Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-08 / 185. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 8., csütörtök 3* POLITIKAI INTÉZMÉNYEINK (XII/3.) Minisztertanács Átadás előtt az új egri piac i SsHMNi Szorgos asszonyok virágokkal díszítik a piaccsarnok előteret Nagyon szép a belső tér is, a pultok, asztalok már árura — és vevőkre — várnak (Jobbra, lent) (Fotó: Perl Márton) Eger egyik legújabb színfoltja, érdekessége a Budapesti Városépítő Tervező Vállalat (Iványi László) tervei alapján és a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kivitelezésében készült új piaccsarnok. A régi piac helyén. 3300 négyzetméteres alapterületen épült csarnokban 45 üzlet és 96 árus, valamint egy ételbár kap helyet. A kívül-belül igen tetszetős épületben húst, zöldségféléket és mindenféle piaci árut lehet majd vásárolni, lángos- és pecsenyesütő és büfé áll még ezeken kívül a vendégek rendelkezésére. Az épületet külön gazdasági udvar egészíti ki, ahová az elárusítók a kocsijaikkal beállhatnak. Az új piaccsarnok átadására augusztus 15-én kerül sor. Harmonikusan illeszkedik a városképbe az ú.i piac Árokból gödörbe Mostanában rossz idők jártak azokra, akik autóval, vagy gyalogosan nekiindultak Gyöngyösön a Fő térnek. Korlátok, gödrök, árkok állták az útjukat, vagy bukdácsolhatlak azokon keresztül, ha . .! Ha makacs fejjel tovább akartak jutni céljuk elérésére. Megjelent vr I I A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, más elnevezéssel: a kormány, az államigazgatási szervezet csúcsán lévő általános hatáskörű testület. Minden állam- igazgatási szerv — így többek között a minisztériumok. országos hatáskörű szervek, helyi tanácsok szak- igazgatási szervei — felettese, irányítója, az állami munka vitelének legfőbb operatív központi szerve. Tevékenységéért közvetlenül az ct megválasztó országgyűlésnek felelős. A kormány feladata ebből következően rendkívül sokrétű, az állami, társadalmi élet döntő részét átfogja. A minisztertanács: a) védi és biztosítja az állami. társadalmi rendet és az állampolgárok jogait. b) biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtását, maga is rendeleteket alkot, határozatokat hoz. c) irányítja a miniéztériu. mok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja a tevékenységüket, d) irányítja a tanácsokat, ellátja a törvényességi felügyeletüket, e) biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik a megvalósításukról, f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, biztosítja a szükséges személyi és anyagi feltételeket, g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét. gondoskodik anyagi fedezetéről, h) nemzetközi szerződéseket köt és hagy jóvá. Az államigazgatás alkotmányos irányításának fontos garanciája, hogy a minisztertanács az alárendelt szervek által hozott minden törvénysértő, vagy közérdekbe ütköző jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisíthet illetve megváltoztathat. A kormány hatásköre az államigazgatás területén lényegében korlátlan. Az alkotmány ugyanis lehetővé teszi, hogy az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül, vagy valamely tagja útján intézkedjen. Jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá venni, és erre külön szerveket létesíteni. A minisztertanács az elnökéből, elnökhelyetteseiből, az államminiszterekből (ilyen funkcióban lévő tagja jelenleg nincs a kormánynak). a minisztériumokat vezető miniszterekből, az Országos Tervhivatal, és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökéből áll. A minisztertanács elnöke (a miniszterelnök) vezeti az üléseket, gondoskodik a hozott rendeletek és -határozatok végrehajtásáról; az országgyűlésen előterjeszti a kormányprogramot- és beszámolókat; képviseli a minisztertanácsot, nemzetközi kapcsolatokban pedig esetenként a magyar államot. A minisztertanács elnökhelyettesei szükség esetén helyettesítik az elnököt. A kialakult gyakorlat szerint az elnökhelyettesek között munkamegosztás van. ösz- szeíognak és koordinálnak bizonyos nagyobb ágazatokat, illetve a kormány megbízásából felügyeletet gyakorolnak az országos hatáskörű szervek felett. A minisztertanács. mint testület, ülésein működik. Az ülést rendszerint kéthetenként. általában a csütörtöki napon tartják. Szavazati joguk a kormány tagjainak. valamint a minisztereket helyettesítő államtitkároknak van. Az ülésen tanácskozási joggal vesz részt, például a legfőbb ügyész. a minisztertanács Tanácsi Hivatalának. Tájékoztatási Hi. vatalának elnöke. a fővárosi tanács elnöke. A minisztertanács javaslattevő döntéseket előkészítő szerveiként működnek a kormánybizottságok. Ezek a testületek a minisztertanács reájuk átruházott hatáskörében járnak el, ezért határozataik az államigazgatási szervekre kötelező erejűek. A bizottságok száma a feladatok változásaihoz igazodóan időszakonként módosul. A központi állami gazdasági irányítás, és a gazdasági tervezés kérdéseivel az Állami Tervbizottság foglalkozik. A népgazdasági terv végrehajtását, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok irányítását a Gazda-sápi Bizottság végzi. A Tudománypolitikai Bizottság feladata a tudomány-politika kialakítása és elvi irányi- j tása, a tudományos kutatás | és a műszaki fejlesztés állami irányításának koordinálása. Az Állami Ifjúsági Bizottság az ifjúságot érintő kérdésekben lát el döntéseket előkészítő, valamint irányító funkciókat. A Honvédelmi Bizottság a miniszter- i tanács honvédelemmel kapcsolatos feladatainak meg- ; oldásában vesz részt. Bár elnevezésében a tanács megjelölés szerepel, de ugyancsak kormánybizottságként működik, a közművelődési -tevékenység irányítását végző Országos Közművelődési Tanács, valamint az Országos Környezet, és Természet- védelmi Tanács, amely szin- j tén a -minisztertanács véleményező, koordináló és ellenőrző szerve. A minisztertanácsot saját hivatali apparátusa segíti rendeltetésszerű munkájában. A minisztertanács titkársága gondoskodik az ülések adminisztratív-technikai előkészítéséről. A minisztertanács Tanácsi Hivatala közreműködik a kormánytanácsok irányításával és törvényességi felügyeletének ellátásával kapcsolatos feladataiban. A minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, az alkotmányos előírások és a kormány intenciói szerint a sajtótevékenység felett gyakorolja a szakmai és törvényességi felügyeletet Dr. Bálint Tibor Gázvezetéket építettek, épr tenek a város központjában. — Miért éppen a nyári csúcsforgalomra hagyták a vezetéknek az elhelyezését a belső közterületeken? A kérdésre Kiss Józseftől, a városi tanács általános elnökhelyettesétől kértünk választ. — A munkák sorrendje alakította ki ezt a helyzetet, amiről tulajdonképpen senki sem tehet — hallottuk. Csak a hosszúra nyúlt telet hibáztathatjuk azért, hogy hamarabb nem lehetett kezdeni az építkezést. — Mennyire tervszerű a mélyépítők tevékenysége? — Teljesen az, semmiben nincs okunk elmarasztalni őket. Talán csak a Fő térnél tapasztalhatunk egy kevéske „csúszást”. Itt a munkák befejezésének a határideje július 31. volt. De ezen a napon még aszfaltoztak, hogy az úttest eredeti állapotát visszaállítsák. — Azt tapasztalhatták a járókelők. hogy esetenként az árkot kiásták, aztán egy időre ott is hagyták. Mintha nem is törődnének vele az építők. Miért volt ez így? — Tudni kell, hogy olykor nem -várt fordulatok -következtek be. Olyan közművekre bukkantak, amikre nem lehetett számítani. Más alkalommal régi falak maradványa jutott napfényre, ami miatt a muzeológusokat kellett értesíteni. De az is megtörtént: csak a bontás után derült ki, hogy a talaj összetétele alkalmatlan arra. hogy a kiszedett földet tegyék vissza. Teljes földcserét kellet végrehajtani. Váratlanul ért mindenkit az is. amikor az esövízelvezető- csatornából kiderült, hogy az már szinte minden, csak nem csatorna. Adódott a kérdés: ne törődjünk a csatorna elhasznált állapotával és esetleg két év múlva bontsuk fel ismét az úttestet, vagy most. a gázvezeték építésének idején cseréljük ki az elhasználódott csatornát is? Ezzel együtt az is növelte a nehézségeket, hogy a csatorna cseréjéhez kétmillió forintra lett volna szükségünk, ami... ! — Honnan lett pénz? — Le kellett ülnünk és „ki kellett gazdálkodnunk" a szükséges milliókat a saját kereteinkből. Nem volt könnyű, de sikerült. — Hogyan lehet összegezni a gázvezeték építésének helyzetét? — Miután a gáz nagyon veszélyes, szigorú előírások szerint kell a munkákat végezni. Ha bármi váratlan fordulat következik be. azonnal le kell állni és négy-öt szervnek az együttes döntését kell megvárni, amit csak papíron rögzítve hozhatnak meg. A felelősség nem tesz lehetővé semmiféle, úgynevezett nagyvonalúságot. Ha olykor tehát, „senki sincs" az árokban, az nem azért van. mert nem akarnak dolgozni az emberek, hanem azért, mert valami „meglepetés” érte az építőket. Ide tartozik az is, hogy a munkák nehezebbik részét nagy teljesítményű gépek végzik, ehhez képest a kézi munka természetszerűleg lassúbb, de el nem hagyható. ' A város vezető testületének az a véleménye, hogy a munkákat lelkiismeretesen. felelősségteljesen végzik. A lakosságtól ezért megértést kérünk. Befejezésül, hadd emlékeztessünk arra a korábbi cikkünkre. amelyben hónapokkal ezelőtt felhívtuk a gyöngyösiek figyelmét ennek a gázvezeték-építésnek a nehézségeire, a vele járó kényelmetlenségek egész sorára. A holnapi nagyobb komfortért a mai kellemetlenségeket elviselni kényszerülünk. G. Molnár Ferenc Szemle jóliusí száma A tervgazdaságban rejlő lehetőségek valóra váltásának számos előfeltétele van. Ilyen előfeltétel például a társadalom érdekeit tükröző, a gazdaság külső és belső körülményeivel, adottságaival számoló gazdaságpolitika. valamint ennek hatékony megvalósulását szolgáló gazdaságirányítási rendszer. Hoós János cikkében áttekinti: mi a tervezés szerepe a népgazdaság irányításában. Az elmúlt több mint egy évtizedben külső és belső okok következtében nagy veszteségek, megrázkódtatások érték a magyar gazdaságot, s ezek csökkentették a fogyasztásra és a felhalmozásra felhasználható jövedelmet. Juhász Jánosné arra keres választ, hogy a gazdaságot ért negatív hatások, majd a kialakuló gazdaság- politikai irányváltás nyomán hogyan változott a népgazdaság jövedelmi helyzete, és a gazdaságot ért veszteségekből az eddigiekben mekkora rész hárult a lakosságra. Katona István írásában méltatja Kádár János a békéért, népünk boldogulásáért című, közelmúltban kiadott kötetét, amely a párt főtitkárának 1981 és 1985 között elhangzott beszédeit és megjelent írásait tartalmazza. Csikós József pártmunkásokkal beszélgetett a lakóterületi pártszervek tevékenységéről. a nyugdíjas párttagok politikai munkájáról. A szerkesztőség három szocialista országból — Csehszlovákiából, Lengyelország ból és a Német Demokratikus Köztársaságból — az ott dolgozó magyar tudósítók segítségével számol be A Mátyás király utca — közelről (Fotó: Zölei Magdolna)
