországi üzleti élet vezető képviselő­it — hangsúlyozta. hogy hazánk minden téren, kü­lönösképpen a gazdaság te­rületén érdekelt a Japánnal való kapcsolatok szorosabb­ra fűzésében. A Miniszter- tanács elnöke utalt arra, hogy Magyarország a gazda­sági fejlődés meggyorsításá­nak új szakasza előtt áll. olyan fejlesztési program megvalósítására törekszik, amely széles lehetőségeket kínál a japán bekapcsoló­dásra. Lázár György kora dél­után a japán nemzeti saj­tóklubban sajtóértekezletet tartott. „Tárgyalásaim Nakaszo- ne Jaszuhiroval tartalmasak és hasznosak voltak. Bár kü­lönböző társadalmi rendsze­rekhez tartozunk, a megbe­széléseken kölcsönösen kife­jezésre jutott, hogy teljes mértékben egyetértettünk a legalapvetőbb kérdésben, mégpedig abban, hogy egy békés világért kell dolgoz­nunk” — hangsúlyozta Lá­zár György. Ezt követően a Minisztertanács elnöke és kísérete az egykori császári fővárosba, Kiotóba utazott. HL Külpolitikai kommentárunk )—i Brandt Berlinben HOGY WILLY BRANDT, a Német Szociáldemok­rata Párt (SPD) elnöke a szocialista német állam fővárosában tárgyal, az manapság — sajnos — fel­tűnőbb esemény, mint mondjuk tízegynéhány esz­tendeje. Sajnos feltűnőbb, pedig Brandt ma „csu­pán” a legnagyobb nyugatnémet ellenzéki párt ve­zetője, míg akkoriban az NSZK kancellárja volt. Az enyhülés évtizedének első felében azonban a két né­met állam legmagasabb rangú vezetői gyakorta ta­nácskoztak országaik és a kontinens lényeges dol­gairól, míg ma a „világpolitikai rossz hangulat év­tizedében” inkább a lehangoló hírekhez szoktunk hozzá, az NDK és az NSZK kapcsolataiban. Hiszen évek óta halasztódik a találkozó a két ország első emberei között, mert a politikai hullámverések új­ra és újra kedvezőtlenné teszik a légkört. Márpedig a két német állam viszonya mindig is döntő ténye­zője volt az európai és általában a világpolitikai hely­zetnek. Még akkor is igaz ez, amikor a nemzetközi témákban mindent háttérbe szorítva az élen állnak a fegyverkezési, leszerelési kérdések, és persze a szovjet—amerikai kapcsolatok. Következik mindebből, hogy Brandt berlini meg­beszéléseit érdemes és szükséges világpolitikai priz­mán keresztül vizsgálni, hiszen értelemszerűen túl­nő a jelentőségük a német—német viszony keretein. AZ SPD MOSTANÁBAN előretörőben van a nyu­gatnémet belpolitikában, párhuzamosan azzal, hogy a kormányzó CDU—CSU—FDP koalíció hazai és nem­zetközi magatartását mind elégedetlenebbül szemlé­lik a nyugatnémet választópolgárok. Az NSZK kül­politikájának lényegi kérdése az NDK-hoz fűződő viszony, ekként az SPD vezető politikusainak esz­mecseréi Berlinben kihangsúlyozzák a bonni irányí­tás hibáit e téren. Ugyanakkor kényszerítenek is. hiszen a következő országos választásokra gondolva a konzervatív koalíció nem engedhet meg magának olyan hátrányt, hogy a voksoló polgárok bizonyít­ványában ez álljon: az ellenzéki szociáldemokraták normális, kellemes, minden német számára jó vi­szonyt akarnak az NDK és az NSZK között, míg a kormányzó keresztény pártok mesterséges feszültsé­get teremtenek, s meg sem próbálnak javítani a kap­csolatokon. így válhat részben belpolitikai vonzatúvá Brandt útja, amelynek során a legdöntőbb világpolitikai ügyek állnak a tárgyalások középpontjában. A szov­jet—amerikai csúcstalálkozó, a leszerelési próbálko­zások, az európai légkör javítása, és persze a két német állam