Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-20 / 221. szám
Szocialista eszményeinkkel és a kiművelt emberek sokaságával... Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 20., péntek 3. Az MSZMP KB 1974. március 19—20-i, valamint a megyei pártbizottság 1974. június 28-i közművelődési határozatai hosszú távra szabták meg a kulturális nevelőmunka feladatait. A teljes emberi lét formálását, az általános és szakmai tudás gyarapítását, a munkakultúra fejlesztését, a szabadidő hasznos eltöltését állították tevékenységének középpontjába. Végrehajtásuk nyomán emelkedett megyénk lakosságának műveltségi színvonala, széles körben tudatosult a műveltség szerepe, jelentősége, fokozódott az osztályok, rétegek bevonása a közművelődésbe, eredményeket értünk el a kultúra demokratizálásában, a lakosság igényeinek felkeltésében és kielégítésében — ösz- szegezte bevezetőjében a végrehajtó bizottság írásos jelentése. A ma valósága, a jövő igényei Kiss Sándor szóbeli kiegészítésében az alábbiakat hangsúlyozta: a Központi Bizottság állásfoglalása után a megyei pártbizottság határozatba foglalta a megyei tennivalókat, ezek ismeretében a megyei tanács 1990- ig szóló hosszú távú fejlesztési tervet fogadott el. Az elmúlt egy évtizedben lényeges események történtek a minket körülvevő világban, megváltoztak életünk és munkánk nemzetközi és hazai feltételei, mindezek érezhető hatást gyakoroltak kulturális életünkre is. Ez a tény is indokolja a számvetést. az elmúlt évek tapasztalatainak elemzését, erre alapozva a ma valóságából fakadóan és a jövő igényeihez igazítva a további tennivalók megjelölését. Ebben a szellemben került sor 1984-ben a Parlamentben az országos közművelődési tanácskozásra. S most azt kérjük a pártbizottság tagjaitól, hogy hasonló szellemben, a kultúra iránti felelősséggel az írásban kiküldött anyag alapján értékelje az elvégzett munkát, a korábbi határozatokban és a hosszú távú fejlesztési tervben foglaltak megvalósítását, s döntsön a további munka fő irányában. Értéket teremtő tudós * Az elmúlt tizenkét esztendő tapasztalata igazolja, hogy megyénkben a közművelődési határozat megvalósítása jó úton halad, ennek eredményeként emelkedett a megyénkben élők műveltségi színvonala. Jó irányú szemléletváltozás bontakozott ki, élénkítő hatással a közművelődésre, a, politika, a gazdaság, az alkotó értelmiség hozzá fűződő viszonyára. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb feladata volt a munkások művelődésének a segítése. A munkahelyi közművelődési tevékenység, a munkásművelődés formái, módszerei tovább gazdagodtak. Az 1977-től létrejött vállalati művelődési bizottságok — melyekben 20 függetlenített népművelő dolgozik —, egyre alkalmasabbakká válnak a munkahelyi művelődési tevékenység segítésére, koordinálására. Éves terveinknek megfelelően változatos programok — kiállítások, színház-, mozilátogatások, kirándulások, munkásszállásokon kihelyezett filmvetítések — keretében a munkások tömegei jutnak a kultúra valamilyen formájához. A szocialista brigádok kulturális tevékenysége továbbra is jelentős. A gyöngyösi tapasztalatok alapján megyeivé szélesített „Egyeztetett Munkásművelődési Program”, valamint a vállalatok ehhez kapcsolódó „Munka és Művelődés” programjai, a vetélkedők, nagy segítséget nyújtanak a brigádok kulturális vállalásaihoz. Értéküket elsősorban a visszacsatolás és az értékelés rendszeressége, a feladatok ehhez alkalmas megválasztása adja. Felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából mintegy 300 brigád 3000 fővel részt vett a „Világkép” vetélkedősorozaton, amely folyamatos egész évi felkészülést igényelt. A munkahelyekkel és az ott dolgozókkal kialakított kapcsolat javította a városi intézmények munkáját is. 1977-től fokozatosan nőtt a közös fenntartásba vett intézmények száma. Az együttműködési megállapodások alapján, különösen azokban a községekben, ahonnan sok az eljáró dolgozó (Eger és Gyöngyös környéki települések), javult a köz- művelődési tevékenység. Sajnos, a kezdeti sikeres szervezést nagymértékben - gátolja a vállalati szabályozó rendszerek megváltozása. A megye mezőgazdasági dolgozóinak munkafeltételei, munkakörülményei az elmúlt évtizedben jelentősen javultak. Ez meghatározóvá vált életformájuk-életmód- juk változásaira is. A szövetkezeti dolgozók szakmai képzése — kihelyezett tanfolyamok keretében — gyakorlattá vált. Közülük kerülnek ki az agrárklubok, a mezőgazdasági könyvhetek rendezvényei, az amatőr népi együttesek résztvevői, tagjai. A termelőszövetkezeti parasztság művelődését elsősorban a községi művelődési házak és a könyvtárak segítik, amelyek működéséhez, fenntartásához a termelőszövetkezetek is hozzájárulnak, ha nem is mindenhol gazdasági erejüknek megfelelően. Az értelmiség felelőssége, a fiatalok aktivitása ... A végrehajtó bizottság számvetéséből továbbá az derült ki, hogy az értelmiség részvétele megyénk köz- művelődésében meghatározó. Tiszteletdíjas népművelőként irányítják egy-egy település kulturális tevékenységét, részt vesznek a különböző társadalmi és tömegszervezetek kulturális munkájában : szakköröket, tanfolyamokat, művészeti csoportokat vezetnek. Művelődő egyénenként azonban sokkal kisebb a részarányuk, mint az elvárható lenne. A pedagógusok mellett — különösen az általános művelődési központokkal rendelkező településeken — az agrárértelmiség egy része szívesen kapcsolódik be a köz- művelődési munkába. Nem egyértelműen érvényes ez az értelmiség más rétegeire. A közművelődési intézmények rendszeres látogatói a fiatalok köréből kerülnek ki a legnagyobb arányban. A részükre kínált kulturális, szórakozási lehetőségek azonban jórészt egyoldalúak, hiányosak, alacsony színvonalúak. Olykor ez jellemzi a fiatalok kulturális igényeit is. Az ifjúság kulturális arculatát formáló, s már hagyománnyá vált rendezvénysorozatok (fesztiválok, diáknapok), réteg-rendezvények (ifjúmunkás napok, mezőgazdasági pályaválasztási ifjúsági napok) tömeges részvétellel, színvonalasan kerülnek megrendezésre. A2 ifjúsági klubmozgalomnak kialakulásától kezdve meghatározó szerepe van az ifjúság közéleti nevelésében, politikai aktivitásának fokozásában, szabadidejük hasznos eltöltésében, művelődési szokásaik kialakításában. Elsőként az országban . . . Az elmúlt években megyénk közművelődési gyakorlatára is az új formák, tartalmak keresése és a hagyományok megőrzése, továbbvitele volt a jellemző. A feltételek és a lehetőségek függvényében ez tükröződik a megye igen változatos művelődési, művészeti mozgalmában is. A közművelődés a maga sajátos eszközeivel változó mértékben, de összességében jó színvonalon segítette az emberek politikában, gazdaságban, közéletben való eligazodását, aktív részvételét. A művelődési otthonok sajátos, komplex, sokirányú tevékenységében a lakosság, különösen a fiatalok találják meg a művelődés és a szórakozás közösségi kereteit. Munkaterületeik közül kiemelkednek a tartósan, színvonalasan működő amatőr együttesek, klubok, szakkörök, műsoros estek rendezvényei. Könyvtári területen a köz- művelődési és iskolai könyvtárak integrációja következtében javult az olvasók ellátása, szakszerűbbé, gazdagabbá vált az igények kielégítése. A könyvtárak — nagyon helyesen — a gyermek- és az ifjúsági korosztály megnyerésére, olvasóvá nevelésére fordítják a legnagyobb figyelmet. A tervnek megfelelően alakult — az országosan is elsőként létrehozott — integrált intézményeink száma (17). Az együttműködés, az anyagi és a szellemi erők koncentrálása következtében tartalmi megújulás következett be úgy az oktatásban, mint a közművelődésben. Kiemelkedő Sarud és Besenyőtelek Általános Művelődési Központja. A kultúra bölcsői ... A megy,2 múzeumai jelentős közművelődési-tudományos intézményekké váltak. Elismerésre méltó speciális programokkal szolgálják az ismeretszerzést, -bővítést, a hasznos szórakozást (kiállítások, vetélkedők, gyűjtőmunka, néprajzi, régészeti, honismereti táborok). Évenként több mint egymil- lióan látogatják a kiállító- helyeket, múzeumokat. Nemzeti értékeink megőrzésében. nyiLvánosság elé tárásában a múzeumok mellett jelentős feladatot lát el a megyei levéltár. Tudományos kutatásokon alapuló kiadványai az ifjúság történeti tudatának formálásában, hazafias és internacionalista nevelésében jól felhasználhatók. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskolának jelentős szerepe van a megye közművelődési életében. Tíz év óta folyik népművelőképzés, tanárai a kulturális élet legkülönbözőbb területein tevékenykednek, s a tv tudatos felhasználásának tudományos kutatása is a főiskolához kapcsolódik. A megye művészeti életének közművelődést segítő tevékenysége változatos képet mutat. A művészeti értékek feltárása és közkincs- csé tétele az intézményi gondok mellett is javuló tendenciájú. Kiállításpolitikánk jelentősen fejlődött. Elismerésre méltó munkát végez a Hatvani Galéria, az egri múzeum, a Gyöngyösi Galéria. A megyében élő hivatásos művészek tevékenysége azonban nem érezteti eléggé közművelődésre gyakorolt hatását. Színházi életünk az előző .évek jelentős visszaesése után a közelmúltban függetlenné vált Gárdonyi Géza Színházzal — melybe beolvadt az Agria Játékszín, valamint a több évtizedes múltra visszatekintő Harlekin Bábegyiittes — fejlődött. Az elmúlt évad közönségigénye. a mintegy 81 százalékos látogatottság alátámasztja az önálló színház létjogosultságát. Az Agria Játékok 10 éves működése alatt választékos programot (színházi előadások, hangversenyek, előadói estek) jelentettek. Rendezvényeit évente 10—15 ezer ember látogatja. Az önálló bemu- "tató-befogadó színház — megfelelően irányított műsorpolitikával — biztosítéka lehet a megye színházi igénye színvonalas, tartalmas kielégítésének. A feltételek fokozatos megteremtésével törekedni kell arra, hogy önálló társulattal rendelkezzen és a megye kisebb településein is terjessze a színházkultúrát. A közművelődési intézmények színházkultúrát közvetítő tevékenysége nem kielégítő. Kivétel ez alól a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ — amely országos színházi rendezvényeknek is helyet ad — és a Hatvani Szabadtéri Színpad. Mert értik és szeretik ... A vb írásos jelentése és a szóbeli kiegészítés ezután részletesen elemezte az amatőr művészetek megyei „megszállottjainak” évről évre eredményesebb munkáját. valamint a megye társadalmi és tömegszervezeteinek sokszínű közművelődési tevékenységét. A műkedvelő művészeti csoportok viszonylag magas száma (380), az általuk tartott évi csaknem 1700 fellépés. a munkájuk elismerését jelző hazai és külföldi meghívások, díjazások élet- képességüket igazolják. Különösen kiemelkedik a hazánk határain túl is elismert gyöngyösi Vidróczki, az egri, az ecsédi és a fel- sőtárkányi táncegyüttes, az Egri Szimjonikus Zenekar és több kórus, pávakör. Sajnos. fenntartásuk. továbbfejlődésük egyre nehezebbé válik, még az országos hírű együttesek is gondokkal küzdenek. A megye társadalmi és tömegszervezetei megtalálták a közművelődés azon sajátos területeit, ahol a társadalmi életben betöltött szerepüknél fogva eredményesen tevékenykedhetnek. Mindezek ellenére még mindig tapasztalható akciócent- rikusság a közművelődési munkában, ami nem segíti megfelelően a permanens művelődést. A szakszervezetek a tágan értelmezett munkásmű- velődésben tesznek sokat: a szervezett dolgozók politikai, ideológiai. szakmai és általános műveltségének, ismeretének növelése érdekében. a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának megvalósításáért, a demokratikus fórumok működésében való érdemi és aktív részvételért. A Hazafias Népfront elsősorban a helytörténetihonismereti mozgalomban, az olvasóvá nevelésben, a nemzetiségi közművelődésben végez hasznos és hatékony munkát. (Olvasó Népért mozgalom, olvasótábor rok, honismereti szakkörök, kertbarátkörök.) A KISZ közművelődési tevékenysége fokozatosan javuló színvonalon járul hozzá a fiatalok szabad ideje kulturált eltöltéséhez, a korszerű ismeretek bővítéséhez. Tevékenységébe eredményesen épült be a Művelt Ifjúságért sorozat, a Tájak — Korok — Múzeumok közművelődési programja. Rendezvényeik azonban még nem mindig veszik figyelembe