Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-06 / 104. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. május 6., hétfő ZARÓKÖZLEMÉNY, SAJTÓÉRTEKEZLETEK Befejeződött a tőkés csúcs Pillantás a hétre Az elkövetkező napok ese­ményei között a legnagyobb figyelem a fasizmus felett aratott győzelem negyvene' dik évfordulóján rendezendő ünnepségeket, megemlékezé' két követi majd. Lesz azon* ban ezen kívül is néhány érdekes utazás, tárgyalás, konferencia — már legalább­is a hírügynökségek előre­jelzése szerint. HÉTFŐ: Ziaul Hakk pa­kisztáni elnök Dél-Koreában kezd tárgyalásokat Csöng Tu Hvan tábornokkal. A két katona-államfőnek nyil­ván sok közös témája lesz, hiszen az utóbbi időben mindkét országban erősödött az ellenzék, a polgári kor­mányzást követelők hangja. KEDD: A Német Szociál­demokrata Párt Nürnbergben nemzetközi békefórumot szervez, amelyen többek kö­zött a Szovjetunió három hős városa — Leningrád, Volgográd és Minszk — kép­viselői is részt vesznek. SZERDA: Hat hónapja. 1984 decemberében hozta az ENSZ közgyűlésének 39. ülésszaka azt a határozatot, hogy 1985. május 8. és 9. a fasizmus fölött aratott győ­zelem 40. évfordulójának ün­nepnapjai. Az eseményről világszerte megemlékeznek majd. a moszkvai ünnepsé­gekre csütörtökön kerül sor. Szombaton délután a nyu­gatnémet fővárosban komp­romisszumos záróközle­mény elfogadásával és nem. zeti sajtókonferenciák megtartásával véget ért a hét vezető tőkés ország ál­lam- és kormányfőinek ti­zenegyedik csúcstalálkozó­ja. Az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaor­szág, Nagy-Britannia, a Né­met Szövetségi Köztársaság és Olaszország vezetőinek háromnapos tanácskozását összegező dokumentumot Helmut Kohl. az NSZK kan­cellária ismertette a nyugat- • német parlamentben megtar­tott záróülésen. A bonni csúcs lefolyását döntő mértékben meghatá­rozó amerikai—francia el­lentétekre az utolsó pillanat­ban sikerült kompromisszu­mos megoldást találni. A záróközlemény szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy a nemzetközi kereskedelem liberalizálásá­ról megtartandó tanácsko­zás-sorozat „amilyen hamar csak lehetséges’’ össze kell hívni az Általános Vámtari­fa. és Kereskedelmi Egyez­mény (közismert nevén: a GATT) keretében. A csúcstalálkozó résztve­vői viszont elvetették Mit­terrand javaslatát párhuza­mos pénzügyi értekezlet megtartásáról, amelynek az lett volna a célja hogy konkrét intézkedésekkel megszüntessék a valutaár­folyamok túlzott és gyakori ingadozását. s növeljék a nemzetközi pénzpiac stabili­tását. A nyilatkozat csak ál­talánosságban említi ezeket a célokat. Döntést csak ar­ról hoztak, hogy a Nemzet­közi Valutaalap keretében kezdjenek tárgyalásokat. így a tíz vezető tőkés ország pénzügyminisztere június­ban Tokióban, majd a Nem­zetközi Valutaalap átmeneti bizottsága októberben Szö­ulban vitatja meg a pénz­ügyi témákat­A nyilatkozat nem ajánl általános gyógymódot arra. hogyan lehetne csökkenteni a sokmillió munkanélküli­séget, s hogyan lehetne bizto­sítani az inflációmentes gaz. dasági növekedést. A veze­tők mindössze eddig is han­goztatott ígéreteiket ismé­telték meg. Japán — szokás szerint — ígéretet tett arra. hogy fo­kozza behozatalát, lehetővé teszi a külföldnek, hogy könnyebben bejusson piacá­ra. Külön fejezetet szenteltek a vezető tőkés országok a harmadik világnak, a fejlő­dő országok mintegy hét- százmilliárd dollárt kitevő eladósodásának. Ezek hely­zetének javulását részben a kereskedelem liberalizálá­sától, az alacsonyabb kama­toktól remélik, részben pe­dig attól, hogy fejlődik a nemzetközi pénzügyi szer­vezetek kölcsönzési gyakor­lata. A fejlett tőkés országok ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy az adósságok át­ütemezéséről országonként, esetről esetre tárgyaljanak, s így szabják meg az át­ütemezési és kölcsönzési fel­tételeket. Elvetik tehát az adósság-gondfik globális, vi­lágméretű rendezését. A tőkés gazdasági csúcs- találkozók történetében a bonni dokumentumban sze­repelt első ízben a mind ál­talánosabbá váló környezet- szennyezés, amelynek mér­séklése érdekében a részt­vevők a nemzetközi együtt­működés fokozását sürgették. A bonni csúcs politikai nyilatkozatához hasonlóan a gazdasági nyilatkozat sem tartalmazott utalást az ame­rikai űrfegyverkezési prog­ramra. illetve az abban való nyugati részvételre. A ve­zető tőkés országok tudo­mányos-műszaki együttmű­ködését elsősorban a na­gyobb létesítmények meg­valósításában szorgalmaz­ták. így az amerikai űrállo­más-programban. À résztvevők megegyez­tek abban, hogy a hét ve­zető tőkés állam jövő évi, tizenkettedik csúcstalál­kozóját Japánban tartják. CSÜTÖRTÖK : George Shultz amerikai külügymi­niszter az előzetes tervek szerint közel-keleti köruta­zásra indul. Útjának állo­másai Izrael, Egyiptom és Jordánia, ahol a zsákutcába jutott Reagan-terv felélesz­téséről tárgyal majd. SZOMBAT: Pekingben tartja harmadik ülését az amerikai—kínai gazdasági vegyes bizottság. A tanács­kozáson részt vesz Malcolm Baldridge az Egyesült Álla­mok kereskedelmi miniszte­re is. VASÁRNAP: Helyhatósági választásokat tartanak Olasz­országban. Az erőpróba hosz- szú idő óta első ízben nyújt alkalmat a politikai pártok­nak a belső erőviszonyok felmérésére. Gorbacsov-Honecker találkozó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vasár­nap Moszkvában találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsának el­nökével, aki szombaton ér­kezett baráti látogatásra a szovjet fővárosba az SZKP Központi Bizottsága és a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének meghívására. A szívélyes légkörű és a teljes egység jegyében tar­tott megbeszélésen Erich Honecker tolmácsolta az NDK dolgozóinak üdvözle­tét a nagy honvédő hábo­rúban aratott győzelem kö­zelgő negyvenedik évfordu­lója alkalmából. A szovjet sajtó napja Furcsa dolog magyar újságíró számára elképzelni, milyen is lehet, ha az általa leírott szó tizenegymillió példányban jelenik meg, a világ százhatvan országában követik meg­különböztetett figyelemmel cikke minden gondolatát. Ez a kivételes alkotói élmény nap mint nap megadatik szovjet kollégáink egynémelyikének, például a Pravda munkatár­sainak. Annak à Pravdának a híréről, erejéről van szó. amelyet 1912. május 5-én, a munkások megtakarított kopejkáiból adtak ki első ízben. Szikrából pattan a láng — a jelszó az első bolsevik újság, az Iszkra (Szikra) nevére utal. Az Iszkra, majd a Pravda, valóban alkalmas volt feladatának betöltésére az októbert megelőző években, s a polgárhá­ború, majd a békés építőmunka idején is. A nagy hon­védő háború során óriási jelentőségük volt a frontról ér­kezett tudósításoknak, híreknek, a szovjet újságírók meg­tették a magukét a győzelem érdekében. Mára megváltozott, kibővült a szovjet sajtó struktúrája, feladata is több lett. mint korábban volt. Egy tavalyi adat szerint csak újságból 8172 jelenik meg a Szovjetunió te­rületén, s hol vannak még a hetilapok, folyóiratok?! Az éves példányszám több mint negyvenmilliárd, a napilapok egyszeri példányszáma 181 millió. Több mint 60 ezer kol­légánk dolgozik a hasábok megtöltésén, igaz. segítségükre van mintegy hatmillió munlkáslevelező is. Az utóbbi év­tizedekben egyre nő a szovjet televízió műsorideje, az adásokat az ország mind nagyobb részén lehet színesben is tökéletes minőségben venni. Gyorsuló ütemben korszerű­södik a technikai bázis mellett a felhasznált módszerek tárháza is. A szovjet rádió adásait — köztük az idegen nyelvű, például magyar adásokat — szinte az egész vi­lágon veszik a hallgatók készülékei, s a megnyilvánuló érdeklődésre utal az a sok százezer levél, amelyet a szer­kesztőség kap. Szakmai ünnepükön, a szovjet sajtó napján, szeretettel 'köszöntjük szovjet kollégáinkat, további sikereket kívá­nunk munkájukban — az olvasók megelégedésére.. Reagan Bergen-Belsenben Ronald Reagan, az Egye­sült Államok elnöke és Hel­mut Kohl, az NSZK kancel­lárja, vasárnap délben el­látogattak az alsó-szászorszá- gi Bergen-Belsenbe, ahol az egykori koncentrációs tábor területén megemlékeztek a nácizmus áldozatairól. Rea­gan koszorút helyezett el a volt tábor emlékoszlopának talapzatánál. A két állam­férfi rövid beszédében azt hangoztatta, hogy a hitleri rémuralom szörnyűségei nem ismétlődhetnek meg. Mint emlékezetes, a ber- gen-belseni tábor, ahol több mint negyven nemzet öt­venezer halottja — köztük a holland Anna Frank — nyugszik tömegsírokban, csak a nemzetközi és ame­rikai közvélemény hatalmas nyomására került be végül is Reagan hivatalos, NSZK- beli programjába. Tiltakozásul az ellen, hogy az amerikai elnök vasárnap délután felkereste a bitburgi katonai temetőt is, ahol a hitleri hadsereg kétezer ka­tonájának és a Waffen—SS 47 tagjának sírja található, a németországi zsidók köz­ponti tanácsa nem vett részt a bergen-belseni megemlé­kezésen. A nemzetközi zsi­dó szervezetek mintegy húsz tagja, aki ugyancsak Reagan bitburgi útja elleni tiltako­zásból szállta meg a bergen- belseni emlékházat, még az amerikai elnök érkezése előtt kivonult onnan. Fran­cia zsidók egy csoportját viszont a nyugatnémet rend­őrség távolította el — öl­ben cipelve — az egykori koncentrációs tábor lezárt részéből. A bergen-belseni út előtt Reagan és Kohl megkoszo­rúzta Konrad Adenauemak, az NSZK első kormányfő­jének sírját. : c A Heves Megyei Tanács V. B. Ellátó Szervezet, EGER, Kossuth Lajos u. 9. pályázatot hirdet RAKTÁRKEZELŐI MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. Legalább 10 éves gyakorlattal és raktárgazdálkodósi szakképesítéssel rendelkezők pályázatát várjuk. BÉREZÉS a 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. r. szerint. J —( Külpolitikai kommentárunk )— Csúcs a csúcs után A HÉT LEGFEJLETTEBB TŐKÉS ORSZÁG bon­ni csúcsértekezlete ugyan már véget ért. mégsem zárult még le a csúcstalálkozók sora. Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke, hétfőn Madridba érke­zik kétnapos látogatásra, s innen Lisszabonba indul, mielőtt újra átrepülné az óceánt — ezúttal kelet­ről nyugat felé. Ami igaz, az igaz; Reagan mostani, európai uta­zása nem szűkölködött eseményekben. Ha csak a bonni tanácskozást is elhomályosító bitburgi inci­densre vagy a kiéleződött francia—amerikai vitá­ra gondolunk, máris látszik, hogy milyen feszültsé­gek között teltek az utóbbi napok az amerikai elnök számára. Ráadásul könnyen meglehet, hogy még nincs túl a nehezén. Spanyolország ugyanis megle­hetősen viharos körülmények között fogadja rend­kívüli vendégét. Nem is csak arról van szó, hogy az ETA és más terrorszervezetek támadásaitól tartva, óriási érőket összpontosítottak Reagan személyes vé­delmére — bár ez sem fest túlságosan rózsás képet a mostani amerikai politika népszerűségéről. Vár­ható, hogy a spanyolok némileg békésebb körülmé­nyek között, tömegtüntetésekkel fognak tiltakozni a nekik nem tetsző amerikai intézkedések egész sora miatt. REAGAN EGYIK CÉLJA AZ LESZ, hogy végér­vényesen a NATO-ban való maradásra bírja Felipe González kormányát, megőrizze az amerikai fél szá­mára rendkívül előnyös támaszpontszerződést és a maga oldalán felsorakoztassa, vagy legalábbis semle­gesítse a Latin-Amerika ügyében nagyon is befo­lyásos spanyol külpolitikát. A szocialista spanyol kormány roppant nehéz hely­zetbe kerülhet, ha Reagan — amint az várható — továbbra is fenntartja a Spanyolország irányában már korábban is hangoztatott amerikai elvárásokat. Az országban egyre erősödik az Amerika-ellenes hangulat, amihez hozzájárul az óceán túloldaláról mu­tatkozó arrogancia és tapintatlanság, az európai köz­hangulat alakulása iránti teljes érzéketlenség. A spa­nyolok nagy többsége a NATO politikai szervezeté­ből is kiléptetné hazáját, fölszámolná az amerikai tá­maszpontok rendszerét és minden lehetséges módon segítené a függetlenségért küzdő Nicaraguát, illetve a közép-amerikai válság tárgyalásos rendezését. Ezek­nek a követeléseknek a hatása alól nem vonhatja ki magát a spanyol kormány sem. NEHÉZ NAPOK UTÁN, tehát újabb nehéz napok várnak Reaganre. Nagy kérdés, hogy a vendéglátók hogyan állják majd a két oldalról jövő nyomást, me­lyik irányba billen a mérleg nyelve az amerikai el­nök elutazása után Madridban. Horváth Gábor Ülősztrájk Pekingben A kínai hírügynökség a hét végén közölte, hogy megoldódott az az Incidens, amelynek során 300 egyko­ri pekingi lakos több napos ülősztrájkot rendezett a pe­kingi városi pártbizottság székhaza előtt. A városi ha­tóságokkal folytatott tanács­kozások után 220-an már visszatértek Sanhszi tarto­mányba, a többiek hama­rosan viszautaznak Sanhszi- ba, írta a hírügynökség. Az egykori pekingi lako­sokat fiatalokként 1968-ban, a „kulturális forradalom” te­tőpontján küldték a főváros­tól nyugatra fekvő tarto­mányba, annak jegyében, hogy „tanulniuk kell a pa­rasztoktól”. A hatvanas évek végén a kínai városokból, főleg Pekingből és Sanghaj­ból, fiatalok millióit költöz­tették vidékre. Egy részük időközben visszatért a vá­rosokba, de korlátlan visz- szaáramlásukat a városok zsúfoltsága miatt nem tart­ják kívánatosnak. ^ Eger—Mátra vidéki □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ 8 Borgazdasági Kombinát „VITIS" szakcsoportja megvételre felajánl kétéves I. osztályú ZENGŐ (Badacsony 8) gyökeres szőlőoltványt 24 Ft/db egységáron. Q □ ÉRDEKLŐDNI: □ 12-215 telefonon Q ___ Szabó Györgynél. ^ H. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom