Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. július 2., kedd 5. Fény derül az etruszk nép titkára A modern tudomány már régóta nincs feltárt sírokra és temetőkre utalva, amikor az etruszk nép életének meg­fejtésén fáradozik: egész vá­rosok. nagy kézművesműhe­lyek maradványait sikerült feltárni. Így most már töb­bet tudunk erről a népről, amelynek csak Olaszország­ban vannak nyomai, s amely az i. e. IX. századtól a II. századig élt ezen a terüle­ten. Már az 1896-os Brockhaus- lexikon több oldalon át ecse­teli az etruszkok életével, a bronz előállítását és feldol­gozását, meglehetősen pri­mitív fazekasművészetüket, és mindenekelőtt temetkezé­si kultúrájukat, amelyről feltárt szarkofágok és fel­irataik tanúskodnak. Ez a nép, amelynek erede­te még a legújabb tudomá­nyos kutatások szerint is ismeretlen, a feltételezések szerint a mai Toscana (Fi­renze. Siena) és Latina te­rületén élhetett, később az etruszk birodalom határai Lombardiára, Emíliára és Campaniára is kiterjedtek. Hosszú ideig csak a fel­tárt szarkofágok, temetkezé­si helyek tanúságaiból is­merhettük Itália őslakóinak életét. Csak később tárták fel azokat a műhelyeket, ahol az etruszkok a halot­tak mellé helyezett haszná­lati tárgyakat és műalkotá­sokat készítették. Találtak freskókat is, amelyek ünne­pi lakomákat, sporteseménye- ker ábrázoltak. Az etruszkok is hittek a halál utáni életben, ■az oda vezető úton azonban először el kellett menni a démonok mellett. Azt a- feltételezést, hogy az etruszkok életének nagy ré­sze a temetőkben játszódott le. megcáfolták azok az ása­tások. amelyek során jel szervezett városok, olvasztó- kemencék maradványaira bukkantak. Az etruszk nép titkának megfejtéséhez ve­zető döntő lépés azonban az volt. hogy olyan etruszk fel­iratokra bukkantak, amelyek mellett ott volt római fordí­tásuk is. A történelemből tudjuk, hogy az etruszkok hanyat­lását a rómaiak okozták. A régészeti leletek azonban — például Rómában is találtak etruszk szarkofágokat — ar­ról tanúskodnak, hogy leg­alább egy-két évszázadig nem csak háborúskodás folyt a rómaiak és az etruszkok között. A „kétnyelvű feliratok" az etruszk nyelv megfejtésének legfontosabb eszközei. Egy biztos: ez a nép, illetve írás­jelei sem az indogermán, sem a sémi, sem egyéb, is­mert ősnépekéhez nem so­rolhatók. Nyelvtana semmi hasonlóságot nem mutat e népek nyelvének nyelvtaná­val. Ezt ma már teljes bi­zonyossággal állíthatjuk, mert a régészek úgy vélik, lassanként már megfejtették az etruszkok által használt fogalmak felét. Bizonyos utalások, minde­nekelőtt a görög irodalom tanúságai, további támpon­tokat adnak. A félsziget észa­ki részén élő népet például nagyon „szabad” népnek ír­ják le. Egy görög író (i. e. a IV. század körül) arról tu­dósít. hogy az etruszkoknál a nők ruhátlanul járkálnak, és maguk választják ki part­nereiket. Születésük után a gyerekeket közösség neveli, úgyhogy apjukat nem is is­merik. Tudni kell azonban, hogy ez a szabadság és ön- rendelkezés, amellyel ezek szerint az etruszkok asszo­nyai rendelkeztek, a merev görög férfiuralomban elkép­zelhetetlen lett volna. Ott csak a kurtizánok mozog­hattak „szabadon”. A görög író ezért ítéli el az etruszk nők szabadságát. Kiderült, hogy az ókori görög kultúra kétségkívül befolyásolta az etruszk kul­túrát, az etruszk birodalom azonban soha nem volt Gö­rögország „tartománya”, mert minden etruszk régészeti lelet autonóm, eredeti és kü­lönleges ízlésről árulkodik. Valószínűleg soha nem ke­rült sor az etruszkoknak a római néppel való összeol­vadására sem. Már koráb­ban összekeveredhettek a szárdokkal — egyébként ez volt a sorsa az ókori Itália más népeinek is. 7. e. a II. században tünedezni kezde-' nek a nyomok. anélkül, hogy biztos utalásokat hagy­nának hátra arról, honnan jött valaha ez a nép. Fatih Mehmed névvel új „hódító” született Hídaivatás A világ ötödik, Törökor­szág legnagyobb méretű füg- gőhídjának alapkőletételére került sor május 30-án. Isz­tambulban. A nem akármi­lyen külsőségek között le­zajlott ünnepség jeles törté­nelmi dátumhoz kötődik. 532 évvel ezelőtt foglalta el Fatih Mehmed szultán Kons­tantinápolyi; mai nevén Isz­tambult. A keleties színpompával megrendezett alapkőletételi ceremónián 25, piros-fehér ruhába öltözött japán hos­tess sürgött-forgott a meg­hívott előkelőségek. diplo­maták között. S mielőtt Kanlica Kavacik dombján 30 ezer ember szeme láttára az alapkő letételéhez szükséges alap kirobbantása megtör­tént volna. Hafiz Adem Er- min egyházi méltóság az egy­begyűlteket imára szólította fel. Allah áldását kérve a létesítményre. Déli tizenkettőkor Kenan Évre n köztársasági elnök meghúzta a gyújtózsinórt, s ezzel szimbolikusan megkez­dődött a Fatih Szultán Meh- medről elnevezett óriáshíd építési munkálata. Turgut özal miniszterelnök ünnepi beszédében elmon­dotta. hogy mielőtt az új híd terve megszületett vol­na, sokan úgy néztek Török­országra, mint a Boszporusz beteg emberére. Ugyanis a 12 évvel ezelőtt átadott Bosz- porusz-híd már nem elégsé­ges a zökkenőmentes forga­lom lebonyolítására. Az akkori számítások sze­rint 1995-ben 58 ezer nehéz árut szállító járműre szá­moltak. Ez a szám napja­inkban meghaladja naponta a 103 ezret. Az új átívelő szerkezet teljes költségét — mintegy 600 millió dollárt — külföldi hitelből fedezik. Kenan Evren hozzászólá­sában pedig már azt hang­súlyozta, hogy az elkészülen­dő Fatih-híd sem fogja győz­ni a naponta növekvő for­galmat. s ahhoz, hogy Tö­rökország, természeti adott­ságainál fogva, megfeleljen az Európát Ázsiával össze­kötő híd szerepének, újabb­ra lesz szükség, amelyet a Csanakelo-szorosba kell terveztetni ! Most pedig nézzük az „új­szülött” adatait: Az E5-ÖS, nemzetközi főúthoz csatla­kozó létesítmény kivitelező­munkáit a japán konszernek végzik. Az építkezésben részt vesznek a japán IHI Nippon Kokkan. Mitsubishi cégek mellett a hazai Sezai Türkes —Fevzi Akkaya holdingok, valamint az olaszok Impre- glio Efa vállalata is. A költ­ségek legnagyobb részét az úgynevezett rávezető és mel­lékutak rendbe hozatala és kiépítése emészti fel. Maga az új híd „csak” 68 millió dollárba kerülne. Elsőként az Edirne—Isztambul szakasz kritikus részeit kell átépíte­ni. összesen egyébként 219 kilométer vár felújításra. Az új híd régi testvérénél hat méterrel lesz szélesebb és tizenhattal hosszabb. Teljes szélessége 39 méter 40 cen­ti, kétszer nyolc sávon köz­lekedhetnek rajta. A két pil­lér közötti távolság 1090 mé­ter. a súlya 35 000 tonna, s a tenger szintjétől 66 méter­re tervezik. Az acéllábakat két helyre — Kanlicába és Balatalimanba — helyezik el. A nemzetközi autóút ed­digi szakaszán egy 450 mé­teres alagutat és egy 700 mé­teres viaduktot is kialakíta­nak. A tekintélyes súlyú és hosszúságú „bébi” nem kis összegbe kerül. Ám születé­sének mindenki örül, de ta­lán mégis azok az „egy éj­szaka” felhúzott vályogkuny­hók lakosai a legboldogab­bak. akiknek a kalyibái kö­zül 1500-at az építkezés so­rán le kell, hogy bontsanak, ök abbanv bíznak, hogy a híd őket emberibb otthon­nal köti majd össze ... A csend tornya avagy a tüzimádók temetkezési helye Olvasóink közül valószí­nűleg kevesen tudnák ki­találni. hogy mit ábrázol az iitt látható kép: ezért máris közlöm a rejtvény megfej­tését: Ez a kép a Csend tor­nyának makettje. Az építmény Bombay vá­rosában található meg, In­diában. Mintegy 1300 évvel ezelőtt Zarathustra követőit kiűz­ték Perzsiából, így a közös­ségnek át - kellett vándorol­ni Bombay tartományba, ahol le is telepedtek. Mint hajdanában is. úgy ma is tüzimádók voltak és a kis közösség mintegy 70 000 ta­gú. Embercsoportjuk elis­mert Indiában és szépen fejlődő kereskedést folytat­nak. Amikor letelepedtek el­fogadták és magukévá tet­ték az ott élő helyi lakos­ság nyelvét a gudzsaratit, azonban a ruházatuk évszá­zadokon keresztül megőriz­te tipikus jellegét. A közös­séget par sziknak nevezik, ami a perzsa szó változa­ta. A föld és a tűz Zara­thustra követői számára szent, mindezek miatt ők nem akarják azokat meg- szenitségteleníteni. Az elhal­tak tetemét sem el nem te­metik, sem el nem égetik. Megépítették tehát a „Csend tornyát”, Bombay -mellett lévő hegy tetején, amit Malabor Hill-nek ne­veznek. és itt van a szék­helye a parszikna'k. A to­rony gyönyörű parkkal van körülvéve. Maga a torony köra-lakú fal. 6 méter ma­gas és 15 méter az átmérő­je. Belül 3 vasráccsal van elválasztva. A külső rész a férfiaknak, a középső az asszonyoknak, mig a leg­belső a gyermekek tetemé­nek temetkezési helye. A tornyot csak az elhalt csa­ládtagjainak van joga meg­nézni, de csak kívülről. A tetemet négy fehér ruhába öltözött férfi viszi be a vál­lán. Ezeket vallási vezetők ajánlják. Amikor beérnek a hölttesitet az őt megillető helyre teszik, és amikor a tornyot elhagyják, ruhájukat elégetik. Egy-egy ilyen temetéskor már tömegesen gyülekeznek a keselyűk, körbe-körbe ke_ ringenek a torony felett. Só­várogva várják, hogy az em­berek kijöjjenek, és akkor lecsapnak a tetemre. Éles körmeikkel kitépnek egy- eg.v darab húst, és eltűnnek a közeli fák között. A megmaradt csontokat egy önműködő gép összesze­di, és a rács közepén lévő lyukba csúszitatja, ahol egy cseppfolyós kémiai anyag­ban feloldódnak. Idegen emberek számára a szentély látogatása tilos, no és még egy fontos do­log. nem, szabad fényképez­ni. Azért, hogy ezt a kis írást képpel tudjuk illusztrálni, a Bombay,ban lévő Walesi Hercegi Múzeum szívesen rendelkezésünkre bocsátot­ta ezt a fényképet, amely a „Csend tornyának” makett­je, és'ott található. Az Eszperantó Földrajzi Új­ságból fordította: id. Zakar János A kontaktlencse karrierje Hazai tájakon Sárvár: A „fekete bég” fészke A kontaktlencsét egy nyu­gatnémet gépésztechnikus 1946-ban találta fel, de csak a 60-as évektől beszélhe­tünk az elterjedéséről. Az eredeti találmány a poli- metil-metakrilátból készült kemény lencse volt, ame­lyet időközben tökéletesítet­tek, sőt. állandóan tovább tökéletesítenek. Könnyeb­ben viselhető a a hidroxi- etilmetakrilátból készülő lágy lencse, amely vízfelve­vő képességének köszönhe­ti rugalmasságát. Mindkét gyártmány nagy mértékben megkönnyíti a szemüvegvi­selésre utalt emberek sor­sát. Nemcsak a „láthatat­lanság" e lencsék előnye, hanem az is. hogy nem kor­látozzák — a szemüveghez hasonlóan — a látószöget, ami autóvezetésnél kivált­képp fontos. Ezenkívül nem párásodnak be, és sem a munkahelyen, sem a sport­ban nem okoznak nehézsé­get viselőiknek. Mindenek- elő" kozmetikai szempont­ból múlják felül a szemüve­get. hiszen szabadon hagy­ják az arcot, és nem hagy­nak hátra nyomokat a bő­rön. mint a pápaszem nyer­ge és szárai. (Ez magyaráz­za talán, hogy a viselők mintegy 80 százaléka nő.) Orvosi javallata is van • a kontaktlencsének: szaru­hártyasérülések esetén „köt­szerként” alkalmazzák, há­lyogműtétek után pedig azonnal felhelyezik. A legújabb változat, a szilikonkaucsukból készült kontaktlencse összekapcsol­ja a kemény és a lágy len­cse előnyeit: olyan könnyű kezelni és tisztogatni, mint a keményet, és olyan ru­galmas. illetve simulékony, mint a lágy. A szilikonkau- csuk kontaktlencse optimá­lis módon biztosítja a szem oxigénellátását (a szilikon- kaucsuk ugyanis átereszti az oxigént). Ezt az anyagot egyébként az űrhajózási technika fedezte fel: igen jól bevált a PoLaris-rakéták bevonataként. Azóta az or­vostudományiban, kivált­képp a szervátültetési gya­korlatban is alkalmazzák. Egy hátránya azonban van: víztaszító. Magát a lencsét a szilikonkaucsuk vulkani- zálásával állítják elő üveg- szerszámok között, amelyek a lencse formáját meghatá­rozzák. E művelet után a lencse optikailag már kész, de még víztaszító. E tulaj­donság megszüntetése vé­gett belehelyezik egy spe­ciális készülékbe, ahol elekt­ronokkal és oxigénionokkal bombázzák. Ennek eredmé­nyeként a lencse nedvesít- hetővé válik. A szilikonkau- csuk-lencse oxigénáteresz- tése mintegy 80 százalékos, miig a közönséges lágy len­cséé mindössze nyolc szá­zalékos. A jelenleg haszná­latos gyártmányokat eseten­ként még le kell venni a szemről, és éjszakára egy speciális folyadékba kell helyezni. De rövidesen el­készül már a szilikonkau- csuk-lencsék állandóan vi­selhető változata is. Képünkön azt láthatjuk, hogy miként vizsgálják meg az úgynevezett illesztő ké­szülékkel a kontaktlencse majdani viselőjének szemét. Nyugat-Magyarországon, Vas megye keleti felében, a Rába folyó mentén fekszik Sárvár. Nevét valószínűleg arról a földvárról kapta, amelyet honfoglaló őseink a Rába és a Gyöngyös fo­lyók összefolyásánál. vé­delmi céllal emeltek. Az Árpád'házi királyok alatt a vár neve Castrum Nigru, — Fekete — vár volt. A vár és a szépen restau­rált várkastély — XVI. szá­zadi későreneszánsz alkotás — kosáríves kapuját Dona­to Grazioli építette 1589- ben. A vár tornya három- emeletes. a kapu alatt két gót stílusú ülőfülke látható. Az olasz későreneszánsz kedvelt architektúrájának szép magyarországi példája a sárvári várkastély: az öt­szögű várban ötszögű a várkastély is, ahogy ezt az olasz reneszánsz építészeti ízlés megkívánta. A híres törökverő nagyúr. Nádasdy Ferenc, a Fekete Bég várkastélyába lépve, vessük első tekintetünket az első emeleti díszterem meny- nyezeti freskójára. A fest­mény — Hans Rodolf Mil­ler alkotása — Nádasdynak. a híres végvári vitéznek a törökökkel vívott győztes csatáit örökíti meg: Ugyan­itt barokk falfestmények kerültek elő a vakolat alól, a festményeket remekbe ké­szült stukkók keretezik. A díszterem oldalfalát idősebb Dorfmeister 1769-ben ké­szült képei díszítik. A to­rony második emeletének' termeiben a falfestmények szintén Dorfmeister munkái. E várkastély ad otthont a Nádasdy Ferenc Múzeum­nak; a kiállítás a vár és a város fejlődését szemlélteti a középkortól napjainkig. Híres a fegyvergyűjteménye, mely három évszázad — XVI-tól a XIX. századig — harci eszközeinek változatos és látványos seregszemléje. A múzeum irodalomtörté­neti anyaga a híres magyar vándor poéta és énekes Ti­nódi Lantos Sebestyén és Sylvester János sárvári mű­ködésével kapcsolatos. Sárvár, mely a Nádasdyak alatt a magyarországi re­formáció egyik központjává vált, a reformáció egyik nagy magyar hittudósát, a humanista író. bibliafordító Sylvester Jánost is befogad­ta. Sylvester János Nádas- dv Tamás udvarában taní­tó volt. Sylvester Erasmus kritikai szövegének figye­lembe vételével 1541-ben le­fordította a teljes Újszövet­séget, melyet Sárvárott nyomtattak ki. Ez volt az első Magyarországon megje­lent magyar nyelvű könyv. A sárvári nyomdát 1537-ben alapította Nádasdy Tamás. A hajdani Nádasdy-vár e két híres lakójának emlékét a valamikori vásárok helyén telepített pairkban szép em­lékmű őrzi. A kisváros nevezetessége a hévizes fürdő 44 °C-os gyógyvize elsősorban moz­gásszervi betegségek gyógyí­tására és utókezelésére ja- vallt. A sárvári arborétum a vár és a Gyöngyös-patak között terül el, 16 holdnyi parkban, kísérleti állomá­sán erdei fákat nemesíte­nek. Jelentős értéket képvi­selnek itt az őshonos fák, a több mint 300 éves mocsá­ri tölgyek, kőrisek, égerfák. a sok egzóta. A parkot 1952- ben természetvédelmi terü­letté nyilvánították. Az ar­borétumot szoborpark — Németh Mihály sárvári szobrász alkotásai — díszí­ti. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom