Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-22 / 145. szám
» « * r NÉPÚJSÁG, 1985. június 22., szombat * t, *•S. ÖTÖDSZÖR IS KIVÁLÓ A GYÖNGYÖSSOLYMOSI TERMELŐSZÖVETKEZET Nem hiányzott az előrelátás,■ a vállalkozói kedv Nagy János traktoros kultivátorozást végez a „szürkebarát" tábláin Szabó Kálmán a 30 bek táros, új telepítésű szőlő hajtásainak növekedését vizsgálja a nyereségünk sem lett volna 14 mi 111 ió 729 ezer forint. Meg kell említenem azt is. hogy egészen 1984-ig a termés 80 százalékát szőlőként értékesítettük. attól kezdődően viszont az egész mennyiségből bort készítünk. Ennek további tökéletesítését segíti majd elő a most épülő feldolgozó üzemrész. Még egy dolog: ha a számításaink beválnak, akkor a kétezer tonna körüli termést háromezer tonnára futtathatjuk fel. Boreladási gondjaink nincsenek — ellentétben a múlttal —, hiszen a Kiskőrösi Borászati Közös Vállalat szinte korlátlan mennyiségben átveszi tőlünk ezt a nedűt. — A részesműveléssel kapcsolatban mi a helyzet? — 1983-ban kezdtük azt a formát,' miszerint a közös szőlőből a nem tsz-tagok számára maximum egyhektárnyi területet kiadunk művelésre. Most mintegy 140 hektárt tesz ki ez a rész. Az embereknek csak a kézi munkát kell elvégezniük, mert az anyagköltség, a különböző gépek üzemeltetése minket terhel. Mindenesetre nekünk megéri, azaz bevált az elképzelés. Ügy hiszem, hogy az ezzel foglalatoskodtok sem járnak rosszul, mert egy hektár 25—30 ezer forint között hozhat nekik a konyhára. — Kérem röviden tekintsük át a többi ágazat helyzetét. — Szántóföldi növénytermesztést 410 hektáron folytatunk. Ezen belül a kenyér- és takarmánygabonával, illetve takarmánynövényekkel foglalkozunk. Ez utóbbiak szint» kizárólagosan a szarvasmarha-állomány ellátását szolgálják. Hústermelésre rendezkedtünk be. s eszten- dőről-esztendőre 40—50 ton\ mi's tisztelő eim , . Szabó Istvánná főkönyvelő (Fotó: Szabó Sándor! nát adunk le. Sajnos, ez az ágazatunk már hagyományosan veszteséges, s a lehető leggyorsabban meg kell oldani. hogy legalább a - nullára „fussunk ki.” Érdemes még részletesebben szólni az erdőgazdálkodásról. hiszen 833 hektár erdőterületünk van. Ez évente két-háromezei köbméter fa kitermelésére ad módot. Rendelkezünk egy feldolgozó üzemmel is. ahol a bútoralkatrészektől kezdve a ládákig sokféle terméket készítünk. Ennek a kis egységnek az árbevétele tavaly kétmillió forint volt, a tűzifa értékesítéséből pedig 800 ezer forint folyt be. Ez az ágazat tehát számottevő nyereséget hoz nekünk. — Ezek szerint nem sok gondjuk van ... — Hát, azért egy akad. Községünknek 1500 aktívkorban lévő lakosa van. s ezeknek a döntő hányada az iparban keresi a kenyerét. Szövetkezetünk 530 tagja közül csupán 208 az. aki nem nyugdíjas. Ez mindenképpen elég alacsony szám. Ráadásul az átlagéletkor sem alacsony, hiszen a férfiaké 38. a nőké 46. Bízom, abban, hogy erre a problémára találunk majd valami orvosságot, mert ez meghatározza a jövőbeni lehetőségeinket is ... Sárhegyi István Mi kell ahhoz, hogy egy alapvetően gyenge adottságú termelőszövetkezet a legjob. bak közé küzd jé fel magát? Nos, mindenekelőtt sok-sok munka, fáradozás, ezen felül pedig kamatoztatható ötletek és a realitásokkal is számol, ni tudó vállalkozószellem. Így volt ez a gyöngyössoly- mosi Mátra Termelőszövetkezetben is, s ezek vezettek oda. hogy a gazdaság — 1980 óta folyamatosan — immár ötödik alkalommal érdemelte ki a kiváló címet. A remek eredmény hátterét, mozgatórugóit próbáltuk feltárni, remélve, hogy az ottani 25 esztendő rövid áttekintése mások számára sem lesz tanulság nélküli. — Szövetkezetünk alakuló közgyűlése — emlékezik vissza Maka László elnökhelyettes — 1960. december 21-én volt, azaz közel negyedszázada. Jelenleg 2021 hektáron gazdálkodunk, s megközelítően ugyanekkora területtel rendelkeztünk az indulásnál is. Akkoriban 930-an vágtunk bele a csöppet sem könnyűnek tűnő feladatok• megoldásába. Már csak azért is nehéz dolgunk volt, mert az alakuláskor — s most is — nem a legjobb feltételek mellett kellett valamit produkálni, azaz az adottságaink meglehetősen gyengék. — Tudjuk, hogy később már fordult a kocka, magyarán sikereket értek el. Hogyan periodizálná az itteni fejlődés történetét? — Elég nehéz pontos mérföldköveket mondani, hiszen itt egy folyamatról volt szó. Mégis úgy vélem, hogy nagyjából 1978-ig tartott az említett mérsékeltebb szakasz. Ezután — körülbelül 1979-ig — kerültünk a közepesen munkálkodó tsz-ek közé. S 1980-ban következett be. a — Egykét számadattal érzékeltetné, hogy ténylegesen mit jelent önöknek a szőlő? — Az 1984-es termelési értékük 61 millió 908 ezer forint volt,s ebből a szőlő mintegy 30 milliót hozott. Sőt. ha ez nem így alakul, akkor fordulat éve, attól kezdődően már nem főtt a fejünk, s az elismerések sem maradtak el. Ügy vélem, hogy ez alapvetően a szőlőtermesztésben elért változásoknak köszönhető .. . — Nálunk mindig is ez az ágazat játszotta a főszerepet, erre épült minden. Csakhogy az első időszakban szinte kizárólag a hagyományos művelést folytattuk, s így csupán 30—40 mázsás hozamokat könyvelhettünk el. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez így nem mehet tovább, valahogyan lépni . kell. Éppen emiatt határoztuk el egy rekonstrukciós szakasz végig- vitelét, s ez 1962-től egészen 1976-ig tartott. Ez rengeteg dolgot magába foglalt, de főképp a modern, nagyüzemi szőlőtermesztés meghonosítását. Jelen pillanatban 443 hektáron található ez a kultúra, s szinte teljes egészében géppel művelhető. Fontos ez azért, mert így természetesen sokkal kisebb az élőmunka igény. Persze a megújulás akkortá jt azt is magával hozta, hogy a szőlős 240 hektárral csökkent, ugyanakkor viszont a hozamok rohamosan emelkedtek. Napjainkban tíztonnás eredményekkel számolhatunk — persze azt is figyelembe kell venni, hogy a termőszőlők állaga nem a legjobb — azaz megháromszorozódtak az ilyen mutatók. Nem titok, hogy mindez igen nagy összegeket emésztett föl, de az is bizonyos, hogy az öt éve tartó sikersorozatunk alapvető feltétele, záloga, az előrelátásunk, merészségünk volt, tehát tulajdonképpen beérett a gyümölcs. € — Gondolom, hogy nem állnak meg ezen a szinten, hanem további terveik is vannak. — Igen. Már a VI. ötéves terv eddig eltelt részében is újabb telepítéseket végeztünk. Ez a legkorszerűbb, úgynevezett függönyös forma. 'A 150 hektárnyi ilyen új területből már 30 hektár termőre fordult. Az is tény, hogy igen kiváló első- osztályú oltványaink vannak, s a műtrágyázás is megfelel a kívánalmaknak. Talán mondanom sem kell. hogy a további gépesítésre is módunk van. Ilyen feltételek mellett egyáltalán nem elérhetetlen álom. hogy egy- egy hektárról majdnem 15—18 tonna szőlői szüreteljünk. Nem zárkózunk el az elkövetkező évek újabb telepítéseitől sem, persze ez már egy másik rekonstrukció részét képezi majd. Bízunk benne, hogy abban sem csalatkozunk . .. Horváth Istvánné és asszonycsapata a Toka-dűlőben a szőlő hajtását válogatja, kötözi Eg\[ hatvaui alkimista Avagy: jó cefréből lesz a nemes kisüsti Mint a középkori alkimista műhelyekben, olyan itt a hangulat. Félhomály ül a Delelő úti helyiségben, üstök zümmögnek cefrével telten, órák halk ketyegése jelzi, miként csepeg-csurran a szeszpárlat, átaljutván a hűtőberendezéseken. És mind ezek között, fejüknél- lábuknái futó, titkos rendeltetésű szivattyúkban, csövekben botladozva ott a mester. Hamvas István, és a horti Máté János, aki árgus szemmel figyeli a pálinkafőzés szertartását, ama átlényegülést, amelynek során törkölyéből cseppfolyós nedű lesz. A korábban kitűnő kereskedőember miért adta fejét e munkára? És miféle minősítést kellett szereznie?. — Egyre kevesebb felénk a zöldség, amivel foglaikoz- itam. A szövetkezeti és az állami főzdék pedig nem győzték a tempót, az igényt. így jutottunk sógorommal. Püs- pöty Ferivel arra a gondolatra. hogy belevágunk. Ennek második esztendeje. És ahogyan nem volt könnyű, s olcsó az indulás feltételeit megteremtenünk, olyan kemény az itt végzendő feladat — mondja egyszuszra a pirospozsgás férfi. — Csak a berendezést 350 ezer forintért csinálta egy öreg. kecskeméti rézműves, és föléje még hajlékot kellett emelnünk. Pihenő pediglen nagyritkán! Itt szédelegtük át az utóbbi karácsonyokat, szilveszter éjszakákat, s nagyon úgy tűnik, húsvétolni is megint az üstök körül fogunk. Hiába, na! Október végén cseresznyével, majd szilvával indul a verkli. és befejeződik június táján a törkölyökkel. Addig ki nem alszanak a jó akácfatüzek az üstök alatt, s meg nem állnak a pénzügyőrség által leplombált órák. Hogy minő szakértelem kell mindehhez? Amit egyrészt a Szeszipari Kutató Intézet kéthónapos tanfolyamán, majd itt. a főzdében fölszed az ember. Én úgy érzem. viszonylag hamar és jól belejöttünk a sógorral. Különben nem szolgáltunk volna ki a múlt szezonban is ezernél több főzetőt, méghozzá nemcsak Hatvanból, hanem szerte a környék falvaibái. Jönnek, három-négy óránkénti váltásban. és miután felöntöt- tük a cefrét, máskor a törkölyt. itt fenekeinek, amíg kannáikba nem ötjük a gondosan mért pálinkát... Ehhez különben Hamvasék ragaszkodnak leginkább. Kezdetben ugyanis megesett. hogy itthagyta csak a hordókban hozott matériát a gyümölcsösgazda majd megjőve szentségeit. mivel kevesebbnek. gyengébbnek Ítélte a pálinkáját, mint amilyenre számított. Hogy miből lehet igazi jó kisüstit főzni? Aminek nem csak a fóka. de íze, zamata is van? Dohos, piszokkal együtt fölszedett - hullásgyümölcsből, ilyesféle cefréből semmiképpen. Igazi itallal az a nyersanyag szolgál, amelyet úgy kezelnek, akár a nemes bort. És megéri-e mindazon törődést a főzde. amivel ezernyi ember kiszolgálása jár? Hamvas István zsebszámológépet vesz a kezébe, üzleti könyveiben matat a picinyke irodán, majd szoroz, oszt. kivon, amilyen művelet kívántatik. És máris kész a mérleg. — Kérem, az első, a tavalyi szezonban háromszáz hektó különféle pálinkát főztünk, éspedig literenkénti 57 forint 50 fillér ellenében. Ebből 45 forint a szeszadó. ami együtt megüti az egymillió 400 ezer forintot. A különbség, a fennmaradt 375 ezer forint pedig mehet kétfelé, a két családnak. Hogy jó summa? Így, kimondva. igen. De vegyük számításba az üzemköltségeket. a karbantartás kiadásait, meg tegyük hozzá a nyolc-, kilenchónapnyi állandó készültséget, akkor mindjárt másként fest az ábra. Nyakára sem lépett ez ember az egyik esztendőnek. már itt a szeptember, az íratkozás ... Később arról ejt még szót Hatvan egyetlen ..maszek" szeszfőzdéjének . cégtulajdonosa, miként ezt künn a firma is tudtunkra adja. hogy a gyöngyösi vám- és pénzügyőri szakasz emberei igenigen sűrűn a körmükre néznek. De. amilyen szigorúak az ellenőrzésben. a visszaélések üldözésében, annyiszor szolgálnak jó tanáccsal. Amikor pedig aziránt érdeklődöm. hogy munkájukat — a szigorúan vett költségen kívül — honorálják-e a szőlősgazdák, kiskerttulajdonosok. elhúzza a száját Hamvas István. — Úgy van ez, tudja, hogy aki két-, háromszáz liter pálinkával hajt el innen. az egy nyelet italt is sajnál tőlünk. Nem mintha elvárnánk! Akinek pedig a kertecskéjében termett kevés szilvából, almából főzünk. párolunk le hét-nyolc litert, az reánk hagy egy kis butykosnyit. s hozzáfűzi : szopogassák el egészség gél... ! Moldvay Győző Tóth Béla a cölöpverő gép beállításán munkálkodik .
