Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 154. szám ÁRA: 1985. július 3„ szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tisztességgel a tisztségben Az elmúlt napokban, he-, tekben szűkebb hazánk te­rületén is sorra-rendre ala­kultak az új helyi — köz­ségi, nagyközségi, városi — tanácsok; falusi elöljárók­nak. állandó bizottsági ta­goknak, népi ellenőröknek és ülnököknek, megyei tisztségviselőknek szavaz­tunk bizalmat. Folytatása volt ez a június 8-i vá­lasztásoknak, a mai. egri esemény pedig — amikor helységeink képviseletében az államigazgatás vezető testületé is újjászületve ösz- szeül, hogy megosztozzék a további feladatokon — tu­lajdonképpen a tisztújítási sorozat vége. Meglehetősen érdekes, iz­galmas időszakot hagytunk magunk mögött — most vizsgázott a kettős jelölés. js a már akár három, sőt négy jelölt közül is válo­gathatott a szavazópolgár —. s hasonlót ígérnek a kö­vetkező hónapok, évek is Hiszen ezután dől el, hogy akikre voksoltunk, megfe- lelnek-e, s mennyiben fe­lelnek meg várakozásunk­nak. Képesek lesznek-e él­ni az előlegezett bizalom­mal, tudásukból, igyekeze­tükből nyújtanak-e majd annyit, mint ígérték? Tud­nak-e mindannyian és min­denütt szószólói lenni te­lepüléseink lakosságának, meghallgatják-e a jogos ké­réseket. elkötelezik-e ma­gukat valóban a legneme­sebb ügyek megoldásának, a legfontosabb célkitűzések megvalósításának? Választottunk — mond­hatjuk. vallhatjuk okkal és jjoggal — most már az új tisztségviselőkön, testülete­ken a sor. S nem kevés az, amit tenniük kell 117 tele­pülésünkön! Közismerten nagy a felelősségük, sok­rétű a feladatuk, ráadásul pedig cseppet sem köny- nyű körülmények között számítunk a helytállásuk­ra. Nyilvánvaló, hogy pél­dául 31 kis falunkban ez­után sokkal többet jelent elöljárónak lenni, mint ed­dig a községi közös tanács tagjának, s korántsem pusz­tán tisztesség a szerényebb településekről is bekerülni a város- vagy megyeházá­ra, A tanácsi munkán be­lül súlya, rangja van az állandó bizottsági tevé­kenységnek is. nagyobb, mint hinnénk. Hiszen itt sztoznak talán a legköz- etlenebbül a tennivaló- on, s készítik elő az egy- gy terület sorsát meghatá- dzó döntéseket. Így a mandátum kétszeresen is ötelez! Minden bizonnyal jól adja, érzi ezt 2012 helyi és 3 megyei tanácstagunk ündegyike: ki-ki azon van, ogy bizonyítson. S ami- or a megyeháza mai ün- epi eseményét köszöntjük, gyben szűkebb hazánk va- amennyi tanácsi tisztség- iselőj ének őszinte szív­ói kívánjuk, hogy a kö- etkező öt esztendőben si- erüljön is mindaz, amit állaltak, amire szavukat dták! Gyóni Gyula A vitaülés résztvevői dr. Holló Sándor előadását hallgatják (Fotó: Szántó György) Tápanyag-gazdálkodás és termésnövelés Jubileumi tanácskozás Kompolton Kompolt neve elsősorban a növénynemesítésről, vala­mint az egykor ott dolgo­zott Fleischmarm Rudolf te­vékenységéről vált nemzet­közileg is elismertté. A nagy múltú intézetben viszont három évtizedes története van az agrotechnika fejlesz­tésére irányuló törekvések- netk is. 1955-ben alakult meg ugyanis a volt kísérleti te­lep helyén az Észak-magyar­országi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet, melynek lét­rehozták az agrotechnikai osztályát is. Akkoriban kezd­tek el rendszeresen foglal­kozni tápanyag-gazdálko­dási kísérletekkel. Ezek eredményeiről azóta szám­talan értékelés, tapasztalati anyag gyűlt össze. A jubileum kapcsán ked­den délelőtt az intézetben országos vitaülést rendez­tek. Ezen részt vettek a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Talajtani és Agroké­miai Kutató Intézete, a Keszthelyi, valamint a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem és a Miskolci Akadé­miai Bizottság mezőgazda­sági szakbizottságának kép­viselői. A vendégeket dr. Krisztián József, a kompol- ti intézet osztályvezetője kö­szöntötte. Ezután dr. Holló Sándor tudományos munka­társ tartott előadást. Kiemel­te, hogy az intézet kezde­ményezésére 1955-ben a Mátrától és a Bükktől dél­re eső területeken kezdtek tápanyag-gazdálkodási kísér­leteket. A néhai dr. Pékár y Károly indította el és érte el veLük az első sikereket. Az elmúlt 30 év alatt az emlí­tett területen tizenhét féle kísérletet folytattak. csak­nem 2200 parcellán. Mind­ezek azután országos prog­ram részeivé váltak a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem irányításával. Rámuta­tott, hogy az utóbbi három évtizedben az volt a céljuk, hogy tudományosan igazol­ják az okszerű tápanyag- gazdálkodás termésnövelö hatását. Kedvező tapasztalatokat szereztek például a mellék- termékek. mint a gabona­szalma és a kukoricaszár beszántásával kapcsolato­san is. Arra is kíváncsiak voltak, hogy ezek az anya­gok mennyire fokozzák a talaj termőképességét. A termelési rendszerek, továb­bá a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjá­nak megbízásából is kísérle­teztek. Értékelték, hogy a lucerna, a búza, a szója, a borsó, a repce és a kuko­rica miiként hasznosítja a 'tápanyagokat. Ezeket éven­te laboratóriumi elemzések alapján értékelték, és kiala­kították véleményüket. A tapasztalatokat már eddig számos publikáció formájá­ban adták közre, és az újabbakat is igyekeznek el­juttatni -, termelőkhöz hasz­nosításra. Ezzel is hozzájá­rulnak a terméseredmények növeléséhez, a mezőgazda­ság fejlesztéséhez. A tájékoztatást vita és vé­leménycsere követte. Dr. Ko- váts András, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Földműveléstani- és" Nö­vénytermelési Intézetének igazgatója zárszavában el­ismeréssel szólt a kompolti intézet munkatársainak te­vékenységéről, továbbá az egyetem és az intézet kö­zötti együttműködésről. Mentusz Károly Magyar—finn barátsági hét Gazdag program északi testvéreinknek Nemcsak megyénk. de Eger környékének természe­ti lehetőségeivel is megis­merkedhettek a finn—ma­gyar barátsági hét alkalmá­ból itt-tartózkodó delegáció tagjai a tegnapi napon. Ä délelőtti program a Csebokszári városrész 6. Szá­mú Általános Iskolájában kezdődött. A vendégek itt megismerkedhettek a me­gyeszékhely legnagyobb és valószínűleg a gyerekeknek legtöbbet adni tudó oktatá­si intézményével, amelynek saját tanuszodája is van. Ezt követően a delegáció Mezőkövesdre látogatott, ahol a Matyó Múzeumban a népi hagyományokat ismer­tették meg velük. Megláto­gatták a Zsóri-fürdőt is. A délutáni programban az egri Dobó István Vármú- um megtekintése szerepelt, ahol a magyar történelem egykori, híres napjait idézik fel az összegyűjtött tárgyi emlékek. Ugyancsak a tö­rök időre emlékeztette finn barátainkat a gyönyörűen helyreállított Törökfürdő is. amelynek megtekintése után a Népkert növénytani ritkaságait mutatták be a vendéglátók. A delegáció programja ma Párádon és Szilvásváradon folytatódik maid. Vendégeink az egri várban (Fotó: Szabó Sándor) Magyar—egyiptomi megbeszélések Budapesten Kegyeletes megemlékezés­sel kezdődött kedden Ahmed Eszmat Abdel-Megidnek. az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminiszterének hiva­talos programja. Az egyip­tomi diplomácia vezetője, — aki Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására hét­főn a késő esti órákban ér­kezett Budapestre — meg­koszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően, délelőtt a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar— egyiptomi külügyminiszte­ri tárgyalások. Várkonyi Péter és Ahmed Eszmat Abdel-Megid szívé­lyes légkörben véleményt cseréltek a nemzetközi a békével és biztonsággal ösz- szefüggő kérdésekről, amely­nek során különös figyelmet fordítottak az európai hely­zetre és a közel-keleti tér­ségre. A külügyminiszterek kifejtették országaiknak a közel-keleti válság megoldá­sára vonatkozó álláspont­ját. A két ország diplomáciá­jának vezetője a tárgyalá­son áttekintette a magyar— egyiptomi államközi kapcso­latokat és fejlesztésük lehe­tőségeit. A megbeszélésen részt vett Simonyi Ernő, hazánk kairói, valamint Abdel Moneim Atik, Egyiptom budapesti nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) A szovjet parlament ülésén Gromikót a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé, Sevardnadzét külügyminiszterré választotlák A Legfelsőbb Tanács két egyenjogú kamarája — a Sző vetségi és a Nemzetiségi Tanács — együttes ülésével Moszkvában kedden megkezdődött a Szovjetunió legfőbb ál lamhatalmi szervének ülésszaka, amely fontos személyi kér désekben döntött: a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnö­kévé egyhangúlag Andrej Gromikót, az SZKP KB PB tag­ját választották meg. Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB fő titkárát megválasztották a Legfelsőbb Tanács Elnökségé nek tagjává. A Szovjetunió új külügyminisztere Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja lett. A Szovjetunió párt- és ál­lami vezetőinek részvételé­vel délelőtt tíz órakor kez­dődött meg az ülésszak. A megnyitó után a küldöttek elfogadták a napirendi pon­tokat és a munkarendet. Ezt követően Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára. a Legfelsőbb Tanács küldötte terjesztette elő az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége és a Legfelsőbb Tanács Pártcsoport.ja megbízásából azt a javaslatot, hogy a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnökévé válasszák meg Andrej Gromikót. s egyúttal mentsék fel őt a Minisztertanács első elnök- helyettesi és a külügymi­niszteri funkció alól. — Mint Önök is tudják — mondotta Mihail Gorba­csov — az 1977-es eszten­dőtől kezdve az SZKP KB főtitkára töltötte be egyide­jűleg a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöki posztját is. Meg kell mondanom, hogy az akkori körülmények között a leg­magasabb párt- és állami funkciók egyszemélyben való egyesítése indokolt volt. Mindamellett a Központi Bizottság figyelembe vette, hogy az előttünk álló új feladatok megoldása kor­rekciókat követel mind a párt- és állami munka tar­talmában, mind pedig an­nak formájában és módsze­rében, és a káderek elosz­tásában a központban és helyben. Gromiko nevét széles kör­ben ismerik mind orszá­gunkban. mind határainkon túl. Mint kiemelkedő poli­tikus. a párt egyik legré­gibb tagja, nagymértékben hozzájárul bel- és külpoli tikánk kidolgozásához és végreha j tásához. Gromiko meleg szavakkal köszönte meg a bizalmat — Országunkra — mon­dotta többek között — ha­talmas feladatok várnak a gazdasági és társadalmi fejlődés terén, a szovjet nép jólétének növelésében. A Szovjetunióra hatalmas szerep hárul nemzetközi ügyekben. a nukleáris há­ború veszélyének megaka­dályozásában. a béke meg­szilárdításában ... Új tisz­temben minden erőfeszítést megteszek azért, hogy be­csülettel teljesítsem a párt­tal. az országgal, a néppel szembeni kötelességemet. A második napirendi ponttal összefüggésben Je- gor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB tit­kára. a Legfelsőbb Ta­nács küldötte terjesztette elő az SZKP Központi Bi­zottságának javaslatát, hogy válasszák meg a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjá­vá Mihail Gorbacsovot az SZKP KB főtitkárát. A küldöttek a javaslatot el­fogadták, s egyhangúlag megválasztották Mihail Gorbacsovot a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjá­vá. (Folytatás a 2. oldalon) Aratnak Horton A megyében elsőként is­mét a Horti Kossuth Ter­melőszövetkezetben kezd­ték meg Péter Pál napján a legnagyobb nyári munkát, az aratást. A kombájnok elsőiként a 260 hektárnyi őszi árpába álltak be, és 1400 hektár őszi búza beta­karításával folytatják majd. A mezőgazdasági nagyüzem szakemberei jó közepes ter­mésre számítanak, és ha az időjárás is kegyesebb lesz az eddiginél, akikor három hétre tervezőik a ember- próbáló nagy munkát. Nyolc kombájn, ugyanennyi szál­lítójármű, és mintegy negy­ven ember vesz részt a ter­més mielőbbi betakarításá­ban. Határszemlén A gabonatáblák „országútján” (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom