Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 8., csütörtök MOSZKVA LÉPETT... A világ felelős választ vár Washingtontól I [—( Külpolitikai kommentárunk )~ A házkutatás háttere ŐRIZETBE VÉTELEKRŐL, házkutatásokról érkez­tek jelentések az elmúlt napokban Zimbabwéből. A rendőri intézkedések mindegyike a ZAPU. az Ellen­zéki Zimbabwei Afrikai Népi Unió tagjai, aktivistái ellen irányult. Az egyik razzián behatoltak a párt vezetője, Joshua Nkomo lakásába, sőt, őrizetbe vet­ték a jelenlévőket, köztük a politikus több bizton­sági emberét is. Jó néhány megfigyelő hajlik arra a véleményre, hogy a múlt havi általános választásokon biztos győzelmet aratott Mugabe miniszterelnöki, illetve a parlamentben túlnyomó többségét megőrző ZANU —HF (Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió—Hazafias Front) pártja most igyekszik fokozni a nyomást leg­főbb politikai ellenlábasára, aki —, s itt rejlik a dolgok tragikuma — a fehértelepes Smith-rendszer elleni harcok idején még első számú fegyvertársa volt. Ám a szövetség és az együttműködés nem tar­tott sokáig. Röviddel a valódi önállóság elnyerése, a többségi uralom 1980-as bevezetése után felerő­södtek a Mugabe és Nkomo közt fennálló ellenté­tek. amelyek (s afrikai közegben, sajnos ez nem új­donság) jóval túlmennek a személyes véleményel­térésen. a két párt programjában fellelhető különb­ségeken. Az igazi veszély abban rejlik, hogy a ZANU —ZAPU ellentét egyben a törzsi szembenállást, a lakosság többségét alkotó Shona, és a kisebbséget jelentő Ndebele törzs közötti, történelmi gyökerű konfrontációt tükrözi. Márpedig ezek a kiújuló fe­szültségek — csakúgy, mint a fekete kontinens más országaiban — a gazdasági feladatoktól, a társadal­mi átalakulás teendőitől vonják el az erőt, s így mindenképpen hátrányosak az amúgy is számos bel- és külpolitikai problémával küzdő fiatal állam számára. Mennyire éleződhet ki most az ellentét, igazak-e azok a vádak, hogy Mugabe a ZAPU felszámolására törekszik? Nehéz kérdések ezek, s a jelek szerint nagymértékben a rájuk adandó válasz határozza meg a Dél-afrikai Köztársaság terhes szomszédságában helyét kereső Zimbabwe jövőjét. Számos szakértő úgy véli, hogy — bármennyire nem világos pillanat­nyilag a mostani rendőri intézkedések háttere — hosszabb távon kevés kétség férhet Mugabe szándé­kaihoz. A kormányfő ugyanis több alkalommal — legutóbb épp a júliusi voksolás után — megerősítet­te, hogy néhány éven belül egypártrendszert akar be­vezetni az országban. Szegő Gábor ítéletidő Európában. Az ausztriai Innsbruckban a nagy esőzések nyomán víz öntötte el az utcákat (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Tizenhárom ország döntése Atommentes övezet A Szovjetunió véleménye szerint az Egyesült Államok csatlakozása a szovjet rész­ről egyoldalúan vállalt mo­ratóriumhoz nemcsak a fegy­verkezési hajsza korlátozá­sában lenne hatalmas elő­relépés. hanem meggyőző példát szolgáltatna a többi atomhatalom számára is. A kísérleti atomrcbbantások teljes és általános betiltá­sa ugyanakkor fordulatot jelentene a nukleáris fegy­verek gyakorlati megsem­misítése felé — állapította mee szerdai szerkesztőségi cikkében a Pravda. A cik­ket kedd este ismertette a TASZSZ. A Szovjetunió már több­ször javasolta a kísérleti atomrobbantások minden formájának betiltását. és tárgyalásokat is kezdett er­ről a kérdésről az Egyesült Államokkal és Nagy-Britan- niával. A tárgyalásokat azonban az amerikai és a brit. kormány félbeszakí­totta. A Szovjetunió ennek ellenére kész bármikor is­mét tárgyalóasztalhoz ülni. kész meghosszabbítani a kísérleti atomrobbantások­ra egyoldalúan meghirde­tett moratórium érvényét 1986. január 1. utánra is, ha az Egyesült Államok szintén beszünteti hasonló jellegű kísérleteit. Az eddi­gi amerikai reagálásokból azonban az derült ki. hogy — bár a népek és a nemzet­közi biztonság érdeke ezt követelné — Washington nem hajlandó erre. Az amerikai kormánynak — ha valóban figyelembe akarja venni az Egyesült Ál­lamok és a világ közvéle­ményét — ki kellene hasz­Szerdán este a tervek sze­rint megkezdődik az Arab Liga tagállamainak és a PFSZ-nek rendkívüli csúcs- értekezleté a marokkói Casa­blancában. Egyes tagok boj- kottálják a tanácskozást — közöttük Szíria —, mások pe­dig nem államfőt küldenek Casablancába, hanem csak az államfő megbízottjával képviseltetik magukat. Nagy befolyású tagországok távol- maradása. vagy az. hogy ki­rályuk. illetve elnökük nincs jelen, arra vall. hogy a ta­lálkozó nem hozhat lényeg­bevágó döntéseket. A liga huszonegy tagálla­mának nem egészen a fele döntött úgy, hogy a legma­gasabb szinten vesz részt a legmagasabb szintűnek ter­vezett konferencián. Bojkot­A „rektori hivatalt” nem ősi diplomák, régi, veretes könyvek díszítik. hanem ágyúk, géppisztolyok, láng­szórók, robbanóanyagok. A „kiváló rektor” nem bölcs tudós, hanem egy szennyes háború veteránja. Az „egye­tem"’ nem a tudományokra oktatja a hallgatókat, ha­nem a terrorra. A terror egyeteme az egyesült államokbeli Huey- uitíe-ben, Alabama államban van. 40 hektárnyi területet foglal el, amelynek terepvi­szonyai kiválóan alkalmasak a legkíméletlenebb katonai képzésre. A vezető maga is kemény iskolát járt ki: a 38 éves Frank Camper a viet­nami háborúban a zöldsap­kásoknál szolgált, öt évvel ezelőtt — a washingtoni kormány hivatalos jóváha­gyásával — alapította meg ezt a központot, melynek nyíltan vállalt célja olyan emberek kiképzése, akik mindenre kaphatóak a bal­nálnia a felkínált lehetősé­get és be kellene szüntetnie atomkísérleteit. Ez a pers­pektíva azonban inkább za­vart okoz Washingtonban, ahol most lázasan kutatják, miként lehetne ..kivédeni" az atomrcbbantások mora­tóriumának eszméiét — ál­lapítja meg a Pravda. Ha az amerikai kormány ..propagandaakciónak’’ tart­ja a szovjet moratóriumot, akkcr miért nem hailandó hasonló ..propagandalépés­re”? — teszi fel a kérdést a lap. képtelennek minősít­ve azt az amerikai érvet, hcgv a moratórium bejelen­tésével g Szovjetunió nukleá­ris fölényre akar szert ten­ni. Nehéz elképzelni, hogy a kísérletek beszüntetésé­vel bárkit meg lehetne előz­ni. másrészt Washingtonban tudatosan elhallgatják, hogv az Egyesült Államok legkevesebb egyharmad- dal több kísérleti atomrcb- bantást hajtott végre, mint a Szovjetunió. Nem állja meg a helyét az az amerikai kifogás sem. hogy a moratórium betartá­sát nem lehet hatékonyan ellenőrizni. Amerikai szak­értők — köztük William Colby, az Egyesült Államok központi hírszerző hivatala, a CIA volt igazgatója — is elismerik, hogy a kísérleti atomrobbantások tényét a már meglevő ellenőrzési eszközökkel meg lehet álla­pítani. Nem az ellenőrzésről van szó. hanem arról, hogy Washington folytatni akar­ja a fegyverkezési hajszát, bővíteni és ., korszerűsíteni szeretné nukleáris fegyver­tárát — állapítja meg a Pravda. tálja az általa időszerűtlen­nek és a régen folyó vitá­kat még inkább elmérgesítő- nek tartó tanácskozást, Szí­ria, Libanon, a Jemeni NDK és Algéria. A két napon át tartó elő­készítő külügyminiszteri kon­ferenciára Líbia elkülde a külügyi iroda (külügyminisz­térium) meghatalmazottait. A napirendi vita azonban heves volt — és a líbiai de­legáció feje kedden hazatért. Líbia még a hét elején kö­zölte: a csúcsértekezleten csak bizonyos feltételek teljesülé­se esetén képviselteti magát A feltételeket a külügymi­niszterek nem teljesítették. Kedden a konferencia házi­gazdája, II. Hasszán marok­oldali erők elleni harcban a világ bármely pontján. A jelentkezőktől nem kér­deznek semmit, sem azt, hogy honnan jöttek, sem azt. hogy miként kívánják hasz­nosítani a Hueyville-ben ta­nultakat. A tantárgyak kö­zött szerepelnek a pokolgé­pes robbantások, gyújtogatá­sok, az ellenség meglepetés- szerű hátbatámadása, meg- késelése, vagy felakasztása, és a legmostohább körülmé­nyek között való túlélés, a fájdalom, a kínzások elvise­lése is. Egy tanfolyam átla­gosan két hétig tart, a ta­nulók 350 dollárt fizetnek, de a kemény próbákat álta­lában csak minden harma­dik jelölt állja ki. Eddig több mint kétszázan távoz­hattak Hueyville-ből kiváló minősítéssel. Frank Camper azzal az indoklással kapta meg a kor­mány támogatását és a szük­séges fegyvertárolási enge­délyt. hogy a „nemzetközi Ezt bizonyítja Ronald Rea­gan augusztus 5-i sajtóérte­kezlete is: az amerikai el­nök kijelentette. hogy szó sem lehet semmiféle morató­riumról addig. amíg az Egyesült Államok be nßm fejezi a maga kísérleti programját. Ez a program pedig meglehetősen hosszú távra szól. A Fehér Ház szóvivője Reagan kijelen­téseit pontosítva — mind­azonáltal már úgy fogalma­zott. hogy meg kell ugyan oldani az ellenőrzés kérdé­sét is. ám a legfontosabb az. hogy az Egyesült Álla­moknak „korszerűsítenie kell fegyverzetét”. A tények tehát azt mutat­ják. hogy Washington nem hajlandó megvitatni és megoldani a kísérleti atom­robbantások beszüntetésé­nek kérdését. Ehelyett azt szeretné elérni, hogy 3 Szov­jetunió megfigyelők küldé­sével „áldását adja" az amerikai kísérletekre. Amerikai katonai szakér­tők is elismerik, hogv a kí­sérleti atomrobbantások folytatásán a világűr mili- tarizálását célzó amerikai tervek megvalósításához is szükség van. E? pedig sem­miképp nem erősíti a Wa­shingtonban időközönként elhangzó békeszólamok hite­lét — írja a Pravda. A világ felelős magatar­tást vár Washingtontól. .Az amerikai kormánynak is fel kell ismernie a militaris­ta politika folytatásának ve­szélyeit és élnie kellene az­zal a lehetőséggel amelyet az atomkísérletekre beje­lentett szovjet motatórium nyújt — hangsúlyozza a Pravda szerkesztőségi cik­ke. zetőjével egyesülési állam- szerződést írt alá — hosz- szabb telefonbeszélgetést folytatott Moamer el-Kadha- fival. Szerdán néhány líbiai diplomata még Casablancá­ban várt a döntésre. A marokkói uralkodó ere­deti terve szerint az értekez­let csak az arabközi viták megoldására és a jordániai palesztin-politikára összpon­tosítana. de feltételezik, hogy az irkái—iráni konfliktus és a Szomáliái—etiópai viszony is szóba kerül. Ogy tudják, hogy rövid lesz a tanácsko­zás, és hogy sokkal többet nem tehet egy politikai ta- nulmánybizcttság felállítá­sánál. Utoljára 1982-ben rendez­tek arab csúcskonferenciát. terrorizmus ellen képezzen ki bátor embereket". Maga Camper nyíltan bevallja, hogy az elsődleges cél „vér- befojtani a marxizmust szer­te a világon". A hueyville-i központ csu­pán katonai objektumok el­leni akcióra való kiképzésre kapott kormányengedélyt, a szabotázsakciók, gyilkossá­gok tanítására a Fehér Ház hivatalosan nem adott ál­dást. Frank Camper egy olasz lapnak adott interjú­jában még azt is kijelentet­te, hogy „saját kezével ver­né agyon azokat a tanítvá­nyait, akik ártatlan embe­reket támadnak meg". Igaz, utána azt is elismerte, hogy „fiai" ott voltak a szabrai és satilai vérengzésnél.- gyil­koltak Dél-Afrikában, a Fü- löp-szigeteken, s ott vannak a nicaraguai kontrák porai­ban. Ehhez csak annyit fű­zött hozzá, hogy senkinek sem találhatja ki jövőbeni szándékait... Japán „Fehér Könyv” Kihívás a béke ellen A japán Nemzetvédelmi Hivatal szerdán közzétett évi „Fehér Könyvében" az állítólagos szovjet katonai fölény ürügyével igyekszik az országot fokozott fegy­verkezésre. a katonai ki­adások növelésére rábírni. A katonapolitika alapve­tő céljait ismertető terjedel­mes propagandakiadvány a japánok hazafias érzelmeire hivatkozva azt állítja, hogy az ország jelenlegi katonai ereje nem megfelelő egy eset­leges támadás visszaverésé­re. Felszólítja a lakosságot, támogassa a fegyverkezési kiadások növelését, amely már jelenleg is 8. helyen áll a világon. Á katonai kiadá­sok növekedési üteme meg­haladja több NATO-tagállam ilyen kiadásainak növekedé­sét — írja a TASZSZ szov­jet hírügynökség. Ugyanakkor a könyv szer­zői. számolva a japánok többségének militaristaelle­nes érzelmeivel, nem tértek ki a japán kormány nemré­giben közzétett javaslatára. Az indítvány szerint Japán a jövőben nem csupán nem­zeti össztermékének egy szá­zalékát fordítja katonai ki­adásokra. A kormány szán­dékával kapcsolatban az el­lenzék1 pártok a parlam»’-''- ben bizalmatlansági indít­ványt szándékoznak benyúj­tani. A „Fehér Könyv" felhábo­rodást keltett a japán köz­vélemény körében — írja a TASZSZ. A Japán Kommu­nista Párt és a Japán Szo­cialista Párt közleményben tiltakozott a könyvben fog­laltak ellen és hangsúlyozta, hogy az kihívást jelent a ja­pánok béketörekvése.vel szemben. Bright Star Flotta­gyakorlat Az amerikai hadügymi­nisztérium bejelentése sze­rint. az atlanti-óceáni flot­ta hajói — a Coral Sea re­pülőgép-anyahajó vezetésé­vel összesen 19 hadihajó — újabb nagyszabású hadgya­korlatot tartanak az Atlanti­óceán délnyugati vizein és a Karib-tenger térségében. Az augusztus 13. és szeptember 7. között megrendezésre ke­rülő hadgyakorlaton brit s holland haditengerészeti egységek is részt vesznek. A manőverek célja: kidol­gozni a szárazföldi. vízi és víz alatti célpontok elleni csa­pásmérés és az „elektroni­kus hadviselés” módszereit. Mint a TASZSZ washing­toni tudósítója a bejelentés­sel kapcsolatban megállapít­ja. a hadgyakorlat térségé­nek megválasztása kétségte­lenné teszi, hogv az Egye­sült Államok célja ismét a nyomásgyakorlás a számára nemkívánatos karib-térség- beli rendszerekre, mindenek­előtt Kubára és Nicaraguá­ra. Idén ez már a harma­dik amerikai flottafelvonu­lás lesz a térségben.-k Komoly nyugtalanságát fe­jezte ki a Bright Star elne­vezésű amerikai hadgyakor­lat miatt, szerdán a Béke­világtanács. Nyilatkozatá­ban a tanács figyelmezte­tett. hogy az Egyesült Ál­lamok „központi parancs­noksága” által irányított közel-keleti hadgyakorlat célja az amerikai „létér­dekek”,— azaz,, a nagy mo­nopóliumok és a Pentagon stratégiai érdekeinek — vé­delme a térségben. A nyi­latkozat szerint a legnagyobb aggodalomra az amerikai „gyors bevetésre alkalmas” erők részvétele ad okot. Ezek. mint ismeretes, nuk­leáris fegyverekkel is fel vannak szerelve. Atomfegyvermentes öve­zetté nyilvánították a Csendes-óceán déli részét kedden, az érintett orszá­gok képviselőinek a Cook- I szigeteken megrendezett ta­nácskozásán — jelentette ki David Lange új-zélandi miniszterelnök. a fórum szóvivője. A megállapodást a térség tizenhárom orszá­ga egyhangúlag elfogadta. Hivatalos források szerint hat ország — köztük Új- Zéland és Ausztrália — már szerdán aláírja a szerződést, miután a küldöttségek be­mutatják azt kormányaik­nak. Az egyezmény a Csendes­óceánnak Dél-Amerika part­jaitól az Antarktiszig terje­dő területét öleli fel. bele­értve Ausztráliát és Pápua Űj-Guineát. A megállapodás értelmében az aláírók vál­lalják. hogy a térségben nem fejlesztenek ki. nem gyártanak, nem vásárolnak és nem fogadnak el más or­szágoktól nukleáris robbanó­eszközöket; nem járulnak hozzá, hogy a Csendes-óce­án déli részén atomkísérte- tekfet, folytassanak és nuk­leáris fegyvereket raktároz­zanak. David Lange a tanácsko­zás után közölte. a dél- csendes-óceáni államok kér­ni fogják a térségben terü­letekkel rendelkező országo­kat — Franciaországot, Nagy-Britanniát és az Egye­sült Államokat —, hogy al­kalmazzák a körzetben a szerződés előírásait. Felké­rik őket — rajtuk kívül a Szovjetuniót és Kínát — arra is. hogy a térség orszá­gaival szemben ne alkal­mazzanak nukleáris fegy­vert és ne fenyegessenek an­nak használatával, szüntes­sék be az atomfegyverkí­sérleteket. 1982 UTÁN Újabb arab csüfêiértekezlet kói király — aki Líbia ve­A terror egyeteme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom