Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. június 1., szombat A Népújság kérdez Mezőgazdaságunk idei terve Beszélgetés dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra került: a magyar mezőgazdaság — természetesen összhangban az egyéb népgazdasági ágakkal — 1985-ben egy százalékkal kívánja emelni termelését. Mit is jelenthet ez? Mi van * az egy százalék mögött? Erről beszélgettünk Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — Az egy százalékos termelésnövekedés meglepően kicsi, a közvélemény nagyobb tervszámokhoz szokott. Miért csak ilyen — kevésnek tűnő — fejlődést terveznek? — Igaza van, az egy százalékról tényleg úgy tűnhet, hogy kevés — ez viszont csak a látszat. Fordítsuk ezt le a számok nyelvére. Ha ezt megtesszük, akkor kiderül — az egy százalék 150 ezer tonna gabonát, vagy körülbelül 21 ezer tcmna vágóállatot jelent. Ez viszont már nem kevés, ugye? Kétségtelen. a közvélemény nagyabb, tetszetősebb tervszámokhoz szokott, jelen esetben viszont meg kell nézni azt is. mennyi az, amit egy százalékkal kívánunk emelni? Ma nagyobb teljesítmény mezőgazdaságunk termelését egy százalékkal emelni, mintha húsz évvel ezelőtt öt százalékos növekményt kívántunk volna elérni. Ezt a tervszámot - vizsgálva eszünkbe kell jutni annak is. hogy ezt a növekedést olyan időszakban szeretnénk elérni, amikor mezőgazdaságunk több ágazatában folyik a korszerűsítés, amikor ezekben az ágazatokban a következő évtized még nagyobb termeléseredményeinek megalapozásán dolgozunk. Határozattan ki merem jelenti, hogy ha e tények által megvilágítva tekintjük, az egy százalék egyáltalán nem kevés! — Növénytermesztésünket kellemetlen helyzetbe hozta az utóbbi két év csapadékhiányos időjárása. Mik a célkitűzések ebben az ágazatban? — Terveink szerint a növénytermesztésben kétszázalékos termelésnövekedést kell elérni. Ez a szám annak ellenére is reális, hogy az ágazaton belül bizonyos feszültségek tapasztalhatók. Ilyen feszültség alakult ki, például az elmúlt két gazdasági év aszályos időjárása miatt a Közép-Alföldön, és az ország délkeleti szögletében. Ezek a területek adják az országnak a legtöbb gabonát. s mivel az asztály ezt a vidéket sújtotta a legjobban. az itteni, főként gabonát termelő gazdaságok kevesebb nyereséget értek el, ami — egy kicsit — elbátortalanította őket. A másik feszültség a kalászosok és a kukorica vetésterületi arányának felbomlása, e két növényfajta termelési költségei között mutatkozó különbség miatt állott elő. Az egy hektáron elérhető nyereség — elsősorban a megnövekedett műtrágya és növényvédő szer árak miatt — a kukoricatermesztésnél lényegesen kevesebb mint kalászosgaboná- nál. Ezért a kukorica vetésterület# csökkenni látszik, bár különböző kedvezményekkel igyekszünk megállítani ezt a csökkenést. Emelnünk kell viszont az ésszerűség adta határokon belül a napraforgó és a szántóföldi zöldség termelését. Az étolajnak mind a forgalma, mind az ára jelentékenyen megemelkedett a világpiacon, s a nálunk termelt étolaj változatlanul igen kelendő. A szántóföldi zöldségtermelés növekményét meg a konzervipar igényeihez kívánjuk alakítani, mivel a magyar zöldségkonzerv is kitűnően értékesíthető. Hagyományos piacainkat kívánjuk megőrizni azzal a törekvésünkkel is, hogy néhány százalékkal emelni szeretnénk a szőlő és a bor, valamint a csonthéjas gyümölcsök termelését. — Mit mutatnak az állat- tenyésztés idei tervszámai? — Állattenyésztésünkben mindössze 0,4 százalékos növekedést tervezünk. Ennek oka elsősorban az, hogy az állattenyésztés a terepe a bevezetőben már említett, korszerűsítő fejlesztésnek. Ügy véljük, a lakosság tejellátá- sa szempontjából elegendő a tehénállományunk, különösebb gyarapítására nincs szükség. Szarvasmarha-állományunk átalakulóban van. a következő négy—öl év alatt úgy kell átformálnunk, hogy növekedjen a ..húshasznú egyedek” száma. Rekordlétszámú a magyar sertésállomány — valamivel több. mint tízmillió — ezen a szinten kívánjuk tartani. A baromfihúst illetően kívánatos volna elérni egy körülbelül öt százalékos termeles- növekményt, de itt is van egy komoly gátlótényező. A tartási technológia elöregedett, korszerűtlen a fűtési rendszer a baromfinevelőkben, a teremfűtést fel kell váltania a sugárzó fűtésre. A technológia átalakítása ugvan költséges dolog, de ezt legalább olyan fontosnak tartjuk — a jövő miatt — mint a termelésnövekmán.vt. Az ideális az lenne — s erre van lehetőségünk — ha egymással párhuzamosan valósítanánk meg mindkét célt. — A juhászat állattenyésztésünk válságágazata, annak ellenére, hogy a közelmúltban négy százalékkal emelkedett a gyapjú, kilenc forinttal a vágójuh felvásárlási ára. Meg kell barátkoznunk azzal a ténnyel, hogy a világpiacon a miénknél sokkal kelendőbb a jobb minőségű és olcsóbban előállított ausztrál és új-zélandi gyapjú. Ez arra sarkall bennünDr. Magyar Gábor (KS) két, hogy fokozzuk a vágójuh felvásárlását és külpia”- ci értékesítését. Ennek érdekében meg kell kezdeni a juhállomány tejre, húsra és gyapjúra irányuló szakosítását. — Hallhatnánk valamit a kiegészítő tevékenységre vonatkozó ez évi tervekről is? — Mezőgazdaságunk termelési értékének mintegy harminc százalékát a kiegészítő tevékenység adja Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ez az ágazat szinte kizárólag a folyamatos foglalkoztatást szolgálta, manapság viszont azt kell mondanunk róla. hogy teljesen beépült gazdálkodásunk egészébe. jóformán nélkülözhetetlenné vált. E téren a termelés növelését a szükségletekhez kívánjuk igazítani. olyan formában, hogy rugalmasan tovább szolgálhassuk az ipart, mivel ez nálunk könyr.vebben megy mint a nagyüzemekben. — Elszoktunk az olyan ke- •»■mény telektől, mint az idei volt, nem használt a későn jött tavasz sem. ráadásul az április végi kifejezetten hideg időjárás is jócskán hátráltatta a vegetáció kibontakozását, erőre kapását. Mi a véleménye, e nem várt tengek ellenére is sikerül megvalósítani az egysza- lékos termelésnövekedést? — Meggyőződésem, hogy igen. Sokféle összetevő alakítja majd ki ezt az eredményt. s az eddigiekhez hozzá kell tennem valamit. Amennyiben nem lesz aszály, tehát normális időjárási-éghajlati viszonyok között termelhetünk. akkor egyedül a növénytermelés eredményének növekedése biztosíthatja a tervezett egy százalékot, s a többi ágazatban nyugodtan folytathatjuk a megkezdeti, korszerűsítéseket. H. 7. Az összefogás az egység kovácsolója Kállai Gyula 75 éves N em könnyű dolog olyan emberről írni, bármi meglepőt vagy újat mondani. akinek megadatott a sorstól az a nem mindennapi kegy, hogy könyveiben, tanulmányaiban, cikkeiben és előadásaiban már csaknem mindenről számot adhatott, ami ifjúkora óta, az eltelt viharos évtizedekben vele és körülötte, nemzedékével, barátaival, harcostársaival történt. Ha arra a kérdésre keresek választ, mi jellemzi Kállai Gyulát, mint politikust, közírót, államférfit leginkább, azt kell mondanom: minden bizonnyal az a felismerése, hogy hazájának, népének sorsát, jövőjét csak sok-sok ember összefogásával, együttes erőfeszítésével lehet kedvezően befolyásolni, jobbrafordítani. A berettyóújfalusi csizmadia fia az első világháború éveiben kezdett iskolába járni, első tapasztalatai környezetéről, a világról, emberi sorsokról, szegények és gazdagok szembenállásáról a forradalmak időszakából és az azokat követő nehéz, viszontagságos