Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-12 / 136. szám
-9 -7: 4. NÉPÚJSÁG, 1985. június 12., szerda 30 éves a Magyar Rádió Gyermekkórusa 1955 tavaszán „tisztán csilingelő gyermekhangon" mutatkozott be először az éter hullámain a Magyar Rádió Gyermekkórusa. A kórust — amely a magyar gyermekdal-kultúra elismert műhelye — dr. Csányi László művészeti vezető és Botka Valéria karnagy alapította. .Jelenles előkészítő csoportokkal és kicsikkel együtt mintegy 400 gyerek tartozik a kórushoz. A mindenkori tagok, a több mint egy emberöltőnyi idő alatt a világ számos országában koncerteken, fesztiválokon, lemezfelvételeken öregbítették a magyar zenekultúra hírnevét. Énekkari próba a rádióban Csányi László vezetésével (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS) Csifffáry Gergely: Életutak — életsorsok Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzi gyűjteménye hagyta el a napokban a Heves Megyei Levéltár gondozásában a nyomdát. A munka tudomásunk szerint a hazai tudományos kiadványok sorában egyedülálló, s minden bizonnyal ez a körülmény is sarkallta a kiadó levéltárat a mű közreadásában. A szerző, aki a Heves Megyei Levéltár tudományos munkatársa, 1978-tól kezdődően foglalkozott ezzel a témával, s gyűjtötte össze és kutatta fel a hallatlanul gazdag és változatos életrajzi adatsorokat, nemcsak az MSZMP Heves Megyei Bizottsága, de a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának messzemenő támogatásával. A kötetben 96 olyan személy. férfi és nő életrajzáról, antifasiszta katonai munkásságáról. tevékenységéről kapunk a lehetőség keretei között teljes képet, akik az európai fasizmus elleni fegyveres harcban vettek részt, s vagy Heves megyei származásúak, vagy pedig itt telepedtek meg. Azokat ismerjük meg, akik a szovjet fronton, s akik Franco diktatúrája ellen spanyol földön vették fel a harcot. Természetszerűen az előbb említett csoport képezi a zömöt. Helyt adott a szerző a kötetben azoknak az antifasiszta személyeknek is, akik szovjet fogságba jutásuk után önkéntes jelentkezésük nyomán elvégezték ugyan a több hónapos kemény partizániskolát, de a háborús események előrehaladása, majd befejezése folytán már tényleges harci bevetésre nem kerültek, de továbbra is katonaként szolgáltak, és többjük tagja lett az Első Partizán örzászlóaljnak. majd pedig az újjászervezett magyar hadseregnek. Csiffáry Gergely felkutatott minden elérhető forrást. Értékes, változatos. gazdag, nem egyszer kalandos életutak bontakoznak ki a kötet lapjairól. Olyan embereket ismerhetünk meg Csiffáry Gergely munkájából, akik közöttünk járnak, csak éppen nem tudjuk, hogy alapjában kik is ők. Sajnálatos tényként kell regisztrálnunk, hogy akadtak olyan antifasiszta harcosok. akik nem voltak hajlandók adatokat szolgáltatni. Akadtak olyanok is, akik a kötet kéziratának lezárulta után küldték meg a szükséges adatokat. Ügy vélem, hogy ennek ellenére ezen személyeknek legalább a névsorát közölni kellett volna. Egyetlen olyan életrajz került csupán a kötetbe. mely bízvást kihagyható lett volna; ez Szőnyi Mártoné, akinek partizántevékenysége nem kapcsolódik megyénkhez. A munkát 125 jól sikerült fényképillusztráció teszi teljesebb értékűvé. Sugár István JURIJ RIHTER: A manu» levele December harmincegyediké volt. Pjotr Vlagyimirovics Papankov az irodájában ült, és a búcsúzó óesztendő utolsó. halaszthatatlan ügyeit' intézte. Szigorú arckifejezésé- vel, importból származó öltönyével Pjotr Vlagyimiro- vics a tetőtől talpig vezető hivatalnok benyomását keltette. Ha csöngött a telefon, Papankov felvette a kagylót, rövid, lényegre törő válaszokat adott. Sokoldalúságára jellemző, hogy telefonálás közben sem hagyta abba az ügyiratok tanulmányozását, szignálását, nem csoda hát, hogy ilyen vezetői képességekkel a legendás hírű Julius Caesarra emlékeztetett. Hirtelen Ljudocska. a titkárnő robogott be Pjotr Vlagyimirovics szobájába. — Elnézést a zavarásért, Pjotr Vlagyimirovics. Ez a levél önnek szól. Saját kézbe, személyes felbontásra — mondta egy szuszra, majd udvarias mozdulattal az asztalra tette a paksamétát, és kisietett a szobából. Pjotr Vlagyimirovics feltépte a borítékot, és belemélyedt az olvasásba: „Drága mama! Szerető fiad ír most neked. Sajnos, elég régen írtam utoljára, mert kiküldetésben, szabadságon, kórházban voltam.. — Mi az ördög lehet ez? — mordult fel Pjotr Vlagyimirovics, és a borítékot kezdte tanulmányozni. Azon pedig ott látta a nevét, hivatalának pontos címével együtt. így aztán csodálkozva olvasta tovább a levelet: „Itt nálunk nagyon kellemes őszies, tavaszias, nyárias, télies az időjárás. A minap voltam színházban, moziban, koncerten, sörbárban. Szándékomban áll. hogy meglátogatlak, mondjuk egy hónapon, egy éven. öt éven belül. Ismerve szűkös anyagi helyzetedet, küldök neked harminc, húsz, tíz. öt rubelt. Engem közben főmérnökké, igazgatóvá, trösztvezetővé neveztek ki. A feleségem, Vera, Nágya, Irina, Ászja is üdvözletét küldi. ölel szerető fiad: Petya." ■ Pjotr Vlagyimirovics zavarában még egyszer elolvasta a levelet, majd belekukucskált a borítékba. Rövid kísérőlevélre bukkant. Ez volt ráírva: „Drága Petyenkám! Ügy szeretnék tőled levelet kapni. de tudom, végtelenül elfoglalt ember vagy, nem jut időd a levélírásra. Ezért én most helyetted fogalmaztam egy levelet, és neked csak az a dolgod, hogy a felesleges szavakat kihúzod a szövegből. Csókollak: Édesanyád." Pjotr Vlagyimirovics kényelmesen hátradőlt a puha karosszékben. — A mamában egy humorista veszett el — dünnyög- te maga elé. — Megáll az eszem! Es ráadásul pont most küldte, december 31-én, amikor ki sem látszom a munkából. Papankov félretolta az ügyiratokat, egy nagyot sóhajtott, és a frissen érkezett levél mondataiból kezdte ki- húzgálni a fölösleges szavakat. Oroszból fordította: Kiss György Mihály Elrendelte a tankötelezettséget ... Látogatás Ercsiben . A tanév végén, a pedagógusnap körül megélénkül a vendégjárás Ercsiben. Eötvös József egykori otthonában. Az Eötvös utca 33. sz. alatt áll a múlt század elején épített uradalmi házsor. Itt töltötte gyermekkorát a haladó szellemű politikus. író. publicista, a közművelődés és oktatásügy 19. századi kiemelkedő egyénisége. Tevékenysége átfogta a század három nagy korszakát, a reformkort, a szabadságharcot és a kiegyezést. 1848-ban. az első magyar független kormányban, majd 1867-ben a kiegyezés után is ő volt a vallás- és közoktatásügyi miniszter. A népiskolai tankötelezettség törvényesitésének kivívásával modern közoktatásunk megalapítójává vált. Tiszteletet ás megil'.etődést keltenek emlékmúzeumában látható dokumentumok arról, milyen állapotokból emeltette fel a néptanítói hivatást elöljárói szintre. Hogyan váltak a pusztai iskolákból szabályozott, állami tanterv alapján működő intézmények. Gondoskodott a néptanítók műveléséről. Nevelési Emléklapok címmel folyóiratot indíttatott a pedagógusok számára. A múzeum anyagából kiderül, milyenek is voltak a nebulók száz évvel ezelőtt. A szigorú tanító előtt megszeppenten húzták össze magukat a mezítlábas, szakadt ruhás gyerekek; félelmet, tiszteletet keltett a nádpálca, hacsak felemelte a tanító, már vi- gyázállásban feszítettek előtte. Szalmásszekér hozta őket az „oskolába". A legtöbbjük azonban sok-sok kilométert gyalogolt, messziről jött. hóban. fagyban, derékig érő sárban. Tarisznyájukban az elemózsiával, a palatáblával, a krétával. Egyetlen helyiségben üldögéltek az elsősöktől