Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám
6 NÉPÚJSÁG, 1985. május 25., szombat Győztes diákok Il vegyész és a pék MINDENNAPI NYELVÜNK A tiszteletlenség és a sunyi trágárkodás Nem tartjuk véletlennek, hogy az MSZMP XIII. kong- resszusán Kádár János beszédében elhangzottak ezek a nagyon figyelemre méltó mondatok: „Óvjuk nyelvünket, s tanítsuk a szép, tiszta beszédre a fiatalokat is. Száműzzük a trágárságot a nyilvános életből, az irodalomból, a sajtóból, a televízióból." A Magyar Tudományos Akadémia elnöke sem véletlenül bélyegezte meg „az otromba, minden funkció nélküli trágárságok halmozását” (Magyar Tudomány, 1'984. 6. sz.). Napról napra tanúi lehetünk annak, hogy egyre többen trágárkodnak sunyi célzatossággal. s eluralkodik nyelvhasználatunkban a közönséges, a tiszteletlen hangnem. a mosdatlan szájúság, sőt a nyelvi ocsmányság is. Az embertársak iránti tisztelet megcsúfolását kell látnunk abban például, hogy a durva személytelen megszólítási formák elszaporodnak. Nem szabad tudomásul vennünk azt sem, hogy a nyilvános helyeken, a buszokon, a sorban állásokban ezek a tiszteletlen, és megalázó nyelvi formák jutnak szerephez: „Hé, maga, öreg, húzódjon beljebb! Odo milyen jegyet adjak, nyanya? Adjanak helyet a tatának! Hova siet, fater? Szedd a piskótáidat, tatuska, mert indulunk! Az emberi kapcsolatok eldurvulásának jeleit kell látnunk ezeknek a tiszteletlen és megalázó nyelvi formáknak a használatában : Ne ugasson, ne pofázzon, fogja be a pofáját, maga bárgyú barom! Valóban provokálnak és ízléstelenednek azok, akik tudatosan teremtenek olyan beszédhelyzeteket, amelyekben a modortalanság, a gorombaság osztogat pofonokat az emberi tisztességnek és a közízlésnek. Csak néhány példát ennek érzékeltetésére: „A hentesnél ott áll a sorban egy kis öregasszony. s kér 30 deka húst. Az eladó azzal csapja elé, hogy mi az, mama, vendégség lesz? (Élet és Irodalom, 1985. ápr. 26.). — Telefonbeli közjáték: „Központi raktár? 'Nem, magánlakás. — A rosseb. Újra kezdődik a párbeszéd: Központi raktár? Mondtam már, hogy magánlakás. .. Hogy az a jó fene... Újra: Központi raktár? Mondja, miért háborgat maga engem?. .. Miért veszi fel, maga marha?!’’ (Magyar Nemzet, 1981. márc. 15.). Az embertársainkat kímélő szavak is visszaszorulóban vannak, s egyre gyakrabban ismételgetik egyesek azt a gyakori igét, amelyet már szinte a kötőszók és a pontok szerepében használnak fel. Szomorú életképről ad jelzést ez a riportrészlet is: „Reggelenként a közeli általános iskola tanulói háztömb körüli futással kezdik a testnevelési órát. S a tizenéves lányok, fiúk felnőtteket megszégyenítő módon cifrázzák, nem hagyják ki az ember egyetlen intim testrészét és életfunkcióját sem” (Szolnok megyei Néplap, 1979. dec. 14). Szinte elviselhetetlenül ízléstelenek a humor, a jó- pofaság jegyében elejtett kiszólásaink is. Csak egy példát rá: „Egy gépkocsivezető »megtréfált" egy öregasz- szonyt. Nehezen ment át a zebrán. Sofőrünk a kocsi orrával meglökte a nénit, és ezt kiáltotta feléje: Na, mi van öreglány? Nem kell mar a nyugdíj?” (Magyar Nemzet. 1985. ápr. 29.) E „ronda nyelvi cefrék' (Gyárfás Endre) ellen sokat tehetünk, s óvatos optimizmussal hiszünk abban, hogy gátat szabhatunk a lepcses, a lucskos szájúságnak, a nyelvi tiszteletlenségnek és a sumák trágárkodásnak. De csak társadalmi méretű ösz- szefogással! dr. Bakos József Vincze Árpád a lovak szerelmese, aki gyógyszer, vegyésznek készül.. Álmok a kémiáról — Néha a kémiával álmodom — mondja Vincze Árpád. — Ez rendszerint akkor fordul elő, amikor egy feladat túl nehéznek bizonyul. Akkor egész nap képletek zakatolnak a fejemben és nem nyugszom, amíg nem találok rá a megoldásra. Lefekszem, de ^ még akkor is gondolkodom. Elnyom az álom és arra ébredek. hogy rátaláltam a „rejtély kulcsára”. Párádon nőtt fel. Az udvaruk sok jószág tanyája. Kisgyerekként a lovak szerelmese volt. aztán a kutyáktól a malacökig minden állattal megbarátkozott, olyannyira, hogy a helybeli állatorvos még a mesterséges megtermékenyítés korántsem egyszerű feladatát is rá meri bízni. Az atomok és a molekulák világa már az általános iskolában vonzónak tűnt számára. Nem véletlenül jelentkezett a Szilágyiba. Tudta, hogy ez a gimnázium kiváló vegyészek egész sorát adta már az országnak. Az egyetemi „belépőt” már egy évvel ezelőtt megváltotta. A harmadikosként megszerzett országos ötödik helyezése elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy felvételi nélkül jusson be a műegyetemre. Mégis újra nekivágott a versenynek. « .. Túrái Tibort vonzotta a sütemények illata (Fotó: Perl Márton és Pesti Erzsébet) Most a diákolimpiára készülő csapatba szeretne bekerülni. — Lehet, hogy jobb lett volna a matekra. vagy a fizikára ráhajtani — mondja. — Talán azzal is sikerült volna az élmezőnybe kerülnöm, de nem bánom, hogy ezen a versenyen indultam. hiszen gyógyszervegyésznek készülök. Tanárával, dr. Orosz Ernőilével, a verseny előtti napokon éjszakába nyúló kísérletezgetésekkel töltötték az időt. Szereti a magyart is. főleg a verselemzést, de a történelemmel és a nyelvekkel sem áll hadilábon. — Mindennek az alapja a Logika — mondja erről. — Úgy hiszem, nekem a legnagyobb előnyöm, hogy mindent az okok és okozatok szemszögéből vizsgálok. E napokban tesz érettségi vizsgát, aztán újabb próbatétel vár rá: a rég áhított jogosítvány megszerzése. Édesapja Ladájába bizonyára „beletesz” még néhány ezer kilométert, mielőtt 11 hónapra magára ölti az előfelvételiseknek járó kekiszínű „öltönyt”. Reméljük. a diákolimpiái válogatott keretének tagjaként. A jó kenyér titka Túrái Tibor a Szilvásvárad melletti aprócska faluból, Bükkmogyorósdról került Egerbe, ahol a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola tanulója lett. Csermelyen végezte el az általánost. Autószerelő szeretett volna lenni, de négyes bizonyítványa kevés volt ehhez, fgy lett pék. Akkoriban még nem tudta, hogy milyen szerencsés pályamódosításra vitte rá a kényszer. Nem ismerte leendő szakmáját. Csupán az vonzotta, hogy tiszta munka, fehér köpenyben dolgozhat majd. nem kell fa- gyoskodnia. s őt is csábítja a friss sütemény illata. Mindnyájan jól jártunk, hogy így alakult a sorsa, mert munkába lépése után egy olyan szakemberrel lesz gazdagabb a sütőipar, aki három év alatt rájött a titokra: mitől lesz jó a kenyér. Sok kollégája, sajnos évtizedek alatt sem fejti meg e rejtélyt. — A szakmámat nagyon szeretem, s nemcsak a gyakorlati részét. Az országos döntőben az elméleti kérdésekből én szedtem össze a legtöbb pontot. Édesapja bányász, édesanyja a ruhaiparban dolgozik. Otthon rendszerint pasz- szív szemlélője volt az ünnepi sütés-főzéseknek. de időközben a gáztűzhely mellett is főszerephez jutott. A gyári kenyeret jobban szereti, mint a kisiparosok készítményeit. Azt tartja, hogy a kitűnő gépeket semmi sem pótolhatja akkor, ha a pékek betartják a technológiai utasításokat, lel kiismeretesen elvégzik a részműveleteket. s nem sajnálják az alapanyagot. — Áprilistól szabad vagyok. A versennyel be is fejeződött számomra a szakmunkás időszak. Külön vizsga nélkül kapom meg a szakmunkás-bizonyítványt. Hamarosan kiköltözöm a kollégiumból, és keresek egy elfogadható albérletet/ mert mindenképpen Egerben szeretnék maradni. A helybeli sütő- és édesipari vállalatnál voltam tanuló. Itt helyezkedem el. Már ismerem leendő kollégáimat. Tudom, hogy várnak, hogy számítanak rám. Persze, addig van még egy kis motorozásra, disZkózásra. udva- rolgatásra való időm. Ki szeretném használni utolsó vakációmat. E két fiatalember sikere biztató. Korántsem az a lényeg. hogy győztesek lettek, hanem, hogy olyan alapokkal indulhatnak a jövőnek, amelyről magas csücsök is könnyen bevehetőek. Szabó Péter Szűcs Mariann: Várnak rád? II 2 — Hát anyunak egy is- | merőse. Nekem mindig csodi jó dolgot hoz. Aztán meg. amikor kiörvendezem maga- : mat az ajándékokba. azt mondja a Béla bá’. hogy menjek le a térre. Ott jó, mert van egy-két havero- vics, meg a Julika. aki még mindig imád homokvárat építeni. miközben rajtunk röhög az egész park. Mindegy. Este hazamegyek és Béla bá'. meg anyu mindég J össze vannak veszve. — Összevesztek, nem? — ' szól közbe az asszony. aki még a gyerekek megaláztatásainál is jobban utálja a szenvedő igealak germán változatát — Ügy. ahogy tetszett mondani. De Béla bácsi í még többet iszik mint az j anyu. És olyankor durva I Egyszer meg is vért — Ugyan miért? — Akkor az volt a baj. hogy bezárt a sarki közért, és nem tudtam hozni bort. Áztat mondta nekem Béla bácsi, hogy lusta vagyok és hazudok néki, hogy a közért nincs nyitva. — Most merre akartad keresni ezt a Béla bácsit? — Hát. először a pipás vendéglőben, ha nincs ott. a kávésnéni megmondja hogy merre mehetett. szóval majdcsak .. . — Értelek — bólintott szomorúan az asszony, és átment a szobába megágyazni. A fiú feszülten figyelte az asszony neszezését aztán .figyeime lankadni kezdett. A lepedő surrogása. a párna puffogása elkábította, régi nyugalmakat idézett benne. Apja erős mozdulatát, ahogy kivarázsolta az összecsukható ágyat! Az udvar csöndjét, ahogy nekiveselkedhetett. és belepisseghette a sok gyomrába lőtyölt üdíSőt. Aztán jött a csend és észrevétlenül takarta be a kisfiút. Amikor a konyhába visz- szament az asszony, a gyerek ráborulva a konyha asztalára, mélyen aludt. Reggel az asszony becsöngetett a gyerek által megadott címre. A kilincsbe kapaszkodva bávatagon nézett rájuk egy nő. majd tekin- ! tete lassan lebillent a remegő gyerekre. — Ügy! Szóval méltózta- tott hazajönni a gerófúr?! Már megint hol az anyád kínjában kujtorogfál. mi?! — és az asszony kezéből | kitépve a gyereket, lazán bepofozta a füstös előszoba végébe. Ezután a hajába túrt. majd akadozva, reszelés, : kopott hangon folytatta: — Na. mit akar még? Most * mit áll itt. mint egy piarista ellenálló? He?! Ez a kölök , az enyém, érti? Ennek a hálátlannak ez a szokása. Mindég meglóg! És hazudik. Mer. hogy én lököm el a háztul. és — de hát mi az ist’ bámul rám?! — és az asszony orra előtt be. § vágta az ajtót. (Vége) Gyakran szidják az idősebbek az őket követő nemzedéket: nincs kitartásuk, lelkesedni sem tudnak és így tovább. Eredményeik nem ezt igazolják. A mai tizenévesek között is szép számmal vannak, akik joggal büszkélkedhetnek sikereikkelEzúttal az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium negyedikesét, Vincze Árpádot, az országos középiskolai kémiaverseny győztesét, és Túrái Tibort, a megyeszékhely mezőgazdaság] szakmunkásképzőjének diákját, a szakma kiváló tanulója verseny országos negyedik helyezettjét faggattuk eredményük hátteréről. Az ifjúság — lapok és könyvek tükrében Számvetés dr. Petrus Györggyel Dr- Petrus György: E tesz. tivállal is szeretnénk közelebb kerülni az olvasókhoz Úgy adja a nevét sok-sok kiadványhoz dr. Petrus György, az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó igazgatója, hogy közben észrevétlen marad, az olvasók nem tudnak róla semmit. Kevesen ismerik a kiadói munkát. Úgy gondoljuk: a kétnapos ifjúsági sajtófesztivál, amelyet Egerben- rendeznek, jó alkalom arra, hogy bemutassuk ezt a sajátos tevékenységet, az érdeklődők e területről is képet kapjanak. Azért kerestük fel kérdéseinkkel dr. Petrus Györgyöt, hogy válaszaiból kirajzolódjon, mit is takar a neve előtt olvasható kifejezés: felelős kiadó. Három és fél évtized — Arra kérem, hogy először is mutassa be olvasóink számára a kiadót! — Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó a KISZ KB politikai és gazdasági felügyelete alatt végzi munkáját. Célja a fiatalok eszmei, politikai és esztétikai nevelése, a párt. a kommunista ifjúsági mozgalom, ifjúságpolitikai tevékenységének segítése, a sport, egészségügy! és művelődéspolitikai feladatokkal o§s4ftfüggő lapés könyvmegjéTente és. Szervesen illeszkedik a magyar tájékoztatás, és művelődéspolitikába. Három és fél évtizede alapították. Jelenleg több mint 60 sajtóterméket (napi-, heti, és havilapot, folyóiratot) és évi 40 népszerű alkalmi kiadványt jelentetünk meg. Ezekkel párhuzamosan gondozzuk a KISZ KB és a Magyar Úttörőszövetség nyomtatványait és az utóbbi időben évi 50—60 könyvet adunk ki. Lapjaink, folyóirataink és kiadványaink színvonala, hangvétele jól szolgálja a gyermekek és fiatalok szocialista nevelését. Újságíróink jelen vannak minden előremutató, fiatalos kezdeményezésnél és meggyőző írásokban erősítik a társadalomért végzett 'alkotómunka tekintélyét. Az ifjúsági lapok — kiemelve a Magyar Ifjúáágot és az ötletet — hűen és kritikusan számolnak be a társadalmi visszásságokról, a mozgalom éleiéről, az új formákról. Ezzel jó szolgálatot tesznek a társadalomnak. Viták és vélemények — Sok vita folyt az utóbbi években az előbb említett újságokról többen kritikus elemzés alá vetették azok tartalmát. Milyen következtetéseket vontak le a bírálatokból? — Az előbb említetteknek nem mondanak ellent azok a kritikai megjegyzések, amelyek az elmúlt másfélkét évben a társadalom kü_ lönböző fórumain — jelentős részben jogosan — hangzottak el. A túlzásokról, az ismerethiányból fakadó és a pontatlan tényekre alapozott, rosszindulatú cikkekről nem beszélnék. A jogos és segítő szándékú észrevételeknek természetesen meglett a kedvező hatása, mert több ifjúsági és gyermeklapunk tartalma, felépítése jobb lett és a társadalmi elvárásoknak is egyre jobban megfelel. — Hogyan veszik figyelembe az olvasók igényeit, miként számolnak vélemé_ nyűkkel? — Lapjaink érzékenyen reagálnak az olvasók véleményére. igényeire javaslataira. Majd mindegyikben van olvasói rovat, s ezek egyre nagyobb helyet foglalnak el. Különösen ismert a Magyar Ifjúság, az Ifjúsági Magazin. a Világ Ifjúsága. az Ezermester, a Népsport. a Köznevelés és a szaklapok ilyen irányú tevékenysége. Rendszeresen szervezünk találkozókat, ezek a szerkesztőségek munkájának jó támpontjait jelentik. Új ötletek — új tálalásban — Nem régóta szerepel elnevezésükben az, hogy ...... K önyvkiadó”. Mit jelent ez az új vállalkozás? — A vállalat alapításától kezdve foglalkozott könyvkiadással, de döntően olyan köteteket jelentetett meg. amelyek az ifjúsági és gyermekmozgalom politikai és mozgalmi igényeit szolgálták közvetlenül. A 70_es években egyre jobban érlelődött az az igény, hogy az ifjúsági és gyermekkönyv kiadás olyan területek felé forduljon, amelyeket eddig elkerültek. így például megnőtt az érdeklődés az ismeretterjesztő irodalom iránt, ahogy a szabadidő-eltöltés is egyre fontosabb kérdéssé vált. Ezt ismerték fel és ismerték el azzal, hogy vállalatunk a hivatásos könyvkiadók sorába lépett. Célunk a népszerűség elérése még az olvasók szüleinek és pedagógusainak körében is. ezen kívül a sokszínűség és változatosság a jó ízlés jegyében. Már olyan elképzeléseink is vannak, hogy egy egy kiadvány hangkazettával együtt jelenjen meg. Ez utóbbi kísérlet: meggyőződésünk szerint a demokratikus tömegkommunikáció világában az írott irodalomnak fel kell tudnia használni mindazokat az eszközöket, amelyek elősegíthetik a mondanivaló befogadását. — Közönségükből adódik, hogy ehhez hasonlóan új és új ötletekkel kell kirukkolniuk, ha az érdeklődést fönn akarják tartani. Mit várhatnak a fiatalok, mi van még a tarsolyukban? — A következő ötéves tervben tartalmi és terjedelmi gazdagítást és szebb kivitelt tervezünk népszerű ifjúságpolitikai hetilapunknál, a Magyar Ifjúságnál. A Magyar Úttörők Szövetségével együtt jelenleg foglalkozunk a gyermekek számára készülő lapok továbbfejlesztésével és gyarapításával. A sportsajtót is szeretnénk megújítani. Mindezekkel igyekszünk jobban megfelelni a kiadatok és az olvasók érdekeinek. — Miért éppen Egerben rendezik e fesztivált, s milyen tapasztalatai vannak megyénkről? — Több mint másfél év. tidede van lehetőségem arra. hogy munkakörömnél fogva az ország különböző területeit járjam. Minden embernek vannak kedvenc tájegységei. Az én egyik legkedvesebb megyém : Heves. Történelminek, mégis gyorsan fejlődnek kezdeményezőnek és rendkívül vendégszeretőnek tartom. Cso- dálatds históriai emlékű a „fővárosa”: Eger. Főleg, amióta restaurálták és a közlekedést száműzték a központból. Amikor a múlt év végén a megyei KISZ- bizottság vezetői felvetették a fesztivál gondolatát, a fenti véleményem alapján mondtam rá igent. (G. L.).
