Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1985. július 2., kedd Gyógyír a rendszeresség Tömegsportról — másképp Egriek a válogatottban n koronglövők sikere A számok köztudottan el­vonatkoztatnak és nem min­dig láttatják meg a mögöt­tük meghúzódó lényeget. Ezért kell csínján bánnunk a sportra, főként a- tömeg­sportra vonatkozó adatokkal, mert könnyen manipulálha­tók, ráadásul könnyen cso­magolhatok a látványosság sztanioljába. Nem tartozom azok közé, akik minden mondatukat az ötvenes évek első felének emlegetésével kezdik, de a tömegsport te­kintetében valóban elgon­dolkoztató tapasztalatokat gyűjthetünk össze a fentiek bizonyítására, az akkoriban oly sokat hangoztatott. de javarészt csak a látványba burkolt középszerűséget je­lentő MHK és egyéb tö­megsportmozgalmak gyakor­latából. Emlékszem az akko­ri híradók szinte kötelezően szállított sporttudósításai­ra. az üzemi MHK-verse- nyek jól fotózott zsánerké­peire. Magam is részt vet­tem, szerveztem ilyeneket, jól tudom, hogy mennyi­re alkalmi jellegűek, a lát­szatra és nem a lényegre törekvők voltak, mennyire elmaradtunk a kitűzött cél­tól — a dolgozó tömegek rendszeres sportolásától. A sport igazi értői persze, már akkor jelezték, hogy egészségre nevelést, a sport, a testmozgás megszerette­tését egészen kis korban el kell kezdeni, méghozzá in­tézményesített, garantált rendszerek keretében. Kam­pányok helyett a folyama­tosságra. a szakszerűségre kell a hangsúlyt helyezni. Arra gondolok például, hogy a tanuljon meg minden is­kolásgyermek úszni célki­tűzés valóban helyes, kor­szakos ügynek számít. de ehhez télen is rendszeresen használható uszodák százai, az úszást oktató szakembe­rek ezrei kellenek, hozzá persze sok-sok pénz a fel­szerelésekre. üzemeltetésre, a tiszteletdíjakra. a gyere­kek szállítására. Most, a tanácsrend­szer reformja, a választások után várható fellendülés e tekintetben is új erőforráso­kat tárhat fel. hisz egy mű­anyagtetős tanuszoda helyi erőforrásokkal történő fel­építése még olyan kis közsé­gekben is elképzelhető, ahol csupán községi elöljáróság működik. Ugyanígy abban is re­ménykedhetünk. hogy a hat­vanas-hetvenes években gom­bamódra szaporodó. majd hasonló mértékben romlás­nak indult községi. helyi sportpályák újra megszépül­nek. benépesülnek. Nincs szomorúbb látvány. mint egy begyepesedett, formá­ját. vonzerejét vesztett, nép- telen sportpálya, mint ahogy azt is fájó nézni, amikor sportolás, testmozgás, játék helyett az italbolt ajtaját támasztják, isznak, cigaret­táznak. a program, cél híján unatkozó, jobb sorsra érde­mes tinédzserek. Az iskolai testnevelés, ál­talános vagy középiskolás fokon egyaránt eléggé elke­serítő helyzetben van. Az egészségügyi felmérések ada­tai egyre inkább tükrözik ezt: — sok a hízásnak in­dult, elkényelmesedett gyerek, terjednek a hátge­rinc különböző fejlődési rendellenességei, sok a lúd- talpa.s gyerek, hiányzik az edzettség, az ügyesség. a sportolás alatt, a testneve­lési órákon ellesett sikk, szép mozgás, elegancia. Ezek hiánya később, a munkába- lépés után a nehézségek elő­li meghátráláshoz, a