Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-21 / 195. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 21., szerda 3. A Bős (Gabcsikovó)—Nagymarosi Vízlépcső A Duna folyót 71 millió ember. Európa lakosságának 12 százaléka vallja sajátjá­nak. Jelene, környezetének változásai, és elsősorban a jövőjével összefüggő tervek sorsa hosszabb ideje foglal­koztatja az itt élőket. Biz­tonságos. olcsó, környezetkí­mélő víziútként, kimeríthe­tetlen természetes energia- forrásként való felhasználá­sához 49 vízlépcső szüksé­ges. közülük 29 elkészült. A jelenleg kivitelezés alatt ál­ló további három egyike, a magyar—csehszlovák össze­fogással épülő Gabcsikovó— NaQymarosi Vízlépcső. Az 1995-re elkészülő objektum munkálatait a zökkenőmen­tes kivitelezés, a későbbi zavartalan üzemelés, a ki­alakuló új környezet adta lehetőségek széles körű ki­használása érdekében — többéves, tudományos kuta­tás előzte meg. Alaposan átgondolt terv A világon eddig sehol sem készült olyan felmérés, amely hasonló nagyságú rendszer műszaki, gazdasági, környe­zetvédelmi vonatkozásait, kapcsolódásait az összefüggé­sek kölcsönhatásában vizs­gálta volna. A GNV kap­csán készült hatástanulmány Európa első vízügyi ihleté­sű terve. A szakemberek szá­mára egyértelmű, hogy mai tudásunk szintjén a vízlép­csőrendszer a gyakorlati kör­nyezetvédelem és az éssze­rű környezetiéi lesztés ala­posan átgondolt, jól meg­fontolt modellje. Az építkezés során Duna- kilitinél duzzasztómű re­keszti el a Duna jelenlegi folyását. A mellette létrejö­vő tározóból kiágazó, úgy­nevezett üzemvízcsatornán helyezkedik el csehszlovák területen a Gabcsikövói Víz­lépcső. amellyel a rendszer magyarországi eleme, a nagy­marosi vízlépcső energetikai­lag egységet alkot. A víz­lépcsőrendszer létesítményei 4000 hektárnyi területet fog­lalnak el. ugyanakkor több ezer hektár időszakosan víz- járta terület válik mezőgaz­daságilag rendszeresen mű- velhetővé. A vízi erőmüvekkel ter­melt villamos energia fele. évente 1.8 milliárd kW óra illeti meg hazánkat, ami évi 650—700 ezer tonna tüzelő­olaj értékének felel meg. Villamos energia és hajózás Az sem lebecsülendő, hogy az úgynevezett teljesítmény­hiányos időben 440 mega­wattos kapacitás áll majd villamosenergia-rendsze- rünk rendelkezésére. A ki­alakuló — Pozsonyig egysé­ges — hajóút távlati köve­telményeket is kielégít. Meg­szűnnek a jelenleg még gya­kori forgalmi korlátozások, lehetővé válik az éjjel-nap­pali hajózás, s az is előny, hogy a nagyobb vízmélység révén több áruval terhelhe­tik az uszályokat. A vízi szállítás a környezetet leg­kevésbé terhelő közlekedési forma, energiaigénye 30—50 százalékkal kevesebb, mint a többi közlekedési ágazaté. Ha meggondoljuk. hogy egyetlen uszály 42 vonta­tó nélküli kamiont képes elszállítani, könnyen kiszá­mítható az új vízivonal ko­moly nyeresége. A beruházáshoz kapcso­lódva megépülő infrastruk­turális létesítmények — töb­bek között a Nagymaros— Visegrád közötti közúti híd, szennyvíztisztító művek, új csatornák, az árvízmentesí­tés. az úthálózat bővítése és javítása közvetlenül az érin­tett terület általános fejlesz­tését szolgálják. A szabályo­zott partvonalak kialakítása, a környezeti feltételeket ja­vító és a településfejlesztést is elősegítő feltöltések. a megnövekedett vízterületek nyújtotta lehetőségek és más kedvező fejlemények jóté­kony hatást gyakorolnak a térségben lakók életvitelére. Árvízvédelmi biztonság A vízlépcsőrendszer meg­nyugtatóan növeli az árvíz- védelmi biztonságot is. Ár­vizek idején megszűnik a duzzasztás. így a Duna-me- der biztonságosan elszállít­ja a megnövekedett víz­mennyiséget. A magas víz állás esetén szünetelő duz­zasztás garantálja, hogy még nagy károkat okozó föld­rengés sem idézhet elő olyan helyzetet, amely veszélyes vízáradatot indíthatna el. A nagymarosi vízlépcső folya­matosan bocsátja le a vizet, aminek következtében a Du­na vízjárása és a fővárosi ellátó kutak vízadóképessé­ge azonos lesz a megszokot­tal. A kormány megfelelő szer­vei igen nagy gondossággal vizsgálják, ellenőrzik a víz­lépcsőrendszer megvalósítá­sának minden mozzanatát. A gazdaságossági tényezők maradéktalan érvényesítésé­vel együtt, különösen nagy figyelmet fordítanak arra. hogy az egyes műtárgyak harmonikusan illeszkedje­nek a környezetbe. Sok vál­tozatból, pályázati művek­ből választják ki a tájhoz leginkább alkalmazkodó meg­oldásokat. hogy a Duna e szép szakasza még több él­ményt. hasznot nyújtson az itt élő és az ide látogató embereknek. G. R. Pillangó- és ineinbráns/.eiepek ezrei készülnek itt: Oravccz Béla művezető a MES—40 típust veszi szeinüg.vrc A gazdaság számos terüle­tén használatos fontos alkat­részeket, berendezéseket, önt­vényeket állít ölő az ISÄ Gyöngyösi Öntöde és Gép­gyára. Az első féléves ter­veit a kollektíva jól teljesí- lette. nekirugaszkodtak az „utolsó menetnek", s ha ez sikerül 20g millió forint ter­melési értéket állítanak elő az idén Az öntödében 2800 tonna szürkevasöntvény készül (Fotó: Szabó Sándor) Szürke vasak és pillangók Tudnivalók szolgálatról, jogokról, kötelességekről Bevonulás előtt, Állattartás háznál Egy tarnabodi példa A napokban sok fiatal kapta meg a sorkatonai szol­gálatra szóló behívóparan­csot. A Honvédelmi Törvény előírja a bejelentési és meg­jelenési kötelezettség telje­sítését. A sorkötelesnek nem mindegy, hogy lakóhelyétől mekkora távolságra, milyen jellegű alakulathoz, s azon belül is milyen szakterület­re osztják be sorkatonai szolgálatra. A nősek, csalá­dosok helyzete indokolja, hogy lehetőség szerint ne tá­voli alakulathoz hívják be őket. A perdöntő itt is az, hogy időben értesüljön a hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokság a té­nyekről, a kérésekről, ami­kor még meg lehet oldani a gondokat. Egerben, Hat­vanas ezred u. 3. szám alatt munkanapokon és szabad­napon is van félfogadás. A sorköteles — a behivó- parancsban foglaltak alap­ján — az előírt időben és helyen köteles megjelenni, és okmányait magával hoz­nia. A sorkatonákat megil­lető kedvezmények: széles körű intézkedések biztosít­ják, hogy a sorkatonai szol­gálatot teljesítő fiatalok kü­lönböző kedvezményekben részesüljenek. Azoknak, akik nősek, családosok, vagy idős szüléikről, esetleg beteg hoz­zátartozójukról gondoskod­nak, a behívás előtt egy hó­nappal kézbesítették a be­hívót. Ezek a fiatalok a behívó­parancs bemutatása mellett a lakóhely szerint illetékes tanácsnál kérelmezhetik a családi segély megállapítá­sát. Ezt a bevonulást követő hónap első napjától folyó­sítják. összege változó: a segély nagysága a rászoruló jövedelmi viszonyaitól is függ. Például: annak a had­kötelesnek a felesége, aki­nek egy kiskorú gyermeke van és nem kap gyermek- gondozási segélyt, 2050 fo­rintot, valamint a gyermeke után ennek az összegnek a 70 százalékát kapja kézhez. A sorkatonai szolgálatot teljesítő katonák hozzátar­tozóit egyéb szociális ked­vezmények is megilletik. A bölcsődei, óvodai felvételnél gyermekeik előnyben része­sülnek. Gondozóintézeti el­helyezésnél soronkívüliséget kell biztosítani. Kendkívüli anyagi megterhelés esetén pedig egyszeri szociális se­gélyben részesülhetnek. A sorkatonával közös háztar­tásban élő feleség munka- viszonyát felmondással meg­szüntetni nem lehet. A honvédelemről szóló 1980. évi V. törvény a sor­katonai szolgálat időtarta­mát alapvetően 18 hónap­ban határozta meg. A Ma­gyar Néphadseregben a nős, kétgyermekes apák rövidí­tett katonai szolgálatot tel­jesítenek: a 18 hónap he­lyett egy év után kerülnek vissza családjukhoz. Ha a szolgálat ideje alatt meg­születik a harmadik gyer­mek is, soron kívül leszere­lik a sorkatonát. Ha a fiatal bemutatja a munkahelyén a behívópa­rancsát, ennek alapján be­vonulási segélyt kap. A nőtlen sorköteles esetében ez az összeg havi átlagkere­setének a fele, a családo­soknál a teljes havi átlag- kereset. Ha kéri a sorköte­les, a bevonulás előtt két nap fizetésnélküli szabadsá­got kell részére engedélyez­ni: a szövetkezeti tagot pe­dig ugyancsak két napra mentesíteni kell a munka alól. A katonaidő munká­ban töltött időnek számít. A sorkatonai szolgálatot telje­sítőt továbbra is megilleti a szolgálati lakás, a terme­lőszövetkezeti tagokat pedig az illetményföld-használat. Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság Amikor beléptünk Haran Ki Ernő tarnabodi portájára, úgy tűnt, mintha a huszadik század elején forgatott fil­met láttunk volna. Széna­kazlak sorakoztak a csűrben, kacsák totyogtak az itató felé, tyúkok, csirkék szede­gették az elhullott szemeket. Egyszerre három kutya uga­tott meg bennünket, idege­neket. Közülük is a legki­sebb, a tacskó bizonyult a legveszélyesebbnek, s ké­sőbb sem tágított mellőlünk egy percre sem. Aztán ahogy még jobban körülnéztünk, láthattuk az óljukban jól- lakottan, lustán heverészó két hízó sertést, az istállóban pedig a csendesen kérődző két szarvasmarhát. Tulajdonképpen az utób­bi két állat miatt érkeztünk vendégségbe Harangiékhoz. ebbe a hamisítatlan falusi környezetbe, ami ma már sajnos, ritkaságnak számít. Harangi Ernő tejtermelő ugyanis az elmúlt évi ered­mények alapján a megyei tejtermelési versenyben a harmadik helyen végzett. — Egyre kevesebben fog­lalkoznak állattartással — hallhattuk a gazdától —, igaz, egykor nekem is na­gyobb volt a gazdaságom. Volt úgy, hogy négy-öt szarvasmarhát is tartottam. Hát még gyermekkoromban. Emlékszem, tele volt az ud­var mindenféle állattal. Az ötvenes évek végén, a hat­vanas évek elején hat-hét- száz tehén és csaknem ezer sertés járt ki a csordával. Ma már csak 38 a tehéncsor­da létszáma, s malacokkal is jóval kevesebben foglalkoz­nak. — így van ez, szinte az egész országban, ön szerint mi a magyarázata az állat­tartás nagymértékű vissza­esésének? — Leginkább azért mon­danak le róla, mert nagyon sok dologgal jár. Nincs szom­bat, vasárnap, ünnep, vagy pihenőnap. Az állatot min­dig el kell látni. Reggelente 4 órakor ébresztő, hogy hat­ra mindennel elkészüljünk. Akkor megy ugyanis a csor­da. Addig meg kell fejni, le­mosni, megtisztítani, etetni. Éhesen még legelni sem me­het. Amikor elment, rendbe kell tenni az istállót, majd következhet a kaszálás, hogy mire hazajön, újra adhas­sunk neki egy keveset. So­kan megkérdezték már, hogy miért talál haza a tehén? Hát, mert hazahajtja a ha­sa. Amelyik állatot otthon teli jászol várja, az nem kó­borol el, hanem a legrövi­debb utat választja. — Lesz-e folytatója Ha- rangiéknál az állattartásnak? — Aligha. A mai fiatalok már nem vállalják az ezzel járó kötöltséget, a munkát. Én már 11 éves koromban fejtem. Megtanultam az apámtól, a nagyapámtól. Csi­nálom még néhány évig: amíg bírom, utána azonban már nem hiszem, hogy lesz tehén a portán. — Milyen eredménnyel ér­te el a már említett sikert a megyei versenyben? — Havonta mérték a mennyiséget, a zsírtartalmat, a fajsúlyt, vizsgálták a tisz­taságot. Voltak olyan idősza­kok, amikor a két tehén — a magyar tarka és az F—1- es fajták — 66 liter tejet adott naponta. Egy év alatt 5824 liter tejet vittem be a csarnokba. — Mennyit fizetnek a te­jért? — Attól függ, hogy milyen a zsírtartalom. Nyáron hét forint körül, téten pedig úgy 7,60-at általában. Az a bizonyos hamisíthatat­lan falusi porta V (Fotó: Perl Márton) — Gondolom, hogy köz­ben számolnak is. Megéri? — Még igen, de a költsé­gek egyre nőnek. Az állat- tartási kedv csökkenéséhez ez is hozzájárul. Az első ka­szálás után csak a fuvar került 800 forintomba, ami­ért hazahozták a szénát. A többi kiadásról nem is be­szélve. — Milyen tervei vannak még? Hiszen szokták mon­dani: a siker kötelez ... — A magyar tarka már öreg, elmúlt 15 éves. Bár­mennyire sajnálom, eladom, s megy a vágóba. Veszek helyette másikat. Az ár nem érdekes, csak jó tejelő fajta legyen. Úgy 28—30 ezer fo­rintért lehet jó tehenet ven­ni. S még egyszer, talán utol­jára elkezdem elölről. Nevel- getem, gondozom, mert sze­retem az állatokat.... (kis szabó) (iondo/ni, szerelni keli az állatot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom