Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-14 / 111. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. május 14., kedd MEGÉRKEZTEK A DELEGÁCIÓK Ünnepi tanácskozás ~~C Külpolitikai kommentárunk )— Rajnai szeizmográf ÉSZAK-RAJNA-VESZTFÁLIA tartományi választásán a Szociáldemokrata Párt (SPD) a voksok 52.1 százalékával megszerezte az abszolút többséget. Ez azt jelenti, hogy a legnépesebb (tizenhétmillió lakosú) és számos szempontból legfontosabb (Ruhr-vidéki nehézipar!) nyugatnémet tartomány eddigi kormányfője. Johannes Rau kényelmes, több mint húszfős többséggel egyedül alakíthatja meg a helyi kabinetet, amelynek mellesleg éppen tizenöt esztendeje tagja és hét éve miniszterelnöke. AZ ORSZÁGOSÁN KORMÁNYZÓ CDU ugyanakkor helyi történelmének legrosszabb eredményét (36,5 százalék) érte el, ami 1980-hoz képest csaknem hétszázalékos visszaesést jelent. Kisebb jelentőségű, de korántsem közömbös fejlemény, hogy a Szabad Dtemokrata Párt (FDP) a szavazatok majdnem hat százalékát szerezte meg, míg a zöldek mozgalma csak 4,6 százalékát. A választási szabályok értelmében egy-egy párt csak a voksok öt százalékát meghaladó eredménnyel vonulhat be a parlamentbe, így az FDP-nek ez sikerült, a zöldeknek viszont nem. A Német Szövetségi Köztársaság — mint neve is mutatja — szövetségi (föderatív) felépítésű ország, ahol az egyes tartományoknak jelentős politikai súlya van. Ebből következik, hogy a mostani szavazást nagy várakozás előzte meg: hatása azért terjed messze túl a tartomány határain, és nyerhet országos jelentőséget, mert ezt az eredményt mind a tömegtájékoztatás, mind az utca embere szeizmográfnak fogja fel. Ez részben a sajátos időpontból, részben a sajátos körülményekből következik. Két év múlva országos választások lesznek. Két év nagy idő, de az észak-rajna-vesztfáliai szeizmográf azt jelzi, hogy addigra a most itt érvényesülő trend, vagyis az UNIO-pártok visszaesése, és az SPD előretörése, szövetségi méreteket ölthet. A jelenség annál is figyelemre méltóbb, mert a mostani személyi győztest, az egyre népszerűbb Johannes Raut tekintik 1987-re a szociáldemokraták egyik lehetséges kancellárjelöltjének. Mivel a nyugatnémet átlagszavazó nem utolsósorban személyekben gondolkodik, a jelenségnek ez a része sem elhanyagolható tényező. A RAJNAI SZEIZMOGRÁF MÁSRÓL is árulkodik. Például arról, hogy Kohl a bonni tőkés csúcs tényétől, és Reagan viharos bitburgi koszorúzásától észak-rajnai szavazatokat remélt, de számításai nagyon nem váltak be. Az eredmény — alighanem mindenekelőtt — azt jelzi, hogy a Német Szövetségi Köztársaság lakossága nem tapasztalja a Kohl által többször is biztosra ígért látványos fellendülést, viszont annál inkább érzékeli a A Pravda az indiai helyzetről Az Űj-Delhiben és India más városaiban ismét feszültté vált helyzetről a Pravda hétfőn megállapította: az előre megtervezett és gondosan szervezett szélsőséges felforgató akciók célja az, hogy Pandzsáb államban megakadályozzák a normalizálás folyamatát. Az indiai kormány nemrég egész sor intézkedést hozott annak érdekében, hogy helyreállítsa a békét és nyugalmat az ország északnyugati részén fekvő Pandzsábban. Különleges kormánybizottságot hoztak létre, s kiengedték az őrizetből a szikh közösség körében nagy befolyással rendelkező Akaii Dal párt vezetőit. A kormány több alkalommal is javasolta, hogy tárgyalások útján vitassák meg a felmerült rézetellérí- seket, s találjanak konstruktív megoldást a proDlemák- ra. Egyeseknek azonban nyilvánvalóan nem tetszik az események ilyen alakulása, elégedetlenek azzal. hogy India a béke, társadalmi és gazdasági fejlődés útján halad. Az utóbbi időben — Írja továbbiakban a lap — a belső és külső reakció erői fokozták tevékenységüket, szélsőséges elemek felhasználásával ingataggá akarják tenni a helyzetet. Terrorcselekményekkel. gyújtogatással, és más akciókkal megkísérlik szétzilálni az ország politikai és gazdasági életét, s ezt felhasználva a saját igényeiknek megfelelően módosítani az indiai politikát. Ezek a kísérletek azonban nem hozzák meg a várt eredményt: a széles néptömegek elítélik a felforgató akciókat, támogatják a kormánynak a törvényesség és rend biztosítása, a nemzeti egység megszilárdítása, India szuverenitása és területi integritása védelme érdekében hozott intézkedéseit — mutat rá a Pravda. A Varsót Szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából május 13—15. között Budapesten rendezik meg a tagállamok parlamentjei képviselőinek találkozóját. Az ünnepi tanácskozásra hétfőn megérkeztek a delegációk. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségét Lev Tolkunov, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke és Avguszt Vossz, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának tagjai vezetik. A Bolgár Népköztársaság Daniel Ortega nicaraguai elnök hétfőn rövid látogatásra Párizsba érkezett, s a délután folyamán Francois Mitterrand elnökikel folytatott megbeszélést az Elysée- palotában. Mint Dobsa János az MTI tudósítója írja, a nicaraguai államfő látogatása előtt Párizsban emlékeztetnek arra, hogy a francia kormány bírálta a Nicaragua ellen elrendelt amerikai kereskedelmi blokádot s Roland Dumas külügyminiszter hangsúlyozta: a francia kormány ellenzi minden gazdasági vagy katonai nyomás alkalmazását a közép-amerikai problémák megoldásában. Francia vélemény szelj jabb halálos áldozata van a spanyol terrorizmusnak. Hétfőre virradóra San Sebastianban, eddig ismeretlen tettesek több lövéssel megöltek egy utcán járőröző rendőrt. A 29 éves Antonio Garda a helyszínen meghalt, a támadók elmenekültek. Hétfőn reggel a baszkföldi Mondragonban egy szolgálatot teljesítő csendőr gépkocsijában pokolgép robbant. A csendőr súlyosan megsérült. delegációját Sztanko Todo- rov. a Nemzetgyűlés elnöke, a BKP KB tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségét Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke, a Lengyel Népköztársaság Parlamentjének képviselőit Stanislaw Gucwa, a Szejm marsallja. a Német Demokratikus Köztársaság delegációját Gerald Götting, az Államtanács, valamint a Népi Kamara elnökhelyettese, a Keresztény Demokrata Unió elnöke, a Román Szocialista Köztársaság küldöttségét Nico- lae Giosan, a Nagy Nemzetrint a térség problémáinak oka a társadalmi-gazdasági elmaradottságban keresendő, s a megoldás módja az. ha megfelelő fejlesztési politikával felszámolják a jelenlegi válság okait. Párizsban emlékeztetnek arra is, hogy a francia kormány az elmúlt évben 1 millió 300 ezer dolláros segítséget nyújtott Nicaraguának a tudományos és technikai együttműködés keretében a mezőgazdaság, a közlekedés és a távközlés fejlesztésére. A közoktatás fejlesztését félmillió dolláros segéllyel támogatta s ezenkívül 10 ezer tonna gabonát küldött Nicaraguának. Az ETA baszk terrorista szervezet nyilatkozatban ítélte el, s „árulónak” nevezte a baszk tartományi kormányfő madridi tárgyalásait. A száz nappal ezelőtt hivatalba lépett José Antonio Ardanza vasárnap Felipe González miniszterelnökkel folytatott megbeszélést — többi között a terrorizmus megfékezéséről, felszámolásáról. Az ETA közben folytatja megfélemlítő akcióit az üdülőhelyeken. Vasárnap újabb bomba robbant Bsnidormgyülés Irodájának elnöke, az RKP KB tagja vezeti. Az ünnepi eseményre érkezett parlamenti képviselőket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. az