tervek, a jó elképzelések gyors fel­adásához, rossz életvitelhez vezethetnek. Egy szépen megjátszott labda, vagy egy ügyes gól az iskolai bajnok­ságon. az osztály, vagy az iskola színeiért való drukko­lás, a sikerélmény, vagy a vereség sportszerű tudomá­sulvétele egyébként is na­gyon fontos jellemalakító tényező. Ezerszer elmondták, leírták már, hogy az is­kolai sport a tömegsport legszerencsésebb szervezeti formája, ahol a keretek, ta­pasztalatok adottak, csak él­ni kell tudni velük. A kampányakcióknak. — Fut a Pest, Aranyjelvénye­sek stb. — csak akkor van értelme, akkor ágyazód­nak be igazán sportéletünk bonyolult szervezetébe, ha az előkészületek, majd a ta­pasztalatok összegezése, a feltűnt tehetségek gondozá­sa — tehát a folyamatos ap­ró munka az iskolákra, ipa­ri tanuló intézetekre hárul. A sportiskolák — akár a nagy klubok, vagy a K. S. I. keretében működnek. ma már a kiemelkedő, valóban tehetséges fiatalok közül is csak a legjobbakkal törőd­nek. Tevékenységüket anya­gi. tárgyi és elsősorban sze­mélyi feltételek nagyon is szűkre szabott rendszere szi­gorúan behatárolja. Egy vi­déki, városi, és még inkább egy budapesti sportiskolába Augusztus 4-én: Budapest Nagydíj A közeljövő atlétikai via­dalairól tartottak sajtótájé­koztatót tegnap a Fórum Szállóban. Békési László, a Magyar Atlétikai Szövetség élnöike külön szólt a Bu­dapest Nagydí jiról, amely ré­sze az idén indult IAAF Mobil Grand Prix-sorozat- nak. Néhány sokatmondó adat is elhangzott az évről évre népszerűbbé váló ver­senyről. Az eddigi hét via­dalon 4Q ország sportolói vettek részt, 152 számot rendezték, s ezekben mind­össze hét magyar győzelem született, Németh, Mátay, Sterk, Bakost, Szalma, Sis­ka és Bakos révén. Ami még a magyar atléták sze­replését jellemzi: 21 orszá­gos rekord született. Az el­múlt hét esztendőben 30 vi­lágrekordéi 22 világibajnak és 31 olimpiai bajnok láto­gatott el a Népstadionba. A múlt és a jelen legjobbjai közül talán csak a brit Coe nem volt még a Nagydíjon. Az indulóik névsora még természetesen nem isimert, de biztos, hogy idén is jó mezőny jön össze a Nép­stadionban. Érdekességként a MASZ elnöke elmondta. hogy a hármasugrásban vár­hatóan minden idők egyik legnagyobb párharca várha­tó, hiszen jelezte részvéte­lét a világcsúcstartó ame­rikai Banks, a világbajnok lengyel Hoffmann, a fedett pályás világjátékokon és a fedett pályás Európa-baj- nokságon győztes bolgár Markov is, összesen 12 ti­zenhét méteren felüli telje­sítményt magáénak mondha­tó ugró indul, köztük Ba- kosi Béla. Az egy héttel későbbi Európa-kupán sze­replő csapatok legjobbjai is rajthoz állnak, népes kül­döttségek érkeznek a szo­cialista országokból, a ten­gerentúlról, amerikai, kínai, japán, nigériai, ausztrál, ke­nyai atléták is lesznek. A programban az idén 13 férfi és 9 női szám szerepel, ebből hét férfi és öt női Grand Prix-szám. A Buda­pest Nagydíjra az elővételi jegyárusítás július 10-én kezdődik a Budapest Sport­csarnok pénztáránál, a Sport- propaganda Vállalat és a Színházak Központi Jegy­irodája Népköztársaság úti kirendeltségén. való felvételhez nagyobb orotekció vagv enyhébben, pontosabban fogalmazva sze­rencse. ismeretség kell. mint az egyetemi felvételekhez. Ettől a szisztémától ma már nem várhatjuk el. hogy a tömegsport szervezője le­gyen, legfeljebb tehetségek egy bizonyos szűk há­nyadának továbbfejlesztésére, menedzselésére. verseny­zővé való nevelésére vál­lalkozhatnak. Manapság, az egész ma­gyar sport központi problé- nájaként kezelik és valóban nem kis gond az élsport, fő­ként a csak sporttal foglal­kozó. mondhatni sport­szakmában dolgozó veze­tők és sportolók anyagi ügyeinek megnyugtató ren­dezése. Nem az elnevezés a fontos. Mit sem jelent ma' már. hogy profinak vagy valami másnak nevezzük azt. aki kizárólag csak a sportból él. a sportban el­ért eredményeitől függ az életszínvonala. Az viszont már nem mindegy. hogy honnan, hogyan és mennyi pénzt tudnak számukra az egyesületek biztosítani. A sportállások kora úgy lát­szik lejárt, új módszerek még nem alakultak ki. a pénz szabadabb áramolta­tása egyébként is feltétele­zi a fokozott ellenőrzést, vagyis a sportvezetők, sport­egyesületek erkölcsi, anyagi felelősségérzetének, szigorá­nak növekedését. A druk­keroktól. az egyes sportegye­sületek. sportágak rajongói­tól pedig hosszú távon is el­várható a kialakult hely­zetben, hogy lelkesedésük mellett egy kicsit jobban nyúljanak be a zsebükbe, nyissák ki pénztárcájukat, vegyenek részt a klub pá- lyaszépítő és egyéb akciói­ban. hisz végeredményben, ez is egy formája a szur­kolóktól elvárható mecé­nás szerepnek. A nemrégiben kiadott ren­delkezések bizonyára meg­találják a lehetőségét an­nak, hogy az üzemek, ter­melőszövetkezetek. intézmé­nyek továbbra is mecénásai lehessenek a sportnak, még­hozzá úgy, hogy ezzel sa­ját dolgozóikat se rövidít­sék meg. Ha demokrati­kus módon nyúlnak ehhez a kérdéshez az üzemekben, akkor bizonyára el is tud­ják fogadtatni a dolgozók többségével a sportnak nyújtott üzemi támogatást. És le kell szállniuk a ma­A hatvani városi tanács testnevelési és sportosztálya és a HKVSC közös rendezé­sében, a Zagyva-parti sport­telepen bonyolították le a falusi dolgozók XXXIV. spartakiádjának megyei dön­tőjét. Az öt körzet (Eger, Gyöngyös, Hatvan. Heves, Füzesabony) spartakiádja győzteseit és egyéni érmes helyezettjeit, valamint a kí­séretükben jelenlevő sport­vezetőket Pádár Béla. a sportosztály vezetője kö­szöntötte. Többek között el­mondta. hogy ez a kiemel­kedő sportrendezvény bele­illeszkedik abba az ünnepi eseménysorozatba, melynek keretén belül megemlékez­nek Hatvan fennállásának 750. és várossá nyilvánítá­sának 40. évfordulójáról. A jelenlevő sportvezetők között olyanokkal is talál­kozhattunk, akik 34 évvel ezelőtt, mint aktív verseny­zők, részt vettek az első me­gyei spartakiáddöntőn. — A népszerű, nagy sike­rű MHK után, kezdetben a falusi dolgozók spartakiád- versenyeinek nagy vonzere­jük. mondhatnám varázsuk volt — emlékezett vissza Óvári Gyula gyöngyössoly- mosi tanár, aki az első spar- takiádon kézilabdakapusként szerepelt. — Azért beszélek gas lóról maguknak a spor­tolóknak is. A sportállás is valamilyen kötelességet feltételez, eset­leg olyan formában, hogy a gyár és a sportolók együtt nevetnek, sírnak, tehát osz­toznak a győzelmek utáni anyagi előnyökön, de a veszteségek okozta károkon is. Nemrégiben éppen a Fradi-pályán hallottam, — igaz. hogy vicces felhangok­kal egy javaslatot. — mi­szerint az üzemekhez tar­tozó sportegyesületek gmk. formájában működhetné­nek. így intézményesítetten lehetne biztosítani a sikeres működés előfeltételeit, job­ban. mint a jelenlegi ..pénz­hiányos önállóság'’ kereté­ben. Egy ötlet csupán, de arra mindenképpen jó példa-, hogy a sport szervezeti ügyei tekintetében sem árt a kor­szerű. vállalkozói gondol­kodás. Amikor megérett va­lami. akkor kell a határo­zott. gyors, hatékony döntés. Visszatérve az alapkérdés­re. — tehát a tömegsport helyzetére és távlatára csak azt mondhatom, hogy még mindig a kampányok és nem a folyamatosság jellem­zi, pedig a hangsúlyt éppen a folyamatosságra, rendsze­rességre kellene helyezni. A megoldás kulcsa is ez. Az állandósult szervezeti ala­pok adottak; az iskolákban folyó testnevelési és sport- munka stabil kereteket adhat a tömegsporthoz. Szak­emberek tízezrei űzik-törik magukat jelenleg is a sport tömegessé tételéért alig ér­zékelhető ellenszolgáltatás fejében. A sportegyesületeknek szintén érdekében áll. hogy minél több ifjú sportoljon, hiszen ez a legtermészete­sebb utánpótlási forrás. A most megválasztásra kerülő helyi, községi, városi taná­csok szélesebb hatásköre, nagyobb pénzügyi, beruhá­zási önállósága további biztosítékot jelent a tö­megsport ügyének rendezé­séhez. Az állami sportszer­vek e tekintetben is kere­sik az új utakat, hogy a tö­meg és a minőségi sport végre párhuzamosan fejlőd­hessen. Üj szemlélet, új gya­korlat, új módszerek ki­alakítására lesz persze. a továbbiakban szükség, és ehhez nagyobb határozott­ságra, eltökéltségre, de végre mégiscsak meg kell tenni az elhatározó lépéseket. V. F. múlt időben, mert most már a vetélkedők között egyre kevesebb a dolgozó, s egyre több a diák. De szerencsére, vannak még olyan körzetek, ahol megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a sparta- kiádversenyek szervezésére. A spartakiádveteránok so­rába tartozik többek között Guba Miklós, az egerszólá- itia-k sportköri elnöke is, aki az első megyei döntőn 100 és 1500 méteren dobogón áll­hatott. Szakra Ferenc, kör­zeti röplabdaszövetségi el­nök is ott volt a spartakiád debütálásán, aki most mér­kőzéseket vezetett. Az időjárás ezúttal ke­gyeibe fogadta a verseny­zőket. Kellemes környezet- ben. jó hangulatban zajlot­tak az események. Csak az okozott bosszúságot, hogy a sporttelep szomszédságában levő vendéglátóegység zár­va volt. A melegre fordult időjárásban nagy lett \olna a hűsítők iránti érdeklődés... A Böze Attila (városi atlé­tikai szövetségi elnök) irá­nyításával példásan lebonyo­lított atlétikai versenyen né­hány figyelmet érdemlő eredmény is született. Eredmények. Atlétika. Férfi­számok. 100 m: 1. Lépőit László 12,2; 2. Katona Barnabás (mindkettő Kakuk Ferenc a kétszáz ko­rongból 192-t lőtt szét (Fotó: Szántó György) Az MHSZ Egri Erdész LK rendezésében, meghívásos megyei versenyt rendeztek a lesréti koronglövő pályán. Bukarestben véget ért a román Nagydíj elnevezésű 'birkózóverseny. A házigaz­dák tizenhét győzelmet könyvelhettek el, a vendé­geknek mindössze három aranyérem jutott. Szép si­ker koronázta az Eger SE versenyzőjének, Szuromi Józsefnek a szereplését, hi­szen kötöttfogásban, aa 57 kg-osok között a szovjet Szurtyukov és a román Diaconescu mögött a har­madik helyen végzett. ★ A Sport fogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 26. heti totónyeremények az illeték levonása után a következők: a 37 db 13 plusz 1 találatos szelvény nyere­ménye egyenként 104 516 fo­rint. A 13-asok 69 055, a 12- esek 1754, a 11-esek 151, a 10-esel^ 34 forintot érnek. ★ A megyei férfi kézilabda- bajnokság eredményei : Eg­ri TK—Gyöngyösi SE 27—20 (14—11). Ld: Vizes 11, Schein és Petrás 6—6, illet­ve Benei 8. Sellei 7. A ta­náriképzősök ezzel a győzel­mükkel utoléritek a GYSF-t. A helyenként színvonalas mérkőzésen az egriek vé­gig vezettek, és ilyen arány­ban is megérdemelten sze­rezték meg a két pontot. Finommechanika 11.—Zalka SE 12—19 (5—13). Ld: Ka­rács 11, Csanálosi 5. Az él­Mátraballa) 12,2; 3. Durakov Já­nos (Egerszalók) 12,7. 400 m: 1. Menczel Tamás (Lőrinci) 55,85; 2. Tamasi Sándor (Andornaktá- lya) 58,2; 3. Sikur Imre (Tarna- szentmiklós) 58,9. 1500 m: 1. La­katos Róbert (Kerecsend) 5:11,4; 2. Hegyi Tibor 5:11,6; 3. Gál László (mindkettő Novai) 5:18,3. 800 m : 1. Hangácsi Csaba (Eger­szalók) 2:16,9; 2. Lakatos György (Kerecsend) 2:20; 3. Bereez Ta­más (Demjén) 2:24,5. 4x100 m: 1. Mátraballa 49,2; 2. Egersza­lók 51,0; 3. Tarnaszentmiklós 54,1. 4x400 m: 1. Egerszalók 3:59,9; 2. Kerecsend 4:10,0. Tá­volugrás: 1. Katona Barnabás 625 ; 2. Tamási András 564; 3. Lépőit László (mind Mátraballa) 556. Magasugrás : 1. Katona Bar­nabás 160; 2. Tamási András 160: 3. Kovács Béla (Bükkszék) 155. Súlylökés: í. Zagyva Sándor (Bükkszék) 11,13 ; 2. Pintér Vil­mos (Mátraballa) 10.57; 3. Csi- vincsik Vince (Makiár) 10,06. Gránátdobás : 1. Liktor Károly (Bükkszentmárton) 60,34 ; 2. Ta­mási András 55,94; 3. Tóth Gyu­la (Tarnaszentmiklós) 55,18. Női számok. 100 m: 1. Szik- szai Enikő 13,4 ; 2. Jaksa Zsu­zsa (mindkettő Bélapátfalva) 13,54; 3. Köcza Gáborné (Selyp) 14.89 . 400 m: 1. Lázár Ilona (Ver­peléti 66,1; 2. Jaksa Zsuzsa 70.9: 3. Molnár Agnes (Kisnána) 71,8. 4X100 m: 1. Bélapátfalva 59,6; 2. Egerszólát 79,4. Távolugrás: 1. Jaksa Zsuzsa 477; 2. Lázár Ilo­na 462. 3. Szikszai Enikő 461. Súlylökés: 1. Jaksa Zsuzsa 9,03; 2. Borbély Erzsébet (Bükkszék) 8.98; 3. Tóth Rozália (Füzes­abony) 8,31. Gránátdobás: i. Jaksa Zsuzsa 35,26; 2. Tóbiásné (Szilvásvárad) 34,60 ; 3. Kissari- né (Kisköre) 32,88. Magasugrás : 1. Szikszai Enikő 125; 2. Cser­A sportlövészek két korosz­tályban léptek lőállásba, s színvonalas eredményeket értek el. Eredmények. Férfiak, 200 korong: 1, If j. Polónyi György (Eger) 194 találat; 2 Tanács János (H. Szabó L SE) 193; 3. Kakuk Ferenc (Eger) 192. Juniorok, 150 ko­rong: 1. Tóth László (Eger) 136. Csehszlovákia felszabadulá­sának 40. évfordulója alkal­mából nagy, nemzetközi sportlövőviadalra kerül sor július 11—16. között Brnó- ban. Erre az eseményre a négyfős magyar válogatottba az egri klub következő ver­senyzőit jelölték; ifj. Poló­nyi György, dr. Sipos Péter, Simon László és Szabó Zol­tán. Az MHSZ Egri Erdész Lövészklubban folyó jó szak­mai munkának egyik elisme­rése ez a válogatás. lovasokat üldöző Zalka SE első félidei jobb játékával biztosította be győzelmét Füzesabony—Egri Forgá­csoló 26—16 (13—5). Ld: Bí­ró 7. Káló 6, illetve Pető 7. ★ Buenos Airesben nagy ér­deklődés mellett került sor az Argentína— Peru labda­rúgó világbajnoki selejtező­re. A találkozón a félidőben ugyan még a vendégek ve­zettek 2—1 arányban. de az argentinok 10 perccel a befejezés előtt egyenlítet­tek, s az egy pont megszer­zése annyit jelent, hogy a korábbi világbajnok is ott lesz a jövő évi ViB húszon né­gyes mezőnyében. Argentí­na a hatodik csapat, amely mór nyugodtan várbatja a világbajnokságot, Mexikó a rendező, Olaszország a címvédő jogán indul, s túl­jutott a selejtezőkön Ma­gyarország, Brazília. Uru­guay és vasárnap Argentí­na. A Buenos Airesben leját­szott mérkőzés argentin gól- lövői: Pasculli (12. p.) és Gareca (80. p.). míg a perui csafiatból Velasquez (24. p.) és Barbadillo (39. p.) volt eredményes. ★ Gál Béla edző a Hatvani KVSC-től megvált. Július 1-tól függetlenített szak­osztály vezetőként tevékeny­kedik a Diósgyőri VTK-nál [iák Mariann (Andornaktálya) 120: 3. Ladányi Klára (Bélapát­falva) 115. Labdajátékok. Női röplabda: I. Egerszólát (Mészáros Zsuzsa, Nagy Tünde Kostoloczki Tünde. Pusztai Zsu zsa. Ki vés Enikő, Tóth Mónika Kovács Zsuzsa. Edző: Szvara József) ; 2. Bükkszék. Férfi röp­labda: 1. Bükkszék (Huszár Bé­la, Huszár Tibor, Huszár Zsolt Zagyva János, Nagy Ferenc, J6 zisa Tibor, Lénárt László, Be. zsó János, Huszár II. Ernő, Bo esi János. Edző: Józsa Pál). Női kispályás labdarúgás: i Kisköre (Kiss Ferencné, Hor váthné Vasas Éva, Kurucz. Anna Mezei Ibolya, Galambos Erzsé­bet, Kissarl Sándorné, Kovács Mária, Pócs Viktória. Edző: Kiss Ferencné); 2. Istenmezeje; 3. Fü­zesabony. Férfi kispályás lab­darúgás: 1. Nova) (Gál János Papp István. Hegyi Tibor. Csu­hái Miklós, Papp László, Acs Imre, Bartók László, Szőke Jó­zsef, Gál László, Nagy József Jánosi Lajos. Edző: Csuhái Mik lós) : 2. Kisnána, 3. Lőrinci. A jobb gólkülönbség döntött a Novaj javára, az azonos pont számü Kisnánával szemben. Nőt kézilabda: 1. Lőrinci (Kiss Katalin. Jónás Éva, Juhász Éva Nagy Tünde, Lőrincz Rita, Bu dai Zsuzsa, Tóth Erzsébet. Edző Juhász Éva) : 2. Makiár; 3 Gyöngyössolymos. Férfi kézilab da: 1. Kisköre (Tolnai Imre, Kis- sári Sándor, Oláh Sándor, Cser nai János, Ludányi Csaba, Sza bó Tibor, Nagy Lóránt, Sipos Miklós, Berényl András, Lók: Lajos. Edző : Galambos Gáspár) : 2. Verpeléti 3. Gyöngyössoly- mds. Az érmek közel 90 száza­léka az egri körzet sportolóié lett. A díjakat Várkonyi Fe­renc. a megyei sportosztály munkatársa adta át. Szigetváry József Falusi dolgozók XXXIV. spartakiádja Színvonalas döntő Hatvanban Csak röviden...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom