Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 1., csütörtök 3. A társadalmi együttélés szabályozása Bér vá sok... Kompresszor-alkatrészt minősítenek a futószalagon... A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának 1957. február 26-j határozata már kimondja. mint szükségszerűt „a szocialista demokrácia továbbfejlesztését a dolgozó tömegek javára.” Tette e megállapítást a párttestület akkor, amikor igencsak más természetű gondokkal birkózott társadalom és gazdaság! Időszerűtlen lett volna tehát? Az időbeni felismerés látványos bizonyítéka. mert az azóta eltelt huszonnyolc esztendő az akkor kimondott szükségszerű érvényesíthetőségének jegyében múlt el. Nem létezhet Lényegében három fő jellemző elemzése ad megbízható képet arról. hogy amit akarunk, az már menynyiben létező, s mennyiben •lehet majd. valóság. A jellemzők közül az első: a demokratikus jogokat megvalósíthatóvá tevő — és megvalósító — intézmények, intézményrendszer tevékenysége. A második; az érdek- egyeztetési mechanizmusok és terepek folyamatos átalakulása. A harmadik: a hátalom gyakorlásában a tömegek közvetlen részvételének folyamatos erősítése. Olyan bonyolult teendőcso- pprtról van szó tehát, amelynél kölcsönhatások seregével kell számolnia a végrehajtónak; a társadalomnak. - Csupán találomra kimarkolva a tele kosárból a példákat az előbbiekhez: megkezdte munkáját az Alkotmányjogi Tanács az ország- gyűlés, a minisztertanács munkájának fejlesztésére e testületek feladatok sorát fogadták el. kezdték el megvalósítani; a járások megszűntek, a közigazgatás átalakult; a választójogi törvény lakossági viták sorozatának tapasztalatait tükrözi ... A példákból talán kiviláglik, a szocialista demokrácia — politikailag, jogilag szavatolt — cselekvési lehetőségek láncolata, aminek egy-egy szeme a véleménynyilvánítás. a szavazás, az ellenőrzés, a beszámoltatás, a döntési előírások betartása. Nem szűkíthető le az állami, a hatalmi, igazgatási intézményrendszerre, holott ez gyakori hiba. A szocialista demokrácia az egész társadalmi életet átható, a társadalmi együttélés valamennyi terepét szabályozó elv- és módszertár egyszerre és együttesen. Gyűjtőfogalom tehát, a demokratikus jogok és intézmények — benne a fórumok — legszélesebb körét öleli fel. Egyszerre eszköz és cél. mert e kettőssége vezet az ember mindenoldalú felszabadításához. Elsőrendű követelmény A XIII. kongresszus határozata rendkívül tömören azt mondja ki: „A szocialista demokrácia fejlesztése, elmélyítése pártunk történelmi programja." Ebben a programban a szükségszerű érvényesül, hiszen alapvető politikai feltétel — érdek — a társadalmi-gazdasági' feladatok végrehajtásában, hogy a dolgozó tömegek ismerjék. értsék a célok miértjét, hogyanját. alkotó módon vegyenek részt mind a célok meghatározásában, mind a végrehajtásban. Ennek azonban nélkülözhetetlen eleme, hogy a politika a dolgozó tömegek érdekeit fejezze ki, azaz az irányítás szervezetrendszere mindenkor képes legyen ezeknek az érdekeknek a felismerésére, kifejezésére, érvényesítésére. Erre viszont csak akkor képes, ha megbízhatóan működnek a szocialista demokrácia fórumai: a logikai lánc így ér össze. Mindez érthetően és törvényszerűen együtt jár a viták felerősödésével, -illetve a viták során felbukkanó — téves, hibás, olykor ellenséges — különböző nézetekkel. A vitakultúra viszonylag alacsony foka azonban nem a demokrácia jogosultságát kérdőjelezi meg hanem arra figyelmeztet: a demokrácia gyakorlását is — társadalmi méretekben! — tanulnunk kell. Sok az ilyen tanuló! Az országban csupán a népfrontbizottságoknak 97 ezer választott tagja van. azaz 97 ezer lehetséges szóvivője ez a közakaratnak. amint ugyanez a lehetősége az 59 ezer helyi tanácstagnak, s annak az egymillió állampolgárnak úgyszintén. akik egy-egy esztendőben a tanácstagi beszámolókon. a falugyűléseken. a városkörzeti tanácskozásokon részt vesznek. S akkor a 35 ezer népi ellenőrt éppen csak szóba hoztuk ... Társ és fegyelem Szocialista demokrácia és fegyelem, szocialista demokrácia és centralizmus nem kizárói egymásnak, hanem éppen lényeges kiegészítői. A fegyelem, a centralizmus ugyanis a többség akaratának végrehajtását — végrehajthatóságát — segíti. Ehhez azonban — és erről történelmünk során el-elfe- ledkeztünk — a fegyelemnek, a centralizmusnak helyesen kell kifejeznie a közös érdekeket. A közös érdekeknek — ebből következően — összhangban kell állniuk alapvető dolgokban a különböző csoportérdekekkel, ezt az összhangot azonban ismét csak a szocialista demokrácia eszközeivel, terepein lehet megteremteni. A folytonos átalakulás, igazodás terepén kell, hogy járjunk tehát, mikor a szocialista demokrácia fejlesztésén dolgozunk. S kell. hogy járjuk ezt a terepet, mert a „történelmi program” valóban történelmi : népet, nemzetet formál, emberibb, vonzóbb jövőt adva jogos jussként tömegeknek nemcsak a világ tárgyi javaiban, hanem erkölcsi politikai értékeiben is. ' M. O. Itthon és a külhonban is jól ismerik az Egri Finom- szerelvénygyár világszínvonalú termékeit. Munkájukat precizitás, a minőség jellemzi. Nem egy, itt készült termékük öregbíti a magyar ipar jó hírnevét: autóbuszokba, hűtőszekrényekbe, olajitűzhelyekbe építve. Az idei évben 1,5 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. összeszerelés (Fotó: Szabó Sándor) A MUNKÁSŐRSÉG Belső rendünk védelmezője Acélkék egyenruhájuk nem látványos. inkább az üzemek világát juttatja eszünkbe. Nem véletlenül, hiszen a munkás- őrök több mint hetvenkét százaléka a műhelyekben, vagy a földeken dolgozik. Ennek az önkéntes fegyveres testületnek tagjai tehát nagyobb részt kezük munkájával keresik kenyerüket, munkaruhájuk volt mintája az egyenruhának. De a külső rokonvonásoknál fontosabb, hogy magukkal vitték a testületbe a munkásközösségek fegyelmét, szolidaritását. A századokban, szakaszokban foglalkozástól, beosztástól függetlenül egyenrangú mindenki, a szolgálat során erős közösségek kovácsolódnak. A politikai meggyőződés természetes, a munkásörök négyötöde párttag, a fiatalok jelentős része itt nevelődik kommunistáváSzocialista társadalmunk, a párt politikájának szolgálatában a munkásőrség szorosan együttműködik a többi fegyveres testülettel a béke megőrzésében, és belső rendünk biztosításában. Látványos példát is hozhatunk fel ennek érzékeltetésére: az elmúlt években a rendőrök oldalán a munkásőrök is részt vettek olyan nagyszabású razziában, amelynek során a fővárosban 44 ezer esetben vált szükségessé intézkedés. A konkrét hatósági eljárást a rendőrök foganatosították, de az eredmény elérésében nagy segítséget nyújtottak az akcióban résztvevő munkásőrök. Említhetnénk azt is, hogy a határőrökkel is sikerrel működnek együtt a diverzánsok ártalmatlanná tételében, vagy a külföldi rendszámú gépkocsival szökni próbáló magyar bűnözők „lekapcsolásában”. Az pedig természetes, hogy politikai eseményeken ott látjuk az acélszürke egyenruhás férfiak fegyelmezett sorfalát, mely puszta jelenlétével is elveszi a kedvét az esetleges rendbontóknak. Megnyugodva tehetjük hozzá, hogy a fegyvert — a gyakorlatok kivételével — csak tisztelgésre használják a munkásőrök. Am abban, hogy az országban a politikai hangulat kiegyensúlyozott, hogy belső rendünk szilárd, komoly szerepe van ennek a testületnek. Hatása az egyes embereken keresztül is kisugárzik a környezetre. A munkásőröknek kötelességük helytállni a termelésben, példát mutatni a munkahelyi fegyelemben is, segítőkésznek lenni társaival szemben. Megbecsülés qvezi őket környezetükben, de ez kötelez is a tisztességes munkára. az új kezdeményezések támogatására, és a párt politikája melletti kiállásra akkor is. ha egy-egy népszerűtlen intézkedés egyesek szemében megkérdőjelezi azt. De kötelességük a munkásőröknek fellépni azokkal szemben is, akik környezetükben, munkahelyükön valódi, vagy vélt érdekeiket a közösség rovására akarják érvényesíteni, azokkal szemben, akik megsértik a szocialista társadalom erkölcsi normáit, hanyagságból vagy felelőtlenségből károsítják a köztulajdont, jogtalan haszonra törekednek, vagy egyszerűen ellopják a „közösből” azt, amire szükségük van. Sokszor nem könnyű rászánnia magát egy bátor munkás- őrnek sem, hogy fellépjen a hatalmával visszaélő főnökével szemben, hiszen a fizetése továbbra is a megbírált vezetőtől függ: de a visszásságok leleplezése, a közélet tisztaságának óvása fokozott állampolgári kötelessége a munkásőröknek. így egyéni példamutatásukkal is, és szolgálati kötelességeik fegyelmezett teljesítése során is hű védelmezői belső rendünknek a munkásőrök, betöltve hivatásukat a munkásosztály, . a szocialista társadalom szolgálatábanI. E. MIÉRT FOGY HAZÁNK NÉPESSÉGE? Egy ok, melyről kevésbé esik szó Tagadhatatlanul nagy érdeklődéssel olvastam Hegyes Zoltán fejtegetését arról, miért csökken évről évre hazánk lakossága (Népújság: júl. 20). Miért vállalkoznak m® a kívántnál kevesebben és kevesebb gyermek világ- rahozatalára ? Az okok. melyekről a cikk írója egy felmérés alapján elmélkedik, vitathatatlanak. Az egyik különösen: „A megnövekedett civilizációs igények és a megnövekedett létfenntartási költségek között a szakadék a vártnál nagyobb.” És ebbe sok minden beletartozik. a fiatal házasok sokszor megoldhatatlannak tűnő gondjai a lakásszerzésben, s a gyermekruházati cikíktík cseppet sem olcsó árai, Így igaz. ezt nem is vitathatnám. Ám úgy érzem, csak anyagiakra viászavezet- ni az ökot. túlzottan leegyszerűsítene mindent. Mert ebből egyenesen következik: ha, javul az ország gazdasági helyzete, ismét növelhetjük a családi pótlékot, egyáltalán az állam hozzájárulását a gyermek neveléséhez, ikisebbíthetjük a gyermekes és gyermektelen családok életszínvonala közötti — jelenleg túlságosan is nagy -— különbséget, és egyből helyre áll minden, megugrik a Születési index. Sajnos, nem ilyen egyszerű a dolog. Ezért is kívánnám, a cikkben foglaltaikat egy percig sem vitatva, közös töprengésre közreadni gondolataimat, e téren szerzett néhány tapasztalatom. Olyan kiegészítés . félének száfivö. Az elmúlt évek során a családok helyzetével foglalkozva, alkalmam volt beszélgetni egy. illetve több gyermeket, vagy éppen gyermeket egyáltalán nem vállaló emberekkel. S így nem csupán anyagi, hanem szemléletbeli dolgokról is tájékozódni. Bár a kettő elválaszthatatlan; ám mégis, az érzelmi dolgok döntően befolyásolják, mikor és hány gyermek lesz egy családban. Nem nehéz eljutni a beszélgetések után arra a következtetésre, csökkent; itt- ott el is tűnt az anyaság tekintélye, megbecsülése. A csak a gyermekeit nevelő asszony ma maradi ..kategória”, a háztartás vezetését és a gyermek nevelését nem tartja a közvélemény igazában munkának. S ez megmutatkozik léptem i-nyomon, ha az anyaságot vállaló asz. szonyok helyzetét vizsgáljuk. Valahogy, másodrendű állampolgárrá degradálódott a gyermekek miatt otthon maradó nő. Ha azt mondjuk: a dolgozó, akkor senkinek sem juit eszébe a háziasz- Szony. Eltűnődve a kialakuló fogalmakon, kiderül, egy kissé átestünk ebben is a ló másik oldalára, hiszen tulajdonképpen mereven elválasztottuk a dolgozó nő és az anya fogalmát. Tény — klasszikusa ink fogalmazták meg — hogy a nőt a munka szabadítja fel. De amikor erről beszéltünk, csak a termelő munka fogalmára korlátozódott a figyelmünk és háttérbe került a nőnek a családban nélkülözhetetlen szerepe. Nem kapott hangsúlyt az, hogy két-három, Vagy ennél több gyermek felnevelése legalább annyira hasznos társadalmilag. Ebből pedig egyenesen követ, kezett, hogy a munkahelyén az a nő számított teljes értékűnek. akire — úgymond — mindig számítani lehet, nem tartja Otthon esetenként és váratlanul a gyermek. E szemléletnek anyagi következményed is. tettenérhetők. És sajnos, még csak múltidőben sem beszélhetünk e káros szemléletről, él napjainkban is. amikor már a soknál is több sző esik arról, hogy kevés a gyermek. A több gyermeket nevelő család *— g hia a három gyermek már nagy családnak számít — életszínvonala messze elmarad a gyermektelen, vagy csupán egy gyermeket nevelőkétől. Sok esetben a létminimum szintjén mozog annak ellenére, hogy évről évre emelkedik az állam hozzájárulása . a gyermekneveléshez. S ezt a hátrányt növeld is az. hogy a gyesen, gyeden lévő nő állandó lépéshátrányba kerül a fizetésemeléseknél, jutalmazásoknál. Szinte egyedi kivételnek számit az a nő, aki a gyes után a többiekkel azonosan keres. Igaz ugyan, a rendelet kimondja, hogy a gyermek- gondozásra otthon maradó nő nem kerülhet hátrányos helyzetbe, mégis 2—300, de esetenként ennél is több forinttal marad le a három év miatt. (S ez még akkor sem kevesebb, ha három éven belül visszatér munkahelyére.) Tehát, éppen, akkor kerül szinte behozhatatlanul hátrányos helyzetbe, amikor a qsalád anyagi helyziete amúgy is rosszabbá vált. S ehhez az elmaradáshoz újahb Jjájrúl évről évre. mert az sem ritka, amikor a dolgozó anya az átlagosnál kisebb béremelést kap. mert a gyermekek betegsége miatt „nem leihet rá számítani”. S ez még akkor is így van. "ha egyébként munkáját éppúgy, vagy esetleg jobban is végzi a többieknél. A több gyermeket nevelő anya élete Végéiig hátrányos helyzetben marad az esetek többségében. Nem fejeződik ki anyagiakban is, hogy hasznos társadalmi tevékenységnek tartjuk a gyenmefcneve. lést. E mindennapi tapasztalatokkal nő fei az újabb nem-' zedék. s nem véletlen, hogy nem válik követendő példává az állandóan filléres gondokkal, sérelmekkel küszködő édesanya. Nem beszélve arról, hogy a hátrányos helyzet öröklődik, hiszen, ha nehéz ma a lakás megteremtése, hát többszörösen nehéz annak, aki nagy családban nő fel. Arról ugyanis még soha nem született határozat, hogy jusson. némi előnyhöz az a fiatal. aki többedmagával él egy családban, s így már eleve hátrányosabb helyzetben van. De lehet e dolgokon tovább elmélkedni. A minap hallattam egy tájékoztatót a pályakezdők lehetőségeiről. Kiderült, a meghirdetett állások egy résziére csak férf iák jelentkezéséit várják. S ebben nem csak az az aggodalom van, hogy egy- egy pálya elnőiesedett. Ebben a kikötésben benne van az az aggály is, hogy a nő, ha férjhez megy. gyermeket sfcül. gyesre megy, otthon marad a gyermek miatt. Ahol pedig nők is jelentkezhetnek. ott szinte menetrendszerűen elhangzik a kér. dós: milyen tervei vannak, mikor megy férjhez, hány gyermeket tervez. Félő. e kérdéseket nem a szeretettel- jies érdeklődés diktálja. Kormányunk anyagi lehetőségeitől függően — néha hnég azon tű] is — támogatja a több gyermeket vállalókat. nevelőket. Am. bármennyi is lesz ez a támogatás. ha nem történik 180 fokos fordulat a szemléletben, félő: önmagában csak az anyagiak nem hozhatnak gyökeres fordulatot. Akkor változatlanul csak azzal számolhatunk, hogy a népesség évről évre fogy. Még sze- rencáe. hogy azért mindig lesznek olyan fiatalok, akiknél nem csupán számtani műveletek függvénye a családtervezés. Deák Rózsi
