Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-01 / 152. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. július 1hétlő HHB Nekrológ helyett Heller es Forgo Hát elment a másik nagy öreg. Forgó Laci bácsi is. Bár ugyanúgy akadémikus volt, mint vele emlegetett alkotótársa, Heller László professzor, akit öt évvel élt túl — a szakmában, az erő- művéi mérnökök körében csak Laci bácsinak hívták. Ami nem a főnöknek, hanem a tekintélynek szóló, szeretetten megnyilvánulás. Furcsa pár volt az övék. Számos ponton találkozott a párhuzamosan futó két életpálya. Először Zürichben, hiszen az akkor legjobb műszaki egyetemen szereztek mindketten gépészmérnöki képesítést. Aztán a nehezebb feladat: gyökeret verni a bizony szerény magyar iparban. már külön-külön megoldást követelt kettejüktől. Itt már bizonyították azt. ami a magyar mérnököket azóta is jellemzi : elemi feltételek híján is. a visszahúzó környezet ellenére is. képesek a semmiből — alkotni. Felismerni, megtalálni a problémát és a lehető legegyszerűbb megoldást keresni rá. Ez ilyen egyszerű. Ezt hirdette a katedráról Heller professzor úr is. Sze- retnivalóan hiú ember volt. Hetvenen túl már, amikor a számtalan, általa nevelt mérnökgeneráció egyetlen tanoncaként, előadásait hallgattam. Az első sorból: ismert. Mint a fél évfolyamot, név szerint. Titka volt ez: előadásait megoldandó problémákból fűzte össze, amelyekre a választ ott, az előadás hallgatóitól kérte. Akit felszólított, annak a nevét is kérdezte. Egyszer. Utána már név szerint szólította fel valamennyiünket. Mert nem tömeget oktatott: embereket. Emberien. A műegyetem területére is behajtási engedéllyel rendelkező Merce- deséből is kiszólt, amikor előadása elöl lógni igyekeztem. Ezért, dacból ültem az első sorba; egyedül. És talán ezért láttam közelebbről. mint más. Hogy előadásai jegyzeteit írógéppapírra, de kézzel írta: tíz sort egy lapra, nagy betűkkel, hogy ne kelljen a szemüveg. Hogy hírhedt névmemóriája mankóra szorult: nyomtatott be- tűnKel rótt névsorán kis karikatúrán jelezte az ismertetőjegyeket: szakáll, gönhaj. Hogy vicceit is be- j'-*a a jegyzetbe: hiszen l01l k -», - * sohasem „ istuellöknek tanított . .. Mégis, ezeket a gyarló emberi vonásokat teljesen háttérbe szorította félelmetes tudásanyaga. Hogy ötvenévesen képes volt lineáris algebrát tanulni még; és főként: képes volt élete alkonyán életszemléletet adni növendékeinek. Olyan apró. de sorsdöntő dolgokat villantott fel — a konfliktustűrő képesség javítására —. mint hogy miként kell megvitatni valamit a tűzrendészet képviselőjével... Hogy nem mérnöki színvonalú feladat nincs, csak ilyen megoldás van: akadémikusként például forradalmasította (energetikai szempontból) a töpörtyűgyártást (!). és emlékszem nyárra, amikor hőszigetelő üvegek minőségvizsgálatát végezte a D-épület tetején, gatyában. az egész, általa vezetett tan- szék .. . Egyetemi tanszékén akkoriban jött létre egy magyar világszabadalom a tengervíz sótalanítására — egy tenger nélküli országban született a ma is legolcsóbb eljárás. És a felismerés is, amit nekünk már 1971 végén oktatott, és ahol csak tehette, propagált: az emberiség energiaigénye nem növekedhet minden határon túl, az olajár robbanása küszöbön álló, tartós folyamat lesz. amire fel kell készülnie Magyarországnak. Milyen kár, hogy szavát csak mi, tehetetlenek vettük akkor komolyan! Intézetében — hiszen ő alapította —, az Energiagazdálkodási Intézetben, az általa tanított évfolyamokról a legjobbakat gyűjtötte ösz- sze. Nem véletlen, hogy az ÉGI az energiaipar általános válságában is nyereséggel tudott talpon maradni: üzleti szellemet is oltott be- osztottaiba. Itt. az EGI-ben, vele dolgozott ismét Forgó László. Akivel együtt „szülték” talán legnevezetesebb, sok-sok részszabadalommal védett műszaki alkotásukat, a Heller—Forgó-féle légkondenzációs hűtési eljárást, amelynek lényege, hogy az erőművi hőfolyamat végén a hűtést ne víz elpárologtatósa. hanem a levegő felmelegítése biztosítsa. Hiszen víz nem mindenütt van elegendő — a Gagarin Hőerőműnél a Tisza egyharmada kellene! — 1er ear* visrop* ’r- ->■ •ó'-o. És ezzel Visontán olyan megoldás született, amellyel erőmű építhető a sivatagban is: Dél-Afrikában, a szovjetunióbeli Razdanban, Iránban. Ami már az emberiség ügye. És hazai földön maradva adta ezt az emberiségnek Heller László és Forgó László! Ügy. hogy az intézetben, ahol Forgó Laci bácsi is dolgozott, afféle „terrárium- légkör” veszi körül az alkotni vágyókat. Talán ebben élte ki magát e két. páratlan tehetségű mérnökember: ami nekik hihetetlen viszontagságokon át sikerült, vergődéssel a hivatalokkal — az ne bénítsa a ma tehetségeit. Ott készült diploma- munkám, napi élményem volt ez. Hogy foglalkoztattak például egy zsenit. Akinek heteken át be se kellett járnia. De ha egy kutatócsoport holtpontra jutott, belegabalyodott egy feladatba, behívták őt. Átrágták együtt a problémákat, és ő. akár négy-öt napi nem alvás árán is utat mutatott a megoldás felé. Aztán megint nem látták hetekig. Vagy a légkon- denzác.iós főosztályon volt egy mérnök, akivel csak hibát kerestettek. Iszonyatos munka beleélni magát egy másik ember gondolatmenetébe. hát még, megtalálni benne a hibát — neki erre különleges képessége volt, ezért fizették hát. Azt csinálta az alkotócsoport tagjaként, amire a csapatnak a legnagyobb szüksége volt — és amire neki a legjobb adottsága egyben. Ez a szellem: alkotni kell, minden áron, az általuk nevelt generációba mélyen beleivódott. Közös „gyermeküket” a Heller—Forgó hűtési rendszert Visontán már tovább is fejlesztették. Az EGI-vel közösen alakították ki a hűtőtornyok és a melegház együttes működtetésének megoldását, a világon először. De itt született a nyári melegben további hűtőteljesítményt adni tudó hű- tőborda-nedvesítés módszere is. hogy több részletkérdést most ne is taglaljunk a naponta megújulni kénytelen és tudó visontai mérnökcsapattól. Amelyben — hisz mindannyian tanítványai voltak a két mérnökembernek — életük. munkájuk “^aieíttgÜH liiieljesedve él tovább. Kőhidi Imre Épül az M5-ÖS autópálya bevezető' szakasza Az egyik legnagyobb tranzitforgalmat lebonyolító fő közlekedési utunk, a Budapestet Szegeddel összekötő 5-ös számú főút. A tehermentesítésre épülő autópálya első 41 km-én — a fél autópályán —, valamint a korszerűsített Nagykőrösi úton az év végén mér megindulhat a forgalom. Jelenleg a legnagyobb munkák Budapesten, a Nagykőrösi úti bevezető szakaszon folynak. A többi közötit gyalogos-felüljáró épül itt. és készül az új autóút alapozása. A fő cél: a visszaélések megelőzése Megkezdte munkáját a GR Hírül adták a lapok, hogy 1985. július elsejével, tehát a mai nappal kezdődően a budapesti tapasztalatokat hasznosítva hat megyében, köztük — regionális jelleggel — Borsod, Heves és Nógrád megyékben, megkezdi munkáját, működését a gazdasági rendészet. A közvélemény nagy érdeklődéssel. egyszersmind megnyugvással fogadta a hírt, hogy a röviden csak „GR”-nek nevezett szervezet hatékonyan állja útját a tisztességtelen haszonszerzésnek, a harácsolásnak, a korrupciónak. mely jelenségek az utóbbi időben mind gyakrabban tűnnek fel gazdasági életünk egén és irritálják, háborítják fel a tisztességesen, becsületesen dolgozó embereket. A Budapesten már működő gazdasági rendészet tapasztalatai és bizonyos regionális tapasztalatok, melyeket a rendőrség a közelmúltban (tárt fel, arra mutatnak, hogy nem lesz kevés a dolguk. .. A megyénkben eddig felderített esetek azt mutatták, hogy rendőrségünk illetékes osztályai, szervei is jól. gyakran kiemelkedő eredménnyel dolgoztak, de a korrupció, az üzérkedés, az árdrágítás, a mások rovására történő ügyeskedés fokozott jelenléte és terjedése szinte .kikényszerítette a lépést. hogy a Borsod megyei főkapitányságon a már említett regionális jelleggel létrejöjjön a gazdasági rendészet, amelynek munkáját a m'ai naptól fogva Erdélyi László rendőr őrnagy irányítja. A harminchét éves rendőrtiszt mögött, fiatal kora ellenére hosszú és tartalmas belügyi szolgálat áll. Az érettségi után sorkatonai kötelezettségét a karhatalomnál teljesítette, ahol tulajdonképpen eljegyezte magát mai hivatásával. A tartalékos tisztképző iskolái elvégezve alhadnagyként szerelt le, és — minthogy borsodi, szerencsi születésű és családjával ma is ott él — hivatásos rendőrtisztként a ’’’uSV?' . főkapitányságon kezdte meg szolgálatát. Éveken át végezte a nyomozók fáradságos, sokszor áldozatot, lemondást is kívánó munkáját. De a szorgalom, a sok-sok apró munka és a további tanulás meghozta gyümölcsét : a tapasztalatokat egy idő után. különböző vezető beosztásokban és a ranglétra fokain feljebb lépve a szerencsi kapitányságon hasznosíthatta. Vezette a bűnügyi alosztályt, majd az igazgatásrendészeti osztályra tett rövid kitérő után újból a bűnügyi terület következett, de már osztályvezetői, egyben kapi- tányságvezető-ihelyettesi beosztásban. A nyomozói gyakorlat során összegyűjt tapasztalatokat elméleti ismeretekkel is tovább gyarapította: elvégezte a rendőr- tiszti akadémiát, majd a főiskolát. A főkapitányság állományába ez év májusában került vissza, őrnagyi r en d fokozatban. A tizenhat éves rendőrtiszti pályafutást dióhéjban összefoglalni csak a főbb sarokpontok összefogásával lehet, hiszen a nagy felelősséggel járó, egész embert kívánó nyomozói munka minden történése. minden mozzanata külön fejezetet érdemelne. Ezekben azonban végig fellelhető a közös vonás: minden munkakörben, minden beosztásban elitélte az ügyeskedő, harácsoló magatartást és fáradhatatlan szorgalommal dolgozott annak felderítésén. Talán szükségtelen mondanunk: jó néhány, nagy port felkavart ügy felgöngyölítésének aktív részese. Munkanaplójának fedőlapján neve, rendfokozata mellett mától ez áll: Borsod Megyei Rendőr- főkapitányság Gazdasági Rendészet Vezetője... — A korrupció. az üzérkedés. a hirtelen meggazdagodásra való törekvés — mondja Erdélyi őrnagy —. területünkön is jelen van. Az újságok, a rádió sokat beszélnek róla. De az egyszerű emberek is okkal teszik szóvá, hogy amíg egyes rétegek megélhetési gondokkal küzdenek, mások hirtelen meggazdagodnak. Nem kevesen vannak azok, akik az ország gazdasági életének fejlődése során beállott változásokat és talán az ellenőrzés hiányosságait arra használják fel, hogy maguknak busás hasznot húzzanak. Táptalaja a visszaéléseknek a bizonylati rend és fegyelem lazulása, ami a belső ellenőrzés hiányosságaira vezethető vissza. Folytathatnánk a sort a különböző vállalkozásokban, szerződéses viszonyokban, a szövetkezetek melléküzemágaiban fellelhető résekkel, amelyeket az ügyeskedők hamar megtalálnak... És amíg nem egy ember, köztük felelős vezetők is, lényegében munka nélkül nagy hasznot húznak. ennek a többség, az ott becsületesen dolgozó kollektíva vallja a kárát. Társadalmunktól, a szocialista erkölcstől idegen ez a jelenség és kötelességünk fellépni ellene. A gazdasági rendészet alapvető feladata az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzése, megszakítása, felderítése. Ehhez a munkához jól felkészült, egyetemet, főiskolát végzett beosztottakkal kezdünk hozzá, és bízunk benne, hogy tevékenységünk találkozik <i becsületesen dolgozó, gondolkodó emberek igazságérzetével. Ezt azért is hangsúlyozom, mert mint minden rendőri szerv, mi sem végezhetünk eredményes munkát aktív és segítő társadalmi háttér nélkül. Itt elsősorban azokra az állami, társadalmi és más szervekre gondolok, amelyek ezt a munkát, mindenekelőtt az ellenőrzést eddig is köteles- ségszerüen végezték. Velük együttműködve dolgozunk a jövőben. A közös akciókra, ellenőrzésekre készen állnak az elképzeléseink. Azt is hangsúlyozni szeretném: a gazdasági rendészet * nem aíféLe „mumus”, hanem a gazdasági élet rendjének, tisztaságának, ezzel együtt — átvitt értelemben — a közélet, közerkölcs tisztaságának őre kíván lenni. Ennek érdekében a büntető eszközök mellett elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, figyelmeztetve a ga£áUi‘KÓáu"'s*.ei nem kívánatos tendenciákra, a visszaéléseket lehetővé tevő körülményekre. ★ Idézet a XIII. kongresz- szus határozata II. fejezetének 9. pontjából : „.. A társadalmi élet minden területén erősíteni kell az állami, állampolgári fegyelmet, tudatosítani. hogy a jogok és a kötelességek egymástól elválaszthatatlanok, és csak együttesen érvényesíthetők. Különösen fontos a közélet tisztaságának megóvása, a kö.vetkézetes harc a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvánulása ellen. A társadalom érdekében határozott intézkedésre van szükség azok ellen, akik felelőtlenül bánnak a köztulajdonnal. jogtalan haszonszerzésre törekednek, vagy (bármilyen más formában a közösség rovására akarnak előnyökhöz jutni.” A gazdasági rendészet a mai nappal megyénkben is megkezdi munkáját... önodvári Miklós Készül a gyalogos-felüljáró (MTI fotó: Fehér József felv. — KS.I
