Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-04 / 79. szám
Irodalmi délután Sajnálattal kell látnunk, hogy városunk kultúrélete roppant nehezen indul meg. A mozitól és a színháztól eltekintve kevés részünk van úgy a zenei, mint az oktató célú összejövetelekben. Ezen akar segíteni a MNDSZ-nek kultúr-szak osztálya, ameny- nyiben július hó 8-án, du. 5 órai kezdettel a Demokrácia Háza dísztermében Ady-dél- utánt rendez. A műsort, amely ismertető előadáson kívül értékes szavalatokat fog tartalmazni, díszesebbé teszi az Egri Dalkör szereplése, valamint szavaló kórusok beiktatása. Külön érdekessége az irodalmi délutánnak Molnár Iván színigazgató, színművész fellépése, aki szintén Ady-verseket fog elszavalni, valamint Huszthy Zoltán karnagy, aki egyéni énekszámokkal lép a közönség elé. Az előadás iránt nagy az érdeklődés. (1945. július 1.) Fontos határozatokat hozott a Nemzeti Bizottság szerdai ülése •.. Csirmaz Dezső javaslatára a Nemzeti Bizottság Eger város közönsége részére az Uránia-mozgő és a Palota-mozgó kft. játszási engedélyét lefoglalta és az- irányban előterjesztést tesz a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. A Javaslattevő szerint szükséges a moziknak a közönség javára való lefoglalása, mert nem lehet azok kezében hagyni e fontos propaganda eszközt, akik az elmúlt években fasiszta és német propagandát terjesztettek ... (1945. április 8.) Hírek a városból ... Március 15-én jelenik meg a „Nemzedékek” című egri irodalmi, tudományos és kritikai folyóirat első száma. Felelős szerkesztője : Ebergényi Tibor, kiadója pedig: dr. Négyessy Árpád. A folyóirat kéthetenként fog megjelenni. Főmunkatársak: Ágoston Julián, Kardos László, Kiss István és Szabó Sándor ... (1945. március 11.) Képzőművészeti és iparművészeti szabadiskola Egerben Július 20-án megalakult a Képzőművészek S/abart.szervezet ének egri csoportja. Ez a kis társaság már eddig is jelentős sikereiket ért el. Igen szép erkölcsi sikerrel vett részt augusztusban a miskolci napok keretében rendezett képző mii vészét! kiállításon, most pedig Manchester város kiállítására küldték el munkáikat. Városunkban az október hónapban tartandó Rádiónap keretében mutatkoznak be. A Képzőművészek Szabadszervezetének egri csoportja szakirányú ismeretek terjesztésével, a művészi érzékkel, esetleg alapismerettel rendelkező értelmiségi, paraszt és munkás dolgozók részére. Vallás és Közoktatásügyi miniszteri engedéllyel képzőművészeti és iparművészet szabadiskolát létesít azzal a céllal, hogy az érdeklődők szakmájukhoz tartozó és azon túlmenően is művészeti oktatásban részesülhessenek. Eddig ilyen irányú oktatásban csak a fővárosban részesülhettek, ami a széles néprétegek részére hozzáférhetetlen volt. Ma országszerte szabadiskolák létesülnek, hogy lehetővé tegyék az érdeklődők szaktudásának magasabb színvonalra emelését. Munkatervünk felöleli a képző- és iparművészet minden lényeges ismert alakját. Iparművészet köréből a díszítő tervezést, a díszítő írást, , sablon- készítést, textilfestés ismereteit. Képzőművészeti ismeretekből a vonal, távlat, tónus, fény, szinproblémákat természetben, elvontan és főként alakrajzi vonatkozásban. A festészeti anyagismeret köréből az enyves-, temperaolaj festék lényegét. Festőalapok készítését, festőszerek ismeretét. Szobrászat köréből a formatudást. Grafika köréből a rézkarc, réz-, fa-, linoleummetszet, kőrajz, monotipia lényegét. Műalkotások ismertetésén kívül szerkesztő rajz, stiltan és építészeti ismereteket. Továbbá az igen fontos népművészeti ismereteket. Végül az általános műveltség köréből az irodalom, zene, társadalomszemlélet, történelem és nyelvismereti alapokat, (1947. szeptember 17.) Egyszer volt, hol nem volt... Fent a színpadon mesél a néni, a nézőtéren pedig a világ leghálásabb közönsége: kétszáz gyermek. Kétszáz csepp kis apróság, csillogó szemekkel, piros arccal figyeli a mesét. A mese most nem a csatákról és nem harcba induló vitézekről szól. Most szelidebb a téma és mintha az apróságokat ez jobban is érdekelné. A kilenc kisegér, „akik” eltévedtek a sajtban. Pistike, szurtos Pali és az icipici nyúl. Gyermekkorunk drága, szép meséi, gyönyörű emlékei. A felnőttek után a gyermeksztárok, hanem mint ahogyan gyermekek szokták játszadoznak egymással. Kedvesen, el- fogódva állnak ki a színpadra, szavalnak, énekelnek és látr szik rajtuk, hogy az egész ügyet nem „szereplésnek”, hanem játéknak tekintik. A MNDSZ gyermek-mesedélutánjaival nem akar mást, mint egy-egy órán át játszva szépre és jóra tanitgatni az apróságokat. Ez pedig nem kevés! A szülők ma nemigen tudnak mesélni a kicsiknek. Nincs rá idő, mert kenyeret kell keresni és nincs hozzá ideg, mert a kenyérért folyó harcban az idegekre is nagyszükség van most. A mese pedig kell a gyereknek. Fokozottan kell most, hogy elfejtsék a szirénát, a bunkert, az óvóhelyeket és a múlt egyéb borzalmait, amelyek nagyon belevésődtek a gyermek leikébe és álmaikban még mindig előjönnek. Ha megszűnnek ezek a rémképek, ha az alvó gyermekek ajakára Jancsi és Juliska, Hamupipőke álomalakjai csalnak mosolyt, ha nem a szikrázó és tűzokádó ágyú, hanem a hintaló és a gőzgép, a hajasbaba és a képeskönyv lesznek ismét a gyermekek féltve őrzött játékszerei, akkor az MNDSZ asz- szonyai nyugodtan elmondhatják, hogy a magyar demokrácia jövője érdekében értékes és teljes munkát végeztek. Kraj. (1945. július 17.) Megnyílik az egri színház ✓ Molnár Iván és Lendvay Lajos budapesti színészeknek adta a Nemzeti Bizottság az egri városi színházat. A tervek szerint hétnyolc hónapig állandó színháza lenne Egernek. Április 15. után kezdődnek a próbáik, a premier pedig május 1-én lenne. A nívós műsartervezetből megemlítjük a következő darabokat: Gogol: Revizor, Gorkij: Éjjeli menedékhely, Zilahy: Fatornyok. Steinbeck: Lement a hold. Hunyadi Sándor: Bors István című és az új szellemnek megfelelő darabjait. Ezekhez csatlakozik még Pünkösti Andor és Csanak Béla zenés darabja a „Szakátok magával". A végre művészkezekbe jutott Vórosi Színháznak elsővonalbeli budapesti színészek lesznek az állandó tagjai és ezzel megszűnik az a lehetetlen állapot, hogy Egerben mindig csak egész évi munkától fáradt színészek játszottak a nyári hónapokban. Az új színház vezetésének irányelve az, hogy jó színdarabokkal és jó színészekkel szolgálják a népi kultúrát. A Nemzeti Bizottság kikötötte, hogy a társulat köteles több ízben meglátogatni az Eger környéki bányavidéket is, ezzel olyan nagyszabású kul- túrmunkát kifejteni, amire eddig még nem volt példa. Magyar Athént teremtünk Egerben és ehhez kell az eß‘ ri közönség nagyfokú, lelkes támogatása. Mólnál Iván egyébként a napokban Budapestre utazik, hogy tár- gyalásokat folytasson szer- ződtetés céljából fővárosi művészekkel. Valószínűleg Tolnay Klári és Ajtay Andor is állandó tagok lesznek a nagy érdeklődéssé várt új társulatban. f1Q4ü Annii* 12.)
