Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-04 / 79. szám
Petőfi és Táncsics arcképei alatt vonultak a hatvaniak 1945. május 1-én Elmosódott képek, alig felismerhető arcok: negyven évvel ezelőtti felvételek Valamit mégis vissza adnak abból a világból, amely az idősebbeknek minden nehézség éllenére a legszebb fiatalságot jelentette. Az ifjabbak számára pedig a műitat idézik fel ezek a fényképek. A felvételek Béres Károly magángyűjteményéből származnak, az Igazság cimű lapból Kiss Péter segített számunkra válogatná. A reprodukciókat Perl Márton készítette. Választási nagygyűlés az egri várban, 1945-ben « maovar Térzene a gyöngyösi Fő téren 1948-ban cÚjélet sarjad a régi helyén — mondja Konnja Ferenc dr. Munkatársunk felkereste dr. Konnja Ferenc új tan- felügyelőt, akit a Nemzeti Függetlenségi Front az ösz- szes helyi iskolák irányításával bízott meg, hogy tájékoztassa őt az iskolák működéséről és munkájáról. — Eger lélekszámához viszonyítva — mondja Konnja dr. — több iskolával rendelkezik, mint bármelyik más vidéki város. Mindig iskolaváros volt és büszke lehet rá, hogy az maradt megpróbáltatása legnehezebb napjaiban is. A város akkor kezdett újból élni, amikor az iskolák ismét kitárták kapuikat és a gyerekek könyveikkel iskoláikba siettek. Az ifjúság példát mutatott s megteltek az üres hivatali szobák, műhelyek és munkahelyükre siettek a szülők is. ( .. .) — A legutóbbi légitámadás pusztításai dacára a legnagyobb áldozatok és erőfeszítések után az Angolkisasszonyok gimnáziuma, tanítóképzője, polgári iskolája és népiskolája is folytatja működését (...) — Milyennek látja a jövőt a most felnövő ifjúságot, annak életét, munkáját és terveit? — kérdezzük befejezésül. — Ez az ifjúság, mely átélte a háború keserű napjait, feltétlenül jobb, hasznosabb alkotóeleme lesz a magyar társadalomnak, mimt az előtte lévő. Hiszem, hogy a magyar ifjúság küzdelmeiben és megpróbáltatásaiban megerősödött, komolyabbá és öntudatosabbá vált. Láttam iskolákat, ahol egyegy tanár vezetésével helyreállító csoportok működnek. A tanár és a diák együtt hord törmeléket, üvegez, söpör, zárakat javít. Ez az ifjúság szeretni fogja iskoláját, mert maga építi újjá és tudom, hogy oktatóival és tanáraival együtt egy boldog, szabad, demokratikus Magyarország alapjait teszi most le. (1944. december 31.) Újjáéledő kultúra Szinte hihetetlen, hogy a nagy világégés után az emberekben volt erő az újrakezdéshez. Mégis, nemcsak a romok eltakarítása kezdődött meg, hanem megindult a színház, a zenei élet, az oktatás. Cjjáéledt megyénkben is a kultúra, nem is akárhogyan, hanem demokratikus módon: mindenki hittel fordult a társadalmi változások felé, szinte példátlan „étvággyal” tömegek sajátították el a kultúra értékeit. A folyamat fő irányítója a kommunista párt volt, tudatosan törekedett arra, hogy a művelődésben is megtörténjen a szellem „földosztása”. Összeállításunkban az első évek kulturális vállalkozásairól adunk számot, arról, hogy megyénkben milyen módon törekedtek a haladó művelődés fórumainak megteremtésére. Lapunk elődje, az Igazság című újság híradásai alapján igyekszünk visszaadni a kor hangulatát. A teljes kép megalkotása történészek feladata, mi inkább csak a teremtő lendületet idézzük fel. Példaadó, ahogyan a semmiből, vagy csak a nagyon szűkös lehetőségekből a pedagógusok, a művészek és a lelkes amatőrök igyekeztek közkinccsé tenni, a közösség éltető erejévé a valódi értékeket. Egerben is megalakult a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság Érdekes kultúresemény színhelye volt szombaton délelőtt a Líceum aulája. Itt zajlott le ugyanis a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alakuló gyűlése. Az érdeklődő közönség megtöltötte a dísztermet. Soraikban ott láttuk az orosz katonai parancsnokság vezető tisztjeit, valamint a magyar haderő, a városi, egyházi, iskolai, vármegyei közületek képviseletében megjelent személyiségeket, az ipari és szellemi munkások mellett az egyes pártok vezető tagjait. Az ünnepség a magyar Himnusz akkordjaival kezdődött, majd Csirmaz Dezső nemzetgyűlési képviselő megnyitó szavai után az előkészítő bizottság nevében Lénárd Sándor szerkesztő méltatta az esemény nagy jelentőségét. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a keleti kultúra befogadása megtermékenyíti saját kultúránkat, s ezáltal — úgymond — az keleti kincsekkel gyarapodik. Majd felkérte Anyiszimov orosz alezredest, útmutató szavaival adjon irányítást a Társaság megalakulását és célkitűzéseit illetően. Az alezredes közvetlen és tárgyilagos hangú mondataival a két nemzet kultúr- eredményei kölcsönös kicserélésének fontosságát hangsúlyozta. amelynek egyik módja a küldöttségek kölcsönös látogatása. A lelkes tapssal fogadott beszéd után Lénárd Sándor a Társaság kultúrprog- ramjának és alapszabályainak ismertetése után felolvasta az előkészítő bizottság által megejtett jelölés listáját a Társaság ideiglenes tisztikaráról és vezető tagjairól, amelyet az egybegyűlt közönség egyhangúan elfogadott. Ezek szerint elnökké dr. Kolacskovszky Lajos vármegyei főlevéltárost, főtitkárrá. dr. Podányi Sándor járási főjegyzőt, pénztárossá pedig Wall Rózsa OT1 tisztviselőt választották meg. A vezetőség megGábor László választása után dr. Kolacskovszky Lajos megtartotta elnöki székfoglaló előadását. Az értékes és ismeretekben gazdag beszéd eszmemenetében kiemelte a valódi kultúra jelentőségét, amely nem csupán az ismeretek halmozásában nyilvánul, hanem azoknak következményeit és tanulságait átviszi a társadalmi és egyéni élet vonatkozásaiba is. Az orosz nép jött rá először arra a történelmi elhivatottságra, hogy önmaga felszabadítása és a többi nemzetek megváltása útján felépítse az új társadalmat, ahol az ember valóban ura lesz a természetnek és önmagának. Éppen ezért meg van győződve ennek az új kultúr- kapcsolatnak a nemzet fejlődése szempontjából áldásos és gyümölcsöző voltáról. szemben az eddigi, egyoldalú nyugati, német beállítottságú kultúrimá- datunkkal, amely az országnak csak kizsákmányolást és erkölcsi összeomlást akozott. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a gyűlés véget ért. — iQ — (1945. szeptember 13.) er m mim iuU ' edévi 'fizet jzáss; y tar ssék jk a m loi’ jglalt ba les s Uöl- Zei SS9 sxtottá űe tét llami { trmébe zalay 1 ésre Vi 16re bl kisnv Egri szüreti felvonulás, 1945-ből
