Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

P NÉPÚJSÁG, 1985. július 1., hétfő A Pravda A KGST 40. ülésszakáról Pillantás a hétre Válogatós külpolitikai eseményekből A naptár szerint most már valóban nyakunkon a nyár. ám a nemzetközi diplomácia eseményei, a találkozókkal, választásokkal, magas szintű tárgyalásokkal teli napok, egyelőre nem utalnak arra. hogy a külpolitikában is be­állt volna az igazi vakáció szezonja. HÉTFŐ: Megkezdődik a választások második fordulója Zimbab- wéban. Múlt csütörtökön előbb a fiatal afrikai ország fehér bőrű lakossága járult az urnákhoz, most pedig a fekete többség adja le vök- sát a hararei nemzetgyűlés megújítására. Részben hazai vonatkozású esemény, hogy — a háromévenkénti menet­rendnek megfelelően — finn —magyar barátsági hetet rendeznek, párhuzamosan mindkét országban. A ha­gyomány szerint, ezúttal is népes delegációk érkeznek Helsinkibe, Budapestre és számos más testvérvárosba. KEDD: Londonba látogat George Bush. Az amerikai alelnök több országot érintő nyugat­európai kőrútján elsősorban az amerikai fegyverkezési tervekről tárgyal Washington szövetségeseivel, s előkelő helyen szerepel a „nemzet­közi terrorizmus” kérdésköre is. A varsói tanácskozás ered­ményei különösen fontosak, mivel a szocialista országok jelenleg gazdasâÿi fejlődé­sük új szakasza előtt állnak; a tagállamok többsége az ötéves terv eredményes be­fejezésén munkálkodik, s egyúttal gazdaságilag meg­alapozza a következő öt­éves, és hosszabb távú terv­időszakot — állapítja meg vasárnapi kommentárjában a moszkvai Pravda a KGST 40. ülésszakáról. — A problémák, a lehető­ségek és a tervek objektív, kritikus elemzésének elő kell segítenie az intenzív gazdálkodás feladatainak megoldását és azt. hogy a tagállamok a tudományos- műszaki haladás élére ke­rüljenek. Ezt szem előtt tartva vitatták meg Varsó­ban a népgazdasági tervek koordinációjával összefüggő Átadták a nemzetközi vö­röskereszt képviselőinek, és útnak indították Bejrútból Damaszkusz felé azt a 39 amerikait, akiket a TWA lé­gitársaság repülőgépének jú­nius 14i elrablása óta túsz­ként tartottak fogva. Nabih Berri libanoni síita vezető, aki az összes érintett féllel hosszas tárgyalásokat folytatott az ügy megoldá­sa érdekében, vasárnap már kora délután közölte: úton van az autóbuszkonvoj a szíriai főváros felé. A tény­leges indulás mintegy két órát késett ugyan, mert a géprablók előbb sajtókonfe­renciát rendeztek a bejrúti repülőtéren, de végül való­ban kigördült az autókara­kérdéseket, az anyag- és energiatakarékosság prog­ramját^ az új műszaki ered­mények és '"technológiák kö­zös erőfeszítéssel történő ki­dolgozását és bevezetését, a termelőalapok megújításá­nak kérdéseit, valamint a beruházási politikát. A KGST-onszágok a len­gyel fővárosban megerősí­tették: a helsinki záródoku­mentum szellemének megfe­lelő normális, egyenjogú kapcsolatok kialakítását óhajtják a tőkés országok­kal! és azok gazdasági cso­portosulásaival. köztük az Európai Gazdasági Közös­séggel. Az ilyen kapcsolat megfelelne a kölcsönös ér­dekeknek, és lényeges lenne az európai, valamint a vi­lághelyzet javítása szem­pontjából. Külföldi lapjelentésekre hivatkozva a Pravda rámu­ván a dél-bejrúti Bordzs el- baradzsnéból. A 39 amerika­it — 36 utast és a repü lőgép 3 főnyi személyzetét — a vöröskereszt megbízottai mellett drúz milicisták, az Amal síita szervezet embe­rei, valamint a szíriai kato­nai hírszerzés tisztjei kísérik. Egy amerikai katonai re­pülőgép már a szíriai fővá­ros repülőterén várakozik, hogy — egyelőre ismeretlen időpontban — az NSZK-bell Frankfurtba vigye a szaba­don bocsátottakat. Már Frankfurtban tartózkodik számos túsz hozzátartozója, s ide várják a jelenleg Pá rizsban tartózkodó George Bush amerikai alelnököt is. A légikalózok vasárnap délután úgy nyilatkoztak. tat, hogy Nyugaton is ér­deklődést mutatnak a KGST- vel való tárgyalások újra­kezdésére. Ennek nincs sem­milyen formai akadálya, s pusztán politikai akaratra van szükség, hogy az össz­európai együttműködés a kontinens népeinek óhajá­val és a helsinki záróok­mány ajánlásaival összhang­ban fejlődjék. A szocialista országokban megvan a po­litikai akarat, kitartóan és őszintén arra törekszenek, hogy politikai és gazdasági téren az enyhülés váljék uralkodóvá. A 40. ülésszak eredmé­nyei egészében azt bizo­nyítják, hogy a szocialista közösség sikereinek legfőbb biztosítéka a tagállamok .egységének és összeforrott- ságának erősítése — hang­súlyozza végezetül az SZKP KB lapja. hogy személyes garanciákat kaptak Hafez Asszad szíriai elnöktől, azt követően, hogy Reagan elnök Libanonra nézve fenyegető nyilatkoza­tot tett. A közelebbről nem részletezett Asszad garanciák után döntöttek a szabadon bocsátás mellett. Egyelőre nincs szó arról, hogy szabadon engednék a Libanonban korábban elra­bolt hét amerikait. Két, szintén libanoni fogságban levő francia állampolgár — Nabih Berri bejelentése szerint — néhány napon be lül kerül szabadlábra Izra­elben eközben azt közölték, hogy az Atlit börtönben fogva tartott, több mint hét száz libanonit „fokozatosan” engedik el. Túszok útban Damaszkuszba —( KüJpöíÍtikajkommentárunk )— Baljós fordulat *f. —# ISMÉT KOMOR HANGÚ JELENTÉSEK ÉRKEZ­TEK az elmúlt napokban Nicaraguából. A közép­amerikai országban mozgósították a fegyveres erő­ket, gyakorlatokat rendeznek az önkéntes milícia osztagai, behívták a tartalékosokat. A felfokozott managuai készültség oka, hogy a sandinista kormányzat szerint újból megnövekedett az Egyesült Államok beavatkozásának teljesen eddig sem kizárható veszélye. E véleményt támasztja alá, hogy a washingtoni törvényhozás a korábbi eluta­sítás után végül mégiscsak engedélyezte az ellen- forradalmi egységek kiterjedt pénzügyi támogatását. Illúziókat valószínűleg a Fehér Házban sem táplál­nak, s az amerikai szakértők is pontosan tudják, hogy a kontrák önmagukban, csak saját erejükre támaszkodva nem jelentenének katonai értelemben igazi fenyegetést a nicaraguai rendszer számára. Am ugyanennyire tisztában vannak vele, milyen meg­terhelést jelentenek Managua számára a kényszerű védelmi erőfeszítések. BALJÓS FORDULATOT JELENT az is, hogy a washingtoni képviselőház — igaz, hosszú, heves vita után — több szempontból bővítette Reagan elnök lehetőségeit az amerikai csapatok esetleges beveté­sére. A szóba jöhető indokok köre ugyanis olyan széles lett, kezdve a „nagykövetség elleni terror- cselekményektől” az ..amerikai állampolgárok szük­ség szerinti védelméig”, hogy nem kevesen figyel­meztetnek: a Grenada elleni támadás előkészítése is hasonló hangszereléssel, szinte azonos ürügyek felhasználásával történt. ÉRTHETŐ ÍGY, hogy a legfrissebb managuai reagálások szintén a washingtoni lépés kivételes veszélyeit hangsúlyozzák. Kérdéses persze, mennyire jöhet szóba egy új, közép-amerikai „front” megnyi­tása a libanoni túszüggyel megterhelt időszakban. Egyelőre úgy tűnik, bár Washington továbbra sem mond le a közvetett nyomásgyakorlás egyetlen esz­közéről, s végső soron a sandinista haladó vezetés eltávolításáról sem, ám ezt (pillanatnyilag legalábbis) kül- és belpolitikai okokból nem nyílt agresszióval