Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 1., csütörtök Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó Helsinkiben —( Külpolitikai kommentárunk Szöuli szalonképesség (Folytatás az 1. oldalról) új elemet emelnek ki a Fin- •landia palotában tartózkodó diplomáciai és sajtómegfi- gyelők: a KGST és a Közös Piac közötti közeledésre vonatkozó ajánlat ilyen tekintélyes nemzetközi íórum előtti megerősítését, és a „második kcsárban” foglalt — a kereskedelmi, gazdasági és műszaki együttműködésre vonatkozó helsinki ajánlások — megvalósítására vonatkozó felszólítást.Shultz .»igen éles” beszédéről a Helsingin Sanomat úgy véli, bogy .^nagyrészt az amerikai közönség számára készült". Joe Clark kanadai külügyiminiszter azokhoz csatlakozott, akik — á konferencia résztvevőinek alapjában véve tengerentúli kisebbségéként — kiábrándultságuknak adtak hangot az európai együttműködés eddigi eredményei láttáin. Clark elsősorban az ottawai konferencia alapján vonta le ezt a következtetést. A címzettek megnevezése nélkül ugyan, a stockholmi siker késlekedéséért is a szocialista országokat tette felelőssé egy olyan 'periódusban, amikor a Helsinki szellem kifejezetten megerősítést nyer a találkozó résztvevőinek többsége részéről. Hani-Dietrich Genscher, nyugatnémet külügyminiszter rámutatott, a mostani tanácskozásnak két kérdésre keli választ adnia: helyes volt-e a záróokmány alá• írásakor választott út, s merre vezet ez az út a továbbiakban. Genscher mindenesetre úgy véli, hogy a záróokmány nem utópisz_ tikus fogalmazvány, hanem realista. kiegyensúlyozott dokumentum, amelynek mondanivalója különösen fontos az Európa közepén egymás mellett élő két Németország számára. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter szerdán Helsinkiben találkozott Roland Dumas-val, a francia diplomácia irányítójával. Megbeszélésükön különös figyelmet szenteltek azoknak a kérdéseknek, amelyek összefüggenek Mihail Gorbacsovnak. az SZKP KB főtitkárának október 2. és 5. között sorra kerülő franciaországi látogatásával. Mindkét fél abból indul ki. hogy e látogatásnak úi nyomatékeit kell adnia a szovjet—francia kapcsolatok fejlődésének politikai és más területeken, és hozzá kell járulnia a két ország közötti kölcsönös megértés fejlődéséhez az alapvető nemzetközi problémákat illetően. A két fél véleményt cserélt továbbá a jelenleg foGyorslísta az 1985. július 30-án megtartott július havi lottó jutalomsorsolásáról, melyen a 21. heti szelvények vettek részt. A nyéreményjegyzékben az Otthon lakberendezési utalvány alábbi rövidítéseket használtuk: (30 000 Ft); o — IparcikkutalA — vásárlási utalvány (1000 Ft); vány (25 000 Ft): P — Dyras B — Akai VS—4EG típusú vi- STR—S 777 típusú rádió-magnó deomagnó (130 000 Ft); c — Wart- (20 OOO Ft); Q — Zenesarok-utaiburg Standard típusú személy- vány (20 000 Ft): R — Vásárlási gépkocsira szóló utalvány; D — utalvány (20 000 Ft); S — VásárPolski Fiat 126 P típusú személy- lási utalvány (10 000 Ft): T — gépkocsira szóló utalvány: E — Vásárlási utalvány (9000 Ft); U Trabant Limousine Special típu- — Vásárlási utalvány (7000 Ft); sú személygépkocsira szóló utal- V — Vásárlási utalvány (5000 Ft); vány; F — JVC DC—7 típusú W — Vásárlási utalvány (4000 mini hi-fi torony (51 000 Ft); G Ft); X — Vásárlási utalvány — Sanyo C20 típusú mini hi-fi (3000 Ft): • Y — Vásárlási utaltorony (51 000 Ft); H — Sharp vány (2000 Ft). VZ—3000 típusú rádió-magnó (50 000 Ft): 1 — Philips VG—7400 A nyertes szelvényeket 1985. típusú videojáték (13 095 Ft); J augusztus 25-ig kell a totó—lottó — Színes ! tV, videó-magnóval kirendeltségek, , az OTP•fiókok (102 000 Ft) ; K — Elin mélyhűvagy a posta útján’ a SportfogatO (15 000 Ft); tő — Hang-fény dási és Lottó Igazgatóság címéutalvány (30 000 Ft): M — szerenre (1875 Budapest,, V., Münnich cseutalvány (40 000 Ft); N — Ferenc u, 15.) eljuttatni. 5 186 147 Y 5 554 724 Y 80 318 039 T 81 156 371 R 5 193 374 S 5 561 951 U 80 325 266 Y 81 17.0 825 O 5 200 601 Y 5 569 178 V 80.332 493 Y 81 178 052 T 5 207 828 Y 5 576 405 Q 80 339 720 U 81 185 279 M 5 215 055 V 5 590 859 Y 80 346 947 U 81 192 506 Q 5 222 282 Y 5 598 086 W 80 361 401 W 81 235 868 U 5 229 509 Y 5 612 540 P 80 368 628 Y 81 243 095 V 5 236 736 T 5 626 994 u 80 383 082 M 81 257 549 T 5 243 963 Y 5 641 448 Y 80 390 309 Q 81 272 003 O 5 251 190 U 5 648 675 V 80 397 536 T 81 3Ö0 911 P 5 258 417 M 5 670 356 Y 80 404 763 P 81 308.138 S 5 265 644 S 5 677 583 R 80 419 217 V 81 322 592 Y 5 272 871 V 5 684 810 Y 80 426 444 V 81 337 046 R 5 280 098 W 5 692 037 S 80 448 125 R 81 344 273 Q 5 287 325 T 5 699 264 Y 80 455 352 W 81 351 500 X 5 316 233 S 5 713 718 Q 80 462 579 R 81 358 727 N 5 330 687 Q 5 793 215 M 80 469 806’ W 81 365 954 V 5 337 914 T 5 843 804 X 80 477 033 Y 81373 181 K 5 345 141 T 5 851 031 u 80 484 260 Y 81 387 635 T 5 352 368 V 5 858 258 u 80 491 487 P 81 394 862 Y 5 359 595 V 5 865 485 R 80 498 714 Q 81 402 089 P 5 366 822 V 5 872 712 Y 80 513 168 V 81 409 316 O 5 374 049 X 5 887 166 T 80 520 395 X 81 416 543 U 5 381 276 u 5 908 847 X 80 527 622 s 81 423 770 Q 5 388 503 u 5 916 074 M 80 542 076 R 81 430 997 w 5 402 957 X 5 930 528 Y 80 549 303 . M 81 438 224 V 5 410 184 X 5 944 982 M 80 570 984 T 81 445 451 u 5 417 411 V 5 952 209 U 80 585 438 N 81 459 905 w 5 424 638 R 5 988 344 U 80 592 665 M 81 467 132 s 5 431 865 X 80 599 892 N 81 481 586 u 5 439 092 s 44 930647 o 81 488 813 M 5 446 319 M 44 941 874 Y 81 004 604 M 81 496 040 T 5 460 773 N 44 949 101 Y 81 026 285 T 81 510 494 M 5 475 227 X 81 033 512 Y 81 517 721 W 5 489 681 X 55 934 141 Q 81 040 739 T 81 524 948 P 5 496 908 o 55 948 595 W 81 055 193 N 81 532 175 X 5 504 135 Y 78 540 197 M 81 069 647 R 81 539 402 M 5 511 362 Y 78 554 651 R 81 076 874 X 81 546 629 S 5 518 589 p 78 561 878 W 81 098 555 l' 81 553 856 M 78 569 105 Y 81 105 782 Y 81 561 083 S 5 533 043 X 78 576 332 W 81 113 009 S 81 568 310 V 5 547 497 Y 78 583 559 X 81 141 917 T 81 597 218 W lyó helsinki találkozó munkájáról. Kifejezte azt a szándékát. hogy a továbbiakban is az európai béke alapjainak erősítésére, az enyhülés minden eredményének megőrzésére és megszilárdítására törekszik. A szovjet—amerikai viszonyról, mindenekelőtt a novemberi Gorbacsov—Reagan találkozóról, továbbá nemzetközi kérdésekről folytatott háromórás megbeszélést Helsinkiben Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. Vlagyimir Lomejko, a szovjet hivatalos szóvivő a találkozót „érdekesnek, őszintének és hasznosnak” minősítette a Finlandia palotában megtartott sajtótájékoztatóján. közvetlenül a külügyminiszteri eszmecsere befejezése után. Lomejko szavaiból kitűnt, hogy a két miniszter igen alapos eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről, a szovjet—amerikai viszonyról és a novemberi csúcstalálkozóról. Szovjet részről ezen egyebek között aláhúzták, hogy a csúcstalálkozón meg kell teremteni a feltételeket, hogy a kétoldalú kapcsolatokban fordulat álljon be. Hangsúlyozták továbbá, hogy a két ország közötti dialógus középpontjába a világűrben fegyverkezési hajsza megelőzésével és a Földön folyó fegyverkezési hajsza leállításával kapcsolatos kérdéseket kell állítani. Eduard Sevardnadze a megbeszélésen kijelentette: megengedhetetlen, hogy újabb területekre terjesszék ki a katonai előkészületeket, óvott attól is, hogy kísérleteket tegyenek a Szovjetunió bel- ügyeibe való beavatkozásra. A szovjet vezetés szerint egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó. amennyiben az egyenlőség, a be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján kerül megrendezésre, minden területen ösztönzést adhat a kapcsolatok javításához, Sevardnadze ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy ráirányítsa a figyelmet Mihail Gorbacsovnak az SZKP KB főtitkárának az atomfegyver-kísérletek teljes moratóriumára vonatkozó kezdeményezésére. Az egyéb megvitatott kérdésekről amerikai részről megjegyezték, hogy új javaslatok ezúttal nem hangzottak el. s a két .külügyminiszter első találkozójáról lévén szó, nem is ez volt a cél, Schultz külügyminiszter a tárgyalások eredményét abban foglalta össze, hogy „míg egyes területeken látunk bizonyos előrehaladást, bizonyos, nagyon mély nézetkülönbségek továbbra is megvannak.” Politikai merénylet Indiában Két fiatalember szerdán lelőtte az indiai parlament egy tagját, feleségét és egy látogatójukat. Lalit Maken, aki Gandhi miniszterelnök Kongresszus Pártjának képviselője volt. akkor ölték meg. amikor házából kilépve, gépkocsijába készült beszálLni. A 34 éves képviselő jelentős szerepet játszott a szak- szervezeti mozgalomban. Radzsiv Gandhi miniszterelnök szerint, az ország egyik legdinamikusabb és ígéretesebb politikusa volt. Maken felesége korábban a párt diákmozgalmának az Indiai Országos Diákszövetségnek volt az elnöke — közölte a belügyminiszter a parlamentben. Ez volt az első olyan gyilkosság Indiában, amely Radzsiv Gandhi egyik közeli híve ellen irányult — mutatnak rá helyi megfigyelők. A DÉL-KOREAI HATÓSÁGOK újra háziőrizet alá helyezték Kim De Dzsung ellenzéki vezetőt. Ha egy kemény diktatúrában adminisztratív intézkedés történik az ellenzék egyik vezetőjével szemben, abban végül is semmi szenzáció nincsen, az ilyen lépések a rezsim természetéből adódnak. Az, hogy e lépés mégis nemzetközi figyelmet keltett, részben a politikus személyéből, részben az ügy meglehetősen terjedelmes politikai (méghozzá ezúttal korántsem csak belpolitikai) hátteréből következik. Kim' De Dzsung ötvenkilenc esztendős (ebből jó néhány évet töltött börtönökben, valamint külföldi száműzetésben), a legnagyobb ellenzéki mozgalom, az Űj Koreai Demokrata Párt vezetője. Mivel egyértelműen Dél-Korea legnépszerűbb embere, már a jelenlegi tábornok-elnök elődei is igen veszélyesnek érezték és száműzetésbe kényszerítették. A száműzetés színhelyén, Japánban következett be az a drámai fordulat, amely az addig világviszonylatban jobbára ismeretlen politikust a nemzetközi érdeklődés reflektorfényébe állította. A dél-koreai hírhedt titkosszolgálat — a nevében is amerikai példaképét követő. KCIA — ügynökei a kabinet parancsára elrabolták Kimet tokiói hotelszobájából. Gúzsba kötve, hajófenéken Szöulba vitték, ahol bíróság elé állították és halálra ítélték. Ez még annak a Washingtonnak is sok volt. amelynek pedig Ronald Reagan országlása óta a korábbinál is kevésbé vannak sza- lonképességi szempontjai a katonapolitikailag fontos szövetséges irányában. Mivel a Pentagon szeretné megerősíteni a Washington—Tokió—Szöul tengelyt, az elnököt tanácsadói rábeszélték; Csőn Tu Hvan év elejei látogatásán hasson oda, hogy az immár világszerte ismert Kim kegyelmet kapjon, sőt — valamivel később — ki is engedjék a börtönből. MIVEL A TAVASZI VÁLASZTÁSOKON Kim pártja a terror ellenére is aggasztóan sok voksot szerzett, ezért a politikus minden lépését figyelték, mozgásszabadságát korlátozták. Amikor pedig — és ez a háziőrizetről szóló hír közvetlen háttere — a Koreai Űj Demokrata Párt e napokra országos tanácskozást hívott össze, Csőn úgy döntött, hogy ismét „kivonja a forgalomból” a párt vezetőjét. A kör — és Kim házának szigorúan őrzött ajtaja — tehát újra bezárult és aligha valószínű, hogy Washington nagy ügyet csinálna a történtekből. Harmat Endre Súlyos gazdasági helyzet Latin-Amerikában Havannai találkozó Fidel Castro kubai állam- és kormányfő meghívására, a latin-amerikai és karibi országok több mint ezer képviselője kezdett tanácskozást kedden Havannában, a térség országainak eladósodása nyomán kialakult helyzetről. 115 .különböző irányzatú politikai párt- és tömeg- szervezét küldöttein kívül volt katonai vezetők. közgazdászok. értelmiségiek, egyházi személyiségek is jeleit vannak a szombatig tartó találkozón, hogy kötetlen formában, előzetes napirend és záróközlemény kimunkálása nélkül folytassanak párbeszédet. Fidel Castro megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a mostani a legszélesebb körű találkozó, amelyet valaha is tartottak a kontinensen. Kiemelte, hogy az eladósodás a térséget példátlanul súlyos gazdasági nehézségek elé állította. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem egyszerűen gazdasági gondról van szó. mivel a csődbe jutott országokban éleződnek a társadalmi feszültségek. A megoldás átfogó társadalmigazdasági intézkedésekkel képzelhető el. A keddi felszólalók hangsúlyozták, hogy a térség országai csak egységes fellépéssel orvosolhatják a jelenlegi gazdasági problémákat. Többen kiemelték, hogy a földrészen a teljes gazdasági függetlenségért vívott küzdelem folyik jelenleg. A találkozó iránt igen nagy a nemzetközi sajtó érdeklődése, amit az is jelez, hogy közel 300 újságíró érkezett Latin-Amerika különböző országaiból Havannába. AMERIKAI TILTAKOZÁS II pretoriai sziikségállapol ellen Dél-Afrika kedden, konzultációra hazarendelte Washingtonba kinevezett nagykövetét. Herbert Beukes mintegy két hónapja tartózkodik állomáshelyén, megbízólevelét azonban még nem adta át a Fehér Házban. A pretoriai külügyminisztériumban nem adtak részletesebb magyarázatot az ügyre. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az EgyesüLt Államok a Botswana ellen elkövetett dél-afrikai katonai agresszió elleni tiltakozásul, június 15-én szintén hazarendelte pretoriai nagykövetét. Mindazonáltal Washington eddig nem tett tényleges politikai vagy gazdasági intézkedéseket, amelyek arra utalnának, hogy a Fehér Házban változást kívánnak a dél-afrikai helyzetben. Mindössze annyi történt, hogy a múlt héten Washington a dél-afrikai vezetés tudomására hozta, hogy diplomatája addig nem is tér visz- sza. amíg. Pretoria meg nem szünteti a közelmúltban bevezetett szükségállapotot. KÖZEL-KELET: Nemzetközi konferenciára lenne szükség A közel-keleti válság megoldásával kapcsolatos szovjet álláspontról, a térség legégetőbb problémáiról, valamint a Szovjetunió és a térség országai közti kapcsolatokról adott nyilatkozatot egy kuvaiti lapnak Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője. Az Ál-Kabasz című lap kérdéseire válaszolva, Zamjatyin hangsúlyozta, hogy a közel-keleti válságot csak minden érdekelt fél együttes erőfeszítéseivel lehet megoldani. A Szovjetunió szerint olyan nemzetközi konferenciát kellene összehívni a térség problémáinak rendezésére, amelyen részt vennének a Palesztin Felszabadítási Szervezet, a Szovjetunió és az Egyesült Államok teljes jogú képviselői is. A Szovjetunió elutasít minden olyan kísérletet — mondta Zamjatyin —, amely a rendezés ürügyén megfosztaná a palesztinokat törvényes jogaiktól. megmásítaná az önálló palesztin állam létrehozásáról hozott ENSZ-határozatot. Á közel-keleti válság kulcskérdése a palesztin probléma — mutatott rá Zamja- Otyin. A palesztinok soraiban 'keletkezett ellentétek — függetlenül a kiváltó okoktól — aláássák a PFSZ nehéz és hosszú harcban kivívott pozícióit. A Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy mindenkinek, akinek erre lehetősége van, segítenie kell a palesztinai arab nép egységének helyreállítását. Jelenleg a PFSZ egységének a megőrzése a legfontosabb feladat — mondta Zamjatyin. .Zamjatyin végül kijelentette, hogy mindaddig, amíg fennállnak a szovjet—izraeli diplomáciai kapcsolat megszakadásának okai, min-, den realitást nélkülöznek a szovjet álláspont változásával’ kapcsolatos találgatások.