a hatodik osztályosokig, a tanító korosztályonként foglalkozott velük, de a nagyobbak is bekapcsolódtak a kicsinyek okításába. A mai gyerekek érdeklődéssel figyelhetik az ormótlan számológépet a falon, a fekete füstös kályhát a sarokban, a tanító dobogóját, amelynek szélén térdepeltek a rendet- lenkedők. Hosszú madzagon lógott a tintásüveg, tollhegyek hevertek szanaszét az érdes, gyalulatlan padokon. És nem örültek egyöntetűen a kötelező iskolába járásnak, volt. akit vesszővel kísértek be a tanításra. Eötvös szobáiba is beléphetünk. amelyek klasszicista stílusú bútoraikkal a magyar vidéki nemesi otthonok hangulatát idézik. Ifjúkorának emlékei, közéleti működésének dokumentumai tükrözik pályafutását. Végrendeletét versbe foglalta: ..Márványszobor helyébe. Ha fennmarad nevem. Eszémim gyözedelme legyen emlékjelem". Élete végefelé egyre gyakrabban tért vissza Ercsibe. nagyszülei birtokára. Ügy rendelkezett, hogy halála után itt helyezzék nyugalomra. 58 éves korában temették el. sírja most a falu központjában levő parkban, a művelődési ház előtt all. Életművét fia. Loránd építette tovább, nevét a budapesti Tudományegyetem viseli. Eötvös József tiszteletere helyezték el Ercsiben Ybl Miklós obeliszkjét. a táj, a Mezőföld egyik legszebb kilátópontján, a Duna feletti domboldalon. Eötvös József szobra. ,Vilt Tibor alkotása pedig a faluban, sírja közelében látható. Az Eötvös családnak tulajdonítják ugyancsak a Duna közelében épített. 1763-ból származó templomot, amely a magaslaton állva, alatta a falubeli házakkal, a folyóval. Ercsi látképének évszázados enteriőrjét alkotja. Rrdösi Mária Az ercsi emlékmúzeum egyik terme A stralsundi tengerészeti múzeumban Az NDK 640 múzeumát évente 30 millió érdeklődő keresi fel. A látogatók számából ítélve a legnépszerűbbek egyike a Tengerészet és Halászat Múzeuma Stral- sundban. A különleges látnivalókat kínáló hanza-váro- si intézmény tavaly például 750 000 látogatót fogadott. A múzeum joggal büszke hírére. Aki ide belép, a mélytengeri búvárokéhoz fogható élményben részesül. A tengerek és óceánok különös, színes élővilágát csak az üvegfalak választják el a nézelődőktől. Az akváriumokban megtévesztően természethű környezetet alakítottak ki a szakemberek, s a valósághű körülmények között szemmel láthatólag jól érzik magukat a növényeknek és az állatoknak még az egészen ritka példányai is. A kiállítási teret állandóan bővítik. A közelmúltban két egyenként 50 000 literes akváriumot állítottak fel, a trópusi vizek halai és tengeri emlősei részére. Az intézmény a több mint százéves kultúrtörténeti múzeummal együtt Stralsund egyik szép műemlékében, a Katalin-kolostorban talált otthonra. Eredetileg természettudományi múzeum volt. s csak a hatvanas-hetvenes évek folyamán szakosították. Az intézményből idővel világszerte ismert múzeum llett, amely ma két szinten. 3600 négyzetméteren mutatja be a tengerek világát, keletkezésük történetét, kincseiket. A vonzerőt újabb és újabb kiállításokkal növelik. A legutóbb ,A távoli tengerek Világa” címmel rendeztek bemutatót. Ezen az NDK kutatóinak két vörös-tengeri útján zsákmányolt gyűjteményét tekinthették meg a látogatók. Érdeklődés kíséri a halászati kiállításokat is. amelyeken történelmi és ma használatos halászati eszközök, hajómodellek idézik a múltat és a jelent. Az idei különleges kiállítások közül érdekesnek ígérkezik a „Tengeri szörnyek — legenda vagy valóság?" című bemutató, valamint a „Hét tenger zsákmánya — tengerészek gyűjtötték a múzeum számára” című program. „A tenger és múzeum” című kiállítást tavaly elvitték Dániába és a Szovjetunióba is. az idén ősszel pedig Bécsben mutatkoznak be vele a kitűnő stralsundi muzeológusok. Eötvös József portréja