akarja elérni. Szegő Gábor Mengele-dosszié A titokzatos tetem A nyugat­német Bunte címlapja. A képet Menteiéről fia készítette 1977-ben. Brazíliában SZERDA: Hivatalos látogatást kezd a Szovjetunióban Milka Planic jugoszláv kormányfő. A belg­rádi politlkusasszony tárgya­lásainak napirendjén a nem­zetközi helyzet időszerű kér­dései mellett mindenekelőtt a kétoldalú politikai és gaz­dasági kapcsolatok fejlesztése áll majd. CSÜTÖRTÖK: Fernando Moran spanyol külügyminiszter kétnapos lá­togatásra az NDK-ba érke­zik. A madridi diplomácia vezetőjének útja jól illeszke­dik a megélénkült berlini diplomáciai aktivitásba. PÉNTEK: Csaknem kéthetes ázsiai körútra indul az amerikai külügyminiszter. A Washing­tont a különböző ázsiai ál­lamokhoz fűző viszony kér­dései közül megfigyelők kü­lönös jelentőséget tulajdoní­tanak az Indokínai válság ügyének, amelyről valószínű­leg Thaiföld fővárosában, Bangkokban esik majd a leg­több sző. SZOMBAT: Szintén ázsiai vonatkozású esemény, hogy Bhutan fő­városában tanácskozásra ül­nek össze a Sri Lanka-i kor­mány és a tamil ellenzék képviselői. A találkozó kísér­letet jelent arra, hogy az egykori Ceylon szigetén a szemben álló felek elkerül­jék a lassan polgárháborús viszony további elmérgesedé­sét. VASÄRNAP: Parlamenti választásokat tartanak Mexikóban. A tét: milyen irányban haladjon tovább az ország az elkövet­kező években, hogyan bir­kózzanak meg az egyre na­gyobb problémát okozó mun­kanélküliséggel, inflációval és népszaporulattal. A történelem egyik legna­gyobb tömeggyilkosáról köteteket írtak össze. Élet­útját. — amely a halál iszonyú útja volt — alig le­hetséges dióhéjba szorítani. Günzburg, Bajorország, 1911. Az anyakönyvbe be­jegyzik a város legtekinté­lyesebb polgára. Kari Men­gele gyáros második fia. Jo­sef születését. Günzburg, 1928. Josef fellép egy jóté­kony előadáson, sikert arat. színész akar lenni. A jövő a tragédiáknál is sokkal véresebb- színpadra szánja a jóképű kamaszt, aki végül is eláll a „léha” szándéktól és orvos-genetikus lesz, sző­kébb szakterülete az iker­kutatás. A „halál angyala” 1939. szeptember 1. Kitör a háború és Josef Mengele már a náci párt és az SS tagja. 1943 tavaszán a Wi­king SS-hadosztály orvosa­ként a Donyec-medencében megsebesül. Leszerelik és a Vilmos császárról elneve­zett kutatóintézethez kerül, az ikerosztály élére. 1943. június 1. Josef Mengele SS- Hauptsturmführer szolgá­latra jelentkezik Auschwitz— Birkenau lágerparancs­nokságánál; az egykori szí­nészjelölt életének torz szín­padán megkezdődik a má­sodik felvonás. 1945 január­jáig Dr. Mengele közismert tevékenységét űzi a lágerben. „Szelektál" (egyetlen moz­dulattal naponta ezreket küld krematóriumba) és „kutat". „kísérletezik”, ez gyilkosságainak fájdalma­sabb módja. 1945. február 1. A „halál angyala” megsem­misíti ja bűnjelek egy részét és eltűnik a lágerből. A háború után — éppoly rej­télyes. mint szégyenletes módon — a halálgyár egyik fő gyilkosa szülővárosában, Günzburgban él: a Kari Mengele és Fiai Gépgyár füstölgő kéményeit figyeli az auschwitzi kémények után. A Novoje Vremja emlékez­tet arra, hogy Fritz Bauer frankfurti főügyész csak 1959 ben ad ki vádiratot ellene! Addigra a nyomok már meg­annyi náci búvóhelyére, Dél- Amerikába vezetnek. Ben Gorby vallomása Hogyan kerültek oda ezek a háborús bűnösök? Sokáig csak azt tudta a világ, hogy egy Draganor,ne_ VŰ uszîas2-.£2ter futószala­gon gyártotta számukra a hamis okmányokat. Klaus Barbie, a lyoni hóhér el­fogása új tényeket tárt nap­világra: őt — és nemcsak őt — az amerikai titkosszol­gálat segítette át. bizonyos szolgálatok fejében. Amikor váratlanul az is kiderült, hogy a CIC 430-as csoport­ja 1947. április 26-tól tu­dott Mengele hollétéről, megszólal Ben Gorby. a csoport egykori munkatár­sa és elmondja: „Ezen a napon jelentettem, hogy egy amerikai járőr Bécsben el­fogta az auschwitzi hóhért. Már tudták, de közölték, az ügy nem tartozik rám.” 1960. február 12. — San Carlos de Bariloche. Argen­tína. Fiatal nő holttestét ta­lálták a németek által lá­togatott üdülőhely egyik gleccserében. Kiderül róla, hogy a Moszad, aiz izraeli titkosszolgálat tagja. A höl­gyet egy .magas úrral, bizo­nyos Herr Fischerrel" lát­ták. de az úr — Mengele, akinek Nourit Eddát kisasz- szony már nyomában volt — hirtelen eltűnik és Bue­nos Airesben, a Calley Or­tiz 970-es számú házban folytatja azt, amit üdülése előtt: orvosi praxisát. Később az izraeliek elra­bolják Eichmannt és a „ha­lál angyala” repdesni kezd. Gregor Gregori, Fausto Ria­dón, Friedrich von Brei­tenbach. Waler Hasek — néhány álneve a sok közül. A hatvanas évek végén a nyugtalan gyilkos átköltö­zik bajor honfitársa, Alfredo Stroessner tábornok mene­déket nyújtó Paraguayába. „Szégyen" 1985. március 20, Alfonso d’Amato. New York állam befolyásos szenátora „szé­gyenné*” nevezi a Mengele és ’Sár),,- '-■■’tolásához nyúj­tott amerikai segítségei. SS alapos vizsgálatot követel. Ugyanakkor bejelentik, hogy Stroessner júliusban hivatalos látogatást tesz az NSZK-ban. Világszerte egymást köve­tik a tiltakozások. A tetsz­halott ügiy eseményei fel­gyorsulnak, egymást köve­tik a hírek és álhírek. A nyomravezetőnek felaján­lott összeg eléri a tízmillió dollárt. A hetvennégy éves fantomot a legutolsó hír sze­rint a német náci kolónia kedvenc paraguayi üdülőhe­lyén. a nevében is német, de a Rio Parana partján fekvő Hohenauban „látták”. Valahol valakinek kezd fon­tossá válni, hogy a felka­vart közvélemény végre megnyugodjék. Aztán megjött a hír, amit az első pillanatban alig vész komolyan bárki is. Eszerint Sao Paulo mel­lett — tehát nem Paragu- ayban. hanem Brazíliában, ahol szintén hatalmas né­met kolónia él — egy kis temetőben egy 1979-ben víz­be fulladt férfi sírhelyét tárják fel. Azt állítják, hogy ott Mengele marad­ványai találhatók. A „magyar kapcsolat” Azóta a következő kép állt össze: Mengele valóban Pa- raguayban volt, de már nem bízott náci segítőiben — a váltságdíj összege is emelkedett — és átszökött Brazíliába. Ezt csak günz_ burgi ügyvédi ia. Rolf és a családi cég egyik vezetője, Sedelmayer tudta. A kör kibővült a magyar szárma­zású Stammer Gézával és feleségével. Gittával, akik munkát adtak neki és akik egyes hírek szerint nácik. más verzió szerint megfé­lemlített üldözöttek voltak. Tőlük Mengele az 59 éves Wolfram Bossert és felesége. Liselotte (németek) alkalma­zásába került. Mikor a tö­meggyilkos — állítólag — fürdés közben topott szív­roham nyomán a tengerbe fulladt, Bossert 1979. febru­ár 8-án írt Günzburgba és beszámolt a temetésről is. A közös döntés: Rolf Men­gele odautazik, de a dolog maradjon titokban — egye­lőre. Több mint hat év kellett ahhoz, hogy titokza­tos előzmények után Romeu Túrna. Sao Paulo rendőrfő­nöke parancsot adott Embu kisváros Rózsafüzéres Mi­asszonyunk nevű temetője egyik sírjának kihantolásá- ra. Szakértők tucatjai, video­kamerák, komputerek lép­tek működésbe és a szakvé­lemény: a tetem a Halál Angyaláé. Lehet, hogy az övé. De ha így van. miért most találták meg? Kik akarták így és miért? H. E. Mengele állítólagos maradványai (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom