Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-21 / 144. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. június 21., péntek 3. II gazdasági megújulásról 11/2. A megújulási folyamatot szükségessé tevő okok bizonyos mértékig a célrendszert is magukban rejtik. Nem elég azonban csak a gondoktól megszabadulni. Ennél többre, olyan állandó megújulásra kész társadalmi-gazdasági viszonyok elérésére van szükség, hogy minimális követelményként a társadalom és a gazdaság a hetvenes évektől jelentkező gondok, feszültségek felhalmozódásával szemben védett legyen. Nem abszolút védettségről van szó, másrészt — s ez lehet a megújulási folyamat maximális célja, ha úgy tetszik értelme, vezérelve, — hogy a magyar gazdaság is újra a haladás élvonalába (ami nem azonos a fejlettségi szinttel) kerüljön. A jelen történelmi körülmények között ehhez az egyébként általános és folyamatos megújulási folyamatot erősíteni, szélesíteni és mélyíteni szükséges. A legáltalánosabb célokról röviden: a termelőerők és az emberi tényező fejlettségi szintjével az eddigieknél egyezőbb mozgásformát, a szocialista termelési viszonyok nyújtotta előnyök maximális kiaknázását biztosító feltételrendszer kialakítása, ennek érdekében a gazdaságpolitika és a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése. A tulajdonosi szemlélet erősítésével a szocialista demokrácia szélesítésével, az érdekeltségi viszonyok fejlesztésével a társadalom, a gazdaság alulról történő építkezését is biztosítva az alkotó energiák felszabadítása, aktiválása, s a főáramlatokba való becsatolása. Nem túlzás, hogy az eddig követett szerveződési elvből eredően a szocialista gazdaságoknak napjainkban ez az achillesi sarka, amelyhez képest a jövedelemtermelő képesség alacsony színvonala csupán okozat, a jéghegy csúcsa. A világgazdasági kihívást transzformáló követelmény- rendszerből adódó nyomást a magyar gazdaság is mielőbb normálisnak érezze. Ennek érdekében a világ- gazdaság követelményrendszere, mint mérce, gazdálkodásunkba, szemléletünkbe, értékrendünkbe mielőbb normaként épüljön be. A megújulási folyamat eredményeként — is — a magyar népgazdaság újból dinamikus fejlődésre képes gazdasággá váljék. A fejlődést ebben az összefüggésben a növekedésnél tágabban helyes értelmezni. A dinamikus fejlődés ugyanis bizonyos növekedést is magában foglal. A növekedésnek egyébként sem minden mértéke és vállfája ítélendő el, csupán az erőltetett és annak egyoldalúan mennyiségi motivációkon alapuló formája. Azzal természetesen tisztába kell lenni, hogy a Kondratyev-féle cikluselmélet itt nem vitatott igazságtartalmától függetlenül, a világ országainak többségéhez hasonlóan a következő évtizedben a magyar népgazdaság sem érhet el a korábbi évtizedekhez hasonló növekedési ütemeket. A magyar népgazdaságnak a világgazdasághoz való illeszkedése előnyössé váljék, s ezáltal a gazdaság növekedési többletenergiákhoz jusson. Kétségtelen, hogy a mai helyzet megfordítása, a komparatív előnyöket kínáló lehetőségek felkutatása, majd kiaknázása nem könnyű feladat. Végső soron azonban, mint ahogy azt a világkereskedelemben való részesedésüket növelni képes hasonló adottságú országok — tehát nem csupán az OPEC- országok — példája mutatja. az illeszkedés előnyössé tétele az illető országok alkalmazkodóképességének, kínálati struktúrájának is függvénye. A megújulási készség fokozódásának eredményeként gazdaságunk alkalmazkodó és reagálási képessége legyen a mindenkori nemzetközi követelmények szintjére felzárkózni. Ennek megcélzása ezért nagyon fontos, mert adottságainkból eredően nekünk sok más ország természetföldrajzi, stb. előnyeit is ellensúlyoznunk kell. Attól is függően természetesen, hogy a világgazdasági ranglétrán — különösen Európában — milyen pozíciót tartunk a magunk számára elfogadhatónak. A gazdaság új fejlődési pályára állításának elősegítése. A gazdaság fejlődésének ezekben az években folyó új pályára állítása történelmi léptékkel mérve is korszakos jelentőségű a magyar gazdaság történetében, ami kiegyensúlyozott körülmények között is igen nehéz feladat, most pedig hatványozottan az. Dr. Barta Imre a közgazdaságtudományok kandidátusa Később érett be o termés Nagyrédén Málnaszüret a Mátra alján A Mátraalján csütörtökön megkezdődött a málnaszüret. Ezen a fontos termőtájon az idén a szokásosnál néhány nappal később érett be az első termés. A hűvös időjárás ugyan késleltette a érést, de a bogyók nagyra nőttek, teltek, ízletesek, s az előző évinél több terméssel számolnak a nagyüzemek és a kistermelők egyaránt, így várhatóan maradéktalanul kielégítik a piaci igényeket. A bő termés elsősorban a táj kedvező adottságainak, a fajták jó megválasztásának és a gondos művelésnek az eredménye. Érdekes, hogy az utóbbi években a mátraalji történelmi borvidéken a szőlőművelés mellett a málna is divatos növény lett. meghonosodott. Több község határában a nagyüzemek termelésén túl a lakosság nagyrésze háztájiban is foglalkozik málnával. A Nagyré- dei Szőlöskert Termelőszö. vetkezet a vidék legnagyobb málnaültetvényese, ahol az idén mintegy 1200 tonna termést várnak. Itt a málnát a termelőszövetkezeti tagok többnyire háztájiban termelik. ide a közös gazdaság támogatásával a parcellákat nagyüzemi táblákban alakították ki, ahol a művelést és a növényvédelmet gépekkel tudják elvégezni. A nagyrédei málnát a helybeli termelőszövetkezet vásárolja fel — ez egyúttal biztos piacot jelent a szövetkezeti gazdáknak — és azt saját hűtőházában mirelit áruként dolgozza fel. A csomagolt málna többségét, több mint 80 százalékát, tőkés piacon értékesítik. Sajt — exportra is Zalaegerszegről Évente mintegy 3600 tonna Pannónia elneve&ésű kemény- sajtot gyártanak korszerű svájci gépekkel a zalaegerszegi Sajt- és Vajgyárban. A termelés egyharmadát tőkés piacokon, a többit pedig belföldön értékesítik. Képünkön: korszerű gépek segítik a termelést (MTI-fotó: Czika László) CROSSBAR és talán vezetékes gáz Fokozott erőfeszítések Hevesen a műszaki háttér további is ^ 19 • • • • fejlesztésére Az a tény, hogy megyénk legújabb városa. Heves a 70-es évek elején dinamikus fejlődésnek indult, elismerten és köztudottan sok szempontból a megfelelő műszaki háttérnek is köszönhető. Milyen is ez a háttér ma, és milyen műszaki fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a várossá válás lehetőségeivel élve. megyénk déli körzetének központja felzárkózhassék, de legalábbis megközelítse például a „rangsorban” előtte állók színvonalát. A kérdésre Sári Józseffel, a városi pártbizottság titkárával és Kontra Gyulával, a tanács elnökével együtt keressük a választ. Ez pedig — ha nem is a teljesség igényével, hiszen ahhoz egész oldalak kellenének — az alábbiak szerint fogalmazható meg. Heves — mint a „bennszülöttek” ezt gyakorta emlegetik. területi központként bizony meglehetősen sivár képet nyújtott. A felszabadulást követő időszakban két malom, egy pálinkafözde. no, meg az olajütő jelentette itt az ipart, és ez a szint hosszú időn át meg is maradt, Jóval ezt követően, a fentebb említett 70-es évek elején, aztán, tudatos, tervszerű munka eredményeként — ha nem is export-sebességgel ugyan. de — végre kezdtek kibonta. kozni a fejlődés jegyei. A település akkori vezetői kiindulópontként a tájegység termelési adottságait vették figyelembe (mondani sem kell: nagyon helyesen!!, és ennek megfelelő, tehát alföldi jellegű ipartelepítés mellett döntöttek. És a korábbi gépjavító állomás helyén így jött létre a MEZŐGÉP. és a finom kezű lányoknak. asszonyoknak munkát kínált a háziipari- és népművészeti szövetkezet. Heves legjelentősebb munkásbázisaként megnyitotta kapuit a Finomszerelvény- gyár leányvállalata, közismert nevén a „Kis Berva". Mindez a folyamat kezdetét jelentette: jelenünkre a város keleti részén —’ a Tenk—dormándi úton, a vasútállomás térségében — a tervszerű városfejlesztés eredményeként igazi ipartelep alakult ki. Itt található az áfész Tarantella üzeme, a Dél-hevesi Építő Szövetkezet, a TANÉP és a TÜZÉP telepe, a Miskolci Közúti Igazgatóság üzem- mérnöksége, a Hanyi—sajfo- ki Vízgazdálkodási Társulat korszerű telephelye, a Gabonaforgalmi Vállalat mesz- szire látszó silói, valamint a Volán 4-es Számú Vállalatának telepe. Mellettük a míves ipart képviseli még a Hevesen megtelepedett és nagyszerű termékeket produkáló BU DAG ANT kesztyűs szövetkezet. Megfelelő műszaki háttér, jól kialakult infrastruktúra nélkül ma aligha beszélhetnénk ezekről, és nem mondhatnánk el. hogy a város 5100 aktív keresőjének 41 százaléka az iparban, illetve az építőiparban dolgozik. Amikor pedig erről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a mezőgazdaság nagyívű fejlődéséről, a tizenháromszorosán kiváló Rákóczi termelőszövetkezetről és a Hevesi Állami Gazdaságról, arról, hogy a kereső dolgozók 23 százalék ka — szintén megfelelő műszaki háttér mellett — a mezőgazdaságban ér el sikereket. a sajnos sokszor mostoha időjárási viszonyok ellenére is. Ezzel együtt — mint a hevesiek hangsúlyozzák — a városi körülmények megteremtésében az ipar jelentette. úgymond a döntő láncszemet. Ennek léte, vagy hiánya ugyanis — mint ez köztudott — számos vonatkozásban meghatározza egy- egy település fejlődését, foglalkozási színvonalát, infrastrukturális ellátottságát. .nem utolsósorban pedig a népesség életkörülményeinek alakulását. Ahhoz, hogy mindez kialakulhasson — gyakorlatilag tehát az ipar — Hevesnek fel kellett „nőnie”. Hogy szakembereket telepíthessenek le. lakásokat kellett építeniük. A lakásokhoz út-, víz-, szennyvízhálózatot. Ami a vizet illeti — jegyzik itt meg —, azzal lényegében már nincsen semmi gond. megoldottnak tekinthető, a szennyvízelvezető csatornák építése pedig folyamatos. Közvetve bár. de ehhez a témakörhöz csatolhatjuk az oktatómunka fejlődését is. azt a tényt, hogy a jó hírű gimnázium mellett Hevesen megtalálják a lehetőséget a szakmunkás- képzésre. és fejlődött a kereskedelem és' az egészség- ügyi ellátás. Megfelelő műszaki háttér kialakítása nélkül erről most aligha beszélhetnénk, arra pedig külön büszkék lehetnek a város lakosai, hogy eme bizonyos „műszaki háttér" az állam által biztosított jelentős összegek mellett az ő forintjaiknak is köszönhető. Mégis: a dél-hevesi táj a fejlesztések ellenére több tekintetben elmarad a megye átlagos mutatóitól. Bármennyire is tiszteletre méltó eredményeket ért el az utóbbi évek során Heves, tény hogy minden szempontból ma még 'nem tud megfelelni annak a feladatnak. amely a körzet középfokú központjára vár. nevezetesen annak, hogy az általa „vonzott” 16 község népességének a városi színvonalat megközelítő ellátást nyújtson. Ez is aláhúzza: a jövőben javítani szükséges új városunk ellátó funkcióját. és amikor erről beszélnek. többek között az egész' ségügyi ellátásra gondolnak, vagy arra. hogy a művelődési központ ne csak igazgatási és jogi. de igazi szellemi központ is legyen, megfelelő kisugárzással. . Minden esetre sokan egyet" értenek abban, hogy Heves fejlődését gyorsítani lehet, amit már magában véve az. a tény is erőteljesen elősegíti. hogy a település jogilag megkapta a városi címet. így lehetősége nyílik például aírra, hogy a következő időszakban két új kutat és egy vastalanítót építsenek, tovább bővítsék a csatorna- hálózatot. Középfokú oktatási intézményt" építenek, a településen működő gazdasági egységek jelentős anyagi áldozatvállalásának eredményeként megalapozott elképzeléseik között szerepel a CROSSBAR rendszerű te- lefonhálózat kiépítése. Ennek ideje nagyon is elérkezett: jelenleg ugyanis csupán egy 630-as CB-rend- szerű központ működik. 610 „élő” vonallal, miközben a telefonra várakozók száma 250. Ha viszont 1986 végé. re 15 millió forintot le tudnak tenni a Posta asztalára. akkor Heves két 1000-es konténerközponttal gazdagodhat, és elérheti, hogy te- lefon-„vonalon” utoléri az. azonos lélekszámú városokat. Legalább ennyire fontos téma a gáz. Nos. a város vezetői az energiaracionalizálási program keretében már tanulmánytervet készítettek a vezetékes gáz bekötésére. Más kérdés persze, hogy ez a terv egyelőre csak arra elegendő, hogy ennek birtokában az illetékesek eldöntsék : eséllyel pályázhat.e Heves a gáz bevezetésére ... ? B. Kun Tibor A Pártélet júniusi számáról Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese méltatja a párt XIII. kongresszusát. A többi között rámutat: o párt az egész társadalommal együtt kereste és keresi az új kérdésekre a megfelelő válaszokat, megoldási módokat. A folyóirat a XIII. kongresszuson írásban benyújtott hozzászólások közül közreadja Horváth József, Magyar Kálmán. Gede Je nőné. Kosa Antal. Rudi Béla és Bihari István hozzászólását, és közli a Központi Bizottság mellett működő munka- bizottságok tagjainak névsorát. Hoós János az éves terv teljesítésében jelentkező nehézségekről és feladatokról ír. Megállapítja: külkereskedelmi mérlegünk aktívumát ebben az évben is növelnünk kell, ez azonban — a korábbi évekkel ellentétben — a nemzeti jövedelem előirányzott növekedésének megvalósulása esetén már nem teszi szükségessé a belföldi felhasználás mérséklését. A bérezés gyakorlata és a bérpolitika általános kérdései sokféle formában fogalmazódtak meg a XIII. kongresszuson is. Rácz Albert ezzel összefüggésben a bérgazdálkodás céljaival és lehetőségeivel foglalkozik. Az új vállalatvezetési formákra való áttérés különböző kérdéseiről már számos írás jelent meg a Pártélet korábbi számaiban. A nagy érdeklődést keltett vita során olyan kérdések is felvetődtek, amelyekre nem lehetett akkor választ adni. mert még hiányoztak a szükséges gyakorlati tapasztalatok-. Oláh József elemzi az igazgatók választásának tanulságait. Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának az 1977—1984. években tartott beszédeit, megjelent cikkeit a Kossuth Könyvkiadó Gazdaságpolitika — gazdaságirányítás címmel jelentette meg. Havasi Ferenc könyvének megjelenése kapcsán Csikós- Nagy Béla fejti ki gondolatait. A szerkesztőség ismert gazdasági szakemberek részvételével kerekasztal-beszélgetést rendezett a vállalati önállóságról. A beszélgetést Lakos Sándor, a Pórtélét felelős szerkesztője, vezette. A Pártélet már hosszabb ideje, több alkalommal és különféle szempontból foglalkozott az állampolgári fegyelemmel. A szerkesztőség ezúttal beszélgetést rendezett erről a társadalmi-gazdasági fejlődésünk szempontjából fontos kérdésről. Györke József áttekinti kapcsolataink alakulását a fejlődő országok politikai és gazdasági szempontból mind fontosabb régiójával. Hőszigetelő kohósalakblokk Korszerű, hőszigetelő falazóelemeket készít kohóhab- salakból a Dunai Vasmű és a Vízügyi Építő Vállalat dunaújvárosi fő-építésvezetősége. A technológiát és a gyártáshoz szükséges berendezéseket Ausztriából vásárolták. Az új kohósalak- blokk megfelel az 1986. január elején életbe lépő hőszigetelési szabványnak is. Alkalmas ipari és közösségi épületek kialakítására. de mindenekelőtt a családiházépítőknek szánják. Már ebben az évben 1 millió kisméretű téglának megfelelő mennyiségűt készítenek belőle, a következő esztendőben pedig ennék a tizenötszörösét. Ez körülbelül 500 átlagos méretű családi házhoz lesz elegendő.
