Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. július 3., szerda Magyar—egyiptemi megbeszélések (Folytatás az 1. oldalról) A délutáni órákban az egyiptomi külügyminisz­ter a Duna-kanyar neveze­tességeivel ismerkedett. Ezt követően Ahmed Eszmat Abdel-Megid találkozott a hazánkban tanuló egyiptomi diákokkal. Este Várkonyi Péter díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisz­térium vendégházában. Heves harcok az irak—iráni fronton Az ÍRNA iráni hírügynök­ség arról számolt be, hogy az iráni csapatok hétfőn haj­nalban a front déli szaka ­szán iraki állásokat semmi­sítettek meg, s „több száz iraki katonát harképtelen- né tettek.” Az iraki katonai parancs­nokság közleménye szerint kéthetes szünet után az ira­ki légierő ismét polgári cél­pontok ellen intézett táma­dást. A harcokat azután újították fel, hogy Irakban vasárnap bejelentették: „fel­újítják az iráni polgári cél­pontok elleni támadásokat. A Tokióban tartózkodó Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke is­mét kifejtette kormányának azt az álláspontját, hogy Te­herán csak abban az esetben hajlandó tárgyalni Bagdad­dal a közel öt éve tartó há­ború befejezéséről, „ha az iraki kormány elismeri, ő a felelős a háború kirobba - násáért, és elmozdítják Szaddám Ruszéin iraki el­nököt. A szovjet parlament ülésén Gromikót a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé, Sevardnadzét külügyminiszterré választották (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésszak ezután a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége elnökének helyettesévé megválasztotta Vlagyimir Orlovot, az oroszországi fö­deráció Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, és Janisz Vagriszt. a Lett SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Edu­ard Sevardnadzét, az SZKP KB PB tagját a Szovjetunió külügyminiszterévé nevezte ki. A külügyminiszter sze­mélyére Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja. a Minisztertanács elnöke tett javaslatot. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsá­nak ülésén, kedden délután Jegor Ligacsovot az SZKP KB PB tagját, az SZKP KB titkárát választották meg a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnökévé. A környezetvédelemről és az ezzel kapcsolatos jogal­kotói munkáról Zija Nurijev miniszterelnök-helyettes tar­tott előadói beszédet. Nurijev kitért a környe­zetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi együttműködés­re is, s megállapította, hogy a Szovjetunió ebben aktívan részt vesz. A Szovjetunió kezdeményezte, hogy dolgoz­zanak ki nemzetközi egyez­ségokmányt, amely megtilta­ná a környezetet károsan befolyásoló eszközök és anyagok katonai vagy más ellenséges célokra történő felhasználását. Ugyancsak a Szovjetunió — és az ENSZ több más országának — kez­deményezésére a világszer­Moszkvában Andrej Gromi- unió Legfelsőbb Tanácsa kőt választották a Szovjet- Elnökségének elnökévé. (Telefotó — REUTER — MTI — KS) vezet közgyűlése határozatot hozott, amely kimondja: az államok felelősek a környe­zet megóvásáért. A Legfelsőbb Tanács ülés­szaka szerdán folytatja mun­káját. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke üdvözlő táviratban kívánt eredmé­nyes munkát Andrej Gro- mikónak. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége megválasztott elnökének. Várkonyi Péter külügymi­niszter ugyancsak távirat­ban fejezte ki jókívánságait Eduard Sevardnadzénak, a Szovjetunió külügyminisz­terévé történt kinevezése al­kalmából. TELIK MEXIKÓVÁROS Hétfőn ismeretlen fegyve­resek elrabolták munkahe­lyéről Arnoldo Martinez Verdugót, a Mexikói Egyesí­tett Szocialista Párt (PSUM) egyik vezetőjét. Feltételezik, hogy az emberrablást a szél­sőbaloldali „Szegények párt­ja" elnevezésű szervezet tagjai hajtották végre. Martinez Verdugo koráb­ban a mexikói kommunis­ták vezetője volt. Amikor a Mexikói Kommunista Párt több más baloldali szerve­zettel együtt létrehozta a Mexikói Egyesített Szocia­lista Pártot, az új tömörülés Martinez Verdugót indította jelöltjeként a legutóbbi, 1982- es mexikói elnökválasztáson. ROSEAU Az eddigi kormánypárt, a Dominicai Felszabadítási Párt nyerte meg az általá­nos választásokat a kis Ka- rib-tengeri