Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 1., csütörtök 3. A társadalmi együttélés szabályozása Bér vá sok... Kompresszor-alkatrészt minősítenek a futószalagon... A Magyar Szocialista Mun­káspárt Ideiglenes Központi Bizottságának 1957. február 26-j határozata már kimond­ja. mint szükségszerűt „a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztését a dolgozó tö­megek javára.” Tette e megállapítást a párttestület akkor, amikor igencsak más természetű gondokkal bir­kózott társadalom és gaz­daság! Időszerűtlen lett vol­na tehát? Az időbeni fel­ismerés látványos bizonyíté­ka. mert az azóta eltelt hu­szonnyolc esztendő az ak­kor kimondott szükségsze­rű érvényesíthetőségének jegyében múlt el. Nem létezhet Lényegében három fő jel­lemző elemzése ad megbíz­ható képet arról. hogy amit akarunk, az már meny­nyiben létező, s mennyiben •lehet majd. valóság. A jel­lemzők közül az első: a de­mokratikus jogokat megva­lósíthatóvá tevő — és meg­valósító — intézmények, in­tézményrendszer tevékeny­sége. A második; az érdek- egyeztetési mechanizmu­sok és terepek folyamatos átalakulása. A harmadik: a hátalom gyakorlásában a tö­megek közvetlen részvételé­nek folyamatos erősítése. Olyan bonyolult teendőcso- pprtról van szó tehát, amely­nél kölcsönhatások seregé­vel kell számolnia a végre­hajtónak; a társadalomnak. - Csupán találomra kimar­kolva a tele kosárból a pél­dákat az előbbiekhez: meg­kezdte munkáját az Alkot­mányjogi Tanács az ország- gyűlés, a minisztertanács munkájának fejlesztésére e testületek feladatok sorát fo­gadták el. kezdték el meg­valósítani; a járások meg­szűntek, a közigazgatás át­alakult; a választójogi tör­vény lakossági viták soro­zatának tapasztalatait tük­rözi ... A példákból talán kiviláglik, a szocialista de­mokrácia — politikailag, jo­gilag szavatolt — cselekvési lehetőségek láncolata, ami­nek egy-egy szeme a véle­ménynyilvánítás. a szavazás, az ellenőrzés, a beszámol­tatás, a döntési előírások be­tartása. Nem szűkíthető le az állami, a hatalmi, igazga­tási intézményrendszerre, holott ez gyakori hiba. A szocialista demokrácia az egész társadalmi életet át­ható, a társadalmi együtt­élés valamennyi terepét sza­bályozó elv- és módszertár egyszerre és együttesen. Gyűjtőfogalom tehát, a de­mokratikus jogok és intéz­mények — benne a fóru­mok — legszélesebb körét öleli fel. Egyszerre eszköz és cél. mert e kettőssége ve­zet az ember mindenoldalú felszabadításához. Elsőrendű követelmény A XIII. kongresszus hatá­rozata rendkívül tömören azt mondja ki: „A szocialis­ta demokrácia fejlesztése, el­mélyítése pártunk történel­mi programja." Ebben a programban a szükségszerű érvényesül, hiszen alapvető politikai feltétel — érdek — a társadalmi-gazdasági' fel­adatok végrehajtásában, hogy a dolgozó tömegek is­merjék. értsék a célok mi­értjét, hogyanját. alkotó módon vegyenek részt mind a célok meghatározásában, mind a végrehajtásban. En­nek azonban nélkülözhetet­len eleme, hogy a politika a dolgozó tömegek érdekeit fejezze ki, azaz az irányítás szervezetrendszere minden­kor képes legyen ezeknek az érdekeknek a felismeré­sére, kifejezésére, érvénye­sítésére. Erre viszont csak akkor képes, ha megbízha­tóan működnek a szocialista demokrácia fórumai: a logi­kai lánc így ér össze. Mindez érthetően és tör­vényszerűen együtt jár a viták felerősödésével, -illet­ve a viták során felbukka­nó — téves, hibás, olykor el­lenséges — különböző néze­tekkel. A vitakultúra vi­szonylag alacsony foka azon­ban nem a demokrácia jo­gosultságát kérdőjelezi meg hanem arra figyelmeztet: a demokrácia gyakorlását is — társadalmi méretekben! — tanulnunk kell. Sok az ilyen tanuló! Az országban csupán a népfrontbizottsá­goknak 97 ezer választott tagja van. azaz 97 ezer le­hetséges szóvivője ez a köz­akaratnak. amint ugyanez a lehetősége az 59 ezer helyi tanácstagnak, s annak az egymillió állampolgárnak úgyszintén. akik egy-egy esztendőben a tanácstagi be­számolókon. a falugyűlése­ken. a városkörzeti tanács­kozásokon részt vesznek. S akkor a 35 ezer népi ellen­őrt éppen csak szóba hoz­tuk ... Társ és fegyelem Szocialista demokrácia és fegyelem, szocialista demok­rácia és centralizmus nem kizárói egymásnak, hanem éppen lényeges kiegészítői. A fegyelem, a centralizmus ugyanis a többség akaratá­nak végrehajtását — végre­hajthatóságát — segíti. Eh­hez azonban — és erről történelmünk során el-elfe- ledkeztünk — a fegyelem­nek, a centralizmusnak he­lyesen kell kifejeznie a kö­zös érdekeket. A közös ér­dekeknek — ebből követke­zően — összhangban kell állniuk alapvető dolgokban a különböző csoportérdekek­kel, ezt az összhangot azon­ban ismét csak a szocialis­ta demokrácia eszközeivel, terepein lehet megteremteni. A folytonos átalakulás, iga­zodás terepén kell, hogy járjunk tehát, mikor a szocialista demokrácia fej­lesztésén dolgozunk. S kell. hogy járjuk ezt a terepet, mert a „történelmi program” valóban történelmi : népet, nemzetet formál, emberibb, vonzóbb jövőt adva jogos jussként tömegeknek nem­csak a világ tárgyi javai­ban, hanem erkölcsi politi­kai értékeiben is. ' M. O. Itthon és a külhonban is jól ismerik az Egri Finom- szerelvénygyár világszínvo­nalú termékeit. Munkájukat precizitás, a minőség jellem­zi. Nem egy, itt készült ter­mékük öregbíti a magyar ipar jó hírnevét: autóbu­szokba, hűtőszekrényekbe, olajitűzhelyekbe építve. Az idei évben 1,5 milliárd fo­rint termelési értéket állí­tanak elő. összeszerelés (Fotó: Szabó Sándor) A MUNKÁSŐRSÉG Belső rendünk védelmezője Acélkék egyenruhájuk nem látványos. inkább az üzemek világát juttatja eszünkbe. Nem véletlenül, hiszen a munkás- őrök több mint hetvenkét százaléka a műhelyekben, vagy a földeken dolgozik. Ennek az önkéntes fegyveres testület­nek tagjai tehát nagyobb részt kezük munkájával keresik kenyerüket, munkaruhájuk volt mintája az egyenruhának. De a külső rokonvonásoknál fontosabb, hogy magukkal vit­ték a testületbe a munkásközösségek fegyelmét, szolida­ritását. A századokban, szakaszokban foglalkozástól, beosz­tástól függetlenül egyenrangú mindenki, a szolgálat során erős közösségek kovácsolódnak. A politikai meggyőződés természetes, a munkásörök négyötöde párttag, a fiatalok jelentős része itt nevelődik kommunistává­Szocialista társadalmunk, a párt politikájának szolgálatá­ban a munkásőrség szorosan együttműködik a többi fegy­veres testülettel a béke megőrzésében, és belső rendünk biztosításában. Látványos példát is hozhatunk fel ennek ér­zékeltetésére: az elmúlt években a rendőrök oldalán a munkásőrök is részt vettek olyan nagyszabású razziában, amelynek során a fővárosban 44 ezer esetben vált szüksé­gessé intézkedés. A konkrét hatósági eljárást a rendőrök foganatosították, de az eredmény elérésében nagy segítsé­get nyújtottak az akcióban résztvevő munkásőrök. Említ­hetnénk azt is, hogy a határőrökkel is sikerrel működnek együtt a diverzánsok ártalmatlanná tételében, vagy a kül­földi rendszámú gépkocsival szökni próbáló magyar bűnö­zők „lekapcsolásában”. Az pedig természetes, hogy politikai eseményeken ott látjuk az acélszürke egyenruhás férfiak fegyelmezett sor­falát, mely puszta jelenlétével is elveszi a kedvét az eset­leges rendbontóknak. Megnyugodva tehetjük hozzá, hogy a fegyvert — a gyakorlatok kivételével — csak tisztelgésre használják a munkásőrök. Am abban, hogy az országban a politikai hangulat kiegyensúlyozott, hogy belső rendünk szilárd, komoly szerepe van ennek a testületnek. Hatása az egyes embereken keresztül is kisugárzik a kör­nyezetre. A munkásőröknek kötelességük helytállni a ter­melésben, példát mutatni a munkahelyi fegyelemben is, se­gítőkésznek lenni társaival szemben. Megbecsülés qvezi őket környezetükben, de ez kötelez is a tisztességes mun­kára. az új kezdeményezések támogatására, és a párt poli­tikája melletti kiállásra akkor is. ha egy-egy népszerűtlen intézkedés egyesek szemében megkérdőjelezi azt. De kötelességük a munkásőröknek fellépni azokkal szem­ben is, akik környezetükben, munkahelyükön valódi, vagy vélt érdekeiket a közösség rovására akarják érvényesíteni, azokkal szemben, akik megsértik a szocialista társadalom erkölcsi normáit, hanyagságból vagy felelőtlenségből káro­sítják a köztulajdont, jogtalan haszonra törekednek, vagy egyszerűen ellopják a „közösből” azt, amire szükségük van. Sokszor nem könnyű rászánnia magát egy bátor munkás- őrnek sem, hogy fellépjen a hatalmával visszaélő főnöké­vel szemben, hiszen a fizetése továbbra is a megbírált ve­zetőtől függ: de a visszásságok leleplezése, a közélet tiszta­ságának óvása fokozott állampolgári kötelessége a munkás­őröknek. így egyéni példamutatásukkal is, és szolgálati kötelessé­geik fegyelmezett teljesítése során is hű védelmezői belső rendünknek a munkásőrök, betöltve hivatásukat a mun­kásosztály, . a szocialista társadalom szolgálatában­I. E. MIÉRT FOGY HAZÁNK NÉPESSÉGE? Egy ok, melyről kevésbé esik szó Tagadhatatlanul nagy ér­deklődéssel olvastam Hegyes Zoltán fejtegetését arról, miért csökken évről évre ha­zánk lakossága (Népújság: júl. 20). Miért vállalkoznak m® a kívántnál kevesebben és kevesebb gyermek világ- rahozatalára ? Az okok. me­lyekről a cikk írója egy fel­mérés alapján elmélkedik, vitathatatlanak. Az egyik különösen: „A megnöveke­dett civilizációs igények és a megnövekedett létfenntar­tási költségek között a sza­kadék a vártnál nagyobb.” És ebbe sok minden bele­tartozik. a fiatal házasok sokszor megoldhatatlannak tűnő gondjai a lakásszerzés­ben, s a gyermekruházati cikíktík cseppet sem olcsó árai, Így igaz. ezt nem is vi­tathatnám. Ám úgy érzem, csak anyagiakra viászavezet- ni az ökot. túlzottan leegy­szerűsítene mindent. Mert ebből egyenesen következik: ha, javul az ország gazdasá­gi helyzete, ismét növelhet­jük a családi pótlékot, egy­általán az állam hozzájáru­lását a gyermek neveléséhez, ikisebbíthetjük a gyermekes és gyermektelen családok életszínvonala közötti — je­lenleg túlságosan is nagy -— különbséget, és egyből hely­re áll minden, megugrik a Születési index. Sajnos, nem ilyen egyszerű a dolog. Ezért is kívánnám, a cikkben fog­laltaikat egy percig sem vi­tatva, közös töprengésre köz­readni gondolataimat, e té­ren szerzett néhány tapasz­talatom. Olyan kiegészítés . félének száfivö. Az elmúlt évek során a családok helyzetével foglal­kozva, alkalmam volt be­szélgetni egy. illetve több gyermeket, vagy éppen gyer­meket egyáltalán nem vál­laló emberekkel. S így nem csupán anyagi, hanem szem­léletbeli dolgokról is tájéko­zódni. Bár a kettő elvá­laszthatatlan; ám mégis, az érzelmi dolgok döntően be­folyásolják, mikor és hány gyermek lesz egy családban. Nem nehéz eljutni a be­szélgetések után arra a kö­vetkeztetésre, csökkent; itt- ott el is tűnt az anyaság tekintélye, megbecsülése. A csak a gyermekeit nevelő asszony ma maradi ..kategó­ria”, a háztartás vezetését és a gyermek nevelését nem tartja a közvélemény igazá­ban munkának. S ez meg­mutatkozik léptem i-nyomon, ha az anyaságot vállaló asz. szonyok helyzetét vizsgáljuk. Valahogy, másodrendű ál­lampolgárrá degradálódott a gyermekek miatt otthon ma­radó nő. Ha azt mondjuk: a dolgozó, akkor senkinek sem juit eszébe a háziasz- Szony. Eltűnődve a kialakuló fogalmakon, kiderül, egy kissé átestünk ebben is a ló másik oldalára, hiszen tu­lajdonképpen mereven elvá­lasztottuk a dolgozó nő és az anya fogalmát. Tény — klasszikusa ink fogalmazták meg — hogy a nőt a munka szabadítja fel. De amikor erről beszéltünk, csak a ter­melő munka fogalmára kor­látozódott a figyelmünk és háttérbe került a nőnek a családban nélkülözhetetlen szerepe. Nem kapott hang­súlyt az, hogy két-három, Vagy ennél több gyermek felnevelése legalább annyira hasznos társadalmilag. Eb­ből pedig egyenesen követ, kezett, hogy a munkahelyén az a nő számított teljes ér­tékűnek. akire — úgymond — mindig számítani lehet, nem tartja Otthon esetenként és váratlanul a gyermek. E szemléletnek anyagi követ­kezményed is. tettenérhetők. És sajnos, még csak múlt­időben sem beszélhetünk e káros szemléletről, él nap­jainkban is. amikor már a soknál is több sző esik arról, hogy kevés a gyermek. A több gyermeket nevelő család *— g hia a három gyermek már nagy család­nak számít — életszínvo­nala messze elmarad a gyer­mektelen, vagy csupán egy gyermeket nevelőkétől. Sok esetben a létminimum szint­jén mozog annak ellenére, hogy évről évre emelkedik az állam hozzájárulása . a gyermekneveléshez. S ezt a hátrányt növeld is az. hogy a gyesen, gyeden lévő nő állandó lépéshátrányba kerül a fizetésemeléseknél, jutalmazásoknál. Szinte egyedi kivételnek számit az a nő, aki a gyes után a többiekkel azonosan keres. Igaz ugyan, a rendelet ki­mondja, hogy a gyermek- gondozásra otthon maradó nő nem kerülhet hátrányos helyzetbe, mégis 2—300, de esetenként ennél is több fo­rinttal marad le a három év miatt. (S ez még akkor sem kevesebb, ha három éven belül visszatér munkahelyé­re.) Tehát, éppen, akkor ke­rül szinte behozhatatlanul hátrányos helyzetbe, amikor a qsalád anyagi helyziete amúgy is rosszabbá vált. S ehhez az elmaradáshoz újahb Jjájrúl évről évre. mert az sem ritka, amikor a dolgozó anya az átlagosnál kisebb béremelést kap. mert a gyer­mekek betegsége miatt „nem leihet rá számítani”. S ez még akkor is így van. "ha egyébként munkáját éppúgy, vagy esetleg jobban is vég­zi a többieknél. A több gyermeket nevelő anya éle­te Végéiig hátrányos helyzet­ben marad az esetek több­ségében. Nem fejeződik ki anyagiakban is, hogy hasz­nos társadalmi tevékenység­nek tartjuk a gyenmefcneve. lést. E mindennapi tapasztala­tokkal nő fei az újabb nem-' zedék. s nem véletlen, hogy nem válik követendő pél­dává az állandóan filléres gondokkal, sérelmekkel küszködő édesanya. Nem be­szélve arról, hogy a hátrá­nyos helyzet öröklődik, hi­szen, ha nehéz ma a lakás megteremtése, hát többszö­rösen nehéz annak, aki nagy családban nő fel. Arról ugyanis még soha nem szü­letett határozat, hogy jus­son. némi előnyhöz az a fia­tal. aki többedmagával él egy családban, s így már ele­ve hátrányosabb helyzetben van. De lehet e dolgokon to­vább elmélkedni. A minap hallattam egy tájékoztatót a pályakezdők lehetőségeiről. Kiderült, a meghirdetett ál­lások egy résziére csak férf iák jelentkezéséit vár­ják. S ebben nem csak az az aggodalom van, hogy egy- egy pálya elnőiesedett. Eb­ben a kikötésben benne van az az aggály is, hogy a nő, ha férjhez megy. gyermeket sfcül. gyesre megy, otthon marad a gyermek miatt. Ahol pedig nők is jelentkez­hetnek. ott szinte menet­rendszerűen elhangzik a kér. dós: milyen tervei vannak, mikor megy férjhez, hány gyermeket tervez. Félő. e kérdéseket nem a szeretettel- jies érdeklődés diktálja. Kormányunk anyagi lehe­tőségeitől függően — néha hnég azon tű] is — támo­gatja a több gyermeket vál­lalókat. nevelőket. Am. bár­mennyi is lesz ez a támoga­tás. ha nem történik 180 fo­kos fordulat a szemléletben, félő: önmagában csak az anyagiak nem hozhatnak gyökeres fordulatot. Akkor változatlanul csak azzal szá­molhatunk, hogy a népesség évről évre fogy. Még sze- rencáe. hogy azért mindig lesznek olyan fiatalok, akik­nél nem csupán számtani műveletek függvénye a csa­ládtervezés. Deák Rózsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom