Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

4.

NÉPÚJSÁG, 1985. június 22., szombat

Őszintén a rákról

'•<**> >*

Beszélgetés Eckhardt Sándor professzorral

A közelmúltban zfcjlott- le Budapesten az Európai Rákkutató Intézetek Szervezetének ülése, huszonhét európai ország rákkutató és gyógyító intézetei vezetőinek részvételével. Fontos előkészítő ülés volt a budapesti, ugyanis Magyarország lesz a házigazdája a jövőre, 1986 augusztusában sorra kerplő Világkongresz- szusnak, melyet négyévenként rendem meg a genfi központban székelő Nemzetközi Rákunió. A témájában és létszámában is (mintegy hétezer fő részvételére számítanak) hatalmas jpéretű kongresszust eddig minden alkalommal valamelyik nagy országban tartották. Volt már Moszkva helyszín (1962-ben), a legutóbbi ülést pedig az USA Seattle nevű városában rendezték.

Ilyen kis országban, mint Magyarország, még nem került sor a Nemzetközi Rákunió Kongresszusára, s ez mindenképpen azt jelenti, hogy hazánk eredményei elismertek » rák kutatásában, gyógyításában, de talán mindenekelőtt a megelőzésben, a szűrések rendszerének kialakításában.

Az előkészítő tanácskozás után, — s jó esztendővel a nagy kongresszus előtt — kerestük fel dr. Eckhardt Sándor professzort, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóját.

— Ha a rákról beszélünk, mit tart olvasóink számára a legfontosabb mondanivalónak?

— Nemcsak az olvasó számára, de az egész betegség elleni küzdelemben a legfontosabbnak a megelőzést tartom. A rákot sokan afféle istencsapásnak fogják fel. s az esetek kisebb hányadában valóban tehetetlenek vagyunk, de a nagyobb hányad megelőzhető lenne, A megelőzésben a legfontosabb a tiszta levegő. Itt szó van a légkör tiszta- gáról is, az ipari szennyeződésről, a közlekedési eszközök okozta kipufogógáz- szennyeződésekről, de még ezeknél is közvetlenebb az egyén szerepe. Ma már világszerte bizonyított — erről a kongresszuson is sok szó esik majd, — hogy a rákbetegségek egyharmadá ért — ez óriási szám — a dohányzás a felelős. Ez még nagyobb arányban bizonyítható a tüdő- és a gégerákoknál, és újabban kiderült, hogy a hólyagrákoknál is. És ide sorolnám a mértéktelen alkoholfogyasztást is. A különböző fekélybetegségek, gyulladások az emésztőcsatorna egész vonulatában gyakran az erős alkoholfogyasztás következményei. Az alkohol maró hatása sebeket, fekélyt idéz elő, és ezek a sebek, fekélyek hajlamosak az elrákosodásra. Különösen gyakori ez a gyomor, a máj, a vastagbél rákos betegségeinél. És itt említem meg az

egyéni higiénét, tisztaságot is. Sokkal gyakoribb a rákbetegség a s-'ájüregben azoknál, akik nem • tartották rendbe fogazatukat, akik mit sem törődtek egy egy kis bglső, makacs szájsebükkel. Há ehhez még a tömény szesz irritáló hatása is hozzájárul akkor még nagyobb a veszély. Ugyanez vonatkozik az általános testi higiénére, a végbél és környékének tisztántartására, és nem utolsósorban a szexuális hi' giénére, amelynek hiánya nemcsak nemibetegség, hanem daganatos betegséghez vezető gyulladások és fekélyek előidézője, kiváltója is lehet.

— ön eddig a nagyon fontos, az életmóddal összefüggő megelőzésről beszélt. Isme retesek más módok: á szűré sek. Ebben hol tartunk Magyarországon ?

— Bár, mi minden fórumon az előbbrelépésért har colunk, és sok tekintetben elégedetlenek vagyunk az eddigi lehetőségekkel, mégis el kell ismerni, az utóbbi évtizedben jelentős haladás történt. Ezt nemzetközileg is elismerik. Nem véletlen, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a Magyar Országos Onkológiai Intézettel kötött szerződést a rákszűrések tapasztalatainak terjesztése érdekében.

Mi is történt eddig valójában? Magyarországon

1973 óta van központi program szervezett szűrésre. Meg kell jegyeznem, hogy a néhány gazdaságilag igen fejlett tőkés ország — például Svájc és Svédország — mellett a szocialista országok közül csak az NDK nak van hasonló átfogó szűrési programja. Mi elsősorban a méhrvyakrákszűrésekre koncentráltunk, nemcsak azért, mert ez okozta a legtöbb tragédiát, hanem mert ez valóban idejekorán felismerhető. Mágyarországon jelenleg kétmilliónál több 20—65 éves nő él. Ezt a korosz tályt tartjuk fontosnak méhnyakrák-szűrés szem pontjából. 1973‘ban 44 ezer nő vett részt ilyen szűrésen. 1984-ben több mint egymillió. Még fontosabb egy má sik szám: 1973-ban 70 olyan nőt találtak a szűrések alkalmával, akiknél még semmi tünet nem mutatkozott, úgynevezett rákmegelőző állapotban volt a méhnyakuk, vagy rákjuk egészen kezdeti szakaszban volt, tehát egy szerűen és tökéletesen gyó gyíthattuk őket. Ezzel szemben tavaly már %zeregyszáz ilyen állapotban lévő nőt sikerült felfedezni a szűrések alkalmával. Természetesen az lenne a jó. ha évente egyszer minden 20 és 65 év közötti nő elmenne rákszűrésre. Kötelezővé ezt néhány év múlva tehetjük, ha elegendő szűrésre alkalmas szakembert sikerül kiképezni. De addig is, ha valaki önmaga szándékából elmeey. a helyi nőgyógyászati rendelésen vagy onkológiai szű főállomáson fogadni tudják.

— Mi a helyzet az emlőrákszűrésekkel?

— Van, ahol a méhnyak- rájtszűrés alkalmával az or vos az emlőt is megtapintja, de ez nem elég. És minden nőnek azt tanácsolnám, hogy naponta a mosakodásnál, de legalább havonta egyszer alaposan tapintsa át a saját mellét, és ha bármilyen keményedést, kis csomót észlel, azonnal menjen orvoshoz.

— Szűrésnél mindig a

nőgyógyászati jellegű szűrésekre gondolunk. ‘ Lehet e más rákbetegséget is kiszűrni? «

— A rákbetegségek mint egy 60 százaléka szűrhető. Csak néhány példát említenék. Ma már elértük, hogy legtöbb fogorvos nemcsak a beteg fogat kezeli. hanem amikor amúgyis belenéz a szájba, s ott ' rendellenességet lát, elküldi a betegét az onkológiára. A belgyógyászokat arra oktatjuk, kérjük, hogy ' ha a beteg előttük levetkő

zik. nézzék meg. nincs-e bőrrákra gyanús elváltozás a testén. De valójában szűrhe tő a gyomor, vagy, a vastagbélrák is, amennyiben vérzik. A közelmúltban Ma gyarországon 70 ezer próba szűrést végeztünk. Ez egyszerű székletvizsgálattal, laboratóriumban megoldható. Ha ugyanis akárcsak mik roszkópikus nagyságú vér van a székletben, az utalhat az emésztőcsatorna korai, tehát gyógyítható rákos álla potára. A hetvenezer szűrés során 600 olyan beteget találtunk, akinek mikroszkó pikus vérzése volt. Közülük huszonhatnak volt tünet mentes, kicsiny rákja, vagy olyan polipja, amiből rák fejlődik ki. Számos nem daganatos betegséget (fekély, gyulladás) is észleltünk. Ugyancsak szűrhető a vég .béldaganat és a prosztata rák is. Tény, hogy hatvan év felett minden második férfinek megnagyobbodik a prosztatája. Azt eldönteni, hogy ez kóros-e, az orvos feladata.

— Beszéljünk a gyógyítás ról is. Milyen eredményeket értünk el a rákbetegség gyógyitásában?

— Sajnos, nincs egyfajta rákbetegség. Ma már tudja az orvostudomány, hogy olyan csodaszer nem születhet amivel minden rákbetegség megelőzhető vagy gyógyít ható. Ennek ellenére nagyot léptünk előre azoknak a rák betegségeknek a gyógyítása ban, ami nem szűrhető negyven százalékba sorolható S ezek közül néhány újdon ságot megemlítek. Üj mód szer a lézerteráDia, A kisebb, könnyen hozzáférhető rákos daganatok gyógyításában szép eredményeink vannak a lézersugárzással. Még gége rákokat is tudunk ezzel ke- •zelni. ha a hangszalagon he lyezkedik el-» daganat. In főzetünkben néhány hete működik egy lineáris gyorsító, amely egy számítógép segítségével adja meg a su gárzás optimális dózisát, amely úgy gyógyítja a beteg részt, hogy közben nem roncsolja körülötte az egészséges szöveteket. Húsz évvel ezelőtt minden gyerek meg halt aki leukémiát — köz nyelven vérrákot. vagy csontvelőrákot — ‘ kapott

Tíz évvel ezelőtt is még csak 20 százalék volt a gyógyultak aránya, ma már öt ven százalékos gyógyulásról számolhatunk be. és remél hete, hogy ez az aiánv még magasabb lesz.

— Befejezésül mondana néhány jellemző. átfogó sÄmadatot?

— A rákbetegség gyógyító sa szempontjából legfejlet tebb országokban ma tiz rákbeteg közül hatot tudnak meggyógyítani. Mi, Magyar- országon ötöt, és ez nem rossz arány. Azért ötöt. mert a, betegek — sajnos — nem jelentkeznek időben az orvosnál. Ezzel együtt még sajnos, igen sokan halnak meg rákbetegségben (köztük olyanok is, akiknél idejeko rán felismerhető és gyógyít ható lett volna a betegség). Évente 26—27 ezer halálos áldozata van Magyarorszá gon a rákbetegségeknek. Ezt a számot tovább kell csök- kentenünk megelőzéssel, szűréssel, gyógyítással. Ez a mynkànk, a hivatásunk.

Sárdi Mária

KIS LAKÁSBAN — IGÉNYESEN

Ahol a tárgyak is otthonra leltek

Idill, Idilli környezetben Gyermeki harsányság — kék alapon

Szép lakás. E rövidke mondat legtöbbünk képzeletében, tágas „termek" sokaságát idézi fel, melyek elegáns bútorokkal, drága kelmékkel, értékes műtárgyakkal berendezettek. Kinek van erre pénze — sóhajtunk fel, s tudomásul vesszük, hogy ez számunkra elérhetetlen. Nos, mi jártunk egy szép lakásban. Tari Józsefek otthonában. Nem nagy alapterületű. Az előszobából az egyik szoba balra, a másik jobbra nyílik, a bejárattal szemben konyha és mellette a fürdőszoba. Ennyi az egész, ötven négyzetméter a gyöngyösi 80-as lakótelepen. A vitrinekben nem csillog francia porcelán, a parkettet sem borítja medvebőr, de gondosan kiválasztott tárgyakat láthattunk, amelyek színükkel kellemes összhatást biztosítanak.

A lehajtható asztal s a díszek, amelyek nemcsak a szemet szolgálják

(Fotó Szabó Sándor)

— Nem pénz kérdése az ízléses berendezés: időigényes vállalkozás — mondja a házigazda, aki a GYÖNGY- SZÖV áruház dekoratőre. —

Sajnos az a jellemző, hogyha megtetszik egy drapp színű fürdőkád, ahhoz már nem jut ugyanolyan mosdókagyló. Aki nem teheti

meg, hogy vár, az kénytelen mondjuk borsózöldet venni,. hozzá esetleg kék csempét. Szerencsére némi fejlődés mutatkozik. Kezdenek megjelenni a termékcsaládok. E téren a Graboplast újdonságai a legfigyelemre méltóbbak. A barna-fehér csíkos térítőkhöz végre hasonló tányéralátétet, kötényt, konyharuhát, szatyrot gyár- tanaik. mintáján, stílusán csak annyit variálva, hogy azok harmonikusan illeszkedjenek egymáshoz. Ilyen „készletek" megjelenése nemcsak textíliák, hanem bútorok, tapéták esetében is kívánatos volna. Sajnos, csak a legritkább esetekben árusítják ezeket egy helyen. Egy

adott bútorhuzattal harmonizáló lámpabúra legközelebb száz kilométerrel arrébb kapható. Számunkra ez a „szétszórtság” okozta a legtöbb gondot.

Tariék kávéscsészéin nincse- rek színes kockák, mert a kávé a lényeges bennük, aminek kellemes színét a fehér keret még inkább hangsúlyozza. Hasonló a helyzet a vázákkal. Ügy is virágok kerülnek bele, miért lennének telepingálva?! Itt minden azt szolgálja, amire készült.

— Ha a tárgyak teljesítik a feladatukqat, ízlésesek. Ha öncélú csillogással túllicitálják .,hivatásukat”, csúnyák — mondja vendéglátónk. — Ügyeltünk a színek, a formák és a minták összhangjára is. Vásároltunk két formatervezett fotelt, hozzá való asztallal és mindent ezekhez igazítottunk. Borí- rítószövetüknek nyers színe volt. így az ajándékba kapott sárga heverőket is ugyanolyan textillel vontuk be. Amikor elhasználódott, egységesen barna-fehér csíkosra cseréltük. Majdnem

egyszínű rasztermintás a tapétánk. Örököltünk egy hatalmas fotóposztert. Ez igazából nem tetszett, mégsem dobtuk ki. mert barna és sárga árnyalatai voltak. A heverőhöz tartozó foteleket. hogy a poszter tarkaságát ellensúlyozzuk fehér lepedővel takartuk le. A függöny gézanyagú, akárcsak

a filléres osztrák lampion, amely a csillárt helyettesíti. Mellesleg csak természetes alapanyagokat használtunk fel, a műszállal azt hiszem sosem barátkozunk mieg.

A konyhában a helyszű-. két ügyesen küzdötték le. H ul tad ék anyag b ól csín ál ta t- tak olyan szekrényt, amelynek alsó ajtajai vízszintesre állítva asztalként szolgálnak. A tűzhely barna, a hűtőszekrény tapéta bevonatot kapott.

A gyerekszobában semmilyen felesleges darab nem töri meg a tágas teret. Itt a sötétkék az uralkodó szín. A beépített szekrény ajtói is ilyen burkolatot kaptak, akárcsak a cipösdobozok. melyek játéktárolásra hivatottak. Az egyetlen díszes tárgy egy román ebédlőszekrény, melynek lehajtható ajtaja asztallap. A sötétkék környezetben ez az egyetlen színfolt. Zöld. A kontraszt nem zavaró — ellenkezőleg.

Lehetetlen leírni azt a sok apró ötletet, amely széppé teszi ezt az otthont.

— Tehát újra kezdődhet az összeillő holmik utáni véget nem érő szaladgálás?

— Természetesen. Egy lakás sohasem lehet befejezett. Szerintem az otthon szépítése életforma.

— Ha most költözne be. ugyanilyenné varázsolná a lakását? — fordultunk a nézelődés végén házigazdánkhoz.

— Ugyanilyen szabályokhoz igazodva — másként csinálnám. Megpróbálnék speciális használatra alkalmas lakótereket kialakítani, például háló- és dolgozó- sarkot. Ez viszont még a „jövő zenéje”.

Szabó Péter