Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-14 / 111. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. május 14., kedd GAZDÁLKODÁSUNK TÜKÖRKÉPE Revizorok a vállalatnál Országgyűlési képvíselojelöltfeinlc A revizori vizsgálatok — légyen szó a kétévenkénti pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről, avagy az árhatóság munkájáról a vállalatok, szövetkezetek körében nem örvendenek nagy népszerűségnek. Sokszor hallani, hogy a revizorok elsősorban vagy csakis a hibákat keresik, mert különben úgy érzik, semmit sem végeztek. Pedig a vizsgálatok nemcsak a felsőbb vezetés számára jelentenek fontos információt, a vállalat tevékenységéről is tükröt tartanak a vezetőség elé. A legtöbbször éppen a segítőkészségről nem vesznek tudomást, hiszen, amit csak tanácsol a revizor, azt úgysem kérheti számon, s né- hányan gyorsan megfeledkeznek a kéretlen tanácsról. Sok a hiba Igaz, ma nagyon kevés az a gazdálkodó, ahol a tüzetes ellenőrzés ne találna kisebb, nagyobb hibát. Sőt, egyre többször vétenek — általában akaratlanul — a pénzügyi fegyelem, a számviteli rend szabályai ellen. Hogy miért? A közelmúltban a Minisztertanács tárgyalta az 1984- es ellenőrzésekről készült beszámolót, amelyben a jelentés készítői az okokra is rávilágítottak. így például a gyorsan változó jogszabályok, utasítások között nagyon nehéz a pontosan kiszabott utat megtalálni, másrészt az ügyvitel és annak szervezése messze elmaradt a kívánatostól. Itt mutatkozik meg a számítástechnikai kultúra alacsony színvonala; számtalan manuális munkát ma már az okos kis masinákkal kellene elvégeztetni. Ráadásul — s ezt már több éve olvashatjuk a beszámolókban — nagyon nehéz manapság képzett és megfelelő gyakorlattal rendelkező számviteli szakembert találni. A fizetések nem tükrözik a munkához szükséges felkészültség és az azzal járó felelősség anyagi ellenértékét. A számviteli rend, a bizonylati fegyelem ellenőrzése csak egy részét adja a revízióknak. A pénzügyi ellenőrzések a gazdálkodás egyes minőségi mutatóiról is véleményt formálnak. Például évről évre visszatérő téma a költséggazdálkodás, illetve annak sok gyenge oldala. Még mindig jelentősek ezen a területen a tartalékok, az egyre nehezebb gazdasági helyzetben az eredményt még mindig növelhetné a költségek lefaragása. Kedvező változások De hiányzik a költséggazdálkodás, mint komplexrendszer a vállalati gazdálkodásból. s sok helyen viccnek kijáró mosolygással fogadják az értékelemzést. Ráadásul, a költséggazdálkodást hatékonyan alakító alkalmazottak jövedelme sem kapcsolódik szorosan az elérhető megtakarításhoz. Eme megállapítások ellenpontjaként az összegezésből viszont az is kitűnik, hogy a magas adók miatt a vállalatok igazából nem is akarják oly módon növelni a nyereségüket, a nagymértékű központosítás szintén tompítja az érdekeltséget. A vállalati, szövetkezeti vizsgálatokon kívül természetesen a szabályozók hatásait is elemezték az ellenőrzési szakemberek. Ahogy a terv célkitűzéseiben, úgy itt is megkülönböztetett figyelmet szenteltek az export és import alakulására. Amint a vizsgálatokból kiderült, a változatlanul nehéz körülmények között elsősorban azok a vállalatok növelték a kivitelüket, amelyek kooperációt kötöttek külföldi cégekkel. Szintén kedvező változás, hogy megszaporodtak a kis volumenű üzletek, amelyek együttes értéke már növelte a kivitelt. A párhuzamos exportjogok szintén a kivitel bővítését segítették elő. De nem minden gazdálkodó teljesítette elmúlt évi exporttervét. Jó néhányan, elsősorban az építőipari fővállalkozók közül, rosszul mérték fel a lehetőségeket és nem kellően készültek fel e munkára, ami az eredményükben is tükröződött. Nemcsak a vállalatokat, hanem a népgazdaságot is veszteség érte emiatt. Kinek dolgoznak? A revizori jelentések a kisvállalkozások tevékenységét is alaposan elemezték. Amint kiderült, ismét jelentősen nőtt az ebben a szférában munkát vállalók száma. A különböző formák betöltik a nekik szánt szerepet, néhány területen érezhetően javult a kínálat. Ám a kisvállalkozások egyelőre még mindig a közületek számára dolgoznak elsősorban. Néhány kedvezőtlen jelenségről sem hallgatnak a jelentések, igaz, ez sem újdonság; főleg a vállalati gazdasági munkaközösségeknél fordul elő, hogy ugyanaz a vezető adja ki a munkát a kisvállalkozóknak, aki átveszi, tehát nem hatékony a belső kontroll. Az ellenőrzések egyéb megállapításait hely hiányában sajnos nem idézhetjük tovább. Mindenesetre e néhány kiragadott tendencia is jól érzékelteti, miként fejlődött a gazdálkodók pénzügyi. számviteli fegyelme. hogyan alakult a gazdálkodás. Ám, nemcsak a pozitívumokon, 'hanem az esetleges elmarasztaló megállapításokon is érdemes elgondolkodni, hiszen minden kollektívának érdeke, hogy a vállalat vagy szövetkezet a jogszabályok figyelembevételével próbáljon sikeresen gazdálkodni. L. M. Vaskó Mihály 1920 ban született Pélyen Volt mezőgazdasági munkás. részesarató, kubikos, majd 1948-tól a földművesszövetkezeti mozgalomban tevékenykedett. Elvégezte a mezőgazdasági akadémiái, ezt követően a hajdúdorogi szakiskola igazgatója lett. 1953-tól pártmunkás, a he vési járási pártbizottság tit kára, 1957-től a Hevesi Állami Gazdaság igazgatója 1961-től ismét pártmunkás, előbb Borsodban titkár, majd szűkebb pátriánk megyei pártbizottságának első titkárává választották. 1966- ban végezte el az MSZMP Politikai Főiskoláját. Köz életi munkássága elismeréseként. különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezésében végzettekért számos kitüntetéssel jutalmazták. Mindezt persze szinte fölösleges fölsorolni, hisz Vaskó Mihályt jól ismerik nem csak falubélijei, vagy azok. akik igazgatósága idején küzdőtársai voltak a legnehezebb időkben. S nemcsak a pártmunkások, de azok is. akik valaha ügyes-bajos dolgaikkal hozzáfordultak ed digi országgyűlési képviselő tevékenysége idején is. illetve legutóbb a 2. számú választókerületben jelölték. — Élni kell az emberek életét... Együtt velük jóban. rosszban, s átérezni azokat az aprónak tűnő gondjaikat is. amelyek számukra sorsdöntőek lehetnek ... — mondta beszélgetésünkkor. amikor arról faggattuk. honnan merített, honnan merít erőt ahhoz, hogy oly sok helyütt és sokféleképpen munkálkodjék a társadalomért, immár nyugdíjaskorban is. A VI. ötéves terv eredetileg 478 millió forintot szánt megyénkben a tanácsi lakások felújítására. Ám ez kevésnek bizonyult. minden esztendőben póthitelek támogatták a programot. Mint Zámbori Ferenc, a megyei tanács építési és vízügyi osztályvezetője elmondta, végül a „számla” 600 millióra rúg. Ebben nyilvánvalóan elsősorban az árak emelkedése játszott közre. Egyébként 1334 épület tatarozásáról van szó: ezek egy része elmaradás, másik hányada időszerű rendbetétel, a harmadik rubrikába a részleges karbantartás tartozik. Mint ismeretes, 25 esztendőnként kell a rendelkezések szerint új köntösbe öltöztetni a házakat. Ez folyamatosan történik meg. de alkalmanként megsokasodnak a feladatok. így csúszás is bekövetkezhet. Az — Ha valóban odafigyelünk a kollektívára, a közösség nemcsak energiát ad. de ki is jelöli azt. miéri érdemes harcolni. Most például úgy látom, a legnagyobb feszültségeket a lakáshiány okozza fiatalnak és idősnek egyaránt. — Ha ezt meg tudnánk oldani . . . Hisz a legalapvetőbb, a munka- lehetőség megvan. S remélem rövidesen a „nadrág- szíjat” is ki lehet engedni. Az „éljünk meg valahogy” helyett ismét előtérbe kerül majd az. „Éljünk jobban! De valamennyien! Egerben például ne csak néhány kerületben mondhassák el a lakosok. hogy mindenük megvan hanem a felnémetiek. a hajdúhegyiek is.. .. legyen mindenütt ivóvíz, csatorna, iskola, s nem szabad elfeledkezni a pincékről sem! — Én, akár képviselőként a Parlamentben, akár nyugdíjasként idehaza, ezekért fogok „az asztalra csapni.' 560 ilyen esetből, amely erre a tervidőszakra maradt. 1984 végéig 242-nél fejeződtek be a munkálatok. A fentebb említett 1334 házba műemlékek is beleértendők. Jelenleg 1192 esetben fejezték be feladatukat az építők, így az ütem megfelelőnek, a tervek szerintinek mondható. Különösen jói: az időszerű és részreges felújítások mutatói, az eredeti elképzeléseknél ebben a két kategóriában jobban haladnak. Leglátványosabb az egri belvárosi rekonstrukció, amelynek jelentős részét ebből a keretből finanszírozzák. összesen ebben az esztendőben 101 millió forintot költenek a tanácsi lakások építésére, korszerűsítésére, írendbehoza talára. Ebből csaknem 62 millió forint az állami támogatás, a többit az ingatlankezelő és lakás- fenntartó vállalatok saját Dr. Puskás Sándor Legközelebbi munkatársai úgy jellemzik hogy amibe belefog, az sikerül neki. S valóban, elég csak végigpillantani életútján ahhoz. hogy ezt igazolva lássa az is. aki korábban nem ismerte dr. Puskás Sán. dort, az MNB megyei igazgatóját. A pék kisiparos szülök gyermeke, bár középiskolai tanulmányait még mezőgazdasági technikumban végezte, a közgazdasági egyetemen szerzett diplomát. Nappali tagozaton, nyolcórás állás mellett! Aztán, miután főkönyvelői munkájához szükségesnek érezte bővíteni ismereteit, megszerezte az agrárszakmér- nöki diplomát is. Új munkahelyén. a bankban viszont a könyvvizsgáló képesítés volt a továbblépés feltétele. .. és a marxista egyetem. a doktorátus és a tudományos kutatások.. Mindez azonban akár kitüntetése a Munka érdemrend ezüst fokozata, a sikernek csak egyik oldalát jelenti. Mert nyilvánvaló ahhoz, hogy valaki kiváló közéleti személyiséggé váljon az elméleti felkészültség mellett elengedhetetlen, hogy megtalálja a hangot- a környezetében élőkkel is. — Mindig is érdekelt az. hogy a közösség érdekében miként lehet a munkatársakból a maximumot kihozni. Nekem meggyőződésem, hogy az emberek szeretnek dolgozni, s hajlandók önzetlen tevékenységre is. csak hagyni kell őket. s a megfelelő feltételeket biztosítani. Vezetői alapelvem ez és persze ezt várom a magam számára is. erőforrásaikból — elsősorban a lakbérből — kell hogy állják. Az egri vállalat a megyeszékhelyen kívül Eger- csehiben és Bélapátfalván, a hatvani Lőrinciben és Pető- fibányán végez ilyen munkálatokat. De ugyanígy Gyöngyösön és Hevesen is dolgoznak az építők. Az IKV-k beruházók, egyúttal részben kivitelezők is. Egerben például a feladatok felét vállalják, a többit szövetkezetek végzik el. Sok esetben a bérlők késedelmes fizetése gondot jelent, a lakás bérét bekalkulálják a költségekbe, a számla pontos ki- egyenlítése a javítások, felújítások pontos végrehajtását teszi lehetővé. Az osztályvezető kiemelt feladatnak tartja az elmaradt felújítások pótlását, igy például a petőfibányai lakások esetében. Nagy erőbedobással dolgoznak itt, de Nos. a banknál elért eredmények alapján úgy tűnik, sikerült a magas színvonalú munkához a megfelelő hangulatot kialakítani. De vajon miként látja dr. Puskás Sándor, a választó polgárok körülményein hogyan lehetne javítani? — Nagy horderejűnek tartom. hogy igazán városias várossá váljék Eger. s ebben benne foglaltatik az is. hogy a lakásárakat meg kellene állítani; azt is, hogy megfelelően fehessen vásárolni. Legyen elegendő tiszta ivóvíz, út. parkoló, garázs .. . Mindezt: — és sok mást még — persze itt és máshol is csak kiművelt emberfőkkel lehet elérni. És olyan dolgozókkal, akik érdekeltek a cselekvésben. Ennek megfelelően fontosnak érzem az oktatás reformját és azt. hogy a korábbinál testre szabottabb követelményrendszert alakítsunk ki az élet minden területén. Röviden fogalmazva ezekért szeretnék tenni... még lehet, hogy a VII. ötéves tervidőszakban sem végeznek. Ugyanis ezek elavult fafödémes, komfort nélküli lakások, komoly munkát igényelnek. Egerben már kialakult gyakorlata van az átmeneti lakásba költözésnek, egyszerűbb dolguk van a munkásoknak. ha nincsenek ott a lakók, de előfordul az is. hogy olyan feladatokat kell elvégezni, ahol egy ideig az épület teljesen lakhatatlanná válik. Egyelőre Gyöngyösön jelent még gondot a „húrcolkodás”, vannak ugyan átmeneti lakások, de számuk még nem elegendő. Nyilvánvalóan, akinek a feje felett rozoga a tető, az türelmetlen, de a tervszerű munka meghozza a gyümölcsét: az építők elvégzik feladataikat. Garantálja ezt az a nagy állami támogatás is. amelyet e célra fordítanak. Nemcsak javítás ez, hanem újjávarázsolás is — házak az egri Centrum Áruház és a piac között FELÚJÍTÁSOK — TERVEK SZERINT Lakások, bérlők, építők Az egri Belvárosi ABC környéke a felújítás szép példája (Fotó: Szántó Syörgy)
