Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-20 / 143. szám

/ 4. NÉPÚJSÁG, 1985. június 20., csütörtök HŰNK Henry Fonda 80 éves lenné Nemrég sugározta televí­ziónk — közkívánatra, kö­zönségszavazatok alapján — a Volt egyszer egy vadnyu­gat című amerikai filmet. Az egyik főszerepet Henry Fonda játszotta. A produk­ció 1969-ben készült. Fon­da akkor már rég a csúcson volt: az egyik legnépsze­rűbb amerikai filmszínész, világsztár, sok-sok szereppel a háta mögött. Az amerikai közönség nehezen fogadta el. hogy ebben a filmben Hank — így nevezték Fon­dât — hidegvérrel kürt egy egész családot. A gonosz megformálása nem illett be­le a képbe, amelyet a nézők róla. a kedvencről kialakí­tottak. Milyen is volt valójában? Pályája kezdetén kritikusai felfedezni vélték, hogy ..ti­pikus vadnyugati'' járását, hangját, lóra termett testal­katát szülőföldjének, Neb- raskának köszönheti. Ö mar ga erről így vélekedett: .,Közép-nyugatról jöttem. és büszke vagyok rá. Nem kér­tek. és nem is kellett, hogy kérjenek. hogy játsszam Shakespeare-t vagy más klasszikusokat, mert én min­dig omahai vagyok, nebras- kai. Sohasem akartam iga­zán más lenni. Ha megpró­báltam. kudarcot vallottam.'' Nem tartozott a világ leg­nagyobb színészei közé. De mindenképpen az élvonal­ban foglalt helyet, az ame­rikai film korszakos sze­mélyisége volt. Befelé for dúló. kevés szavú ember, hol kötekedő, hol rendkívül hűvös. Tehetséges volt. aki még a kommersz filmek nem igazán megírt figurái­nak is úgy kölcsönözte oda egyéniségét, hogy mind a közönség, mind a kritiku­sok dicsérték. 1905. május 16-án született a Nebraska állambeli Grand Islandban. A középiskola el­végzése után a minnesotai egyetemen újságírást tanult. Az egyetemi színjátszóknál jegyezte el magát a szín­paddal. Játszott, díszleteket festett. Nem kis családi vi­harok után végleg a színé­szetet választotta élethivatá­sul. Ötször nősült. Két gyer­mek apja, egyet örökbe fo­gadott. Jane és Peter édes­anyja. Frances Seymour Brokow öngyilkos lett. A nyugalmat, boldogságot ötödik felesége. Shirlee mel­lett találta meg, vele élt ha­láláig. Rengeteg filmet forgatott, Sok feledésre érdemeset és sok emlékezeteset. Az egyik legemlékezetesebb az Érik a gyümölcs Tom Joadja. Vagy Az ifjú Lincoln? A Ti­zenkét dühös ember esküdt- je? A Háború és béke Pierre Bezuhovja? Az Arany- tónál halálra készülő öreg­embere? Az Oscar-díjat csak élete utolsó éveiben kapta meg. Amikor 1982. augusztus 12-én. hosszú betegség után elhunyt, a Newsweek című hetilap a többi között ezt írta: „ ... Egy fél ország számára Fonda személyesí­tette meg az amerikai esz­ményképet. Egyesítette Clark Gable ironikus báját. John Wayne egy tömbből fara­gott figuráját. James Cagney amerikai temperamentumát, Gary Cooper szófukarságát, Spencer Trancy rendíthetef lenségét, James Stewart közvetlenségét.’’ Valamiben azonban egye­dülálló volt: dinasztiát ala­pított. Leánya, fia és egyik unokája is a filmművészetet választotta élethivatásul. Jane és Peter más-más úton jár ugyan, de követi az ap­ját. Azt a Henry Fondât, aki most. május 16-án len­ne 80 éves. Három éve ha­lott. de filmjei, alakjai fel­feltűnnek moziban, képér nyőn. hogy meggyőződhes­sünk róla: méltán volt a legnépszerűbbek egyike. Erdős Márta lfalas után... Avagy: egy hatvani iskolaigazgató próbatétele Hogy miért volt nehéz a válás? És szánta rá magát Törő Elemér, miszerint a Bajza Gimnázium matematika szakos tanári állását felcseréli az új­hatvani szakközépiskola igazgatói székével? Ami­kor faggatom, éppen a „minőségi'' változásra utal. Huszonegy évig tanította szaktárgyát, nagyon szép sikerek fűződnek korábbi munkálkodásához, hi­szen olyan diákok kerültek ki a keze alól — Gye- pesi György, Balogh József például —, akik nem­csak hazai, hanem külhoni „pályán" ,is számon- tartott. elismert matematikusok, ám a diákoknak ez az emberközelsége egy éve immár megszűnt. Igaz, az első osztályban, van még órája, de min­dennapjait most inkább a szervezés, az irányítás ezernyi gondja tölti ki. — Miféle problémák vesz­nek itt körül? — néz a szemembe foteljéből. — A közgazdasági szakközépis­kolai osztályokban például már áttérhettünk az egyhe­tes órarendre. a közlekedési tagozaton viszont mindmáig ciklikus felosztásban folyik az oktatás. Ezt kellene közös nevezőre hozni mielőbb, de felső hozzájárulás nélkül nem megy, emiatt aztán sok a nehézségünk. Legtöbb fej­fájást mégis egy másik té­ma. a közlekedési tagozat osztályaiban meglevő teljes szaktanárhiány okoz! Erre alkalmas mérnökembert az alacsony fizetés miatt nem kapunk. így jelenleg nyug­díjas. 65—66 éves MÁV- tisztek foglalkoznak a fia­taljainkkal. Az áldatlan helyzetből nem is látok egye­lőre kivezető utat. És a fe­szültséget csak fokozza, hogy a tőlünk szárnyra ke­lő. végzős diákok, ahogy le­tesznek a vasútnál egy for­galmista vizsgát már többet keresnek, mint amennyit mi nyújthatunk a pályakez­dő pedagógusoknak — mondja Törő Elemér. Segítőkész kollégák Gondolom, nem csupán a végzendő munka jellegének változása, hanem a környe­zet. az új pedagógusarcok is feszélyezték tavaly nyá­ron az Újhatvanba kerülj igazgatót. És bizonnyal ne­héz volt elfogadtatnia ma­gát azzal a tantestülettel, amely tizennyolc esztende­ig a nagy tapasztatatú és munkabírású dr. Máté Jó­zsef vezetésével dolgozott. Ilyesféle megjegyzésemre azonban tagadóan rázza fe­jét az új igazgató. Mint el­mondja. érzése szerint a kollégák igen hamar befo­gadták. nagyon segítőkészek voltak már az első napok­ban. ilyenformán gyorsan megismerte az intézetet, tisztába jött a legkülönbö­zőbb adminisztratív tenni­valókkal, illetve az irányí­tás egyéb kívánalmaival. Törő Elemér egy további, kissé kényes kérdésünk elől sem tért ki. összejöttek a dolgok — Igen, hajlamosak az emberek túlhangsúlyozni, hogy a Bajza Gimnázium a város elit iskolája. Egy esz­tendő tapasztalatai nyomán viszont állíthatom, hogy az átlagot nézve: nem vagyunk rosszdbbak a nagy hírű gim­náziumnál, legfeljebb igazi, kiugró tehetségeink nincse­nek. Márpedig az ilyesféle feltételből származó sikerél­mény mindig hiányzik a tanárembernek. Nálunk pil­lanatnyilag a szorgalom, a törekvés, a tisztességes mun­kaszellem dominál a diákság körében. ami ugyancsak nem megvetendő erény. És bár országos sikerekkel el­eddig nem dicsekedhettünk, a most záruló tanévben mégis összejöttek a dolgok. A matematikai tanulmányi versenyen például országos döntős lett Kiss Andrea, a könyvvitel és statisztika te­(Fotó: Szabó Sándor) rén pedig Rácz Judit, vala­mint Szántó Klára duplázott. ugyancsak beverekedve ma­gát az országos döntőbe. Széchenyi nevével Beszélgetésünk során szó esett persze, olyan gondok­ról is. mint a tanintézet gépparkhiánya. A legutóbbi központi elosztásnál például mindössze egyetlen számító­gépet kaptak az újhatvaniak, holott a Széchenyiben — most engedélyezte a minisz­térium e név fölvételét! — rendes tantárgy a számítás- és ügyviteltechnika. Még szomorúbb a helyzet az ugyancsak itt működő gyors­gépíró iskolánál, amelynek diákjai ósdi masinákon ta­nulnak. holott a leendő munkahelyeken már az elektromos írógép uralkodik. Pénzre pedig egyelőre sehol sincs kilátás. A Bajzában Törő Elemérnek effajta kér­dések sem okoztak álmatlan éjszakát, itt viszont hamar, sűrűn szembetalálkozott ve­lük. Érthető hát, hogy az érettségik, valamint az év­záró ünnepély után mielőbb valami csöndes helyre kíván elvonulni családjával. Hogy aztán tényleg lesz-e valami a gondtalan nyaralásból? Nem vagyunk meggyőződve felőle. Ő is az a fajta ember, aki életének szinte minden szituációjában hivatásával lélegzik. Moldvay Győző Sîâlûtttay Mihály : iii/i. A portás unottan nézett ü J fele fölött. — A személyi igazolvá- iyát kérem. Ezt tessék ki­öltem. . . Kicsit várt, majd amikor visszaadta, könnyedén bó- intott, nem is nyitotta ki személyi igazolványt, nem gyeztette az adatokat. — 273-as szoba. — Köszönöm mondta J — ztán odafordult a mellette Hó lányhoz. — A hallban ilálkozunk? — Nem. Majd bekopogok ozzád. — Várjalak? — Nem. Menj nyugodtan. J fogta a bőröndjét, és el- idult a lifthez, de a portás tánaszólt. — Gyalog lessék szíves, yssz a liftünk. J sóhajtott egyet, nekivá- >tt. A szokvány szállodai ■.obában az ágyra dobta a I bőröndöt, kinyitotta, de nem rámolt ki. Leült mellé, majd hátradőlt, tarkójára kulcsol­ta a kezét, hogy a hideg be­tonfalat jobban elviselje. A plafont nézte, és arra gon­dolt, amire mindig, minden helyzetben, otthon és másutt, kórházban és hivatalban : „Mit keresek én itt? Mi dol­gom van itt?... S egyálta­lán. .. itt kell nekem lenni?" Aztán fennhangon meg­nyugtatta magát: „Biztosan itt, mert hiszen itt vagyok." Sokáig, talán egy óráig is feküdt így, megdermedten, felvillanó gondolatfoszlá­nyok között, amikor halk kaparászásszerű kopogás hallatszott. — Gyere — kiáltotta és nem mozdult. A lány tiszta barnában, mogyorószín fejkendővel, vi­lágosbarna pulóverben, sö‘ tétebb harangszoknyábar lib­bent elé. rámosolygott. meg­fordult. nevetett a szeme, barna, mindig fénylő, csodá­latos mély kút. De utána mindjárt felhő jelent meg az arcán. — Már megint? — suttog­ta. — Már megint mi baj van? Ne csináld ezt velem. Alig vártam már, hogy itt legyünk, hogy ketten le­gyünk. És nyúlt le érte, a kezé­ért. meleg, puha, száraz, kis keze volt, J odahúzta a szá­ja elé, bal tenyerével arcára szorította, jobbjával lelökte a bőröndöt az ágyról. és gáncsolva, húzva emelte ma­gára a lányt, átfogva tarkó­ját. hozzászorítva arcát ar­cához oly görcsös erővel, mintha soha nem akarná el­engedni. Mintha ebben a borzasztó szorításban önma­gába akarná préselni a má­sikat, hogy a puhaságokon át érezze a másik csontjait. Görcsös volt ez az összeta­padás és kétségbeesett. Ka­paszkodó és lélekzavaró és fájdalmat okozó és menedé­ket kereső. Mikor az izmok elfáradá­sa enyhítette ezt a görcsöt, a lány kiszabadított jobb keze kicsit följebb csúszott. Szelíden ölelte körül J fe­jét, a könyök és a csukló hajlatának bilincsében, és lassan beleszorította a nehe­zen ziháló férfifejet mellei közé. A férfi keze rácsú­szott az egészséges, hatalmas mellek melltartó szabta gömbjére, közben szájával a lány nyakát, mellcsontjának ívét érintette, valami jelbe- szádnek engedelmeskedve. Igézet volt. lassú, nyugodt, szerelemigézeté, mely nem tartozik bele az idő és a tér szabta életfolyamba, ha­nem kívül van azon. Nem is tudták hát, hogy meddig feküdtek ott és hogyan, J legalábbis nem tudta, ezért a törött jég élének hideg karcolásával hatolt tudatá­ba a lány valóságot oda­rángató mondata: — Éhes vagyok. Azonnal szinte szolgálat­készen eltolta magától a lányt, azoknak a készségé­vel. akik rendkívül gondo­san ügyelnek arra, hogy cse­lekedeteikben ne korlátoz­zák a másikat, hogy annak a másiknak az igényrend­szere megvalósuljon, és ő ebben a megvalósulásban tevékeny részt vegyen. — Menjünk enni — bólin­tott még fektében, tovább mozdult, hogy felálljon, ami­kor legalsó bordái alól ir­tózatos erejű, éles nyilallást érzett, mintha a mellkasá­ból egy kés pengéje akart volna előjönni, keresve azt a keskeny utat, amire egy kés hegyének szüksége van. (Folytatjuk) Kameraközeiben Tizenötödik alkalommal kerül megrendezésre a veszprémi tvtalálkozó jú­nius 24. és 29. között. A ti­zenötödik éve, hogy neves szakemberekből álló zsűri előtt megméretnek a hazai tv-játékok, drámai, zenés- és szórakoztató műsorok. Az idén_ 11 drámai és opera- és operettalkotás indul a versenyben. Június 24-én a tv-ben rendkívüli adásnap keretében kapcsolódhat be a közönség az eseménybe, amikor is az l~es csatornán láthatnak négy versenyfil­met (Egy lócsiszár virágva­sárnapja, Alkalom szüli a tolvajt, A hattyú halála. Lysistrate). A hét többi nap­ján a 2-es csatorna közvetí­ti a versenyfilmeket. Majd 29-én, szombaton este 8 óra­kor a díjkiosztó ünnepségről ad a televízió helyszíni köz­vetítést Veszprémből, a me­gyei művelődési központból. Ahol is a zsűri elnöke. Fe­kete Sándor író értékeli a 19 újra megtekintett filmet, s átadják a díjakat, a leg­jobb drámai, és zenés pro­dukcióknak. több különdíjat is kiosztanak. A továbbiak­ban ugyancsak Veszprém­ből és élő adásból közvetí­tik a Balatoni szél című szó­rakoztató műsort, amelyben fiatal művészek lépnek fel, a műsorvezető Vitray Tamás. A tizenöt év némiképpen számvetésre is készteti a te­levíziót. Visszatekintésre — az elmúlt évek legjobbnak ítélt alkotásaira. Tendenci­ákra. divatokra, egyéni si­kerekre. ás kollektív mun­kára. S a jövőre is adhat biztatást a veszprémi tv­találkozó. Hiszen soha eny- nyi ősbemutatót nem tar­tottak. mint az idén. A kö­zeljövőben képernyőre kerü­lő produkciókból láthat ti­zenegyet a találkozó és a Veszprém megyei közönség. Ezek között van zenés és prózai mű, drámai és szó- rakosztató alkotás. Egyebek közt Vámos Miklós: Villany- vonat, Felvidéki Judit: Fabu- land, Erdélyi Sándor: Majd belejössz, Pistám, Kodolányi János: Börönt, Móricz Zsig- mond: Míg új a * szerelem, Puccini: Angelika nővér, és Fall Leo: Pompadour című produkció. Érdekesnek ígérkező fil­mekkel jelentkezik a Fiatal Művészek Stúdiója (Sigmond István novellája alapján a Játék, Jack London írása alapján az Osztozkodás, és Pilinszky János emlékére Üt- széli Isten) csakúgy, mint a szegedi körzeti stúdió (Portré háttérben virágokkal, és a Tisza dalai című ősbe­mutatókkal). Győri zenei nyár Győrött, a magyar kultú­ra egyik fellegvárában az idén nyáron nemzetközi néptáncfesztivált rendez­nek. Július 6-án délelőtt a belvárosban a hazai gyer­mek és ifjúsági cso­portok felvonulását rende­zik meg, amelyet a színház előtti bemutató követ. Dél­után német, olasz, osztrák, szlovák és az itthoni népi együttesek bemutatójára ke­rül sor. A gálaestet este 7 órakor rendezik meg a színházban, majd a Széche­nyi téren táncházat tarta­nak. Július 7-én a színház előtt a néptánccsoportok 4 órás programjában gyönyör­ködhetnek az érdeklődők. Az idei győri, zenei nyár rendezvénysorozatában szá­mos rangos hangverseny is szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom