Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. május 16., csütörtök 1. VÁLASZTÓK ÉS VÁLASZTOTTAK A Helytartótanács magyarul ír IV 2. Öcsai Balogh Péter, a Hét- személyes Tábla bírája 17!»0 márciusában — kinyomtatási lehetőség híján — kéziratban terjeszti alkotmány- tervét. Amiben a többi között az áll, hogy az ország ügyeit a köznemesekből választott — de nemcsak a nemesség által választott! — szenátus irányítaná. Álom ? Mennyi ilyen álom szőtte át a kormányzás, a képviselet, a választás és választhatóság rendszereinek jobbíthatósá- gába vetett reményeket! Almok és realitások között mindenkor hatalmas a távolság. Első felemelői Száznyolcvan esztendeje. 1805. november 7-én szent<v sítette a király az ország- gyűlés november 2-án kelt törvényét. Az új jogszabály általában szorgalmazta a magyar nyelv használatát a kormányzati munkában. ^ s egyik szakaszában lám, fölfedezhetjük a demokráciát: a Helytartótanács ezután a magyarul író törvényhatóságoknak magyar:': válaszol... Nevek. Hajnóczy Józsej, Táncsics Mihály, Kossutn Lajos... Első felemelői annak a fáklyának, amely a népképviselet mindaddig ismeretlen birodalma felé ve zető út kezdő szakaszát világítja meg. Feltételezhető: a francia forradalom hatása érződik abban, hogy az !790—91. évi országgyűlés bizottságokat alakított az állami élet — lehetséges — új alapjainak tanulmányozására. a választójog -~ esetleges — bővítésére. Hajnóczy József nagy gonddai készített el egy alkotmány- tervezetet, ám még annyit sem érhetett el, hogy az irat az országgyűlés színe el 2 jusson... ! Legközelebb mar csak az 1825—27. évi _ országgyűlésen került élő a téma; ez a kezdete a reformgyűléseknek. Ezeken a gyűléseken — elsősorban a köznemesek részéről — világossá vált: a nemesi vármegye — annak hatalmi szervezete — az alapvető akadálya minden, ilyen irányú további haladásnak. Kemény harcok árán a reformerek addig jutottak el, hogy az 1843—44. évi országgyűlés törvényjavaslatot dolgozott ki. Ebben néhány, akkor merésznek ható változtatás kapott helyet. Így a megyegyűléseken a szavazás titkossá tétele, a főispánok kijelölésének és hatáskörének pontos leírása, a megyei tisztikar választásának reformja. A képviselet, a választás jogának általánossága fel sem merült a törvényjavaslatban. Miért is bukkant volna fel ilyesmi, amikor — és ez is nagy vívmánya volt reformországgyűléseknek! — _ 1836. május 2-án lépett é letbe a királyi rendelet, mely kegyesen megengedte: nem nemes is lehet felperes. .. mert addig, ha ezerszer is igaza volt, nem lehetett. Az a sorsa Táncsics Mihály minden társadalmi-politikai lépés — mint például a nemesi előjogok eltörlése — feltételének az általános és titkos választójogot tartotta. Kossuth a Pesti Hírlapban — 1843-ban — arról cikkezett, hogy „csak képviseleti rendszer létrehozásával lehet” a megyei rendszert a megcsontosodott hagyományok kötelékeiből kiszabadítani. Voltak tehát messzire látó elmék, a messzire látó elméknek azonban az a sorsa, hogy kevesen figyelnek rájuk azok, akik hallják őket, s akik figyelnének. azok nem hallhatják meg ' szavukat. Az első valóságos lépések a népképviselet megteremtése érdekében az 1848. évi közjogi reformokhoz, azon belül az 1848. évi V. törvénycikkhez kapcsolódnak. Ez volt a magyar történelem legelső választójogi törvénye! Ma persze más a nézőpont, mint akkor, hiszen ez a törvény azzal, hogy a lakosság 6—7 százalékának adott választójogosultságot, csekély haladásnak tűnhet fel a szemünkben. valójában azonban döntő lépést tett meg: a nemesség kizárólagos jogosultságát megszüntetve, bizonyos polgári rétegeknek is megadta a beleszólás ji. ,'át. Kimondta. a korábban is jogosult nemesek mellett a húsz éven felüli férfiaknak is jár ez a jog, ha 300 forintnál többet érő ingatlannal, illetve — a falvakban — 1 4 telekfölddel rendelkeznek. S persze, még ez is nyílt szavazásra szóló lehetőség volt. . . A szabadságharc alatti országgyűlésnek olyan tág körű felhatalmazásai voltak az államszervezésben — a Habsburg-ház trónfosztása a legérzékletesebb példa erre —. hogy ezt követően, bár a szabadság angyalát rabláncra verték, a rendi képviselet ismételt megszervezése már lehetetlennek bizonyult. A kiegyezés után viszonylag gyorsan váltotta fel egyik választójogi törvény a másikat, ám alapvetően semmi sem alakult át: 1870^ben a lakosság 0,7, 1900-ban 13,5 százaléka volt választójogostul, /i nemesek mellé a vagyonosok kerültek. Ez volt az időszaka a virilizmus bevezessenek, azaz annak, hogy meghatárezott összegű adó fizetése automatikusan az ónkor- mánytzaiti testület tagjává tették az illetőt. Igv azutái a vármegyei törvénynatósá gokba a tagok felét választották, másik felét a virilisták alkották. . . Örökös jogon Az 1874. évi XXXIII. törvénycikk több, mint hetven kikötést tartalmaz, akiket egyébként megilletne az amúgyis szűk körű választójog, mikor nem jogosultak arra. (Például a lelkészek, segédlelkészek, ha nem állami alkalmazásban állnak...) Ugyanakkor a főrendi ház tagjainak java örökös jogon viselte e méltóságot, s ebben a házban ötven tag jelenléte elég volt a határozatképességhez. .. Az 1874. évi említett törvény vagyon cenzust szabott meg. az 1913. évi XIV törvénycikk műveltségi mércét állított fel, néhány kivételtől eltekintve a középiskolai végzettséget jelölve meg minimumnak, a korhatár az érettségizetteknél 24, a nem érettségizetteknél 30 év. Valami haladás: a törvényhatósági városokban ettől kezdve titkos a választás. A választójog általánossá jtétele már a munkásmozgalom első lépéseinél — az Általános Munkásegylet megalakulásakor — felbukkan a távoli jövőben elérhető, kiharcolható célként. A múlt század hatvanas éveinek vége áll ekkor a naptárlapon. S majdnem fél évszázad el- teltévél mi áll Az Ifjúmunkás 1912. március 15-i számának — a március 4-i tüntetésről szóló — tudósításában? Ez: „Görnyedt, öreg emberek, akik már nem fogják élvezni az általános választójog gyümölcseit, éppen olyan büszkén, lelkesen tüntettek a nagy tömegben, mint a keményder«kú, széles vállú férfiak.” Mészáros Ottó (Következik: Ami eltűnt és ami megmaradt) Országgyűlési képviselőjelöltjeink Fóbryné Dobai Ilona Fiatalon kapta meg a bizalmat 1980-ban, hogy tizenhárom település — közte a megyeszékhely egy irésze — lakosságának érdekeit képviselje a parlamentben. Fábryné Dobai Ilona számára megbízatása teljesítésében a legfontosabb az volt. hogy mindig az ember legyen középpontban, bármilyen ügyben is kelljen eljárnia. — Nem sokkal előtte jöttem Heves megyébe — emlékezik —. épp ezért megválasztásom után fontos feladatomnak tartottam megismerni az itt élőket, a választókerületbe tartozó üzemek, községek életét. Ennek érdekében eleinte havonta kereste fel a településeket. gyakran meglátogatta a termelőszövetkezeteket, iskolákat, egészség- ügyi és kereskedelmi intézményeket. — Az volt az elsődleges célom — mondja határozottan —, hogy ne csak fogadónapokon halljam a gondokat, hanem helyben, személyesen is megismerkedjem velük! Képviselői tevékenységének jelmondata talán ez lehetne: A város és a város környéki területek összehangoltan fejlődjenek! Ennek megfelelően támogatta azokat a terveket, amelyek ezt szolgálták. Egy sor olyan — minden embert közelről érintő — feladattal ,találkozott, s jórészt birkózott meg, mint az egészséges ivóvízzel való ellátás feltételeinek jobbítása, továbbá az üzletek korszerűsítése Makiáron, Egerszalókon, Andor naktályán, Kerecsenden. és sikeresen segített a bejáró dolgozók utazási lehetőségeinek megteremtésében is. A nevéhez fűződik többek között az egri gyalogos belváros kialakításának támogatása, amelynek érdekében levélben, illetve személyesen fordult az illetékes miniszterekhez. Az öt esztendő alatt kétszer vett részt az ország- gyűlés parlamenti vitájában, először a közművelődési, majd legutóbb a közoktatási törvény témaköréhez szólt hozzá, mondta el véleményét. Időközben egy kisebb közösség is bizalmat szavazott a fiatalasszonynak: a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat pártbizottságának titkárává választották. — Jelenleg szorgalmasan készülök a választási gyűlésre — tájékoztat —. úgy gondolom. sikerült alaposan megismernem az elmúlt fé! évtized alatt kerületemet, tudom, hol, melyek a legsürgetőbb tennivalók. Megválasztásom esetén képviselőként ugyanazt szeretném folytatni, ami eddig is gondolataim középpontjában volt: egyformán cselekedni a városi, s a környezetéhez tartozó települések lakóiért. Kócza Imre Egyszer már ott állt a parlament ..küszöbén”. valamikor a hatvanas évek elején, amikor pótképviselőként ínyerte el a választók bizalmát. Az egykori törvény szerint minden országgyűlési képviselőnek volt úgynevezett „helyettese”: Egri Gyuláé — Kócza Imre volt. A fiatal mérnök, aki — mint az Egri Finomsze- relvénygyár vezérigazgatója — ma ismét képviselő- jelölt a 3. számú választó- kerületben. A két jelölés között hosz- szú évek teltek el. s ezek alatt az esztendők alatt számtalanszor bizonyított a hatvani születésű műszaki szakember, közéleti személyiség. Igaz, a vérében van a közért való tevékenység igénye: a kőművessegéd apa munkás- mozgalmi hatása, a NÉKOSZ- kollégium, a diákszövetség, az ifjúsági mozgalom, majd a pártmunka — jelenleg az egri városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja számos szakmai megbízatás mellett — tette tapasztalt politikussá vezetővé. Eddigi életpályája ismeretében pedig a választók jelöltjévé. — Miként fogadta az ismételt jelölést? — kérdeztük abban az időszakban, amikor a választási gyűlésre készült. — Mindenképpen az eddigi közéleti és szakmai tevékenységem elismerésének tartom, egyben pedig az egész Finomszerelvénygyár kollektívájában való bizalomnak. Mefontoltam az egészet: tudom, hogy jelentős elfoglaltság, komoly felelősséggel járó tevékenység lesz a képviselőség, ha megválasztanak. De, mivel sokan bíznak bennem, vállalnom kell a jelöltséget. . . A maklári jelölő gyűlésen egy állampolgár azt kérdezte: vajon a sok elfoglaltság, s 55 éves kora ellenére, tudja-e „teljes gőzzel” képviselni Eger egy részének, illetve 13 községnek választópolgárait, lakosságát. Akkor is. ezúttal is azt mondta: — Nem kor kérdése a képviselet, hanem a munkára való alkalmasság az alapja. En szeretek dolgozni, bár ha megválasztanak, egykét társadalmi megbízatásomról szeretnék lemondani. A párt- munkát és a képviselőséget — természetesen a gyári vezetői munka mellett — szeretném nagy felelősséggel végezni. — A választási gyűlésen számot kell adnia a terveiről, elképzeléseiről. Melyek ezek? — Mindenekelőtt a terület teljes megismerése, majd az egységes fejlesztése. Konkrétan: megkeresni a gyarapodáshoz szükséges pénzügyi alapok megsokszorozását, az összefogás növelését, az úgynevezett értékteremtő folyamatok bővítését. S nem csak vezér- igazgatóként, képviselő1^ is a gyár és a város, a tizenhárom település kapcsolatának erősítését. Új utakon a kambodzsai igazságszolgáltatás Beszélgetés Chem Snguon miniszterhelyettessel-s* $ Hazánk legfőbb ügyésze vezetésével két évvel ezelőtt járt küldöttség a Kambodzsai Népköztársaságban. Ennek viszonzásaként tartózkodik jelenleg Magyarországon igazságügyi delegáció, amelynek tagjai megyénkbe is ellátogattak. Ebből az alkalomból kértük meg Chem Snguon igazságügyminisz- ter-helyettest, hogy — elsősorban az ügyészi tevékenységgel kapcsolatban — válaszoljon lapunk munkatársának kérdé(Fotó: Pesti Erzsébet) — Miniszterhelyettes Elvtársi Hat esztendeje már annak, hogy győzedelmeskedtek az ön országában a forradalmi erők, s elűzték a népirtó Pol Pót—leng Sary-rendszer híveit. Az azóta is tartó harc közepette melyek voltak a főbb állomásai az igazságszolgáltatás újjászervezésének? — Hadd tájékoztassam önöket mindenekelőtt arról, hogy nálunk az igazságszolgáltatási rendszer eltér a magyarországi gyakorlattól. Az ügyészség nem önálló szervezet, hanem az Igazságügyi Minisztérium hatálya alatt tevékenykedik. Hogv miért? Ne felejtse el. a mi társadalmi berendezkedésünk fiatal, még csak hatéves. Félig a háború, félig a béke állapotában vagyunk, hiszen a reakciós erők naponta újabb és újabb gondokat okoznak nekünk. Ebben a helyzetben természetes, hogy a kormányzat azt akajja. a kezébe összpontosuljon minden erő. Azzal a korlátozott joggal, amely most is létezik, egyelőre igencsak nehéz az ügyészek munkája. Hadd mondjak el egy példát. Nemrég felkérték a minisztériumot hogy készítsen elő olyan törvényt, amely az ideiglenes letartóztatás és a házkutatás kérdéskörét szabályozza. Az állásfoglalásunk az volt, házkutatást csak nappal lehessen végezni. Sajnos. a gyakorlatban nem sikerült keresztülvinni ezt az elképzelésünket. — A továbblépésnek, az igazságszolgáltatás fejlesztésének azért — tudomásunk szerint — mindinkább megteremtődnek feltételei . . — Valóban sokat változott pozitív irányban a helyzet, különösen a múlt esztendő novembere óta. ez azért emlékezetes dátum, mert ekkorra sikerült felszámolnunk valamennyi ellenséges tűzfészket. Lezártuk a határt, hogy megakadályozzuk az el- lenforradalmárok thaiföldi utánpótlását, s egyúttal el is szigeteltük őket. Ez nagy győzelem volt, s azt reméljük, végleges diadal! — Milyen hatással volt ez a fordulópont az igazságszolgáltatási tevékenységre? — Jobbító erőfeszítéseink korábbra. 1981 végére nyúlnak vissza. A nemzetgyűlés akkor szavazta meg a helyi bíróságok, s az ügyészség működésével kapcsolatos törvényt. Mind a húsz tartományunkban van ügyészség, tizenötben pedig népbíróság. Utóbbiak 1982 óta összesen 104 ügyben hoztak ítéletet, az állam biztonsága elleni, illetve köztörvényes bűncselekmények miatt. Akadtak közöttük halálos valamint életfogytiglani szabadság- vesztést kiszabók is. E tevékenység hatása mindenképpen nagy. Az elkövetkező időszakra fő célkitűzésünk az Igazságügyi Minisztériumtól független, önálló ügyészi szervezet kialakítása. — Jelenlegi látogatásuk tehát elsődlegesen tanulmányul. Megkérem, számoljon be olvasóinknak az itt-tartózkodá- suk során szerzett tapasztalataikról. í— Le kell szögeznem: önökkel együtt mi is azt az elvet tartjuk szem előtt, hogy ha a törvényeket, rendeleteket jól hajtatjuk és hajtják végre, akkor érvényesül igazán a demokratikus törvényesség! Tapasztalatunk. hogy — miként önöknél, nálunk is két irányban kell az igazságszolgáltatás továbbfejlesztésének munkáját elvégeznünk- Először is teljesen birtokában kell lenni a szakmai tudásnak, másodsorban jó személyes kapcsolatokat kell kialakítani a különböző szervekkel, különösen a rendőrséggel. Magyarországi utunk- kal nagyon meg vagyunk elégedve: sokkal többet kaptunk már eddig is. mintamit az induláskor gondoltunk. Köszönet jár a Legfőbb Ügyészségnek azért. mert ilyen nagy gondossággal állították össze programunkat. Részletesen megismerkedhettünk a büntető eljárás magyarországi gyakorlatával, az ügyészség szervezet i felépítésével. munkájával. Jártunk a Belügyminisztériumban a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Ellátogattunk illetve látogatunk az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai, valamint a Bűnügyi Technikai Intézetbe. S persze sok hasznos tudnivalóval gazdagodtunk az önök szép megyéjében is. Nyilvánvaló, a látot- tak-hallottak elemzésére otthon kerül majd sor. de azt máris tudjuk, nagy tőkét viszünk magunkkal. Szalay Zoltán