országgyűlés elnöke, a Magyar Népköztársaság Parlamentje tárgyaló csoportjának vezetője fogadta. Jelen volt Vlagyimir 8a- zovszkij, a Szovjetunió, Bon- cso Mitev, Bulgária. Ondrej Durej, Csehszlovákia. Jerzy Zielinski. Lengyelország. Karl-Heinz Lugenheim. az NDK és Nicolae Veres. Románia budapesti nagykövete. Hyikolaj Tyihonov kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar és a szovjet nép barátságának erősítésében, a béke és a szocializmus ügyenék előmozdítása terén szerzett kimagasló érdemeiért Nyiko- laj Tyihonovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette .ki. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, levélben fejezte ki jókívánságait Nyi- kolaj Tyihonovnak 80. szüban. de személyi sérülés nem történt. Egy hét alatt ez volt a kilencedik pokolgép, amelyet az ETA a tengerparti strandokon, a homokba rejtett el. A terroiszer- vezet eddig csaknem minden esetben telefonon értesítette a rendőrséget a bomba helyéről és a robbanás időpontjáról. A biztonsági szolgálat emberei minden esetben kénytelenek voltak lezárni a környéket. Ez minden esetben félelmet, pánikot, nyugtalanságot keltett a helybeli lakosok és az üdülővendégek között. Az ETA most bejelentette. hogy ha a központi kormány nem változtat baszk politikáján, akkor „csúcsidőben” robbantja majd lel a „strandi pokolgépeket”. nyomasztó, változatlanul munkanélküliséget. két és negyedmilliós Harmat Endre Ortega Párizsban letesniapja aikatanabol. Terrorizmus Spanyolországban Újabb halálos áldozat Szervezet a békéért Három évtizeddel ezelőtt született meg a Varsói Szerződés. Létrehozására akkor került sor. amikor a hat esztendővel korábban megalakított NATO soraiba bevonták az új raf elf egy vérzés útjára lépett Nyugat-Né- metországot. és így Európa szocialista országai szempontjából a fenyegetés új dimenziója alakult ki. Az azóta eltelt harminc esztendő alatt a Varsói Szerződés a sokszor változó nemzetközi helyzetben megbízhatóan hozzájárult a fenyegetés ellensúlyozásához. és Európa békéjének biztosításához. Ha feltesszük a kérdést, miért vált szükségessé a Varsói Szerződés érvényének meghosszabbítása akkor látnunk kell :az Európa és a világ békéjét fenyegető veszély nem szűnt meg, és ennek a veszélynek fennmaradása, sőt bizonyos értelemben a fokozódása elengedhetetlenül szükségessé teszi a védelmi szervezet fenntartását a szocialista államok számára. Ennek a veszélynek kiindulópontja elsősorban az Egyesült Államok globális politikája, illetve a globális politika szolgálatában, álló katonapolitika. Ezekről szólva Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára varsói pohárköszöntőjében, kiemelte: napjainkban a NATO e politika szolgálatában állva újabb és újabb agresszív doktrínákkal áll elő, erőteljesen növeli mind nukleáris, mind pedig hagyományos fegyverzetét. Mi tehát az amerikai katonapolitika lényege, amelynek végrehajtásában az Egyesült Államok — bizonyos fenntartásaik ellenére — a NATO államait — is a lehető legaktívabb módon bevonta? Caspar Wein, berger amerikai hadügyminiszter szerint „Direkt kon- frontációs” hadászatra van szükség. Az ő iránymutatása alapján dolgozták ki a Pentagon Védelmi Irányelvek 1944—1988 címet viselő okmányál, amely az amerikai katonai doktrína meghatározott tételeit tartalmazta. Ennek három fő vonása van. Először: az Egyesült Államoknak ki kell alakítania azt a képességét, hogy egy nukleáris háború győzelmes megvívására alkalmas legyen. Másodszor: katonai fölényt kell elérni a Szovjetunióval. s a Varsói Szerződés országaival szemben. Ettől elválaszthatatlan azoknak az új amerikai nukleáris fegyvereknek rendszeresítése Európában, amelyeknek rendeltetése az eddigi hozzávetőleges egyensúlyi helyzet alapjaiban való megingatása: ide tartoznak a kifejezetten első csapásmérésre kialakított Pershing—-2 rakéták, és a manőverező roboírepülőgépek. A katonai fölényszerzés a célja az Egyesült Államoknak az úgynevezett csillagháborús tervekkel is, amelyeknek végrehajtásába — a „technológiai ugrás” előnyeire való hivatkozással — bevonják a NATO-államo- kat és Japánt is. A programok kifejlesztése nyilvánvalóan destabilizálná a nemzetközi kapcsolatok, a fegyverkorlátozási megállapodások egész eddigi rendszerét. és a mostaninál is élesebb katonai szembenálláshoz vezet. Ezzel kapcsolatban Varsóban Gorbacsov rámutatott, hogy a szocialista államok védelmi szervezetének tagjai szükség esetén megteszik a megfelelő válaszintézkedéseket. S végül harmadszor: a Pentagon jelzett irányelveinek szellemében utasítja el az amerikai politika mindazokat a tárgyalási és megegyezési j vasiatokat. amelyeket a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés országai tettek és tesznek a különböző fórumokon. Válasz nélkül maradt a javaslat. amely arra szólít fel: a NATO kövesse a másik fél példáját, s mondjon le az atomfegyverek elsőként való bevetéséről. Nem született eredmény a bécsi tárgyalásokon, és nehézségek árnyékolták be az első fordulót Genfben is. az atom- és űrfegyverekről folytatott tárgyalásokon. Pedig a Szovjetunió április 7- én életbe léptetett moratóriumával nagymértékben megkönnyítette az előrehaladás feltételeit ezeken a tárgyalásokon. amelyeknek eredményétől oly sok függ. Amerikai részről elutasították azt a szovjet indítványt is, hogy ne hozzanak létre támadó kozmikus fegyvereket a meglévő műhold- romboló rendszereket pedig semmisítsék meg. A kontraszt szinte kiáltó: mialatt a fegyverkorlátozási tárgyalásokon nem lehetünk tanúi előrehaladásnak, olyan NATO-hadgyakorlatokról érkeznek jelentések, amelyek már a „totális szembenállás” hadászatán alapulnak. Az ennek megfelelően kimunkált, az európai NATO-erők főparancsnokának nevét viselő Rogers-terv az ellenségeskedések meglepetésszerű kirobbantását irányozza elő. nagyerejű offenziva folytatását „ellenséges területek” elfoglalására. Ezek azok a veszélyek, amelyek előtt nem lehet szemet hunyni. A nyugati propaganda részadatok kiragadásával próbálja manipulálni a NATO-államok közvéleményét. hogy elhomályosíthassa azt az alapvető tényt: a NATO és a Varsói Szerződés erői között hozzávetőleges erőegyensúly áll fenn. Az erőegyensúly képét pedig azért akarják elhomályosítani, hogy „politikai hátországot” teremtsenek azokhoz a tervekhez.' amelyeknek célja az erőfölény. mégpedig a döntő erőfölény megteremtése. E tervekkel helyezkedtek szembe a Varsói Szerződés országai, amikor meghosz- szabbították védelmi szerződésük érvényességét. És természetesen nem a szocialista országokon múlik, hogy valóban további húsz vagy harminc évig marad-e fenn e szerződés, mint ahogy nem rajtunk múlt Európa tömbökre osztása sem. A Varsói Szerződés államai bármikor készek saját védelmi szervezetük feloszlatására — ka a másik fél is kész erre. S ha ez ma nem lehetséges, akkor készek mindarra, ami csökkenti a konfrontáció lehetőségét a két tömb között. A politikában, sajnos, a feszültség fokozódásához az egyik fél szándéka’ is elegendő, az enyhüléshez mindkét fél óhaja kell. A NATO erre mutatott szándékot, a Varsói Szerződés államai a veszélyek láttán döntöttek a meghosszabbítás mellett. Mégpedig abban a szilárd hitben, hogy. amint Kádár János május elsejei sajtó- nyilatkozatában hangsúlyozta: „Ezzel növeltük hé- pünk biztonságát, s —meggyőződésem — hozzájárultunk Európa és a világ békéjének megőrzéséhez, erősítéséhez is.”