viszonyának javítása volt az a tarta­lomjegyzék, amelyen az NDK államfője, és az. SPD elnöke végigfutott, hogy pontról pontra egyeztes­sék és szembesítsék véleményüket. Nem vitás, hogy ez a berlini megbeszélés — a megfelelő áttételeken keresztül — jótékonyan hat a kontinentális és a vi­lágpolitikai légkörre. Avar Károly Mubarak Madridban Újrakezdés Genfben Genfben csütörtökön meg­kezdődött a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az atom- és űrfegyverzettel foglalkozó tárgyalások har­madik fordulója. Az előző forduló július 16-án fejező­dött be. A csütörtöki teljes ülés — amely valamivel több, mint két órán át tartott — a gen­fi amerikai ENSZ-misszió épületében folyt le. A megbeszélések tartalmá­ról a korábbi kölcsönös meg­állapodás értelmében nem hoztak nyilvánosságra rész­leteket. Az idén március 12-én megkezdett tárgyalásokon a szovjet küldöttséget Viktor Karpov, az amerikait Max Kampelman vezeti. A tár­gyalássorozat témaköréről és céljairól Andrej Gromiko akkori szovjet külügyminisz­ter és amerikai kollégája, George Shultz idén január­ban állapodott meg Genf­ben. Tizenkilencek üzenete Szenátorok az atomsorompóért Tizenkilenc amerikai sze­nátor felhívásban szállt sík­ra az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltását célzó tárgyalások felújítása mellett. A szenátorok az atomsorompó-szerződés vég­rehajtását vizsgáló, harma­dik nemzetközi konferencia résztvevőihez fordultak fel­hívásukkal. A tanácskozás Genfben folytatja munkáját. Edward Kennedy (demok­rata, Massachusetts) és Charles Matthias (republi­kánus, Maryland) szenátorok javaslatára készült levél hangsúlyozza: a világbéke megóvása érdekében sür­getően szükség van ezeknek a tárgyalásoknak a felújítá­sára. Az atomfegyver-kísér­letek leállításával kapcsola­tos tárgyalásokat annak ide­jén a Reagan-kormányzat egyoldalúan szakította meg. Mohamed Hoszni Muba­rak. Egyiptom elnöke, Já­nos Károly király meghívá­sára, háromnapos hivatalos látogatásra csütörtökön dél­után Madridba érkezett. A repülőtéren vendéglátója fo­gadta. A délután megkezdett hi­vatalos tárgyalások közép­pontjában — a kétoldalú kapcsolatokon túl — a kö­zel-keleti konfliktus, a spa­nyol-izraeli kapcsolatok kö­zeljövőben várható felvétele, valamint annak hatása az arab világra, és más. köl­csönös érdeklődésre számot- tartó témák álltak. A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat (2331 Dunaharaszti, Kiss Zsigmond utca 10. sz.) felvételre keres pályakezdő pék szak­munkásokat: — táblás beosztásban 18,— Ft-os kezdő órabérrel — kemencén beosztásban 20,— Ft-os kezdő órabér­rel. (Mindkét munka­körben az alapórabéren felül minőségi bér, melegüzemi pótlék és agglomerációs pótlék illeti meg dolgozóinkat.) — Művezetőket közép­fokú sütőipari végzett­séggel kis- és közép­üzemeinkben. Kereseti lehetőség: 4500,— 6500,— Ft-ig. — Ellen- őrzési osztályvezetőt főiskola, vagy egyetemi végzettséggel kiemelt bérezés mellett. — Szál­lításvezetőt érdi telephe­lyünkre középfokú vég­zettséggel és szakirányú tanfolyammal, kiemelt bérezés mellett. Vállala­tunknál történő elhelyez­kedés esetén a lakásmeg­oldást elősegítjük. Jelent­kezni lehet írásban vagy személyesen a vállalat munkaügyi. Illetve sze­mélyzeti osztályán, ön­életrajzzal és a megpá­lyázott beosztás megje­lölésével. Levélcím: Dunaharaszti, Kiss Zsigmond u. 10. 2331

Next

/
Oldalképek
Tartalom