a fiatalok egyes rétegeinek, korosztályainak eltérő igényeit. A TIT hagyományos köz- művelődési tevékenysége mellett igen jelentős szerepet tölt be megyénkben a rendszeresen megrendezett műemlékvédelmi és filmművészeti nyári egyetem szervezésében, mely a hazai és a nemzetközi jelentősége mellett megyénk kulturális életének gazdagodását is szolgálja. A MTESZ — a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a közművelődésre — rendezvényeivel különösen a műszaki értelmiség közművelődési aktivitását fokozta az elmúlt időszakban. A szakma megbecsülése Megyénkben a 312 függetlenített népművelő 57 százaléka rendelkezik megfelelő képzettséggel. Szükség lenne — hangzott, el a vitában is — a jelenleg érvényben lévő képesítési rendszer módosítására, hiszen a népművelői állások egy része középfokú végzettséggel is ellátható. Ráadásul még a főállású népművelők anyagi, erkölcsi megbecsülése sem áll arányban a végzett munkájukkal. Külön gondot jelent megyénkben is, hogy a szakma megbecsülésének hiánya miatt nem jelent rangot — főleg a kistelepüléseken — népművelési ügyintézőnek, könyvtárosnak, vagy a klubkönyvtár vezetőjének lenni. Nem mindig a pénz hiányzik A gondokat elemezve mondotta a továbbiakban Kiss Sándor: a kezdeti évek lendületes, kezdeményezésektől gazdag periódusát az utóbbi évek lassúbb üteme, bizonyos mértékű tempócsökkenése váltotta fel, amely elsősorban mennyiségi mutatókban tükröződik. A lelassulás összefügg nehezebb gazdasági helyzetünkkel, de nemcsak azzal! Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert hajlamosak vagyunk minden problémánkat visz- szavezetni gazdasági gondjainkra. Az igaz. hogy a határozat megvalósításához jobb, dinamikusabb gazdasági hátteret feltételeztünk — az akkori helyzet ismeretében joggal — a döntés- hozatalkor, s ez nem az elképzelések szerint alakult. Az elképzeltnél szűkösebb pénzügyi források miatt nem sikerült megvalósítani több beruházást, elmaradtak szükséges felújítások. Mindez visszafogta a tartalmi tevékenység fejlődését. De a te" lassulást csak ezzel magyarázni nem lehet! Oka az is, hogy a határozatok után nem vált állandóvá a munka, sok helyütt kampány- feladatként kezelték, a társadalmi munkamegosztás sem volt mentes a problémáktól, s döcögött az irányítás szekere is. Lassú az új helyzethez való igazodás. A viszonylag kisebb költség- vetés sok esetben passzivitást eredményezett, mondván : csinálnánk, de nincs rá pénz. Mindenképpen szükséges tehát az irányító munka színvonalának és hatékonyságának növelése. A különböző társadalmi és politikai szervezetek, de legfőképpen a tanácsok ne csak a szakmai apparátusoktól — osztályoktól, csoportoktól — követeljenek lelkiismeretesebb munkát, hanem a teljes apparátustól. Helyi, megyei, társadalmi követelmény: mindenütt jobban és célirányosabban kell felhasználni a meglévő anyagi eszközöket, működtetni az intézményeket, a vállalatoknak, az iparri és a mezőgazdasági szövetkezeteknek is többet kell tenni és nagyobb anyagi áldozatot kell vállalni dolgozóik művelődéséért. Nagy tartalékok vannak továbbá az iskolák és a köz- művelődési intézmények jobb kapcsolatában, együttműködésében is. Törekedni kell arra is. hogy a főhivatású dolgozók mellett az értelmiségiek közül is minél többet vállaljanak a köz. az okosabb, az értelmesebb, a kiművelt ember érdekében. Szolgálva ezzel -, kultüra iránti valóságos igények kielégítését, és újabb keltését, hozzájárulva szocialista eszményeken és erkölcsi normákon alapuló életmódunk társadalmi méretű meggyökereztetéséhez, a szabad idő tartalmas, kultúrált eltöltéséhez, a kiművelt emberek sokaságának gyarapításához. Mindezek nemcsak jelenünk mindennapi igényei, hanem jövőnk: szebb, kulturáltabb életünk követelményei is. Az idei nyár felpezsdülő kulturális életet hozott: a Hatvani Zenés Nyár rendezvényei mellett igen sikeres évadott zárt az Agria-játékok, is. Kari Suvalo finn vendégrendező révén immár nemzetközi kapcsolatokra is szert tett. A Népkert kellemes helyszínére települt Hamupipőke nagy közönségsikert hozott.