ellenforradalmi évekből valók. Alighanem ezzel függ össze — és fogékonyságával, igazságérzetével, emberségével —, hogy húszévesen, a debreceni egyetemen a haladó, baloldali, a kommunistákkal kapcsolatot kereső és találó diákok csoportjába került. Ettől kezdve szüntelen harc volt az élete. Háborúellenes, antifasiszta magatartásáért letartóztatták, a gyanúsnak, a megbízhatatlanok a rendszerrel szemben álló veszedelmes emberek között tartották számon. Már Debrecenben felismerte, hogy néhányad magával, elszigetelten. bármilyen világos és közérdekű célokat kíván is szolgálni, nem érhet el jelentékeny sikert, kézzel fogható eredményt. Ezért vált egyik kezdeményezőjévé a Márciusi fiatalok mozgalmának, amely 1932- ben felhívást tett közzé Bajcsy-Zsílinszky Endre lapjában, elgondolásainak megismerésére, megvitatására és elfogadására szólítva fel az ifjú értelmiségieket és a dolgozó fiatalokat. Ugyanezt kívánta szolgálni az általuk alapított Tovább című lap. amelyben huszonhét évesen megfogalmazta, részletesen kifejtette, miért szükséges a növekvő háborús veszéllyel szemben a becsületes dolgozó emberek, a béke és a demokrácia híveinek összefogása. Erről írt cikkeket, az adott lehetőségeket kitűnő politikai érzékkel kihasználva, a debreceni Független Újságban is. Érthető, hogy felfigyeltek rá, s meghívták munkatársnak Budapestre a Népszavához, a szociáldemokraták hivatalos napilapjához. Odamenetele korántsem csupán egy jótollú fiatal publicistával erősítette meg a lap munkatársi gárdáját, hanem mindenekelőtt azt a kis csoportot tette mozgékonnyá, harcképessé, amelynek tagjai akikor már kommunistaként, a valamelyest érvényesülő munkásegység és a népfront politika szószólójaként járultak hozzá az országban erőteljesebben kibontakozó antifasiszta küzdelem összehangolásához. A közeledő katasztrófát az illegális és a legális munkásmozgalom legjobbjainak elszánt, áldozatkész összefogása sem volt képes feltartóztatni. Ez mindjobban felismerhetővé vált, de Kállai Gyulát és társait ez a körülmény sem rettentette vissza a harc folytatásától. <3 is egyike azoknak, akik előkészítették, megszervezték az országra szerencsétlenséget zúdító hadbalépést követően az aradi vértanúk napján a Batthány- emlékmécsesnél. Mindszentek napján a Kerepesi temetőben a Kossuth-mauzóleumnál lezajlott tüntetést; összeállították, naprakészre szerkesztették a Népszava híres karácsonyi számát, létrehozták a Magyar Történelmi Emlékbizottságot, irányítói voltak azoknak az akcióknak, köztük a március 15-i demonstrációnak a Petőfi szobornál amelyek figyelmeztették az ország vezetőit, hogy végzetes útra léptek, végveszélybe sodorják az országot. Kállai Gyula a háború éveiben együtt dolgozott Rajk Lászlóval. Schönherz 7,titánnal, Rózsa Ferenccel, Kádár Jánossal. Zöld Sándorral, Donáth Ferenccel, a függetlenségi mozgalom sok. résztvevőjével, köztük Bajcsy-Zsilinszkyvel, Szekfűvel. Szentgyörgyi Albertiéi, a széles körű összefogáshoz csatlakozott szociáldemokrata vezetőkkel, Szakosíts Árpáddal és a többiekkel, írókkal, művészekkel, tudósokkal, polgári politikusokkal, mint Tildy Zoltán és mások, akik elfogadták a munkásosztály képviselőinek feléjük nyújtott kezét és szövetségre léptek velük. A háború utolsó időszakában, amikor a kommunisták és más pártállású hazafiak már mind nagyobb erőkre támaszkodva tudtak fellépni a háborúból való kilépés, érdekében, Kállai Gyula, mint a Magyar Front intéző bizottságának tagja ismételten nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy létrejöjjön a két munkáspárt és a szak- szervezetek akcióegysége, egyesítsék a korábban különálló munkásmozgalmi forradalmi erőket, ellenálló csoportokat. A párt képviselőjeként a német megszállást követően részt vett azokon a megbeszéléseken, amelynek során megkísérelték, hogy Horthy kormányzóval az utolsó percben megértessék, milyen felelősség terheli őt személy szerint is az ország jövőjéért. A felszabadulás után egyik szerkesztője volt a Szabadság című napilapnak, amikor először találkoztam vele, egy nagy asztal fölé hajolt, s az oda kiterített öles újságoldalak nyers levonatait olvasta. Ha jól emlékszem, a Szabad Földét. Ekkortól kezdve már az egész ország lakossága, annak minden rétege figyelemmel kísérhette újságírói, politikai munkáját, állásfoglalásait is, hiszen megfordult az ország valamennyi megyéjében, városában. Kivette részét a földreform végrehajtási terveinek kidolgozásából, aztán mint a párt központi vezetőségének tagja miniszterelnökségi, tájékoztatási államtitkárként dolgozott, emellett vezette a pártközpont értelmiségi osztályát. Később az ország külügymunisz- tere lett, s 1951‘ben neki is osztoznia kellett azok sorsában, akiket a személyi kultusz megszállottjai koholt vádak alapján letartóztattak, s éveken át minden jogalap nélkül börtönben tartottak. Szabadulása és rehabilitálása után töretlen lélekkel dolgozott tovább. ötvenhat őszén az elsők között állt csatasorba a párt újjászervezéséért. A Forradalmi Munkás-Paraszt kormány művelődésügyi, majd államminisztere lett, a miniszterelnök első helyettese, 1965—67-ben a miniszterelnöki tisztséget töltötte be. Jelenleg, mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke folytatja munkáját. Nemrég egy interjú során arra a kérdésre válaszolt, hogy mit gondol hazánk jövőjéről. A többi közt ezt mondta: — Magyarország jövője? Én továbbra is szépnek, s> biztatónak látom. Az alapok erősek, a falak szilárdak. Majd csak felkerül rájuk a tető is. Igaz, vannak még gondjaink és bajaink, nem is csekély számban Olyan negatív jelenségek is terhelik életünket, amelyeknek jó része nem fejlődésünk szükségszerű velejárója. Itt az ideje, hogy új erőt merítve, a mai nehéz helyzetből is megtaláljuk a kivezető utat. Legutóbb, a Szolnokon tartott első. választás előtti nagygyűlésen, az eseményekben gazdag hetek, a párt XIII, kongresszusa után, hallgatói előtt újra megerősítette: — A tények azt mutatják, hogy eredményeink csakis az egész nemzet összefogásából születhettek. Az egyetértést a szocializmus fő kérdéseiben az érdekazonosság teremtette meg, ami a szocialista nemzeti egység alapja. A helyesen értelmezett, és ennek megfelelő gyakorlattá váló szövetségi politika tette lehetővé, hogy létrejöjjön. napról napra erősödjék a társadalmi megegyezés. A nép túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az ország, és benne minden állampolgár egyéni boldogulása is attól függ. mennyire vagyunk képesek ösz- szefogni erőinket a legközelebbi célok elérésére, mennyire vagyunk képesek arra. hogy a társadalmi fejlődésnek még magasabb fokára léphessünk. Sok könyve közül cikkeit, beszédeit tartalmazó munkáiból ki kell emelni A magyar függetlenségi mozgalom című kötetét. Ez a mű hat alkalommal jelent meg, nagy példányszámban és valóságos tankönyvvé vált, százezrek olvasták, tanulmányozták. Nyolcvanban látott napvilágot Életem törvénye címmel csaknem hétszáz oldalas önéletrajzi írása, amelyből az olvasó nyomon követheti, megismerheti azokat az eseményeket, küzdelmeket, melyeknek résztvevője, alakítója volt. Mai, 75. születésnapján szeretettel és nagyrabecsüléssel köszönti az ország Kállai Gyulát, a népi-nemzeti egység kovácso- lóját, a kommunista mozgalom régi, kiemelkedő harcosát, s azt kívánjuk neki. hogy még nagyon sokáig jó eredményekkel folytathassa munkáját, erőben, egészségben. V. F.