szigetországban. A hétfőn tartott szavazás után az ország kormányfője továbbra is az amerika-ba- rát Eugenia Charles marad, aki eddigi politikai pályafu­tását azzal tette „híressé”, hogy 1983 októberében „hi­vatalosan” ő kérte fel Washingtont Grenada lero- hanására. BRIDGETOWN Hétfőn a barbadosi fővá­rosban megkezdődött a ka­ribi-térség angol nyelvű ál­lamait tömörítő Karib-ten- geri Közösség és Közös Piac (CARICOM) szokásos évi csúcsértekezlete. A tanács­kozáson 13 karibi ország vezetője vesz részt. A konfe­rencián megpróbálnak meg­oldást találni a szervezet súlyos válságára; a Grenada elleni amerikai invázió éle­sen megosztotta a CARI­COM tagállamait, s az el­múlt két évben jelentősen csökkent a szervezeten be­lüli kereskedelmi forgalom. —( Külpolitikai kommentárunk )— Denktas hajthatatlan CIPRUS SORSA ÉPP OiLY BIZONYTALAN, mint mondjuk, egy esztendeje. Most Richard Haas, az ENSZ főtitkárának megbízottja tárgyalt Szpirosz Kip- rianu ciprusi elnökkel és Rauf Denktassal, a török közösség vezetőjével, az úgynevezett Észak-ciprusi Török Köztársaság elnökével. A világszervezet annak idején nem vett tudomást a törökök által megszállt területen másfél éve kikiál­tott államalakulatról, amelyet Ankarán kívül sen­ki sem ismert el. Pedig egy hete még nemzetgyűlési választásokat is rendezlek Ciprus északi részén, a szigetország törökök által megszállt övezetében. Az ENSZ-közvetítéssel kimunkált megállapodáster­vezetet egyelőre Denktasék nem fogadják el. Számuk­ra — mint Haas puhatolózó tárgyalásain kiderült — csakis olyan egyezmény jöhet számításba, amelyben a török közösség jogainak garantálójaként Ankara is szerephez jut. Kiprianu viszont az erős központi kor­mányzattal rendelkező, föderatív rendszer híve, ami ellentmond a török közösség által szorgalmazott, rész­leges államszövetségnek, két, szinte szuverén állam laza szövetségének. A szigetországot immáron tizenegyedik éve szeli ketté a „zöld vonal”, azóta tart a megosztottságból adódó feszültség. A számtalan próbálkozás után most közelinek tűnnék a megoldás, hiszen a görög közös­ség elfogadja az új egyezménytervezetet. Sokan azon­ban máris attól tartanak, hogy a tárgyalások elhúzó­dása, az álláspontok merevsége miatt, Ciprus meg­osztása véglegessé válik. PÉREZ DE CUELLAR ENSZ-FÖTITKÁR megbí­zottjának újabb ciprusi tárgyalása azt bizonyítja: a világszervezet mindent elkövet a válság békés ren­dezéséért. Sajnos ez a közvetítési kísérlet is kudarc­ba fulladhat. Márpedig Cipruson a mesterséges ha­tárvonal nemcsak az ott élők szenvedését és létbi­zonytalanságát hosszabbítja meg, hanem Európa dé­li részén, a Földközi-tenger keleti térségében — rá­adásul nem messze az amúgy is puskaporos libano­ni partoktól — veszélyes feszültséggócot tartósít. Föl- oldására pedig egyelőre kevés esély kínálkozik. Gyapay Déne: Náci bűnösök Messze-e a messze? IV/1. Elindultam kis hazámból Tájak, emberek, árak Lehet, hogy más is úgy van vele. mint én: időnként elkap az utazási vágy. Ami­kor a Lech mezején vitt át az utam, önkéntelenül a ka­landozó magyarok jutottak az eszembe. ók akkor lo­von, én most csak lóerővel, ők is Nyugatnak vették út­jukat, én is. De engem csak a kíván­csiság vezetett. Látni, ta­pasztalni akartam. élmé­nyeket gyűjteni és itthon megosztani azokat másokkal. Ahogyan most teszem. Kirakatok, árcédulák összeszűkült mára a vi­lág. Az autó falja a kilomé­tereket. Mire felocsúdtam, már Salzburgot mutatott a tábla. Csodálatosan szép ki­látás a Stadblick nevű kem­pingből a városra, a tara­jos csúcsú hegykoszorúra. A hófödte hegyoldalak szik­rázták a napsütésben. Aztán be a városba. Meg­csodáltam a Mozarteum színpompás kertjét, a Sal­zach keskeny hídján átsé­táltam az óvárosba. Üzlet üzlet mellett és a piac ! Friss füge, ananász, dinnye, szőlő, őszibarack és ... fel­sorolni sem lehet. Elég azonban egy pillantást vet­ni az árcédulákra és mind­járt meggondolja az ember, hogy a készséges kereske­dők szíves kínálását elfogad­ja. Csák a kíváncsiság ... Még szerencse, hogy itt nem feltétlenül kell kiloszámra venni semmit. Amíg a többinél a fan­tasztikusan magas árak hök­kentenek meg, a műszaki cikkeknél éppen az ellenke­zője okozott meglepetést. De ahogy mindent össze­vetettem, a következő kér­dést kellett megfogalmaz­nom: Vagy veszem, vagy eszem? Hófalba vágott utak Ahogy telnek a napok, a fehér sapkás hegycsúcsok úgy veszítenek a varázsla­tukból. Hallstattban a fel­hők egészen a tó partjáig ereszkedtek le. A friss hó­ról naponta ők gondoskod­tak. Mondtam is magamban: ha kilépek a sátorból az es­ti sötétben, arra kell vi­gyáznom, hogy bele ne bo­toljak egy felhődarabba. Az is felvillant bennem, hogy a hideg ellen a legjobb len­ne egy felhőcsíkot a nya­kamba tekerni. Csak ki kell nyújtanom érte a karom. A Grossglocknerra a Ho- chalpenstrasse vezet fel 40 kilométer hosszan a három­ezres csúcsok között, ame­lyekből 37-et számolhatunk ■meg. A Hochtor az út leg­magasabb pontja, 2205 mé­terre a tenger szintje fe­lett. Már a rómaiak is épí­tettek itt utat. Ja, semmi új nincs a nap alatt. Bár a naptár már júni­ust mutatott, a nagyszerű hegyi út olykor három mé­ter vastag hófalak között kanyargóit. De a látvány — felejthetetlen. Mindenért fizetni kell Jártam a Bódeni-tó kör­nyékén. Rámosolyogtam ar­ra a keskeny, dühös mora- j'ú vízfolyamra, amelyet mi otthon kék Dunának hí­vunk. Ezen a tájon kapasz­kodtam fel a Hochenzollerek mesedíszletnek tetsző várá­ba. A látogatónak külön kell fizetnie szinte minden mé­terért: más a tarifa az elő- várban, más a belső várban, más a lakóhelyiségekben és megint más a kiállításra. Becsben a kínaiak a hí­res „agyaghadseregük” né­hány darabját mutatták be. A belépőjegy annyiba ke­rült. mint egy kiseíbb ven­déglőben egy menü. A kí­váncsiság azonban szünet nélkül vonzotta az embere­ket. Engem is. Pedig az agyagszobrokon kívül más érdemlegest nem is lehetett látni. De azok a szobrok...! Egy garasába sem kerül azonban senkinek a hajda­ni császári városrész sok­sok látnivalójának megte­kintése. A 19-es forradalom óta nyitva állnak a nehéz vasveretes kapuk. Órákig lehet itt bolyongani. Ahogy a Schönbrunn palotája és G lóri ette-je is hosszas szem­lélődésre nyújt lehetőséget. Csak, vigyázat! Aki villa­mosra ül, hogy az egyik lát­nivalótól a másikig men­jen, jól gondolja meg. Egy jegy ára forintra átszámít­va majdnem — ötven fo­rint! Azok a kempingek Szálláshely bőven akad mindenütt. Mindenki a pénz­tárcája szerint válogathat. Az átutazók általában a kempinget választják. Nem csák azért, merít itt egy éj­szakára a legolcsóbb szoba árának a harmadáért pi­henhet, hanem azért is, mert ezek a szép fekvésű, szép környezetű helyek minden komforttal el van­nak látva. Tisztaságuk pe­dig...! Azért itt sem csak szentek járnak.. Láttam meg­rongált automatát. telefir­kált falat és leszakított mosdókagylót is. Csak az időjárás. A hi­deg, az eső, a szél. Milyen is az ember! Amikor két nap után azt kellett vizs- gálgatnom, hogy beázott-e a sátram, eszembe jutott: otthon a kényelmes, meleg, vízmentes lakásom, én pe­dig itt, ebben a ... ! Soha többet! Csúszott ki a számon. Persze, jól tu­dom, újból nekivágok, mi­helyst lehet... G. Molnár Ferenc Mi szemnek, szájnak ingere ... csak az árak! Óvadék ellenében szabad­lábra helyezik Andrija Artu- kovic náci háborús bűnöst az Egyesült Államokban. Artukovic a második vi­lágháború idején a horvát fa­siszták „belügyminisztere­ként” több mint hatezer em­ber meggyilkolásában vett részt. Egy hónappal ezelőtt egy bíró kiadatását indítvá­nyozta Jugoszláviának. A háborús bűnös 1948 óta élt hamis papírokkal az Egye­sült Államokban. Miamiban ugyanakkor 750 ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték Kon­rads Kalejs háborús bűnöst, aki Szovjet-Lettországban működött együtt a náci megszállókkal. Az Építőipari Gépesítő Vállalat 1985. augusztus hónapban autó- és toronydaru kezeló'i tanfolyamot szervez. A tanfolyamra jelentkezhet 18—40 kor­határ közötti férfi dolgozó, aki a munka­kör ellátására hivatást érez. A tanfolyam idejére munkabért és teljes ellátást biztosítunk. Várjuk továbbá autódaru- és toronydaru- kezelői jogosítvánnyal rendelkezők jelentkezését. Jelentkezni lehet kirendeltségünkön: 330 Eger, Nagyváradi u. 15. telefon: 36-11-171 és központunkban: 1209 Budapest, XX., Marx K. u. 255. telefon: 279-040/150 mellék. Jelentkezési határidő: 1985. július 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom