Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET népújság, ms. júiiu. 20., Életképek egy kedélyes világból Az ember néha sajnálja, hogy nincs annyiféle világ, amennyit az írók kitalálnak. Különösen akkor vagyunk így, ha egy mű meggyőz bennünket arról, hogy jól éreznénk magunkat az ábrázolt körülmények között. Igaz. tudjuk: a valóság más. Mégis lehet valami megkapó az öntörvényű alkotásban, különösen akkor, ha annak hű színpadi megfogalmazásával találkozhatunk. ..jaját elgondolásuk szerint próbálták a lélektani hézagokat kitölteni" (Fotó: Szántó György) Valahogy így van a néző Gárdonyi Annuskájával is. amely az Agria játékok műsorán szerepel: amikor felgördül a függöny, egy vidéki kúria ebédlőjében, egy sosem volt nyári napon kezdődik a játék. A század elején vagyunk, de ennek kevés a jelentősége. Ugyanígy távoli földrészen is pereghetnének az események. Ennek ellenére régi ismerősökként bukkannak fel az alakok, szívesen leülnénk melléjük kártyázni vagy éppen beszélgetni. Azonnal tudnánk ugyanis, hogy melyikőjük játszik cinkelt lappal, vagy kinek kell elhinni történeteit. Nem kis vonzerő ez a mai városlakó számára, akinek olykor még a tizcentis panelfallal elválasztott szomszéd is megfejthetetlen talánynak tűnik. Mintha házibor és friss tepertős pogácsa illata lengené be a színpadot, amikor Gárdonyi mesél, s mintha ő maga is ott ülne tajtékpipáját szopogatva az általa bemutatott társaságban. Sok kisebb-nagyobb döcce- nőt feledtet az otthonosság kedélyes hangulata, olyasmit is. ami már darabban bosz- szantó hibának látszana. Már maga a kiindulópont, a drámai mag sem sokatmondó manapság: egy kamaszlány vívódásai állnak a fókuszban, akit szigorú szülei élete nagy szerelméhez -akarnak hozzáerőltetni. A kislányt „megkísértette" az apácaság, mert az angolkisasszonyoknál nevelkedett. Minden ifjanti. hevületével a vallás felé fordult. Igaz. erről inkább csak mások beszélnek. mert a címszereplő szavaiból csupán az derül ki, hogy nagyon tetszenek neki a zárdái külsőségek. Mindegy, elhatározása a játék elején szent: csak Krisztus menyasszonya lesz, senki másé. A szülőket már prózaibb szempontok vezérlik. Bár imádják kislányukat és talpig érzelmesek és be. csületesek de anyagi gondokkal küzdenek, a hi. telezők karmai közé kerültek. Ezért fordult rneg fejükben az a „képtelen ötlet”. hogy két szerető szív akkor is egymásra találhatna. ha a kérő történetesen gazdag. Nem gördítenek nehézséget a lánykérés elé saját szegénységük miatt. Ez az ellentét mozgatja az eseményeket. Bár mire kiderülne, hogy valamilyen konfliktus feszül a szereplők között. addigra minden meg is változik. A prépost nagybácsi ugyanis olyan kárpótlást ajánl fel a család számára, amely elfogadhatóvá teszi Annuska ötletét. A szerző kínosan ügyel arra, hogy semmilyen komoly összetűzés se pattanjon ki: a címszereplő még azt sem tudja meg, hogy apácapéldaképe, aki miatt kolostorra kárhoztatná magát, megszökött egy fiatalemberrel. Ahogy elsikkadnak ezek a drámai lehetőségek. úgy bukkannak fel olyan mellékszálak. amelyek pótolják azokat: a postáskisasszony és a tanító románca elevenebb és érdekesebb helyzeteket teremt, mint a főszereplők vívódása. A pedagógus Gárdonyit valószínűleg nehezen vitte volná rá a lélek. hogy a színpadon szülő és gyermek összecsapását ábrázolja. Ehhez hasonlóan az író világképe sem a figurák összekülönbözéséböl bontakozik ki, azok átalakulás. belső fejlődés nélkül képviselnek egy-egy elvet. A darab színreállítóinak így nincs könnyű dolga: a közönség rácsodálkozik a harmonikus világra, de hamar megunhatja az alakokat, mert nem lát változást bennük. komoly tétje nincs a beszélgetéseiknek. Ezért aztán szinte megoldhatatlan feladatra vállalkozott a társulat: úgy kell ébren tartaniuk a figyelmet, hogy játékukkal ellensúlyozhatják csak a darab hiányzó útmutatásait. A rendezőt. Kalmár Andrást leginkább a mű erényei érdekelték, hiányosságaival kevesebbet törődött. Hangsúlyozta Gárdonyi világának otthonosságát, olyan keretet szabott a cselekménynek, amelyben zökkenőmentesen haladnak az események, a közönség az első perctől kezdve szívébe zárja a figurákat. Ehhez nagy segítséget adott Csikós Attila remek díszlete, amelyben úgy jönnek-mennek a szereplők, mintha nem is kulisszák között volnának, hanem egy hamisítatlan szá- zadeleji kúriában. Kalmár nagy mesterségbéli tudással irányította színészeit: gördülékeny a történés, esetleg csak utólag gondol arra az ember, hogy mondjuk a harmadik felvonásban miért kellett többször is Annuská- ért küldeni. A végén csak arra gyanakodhatunk, hogy másként nem lehetett..eltüntetni” azokat, akik a szerző „útjába voltak". Talán némi dramaturgiai segítséggel — természetesen messzemenőkig tiszteletben tartva Gárdonyit — ki lehetett volna szűrni az ilyen és ehhez hasonló ellentmondásokat. Sokkal több gond van a jel. temekkel. Az író nem mindegyik megformálásához adott megfelelő alapanyagot. Különösen a főszereplők elnagyoltak, csak alapos elemzéssel deríthető ki, hogy a fiatal szomszéd földbirtokos és Annuska között milyen lelki szálak fonódtak, s azokat miként lehetne hitelesen bemutatni. Itt mintha megfeledkeztek volna erről, s egyrészt kölykös naivitással. másrészt kamaszos szertelenséggel ábrázolták őket. Varga Mari és Mihályi Győző egyenetlen teljesítményt nyújtott: saját elgondolásuk szerint próbálták a lélektani hézagokat betölteni, a mű egésze szempontjából sok lépésük, mozdulatuk hiteltelen volt. Élete eddigi legnagyobb feladatát kapta Varga Mari. aki friss színészdiplomával állt az egri közönség elé. Adottságai kitú- itőek, nagy reményre jogosítanak, Ám. tapasztalatlansága kiütközött, minden igyekezete ellenére sem tudta árnyaltan bemutatni Annuskát. Mihályi Győző több rutin, nal rendelkezik, ám ő is némileg zavarba jött. amikor a figura „hirtelen felindulásból” szerzetesnék akart állni. Nem tudta eldönteni, hogy ezzel akarta-e kényszeríteni a fiatalember szerelmesét döntése megváltoztató sára. vagy fiatalos indulatából fakadt az elhatározás. A szülők megformálása már könnyebb feladatot jelentett Horváth Sándornak és Pásztor Erzsinek. Sok finomság és apró rezdülés jellemezte alakításukat, jó képét adták a Gárdonyi megformálta szülői ideálnak. Ugyancsak álményszerű volt Ráckevei Anna és Szacsvay László „párosa”: az ő kapcsolatuk némi társadalmi töltést is hordozott magában, s ezt megfelelő eszközökkel, bájosan fejezték ki. Meg- félelt az író elképzeléseinek Polgár Géza agglegénye is: olyan indulattal adta át a szerző gondolatait, hogy egy másfajta játékmódra is utalt. Szerinte több lenne mégis ebben a műben, több feszültség és kevesebb idill. Rokonszenves volt a Kulcsár Imre megformálta pap is. A darab egyik legkidolgozottabb szerepíőrmálását Miklósy György nyújtotta. Szerzetese minden poént maximálisan kihasznált, humorával valósággal betöltötte a színpadot. Az elmondottak ellenére sem szabad lebecsülni teljesítményüket: hűen tükrözték Gárdonyit, lehet, hogy tőle idegen világ bontakozott volna ki határozottabb színre- állításukból. így olyan életképeket kaptunk, amelyeket szívesen néz az ember, s ha különösebb nyomot nem is hagy bennük, mindenesetre fölébrtszt valamilyen vonzalmat a bölcsesség és kedélyesség iránt. S ez nem akármilyen adomány, szép örökség, amelyet a századelő harmonikusságra törekvő írója a századvég zaklatott lelkű nézőire hagyhat. S akik ezt így tolmácsolni tudják, csak köszönetét érdemelnek. Gábor László Ifjú „fotogr Eger, anno címmel rendezett kiállítást Minh Tanárképző Főiskola kában lapunk munkatársa, mér tervezőszerkesztő. A s évtizedét idéző felvételek t festő-fotográfust, Steinhause dicsérik. Az idő viharait üvegnegatívokról a gyűjtő szép nagyításokat. A kiállított képekből mutatí hányat az olvasóknak. A nagy prämier előtt Az flnniiska helye a Gárdonyi-színművek közi A bírálat és önbírálat fényében Meg egy par nap, és ki- gyúlnak a Gárdonyi Színház lámpái, megkezdődik a nagy előadás, amire az egriek oly régen várnak. Eger közönsége október 21-én találkozik először színházával. A Gárdonyi Színházban erősen folynak a nagy találkozás lázas előkészületei. A kívülállók nem is gondolják, hogy milyen sok területen, milyen nehéz munka folyik azért, hogy a bemutatkozó díszelőadás, Gárdonyi An- nuskája megfelelő művészi és technikai színvonalon kerüljön a közönség elé. Nézzünk szét a színház műhelyeiben és próbatermeiben egy pár nappal az Annuska bemutatója előtt. ★ A díszletek Wegenast Róbert tervei szerint már elkészültek a színház ideiglenes díszletműhelyében. Az Annuska három képből áll, mindhárom egy tornácrészlet. A díszlet külön érdekessége, hogy ugyanazt a tornácot ábrázolja, csak másmás nézőpontból. A kitűnő díszletek 240 négyzetméter vászonból készültek, körülbelül 21 ezer forintos anyag- költséggel. A szép tavaszt ábrázoló díszletek méltó keretet adnak majd Gárdonyi remekművének.-k A színház eddigi előadásaihoz kölcsönjelmezeket használt. Az Annuska kosztümjei már a színház szabóműhelyében készülnek, ahol mostanában nagy a sürgés-forgás. Befejezés előtt állnak a darab kosztümjei. A szükséges 25 ruha 16 ezer forintba kerül. A korhű jelmezek dicsérik alkotójukat, Németh Sándorné. női szabót. ★ A színház képe még olyan, mint a csatatér. A színpadon nincs függöny, hiányzik a portál, nincsenek lámpák, a székeken vastagon van a por, a falon még vésések nyomai tátonganak, mint megannyi nyílt seb. De teljes ütemben folynak az átépítési munkálatok, és az építők lelkes munkája a biztosítéka annak, hogy egykét napon belül minden munkát befejeznek és új, ünnepi ruhába öltözött színház üdvözli a bemutató közönségét. ★ A színpad újjáalakítása ez ideig félmillió forintba került. Rendbehozták a zsinórpadlást. új díszlettartókat szereltek fel. s az egész berendezést drókötéllel látták el. A színpad két oldalán új világító tornyot építettek. Míg a régi színpadot 20 ezer watt fényerővel világították, most 65 ezer watt fénye világít majd. Ezenkívül a világítási berendezés négy modern, színváltós reflektorral és egy legkorszerűbben megépített kapcsoló- táblával is bővült. Ûjrafestik a nézőteret is. A páholysorokat az eddigi szemetbántó fehér helyett, kellemes csontszinűre festik. Az előcsarnok üde almazöld tesz. Átfestették a páholyfolyosókat és lépcsőházakat is. melyeket ízléses falikarokkal láttak el. ★ Az Annuská-ban szerepel egy kedves kis zongorabetét. melynek melódiáját Gárdonyi Géza szerezte. A régi szövegkönyvekben erre csak utalást találtak, s most hosszas keresés után a Gárdonyi-múzeumban ráakadtak az eredeti kottára. ★ A színpadon együtt áll a darab teljes szereplőgárdája. Nemsokára kezdődik a próba. A sok különböző helyen megtartott próba után végre a színház színpadán dolgozhatnak a szereplők Kalmár András, rendező elmondja a pénteki bemutató előtti részletes próbatervet, majd megszólal az ügyelő hangja: első gong, második gong, függöny. Annuska és barátnője lép a színpadra. A hallgatózó cselédlányoktól megtudják, hogy Annuskát férjhez akarják adni szülei régi játszótársához, Balogh Miklóshoz. Annuska apácának akar menni. Lóránd Hanna és Bőd Teréz játéka máris kitűnően csiszolt, és az első mondatok után érzem, hogy mindenki szeretni fogja a nézőtéren a kedves Annuskát. Megjelenik a jelképesen bediszletezett színpadon Miklós Forgács Tibor alakításában, Annuska azonban elutasítóan viselkedik. Megérkezik János barát, akit Gonda György alakít, egyelőre még utcai ballonkabátban. úgy. mint a többi színész is. De játékuk annyira meggyőző, hogy szinte magam előtt látom a bedíszletezett színpadot, mozgó kosztümös alakokat. A néző, aki egy gördülékeny, szép előadást lát majd, nem is sejti, hogy milyen nehéz, fárasztó munkát végzett itt színész, rendező egyaránt. hogy Gárdonyi alakjait művészien keltsék életre. A színpadon folytatódik a próba. Izgat a kedves történet folytatása. Miklós és Annuska legszebb jelenetét próbálják. A szárnyaló szép mondatok elragadnak, elfelejtem. hogy próbán vagyok. A színpadról árad a tavasz üde levegője, a fiatalos szerelem perzselő érzése. Kellemesen zsong a sok szép szó, és mondat. Állj! — hangzik a rendező szava. Újra valami iga- zítanivalót talált. Alig tudom otthagyni a próbát, s csak az vigasztal, hogy egy pár nap múlva viszontlátom Gárdonyi Géza kedves müvét a mi új színházunk szép előadásában. (Heves megyei Népújság, 1955. X. 16.). Herbst (ősz) Frenc Gárdonyi Géza irómüvé- szetének igazi területe a novella és a regény. A dráma- írás csak ezek árnyékában hozhatott sikert számára. Ezt a körülményt minden Gárdonyi-színmű értékelésekor tekintetbe kell venni éppen- úgy. mint azt, hogy A bor gyorsan megért ötvenedik előadása ösztökélte Gárdonyit további darabok írására. Így született meg már A bor bemutatásának évében, 1901-ben a Karácsonyi álom és 1902-ben az Annuska. A kritikusok, de maga az író is, mindenekelőtt A boi-hoz mérték. Ugyanúgy azokat a későbbi próbálkozásokat is, amelyek között a Falusi verebek (1908) lett az utolsó. Ennek bukása meghozta Gárdonyinak a végleges szakítást a drámaírással. 1909. január ll"én került az író naplójába ez a bejegyzés: „Csak most látom, mennyire kifordít valómból a drámázás. Nem tudok aludni, dolgozni, még olvasni se." Valóban, már A bor bemutatója után két hétig betegeskedett, az Annuska első előadása pedig úgy felkavarta, hogy csak ötnapos késedelemmel utazhatott haza a fővárosból. Mérlegelendő az is. hogy szinte minden Gárdonyi-színdarab alapja egy korábban megjelent sikeres novellája vagy regénye. A kritikusok általános véleménye szerint például novellából nem lehet sikeres drámát írni. Az Annuska első bírálatát a Nemzeti Színház nagy ite- kintélyü színikritikusának. Alexander Bernátnak 1902 október 9-én kelt hivatalos véleménye tartalmazza. Ebben kijelenti, hogy „Én a darabot érték dolgában A bor fölé helyezem, mert egyenletesebb. harmonikusabb. igazabb. A színek, az igaz. kevésbé erősek és fényesek, de az egészen oly báj, szelíd szépség ömlik el. hogy szinte boldoggá teszi az, olvasót, remélem a nézőt is Nem csak ajánlom előadásra. hanem szeretném, ha mentül előbb a színpadon látnám.” Ez az állásfoglalás vezetett az 1903. január 9-i bemutatóhoz. A fővárosi sajtót érdekelte az új Gárdonyi-darab bemutatója. Valamennyi napilap beszámolt az eseményről. Gárdonyit is érdekelte a sajtó bírálata. Erre mutat, hogy hagyatékában tizenhat budapesti napilapot (11 magyar
