Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-23 / 171. szám
Például: Sarud Egy jó bol — falun A MÉM Repülőgépes Szolgálat kaposújlaki területi központja lett a Dél- Dunántúl és a KGST-or- szágok növényvédő repülőgépeinek javítóközpont ja. A holtszezonban dolgoznak csehszlovák, lengyel, jugoszláv és magyar gépek nagyjavításán. A 180 tagú javítószolgálat 1985-ben 29 repülőgépet javít meg (MTl-foló: Kálmándy Ferenc) Az üzletet megnyitása óta — ez 1982-ben volt — Kádár János vezeti. — Amikor az általános iskolát befejeztem, meghirdettek két kereskedőtanulói helyet. Szerencsére rám is esett a választás. Nem tudom miért, de valahogy mindig vágytam erre a pályára, pedig a családomból senki sem dolgozott ezen a területen. 1964‘ig Tokajban tanultam a SZÖVOSZ-iskolán. aztán ’.72-ig Sarudon dolgoztam a régi vegyesboltban, és persze közben katona is voltam. Ezt követően Üjlőrinc- falván vezettem egy üzletet, majd tíz év elteltével — akkor nyílt meg az ABC — visszakerültem Sarudra. Itt nehezebb — Mennyivel nehezebb itt vezetni egy ABC-t. mint mondjuk egy városban? — Sajnos jóval több energiába kerül jó boltot „csinálni". Ahogy mondani szokás: messze vagyok a tűz- töl. ide a szélső területekre A .sarudi ABC mindig is nehezebb volt árut rendelni. Amint láthatta sokféle termék található nálunk: a tévétől kezdve ruházati cikkekig, a motorkerékpároktól az élelmiszerekig. A legnagyobb gond a központi elosztású, úgynevezett keretárukkal van. Ilyen például a téliszalámi is. Mire ideér az autó. rendszerint nekünk már nem jut ebből a kedvelt csemegéből. A partnerek többségével jó kapcsolatom van. Említhetem a tiszafüredi „Kuntej" Vállalatot, amely igen megbízható szállítóm. Ennek ellenére gyakran van szükség taktikázásra, lavírozásra. Visszatérő probléma — ezzel nyilván nem vagyok egyedül — a déligyümölcsök hiánya. Télen mindössze kétszer került ide narancs és akkor is a silányabb fajtából. Hiába, a kisboltokba már nem érkezik. . . Ezért kerestük fel a Délkert. Halat. édességet rendeltünk tőle, mindezt pedig azért, hogy később is ..megmaradjon" nekünk, mint Kádár János: „Messze vagyok á tüztöt... " természetesen irigyelnek a kollégáim. A falubéliekkel egyébként nagyon jó a kapcsolatom. személyesen is megkérnek, hogy ezt vagy azt rendeljek. így akár még színes tévét is. — Sarud egyre inkább idegenforgalmi központtá válik megnyílt az új kempingI. és fellendülőben van a manapság igen divatos falusi turizmus is. Mindez milyen hatást gyakorol a kereskedelemre? — Egy-két éve — ennek hatására — lendült fel a forgalom, amely egy hónapban egymillió 200 ezerről, egymillió 500 ezerre, most pedig már egymillió 800 ezerre ugrott. Ez persze többletterheket ró dolgozóinkra. Szerencsére a kollektíva jó és összeforrott, ez az oka annak, hogy általában bírjuk a hajtást. Ám, csakis túlórával tudjuk teljesíteni az egyre növekvő kívánalmakat. Ennek folytán elég jól keresnek itt az üzletben. a bérek négy-ötezer forint körül mozognak. Sajnos mégsincsenek tanulóink. Ez nagy kár. Ha valaki beteg lenne, nem is tudom, hogy tudnám megoldani a helyettesítést. Kádár János 1975-ben kiváló dolgozó lett, 1980-ban megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. A kollektíva nemrégiben nyerte el a megtisztelő szocialista brigád címet. Nem véletlenül. . . Havas András (Fotó: Szabó Sándor) partner, és akkor talán mi is kapunk a narancsból, banánból. Az idegen sem csalódik — A húsáruk körül ennél sokkal jobb a helyzet. Sarudon ugyanis működik egy húsüzem. Ez nyilvávalóan óriási előny, hiszen én vagyok az első, akitől megkérdezik: kell-e és mennyi? Azt kérek, amit csak szemem. szám megkíván. Ezért Az öndicséret mindig... Szeretem és tisztelem a bátor embereket, a nyílt szívűeket. és szavúakat. a szenvedélyesen érvelőket, a tévedéseiket nem örömmel. de becsülettel elisme- röket. Es nem szeretem, nem tisztelem a túlzottan okos- kodókat, a demagógokat, a mellébeszélöket, a felelőtlenül ígérgetőket, a mások hátán felkapaszkodókat, a lustákat. a gátlástalanokat. Az öndicséröket pedig? Nos, erről most bővebben. Sajnos, nem sajnos, de tény, akad, ha nem is sok, de ilyen ember is. Olyan, aki pirulás nélkül dicséri önmagát. O az, és egyedül csak ö az. aki mindent előre tudott és megmondott—u t ó l a g. ö fényessége az. akinek kevés az ami van, hogy nem úgy jó, ahogy csináljuk, és ö azt is megmondta, hogyan kellett volna. De időhiány vagy adáshiba miatt természetesen ezt is csak—u tólag! Ö mindent másként csinálna, de nem a ,,mindenki másként csinálja” sláger refrénjeként, hanem azért, mert senki nem ért semmihez, mindent rosz- szul csinálnak, ö persze igen. ö tudja mit és hogyan kellene csinálni. Hogy miért nem csinálja, vagy miért nem mondja meg, hogyan kellene hát csinálni — Istenem ezt is csak ö tudja. Bár valamit azért lehet sejteni! Azért, mert sokkal könnyebb nagy-nagy szövegekkel .,etetni”, nagyhangon, nagy ígéreteket pufogtatni, és szerénytelenül a mások munkájának gyümölcsét learatni, plint szerényen és hozzáértőn, más embert és más véleményt meghallgatva és mérlegelve, másra is tekintettel léve dolgozni, segíteni ott ahol tud. tenni azt, amihez ért. Melldönge- tésböl ma sem lehet és szabad, hogy valaki megéljen! És ha valahol mégis akad ilyen az nemcsak. hogy semmit nem ér, hanem annál többet árt és nem csak a melldöngető öndicsérőnek. hanem még inkább környezetének, mindannyiunknak egyaránt. Nem beszélve ■ arról, hogy ennek az ízléstelen öndicséretnek mindig kellemetlen szaga volt. Es az van ma is. akárhol találkozzon vele az ember! Papp János Repülőgépjavító bázis Kaposújlakon Csomagolva többet ér Bár hazánkban az ellátás jónak mondható, (alvóinkban bizony sokkal nehezebb megteremteni azt a választékot, ami a városban megszokott. Ennek ellenére községeinkben is szép számmal akadnak olyan üzletek, amelyekben a vevők rendszerint megtalálják a keresett cikkeket. Ezek egyike a sarudi ABC, amelyről — manapság ez ritkaság — csak a legjobbakat „beszélik". NÉPÚJSÁG, 1985. július 23., kedd J. A hazai termékeknek — az Állami Biztosító becslése szerint — mintegy tíz százaléka károsodik a csomagolás hiányosságai miatt. Arról viszont nincs megbízható adat, hogy egy egv termék szakszerűtlen, taszító hatású burkolása miatt hányán állnak el a vásárlástól. A jó áru önmagában nem elég, öltözékének is hűen kell tükröznie a béltartalmat. A jói cso- i iiagolt áru számításkor nem sérül meg. elhelyezése, mozgatása könnyűszerrel megoldható. mindezek tetejében nég vonzza is a vásárlók szemét, kínálja magát. Közepes színvonal Vitathatatlan, az elmúlt 15—20 évben sckat fejlődött a hazai csomagolási kultúra. ám még mindig nem érte el az élenjáró országok színvonalát. Magyarországon 1980-ban az egyszemély- re jutó csomagolószer-felhasználás 56 dollár értékű volt, Svédországban 164 Hollandiában pedig 175 dollárt költöttek erre a célra. A vásárlók — itthon és külföldön — egyre igényesebbek. A márkák versenyében csak azok a cégek számíthatnak jelentős üzleti sikerre. amelyek a tartalommal is jól harmonizáló köntösben jelentetik meg termékeiket. Különösen áll ez az exportáló vállalatokra, Nekik — hovatovább — létkérdés lesz. hogy a kegyetlen iramú versenyben a követelményeknek milyen gyorsan és milyen színvonalon tudnak megfelelni. Hazánkban az élelmiszer- ipar használja fel a legtöbb csomagolószert, mégpedig az összes mennyiség telét. Ebben az ágazatban megnőtt a papír és a fém csomagolószerek felhasználása, viszont jelentős mértékben visszaesett a fából készült csomagolóanyagok aránya. Némi csökkenés tapasztalható — egyes területeken — az üvegeknél is. A felhasznált anyagok minősége, fajtája mellett a csomagolás gépesítettsége, automatizáltsága a fejlettség másik fokmérője. A gépi csomagolás nemcsak a munka meggyorsítását segíti elő, egyúttal megbízhatóbb burkolatot is jelent, s igy nagymértékben megakadályozza a minőségromlást. a súlycsonkítást. Az élelmiszeriparban — a termékek jellegéből adódóan — magas a géppel csomagolt áru aránya. 1980-ban elérte a 67 százalékot. A vegyiparban (59 százalék), a gépiparban (22 százalék), az építőanyagiparban (49 százalék). A hazai csomagolóanyaggyártás fejlődése ellenére több csomagolóanyagból időnként nincs elegendő. Kapósak a hullámpapírle- mezek és -dobozok, különösen a vízlepergető tulajdonsággal bírók, és az úgynevezett kimetszett dobozok, melyeket főként friss gyümölcsökhöz és zöldségekhez, gyorsfagyasztott árukhoz használnak fel. Esetenként hiánycikknek számítanak a papír-műanyag és a karton-műanyag kombinációjú csomagolóanyagok. az ónozott acéllemezek, a speciális fóliák, egyes műanyag palackok, műbelek, üvegek is. A fogyasztók érdeke A csomagolásban élenjáró országokban a színek, a formák, az anyagok gondos megválasztása mellett ma már a csomagolóanyagok energiatartalmára is ügyelnek. Lényeges szempont, hogy a fölhasznált anyagok mind nagyobb mértékben újrahasznosíthatok legyenek. Ezt a környezetvédelmi szempontok mellett az anyagtakarékosság is megköveteli a tervezőktől. Újrafelhasználásra elsősorban egyes papír és üveg csomagolóanyagok alkalmasak, mégpedig viszonylag kis ráfordítással. Svédországban már arra is van példa, hogy egyes üzletekben az alumíniumból készült italos dobozokat is visszaveszik, természetesen automaták segítségével. Külföldön az új csomagolóanyagok tervezésénél, formájuk kialakításánál egyre nagyobb figyelmet szentelnek a fogyasztók védelmének is. Ez egyrészt korrekt tájékoztatást, másrészt biztonságos zárást jelent. A fejlett országokban mind inkább tért hódítanak a „gyer mekbiztos”, csak a felnőttek által felnyitható gyógyszercsomagolások. Sajnos, a KGST-oszágok- ban még nem sikerült a csomagolóanyagok egységesítését széles körben megoldani. A borosüvegek kialakításánál sikerre vezettek a közös erőfeszítések, de ugyanez például nem mondható el a konzerves üvegekről. Mivel az egységes, korszerű zárásmódot -nem vezették be mindenhol, így az importált üvegeket nem tudjuk itthon újra fölhasználni. Új gépsorok A csomagolás fejlesztését szemléleti problémák is hátráltatják. Egyes szakértők ugyanis a mind drágább csomagolóanyagokat teszik felelőssé a fogyasztói árak emelkedéséért. Az ilyen véleményt hangoztatok ’túlságosan leegyszerűsítik a kérdést. valójában figyelmen kívül hagyják a csomagolás nélkülözhetetlen funkcióit. Lényeges javulást ígér a papír csomagolószer-ellátásban két vállalat termelésbővítő fejlesztése. A Csepeli Papírgyárban új hullámpa- pírlemez-gyártó gépsort telepítenek, elvégzik a meglévő gyártóberendezések rekonstrukcióját, s újabb feldolgozó gépeket állítanak üzembe. Ennek révén 13 ezer tonnával megnő a hullámtermékek termelése. A Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyárban 630 millió forint értékű korszerűsítést hajtanak végre. A fejlesztés eredményeként 8 ezer tonnával emelkedik az impregnált. illetve a kimetszett hullámtermékek mennyisége. Cs. J.
