Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. április 1., hétfő 3. Választásra készülve Letették az esküt, meg­kezdték hivatalos — alkot­mányos, nagyon fontos — tevékenységüket o helyi, a megyei választási elnöksé­gek, az országos testület. A szabatos megjelölés szerinti „1983. évi III. törvény az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról’' 26. paragrafusa (1) bekez­dése így hangzik: „Az or­szágos választási feladatok ellátására Országos Válasz­tási Elnökséget, a területi és helyi feladatok ellátására fővárosi, megyei, városi, fő. városi kerületi és községi választási elnökséget, szava­zókörönként pedig szavazat­szedő bizottságot kell ala­kítani.” Hihetnénk, olyan — hiva­talos megjelöléssel — vá­lasztási szerv létrejöttéről, tevékenységéről van szó, amellyel az állampolgárnak nincsen közelebbi kapcsola­ta. S valóban nincsen, köz­vetlen kapcsolat legalább­is, de csak akkor, ha a vá­lasztások előkészületeinek és lebonyolításának minden mozzanata szigorúan követ­te a választójogi törvény részletes, pontos előírásait. Ellenkező esetben nemhogy joga, hanem egyenesen kö­telessége a választási elnök­ségnek — az állampolgár bejelentése, panasza, észre­vétele nyomán vagy a más úton szerzett információ birtokában — az azonnali beavatkozásra a törvényi előírások tiszteletben tartá­sa — érdekében. Persze, a lehetséges eset egyben kivé­teles is, azaz választópolgár és választási elnökség kö­zött a közvetlen kapcsolat esetleges. Ez azonban nem fedi, fedheti el a lényeget, a választási elnökség és az állampolgár(ok) közvetett kapcsolatának kiemelkedő fontosságát. A Hazafias Népfront terü­letileg illetékes bizottsága által megbízott — és az il­letékes tanács végrehajtó bizottsága által a megbízás­ban megerősített, a tanács elnöke előtt esküt tett — testület joga és kötelessége a választás minden mozza­nata törvényességének ellen­őrzése, szükség esetén a tör­vényes rend helyreállítását szavatoló intézkedések meg­hozatala, közreműködés a választások megszervezésé­ben és lebonyolításában. Ha felületes állampolgári ismereteinkre hagyatkozunk — tisztelet az alaposan tá­jékozott keveseknek, kivé­teleknek —, akkor úgy vél­jük, itt a választásokig lé­tező, csupán az előkészüle­tek szakaszában tevékeny­kedő testületről van szó.... Tévedés! A megbízatás ideje azonos az országgyűlés, a ta­nácsok ún. ciklusidejével, azaz napjainkban — a ko­rábbi három évvel szemben — öt esztendő! A választási elnökség tehát fél évtizeden át kell, hogy őre legyen te­vékenységi — illetékességi — területén mindannak, ami az országgyűlési, a tanács­tagi választásokhoz, a meg­bízatás törvényességéhez kapcsolódik. így például a választási elnökség a lebo­nyolítója a tisztségre vala­milyen ok miatt érdemtelen­né vált tanácstag visszahí­vásáról döntő szavazásnak. Ez csupán egyetlen, kira­gadott elem az önkéntesek vezérkarának — mert nagy tekintélyű közéleti emberek megtisztelő társadalmi meg. bízatása a választási elnök­ség elnökének, titkárának, tagjai valamelyikének lenni — bonyolult szerepköréből. Ebbe a szerepkörbe ugyan­is — az 1983. évi III. tör­vény előírásai szerint, és megmaradva csupán a helyi választási elnökségeknél — beletartozik a tanácstagjelöl, tek elfogadása, nyilvántar­tásba vétele; a felöltek ne­vének közzététele; a jelölő- gyűlések lefolyásával össze­függő bármilyen, esetleges kifogások elbírálása; a ta­nácsi választókerületek vá­lasztási eredményének meg­állapítása és nyilvántartása; a megbízólevél kiadása a helyi tanácstagnak; értesí­tés küldése az ún. pótta­nácstag számára, megvá­lasztása fényéről... Anélkül, hogy folytatnék a szerteágazó kötelmek felso­rolását — hiszen például a választójogi törvény 35. pa­ragrafusa öt önálló bekez­désben sorolja fel az ország- gyűlési választókerület szék­helyén tevékenykedő helyi választási elnökség már részben ismertetett feladatai, hoz társuló egyéb teendőit —, nyugodt lelkiismerettel leírhatjuk: az 1983. évi III. törvény valóban minden részletre kiterjedően igyek­szik elősegíteni a legfőbb célt: az állampolgári alapjo­gok egyikének, a választó­jognak a zavartalan, mara­déktalan érvényesíthetősé­gét, érvényesülését. Ez a legfőbb cél, a lát­szatra formalitásokra ügyelő önkéntesek vezérkarát lé­nyeges politikai felelősség­gel ruházza fel, hiszen etes. tület esetleges felületessége, tévedése, hibája nem önma­gára, a választási elnökség-, re vetne árnyékot, hanem az adott helyen a választások egész menetére. A politikai és a közjogi felelősség öt­vöződése indokolja, hogy a vezérkar hiba nélkül tudja mindazt, amit tudnia kell — így azt is, hogy a közös tanácsú községeknél nem lehet mértani pontossággal — kijelölni egy-egy válasz­tókerület —, s e hibátlan tudása birtokában követ­kezetesen, keményen köve­telje meg mindenkitől, min­den esetben a választójogi törvény betűinek és széllé, mének tiszteletét. A válasz­tás kiemelkedő jelentőségű politikai esemény, azaz egy ilyen eseménysorozat irá­nyításában a vezérkar tag­jának lenni egyszerre kitün. tetés és sokféle munka ter­he. E munkaterhek sikeres viselése azonban elengedhe­tetlen kötőanyaga választók és választottak mindenna­pos összekapcsolódásának. M. O. COMPUTER—M Számítástechnikai Ügyfélszolgálati Iroda A Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Válla­lata COMPUTER—M néven ügyfélszolgálati irodát nyi­tott Budapesten, a VI. ke­rület, Lenin krt. 57—59. sz. alatt. Az irodában azokat az — elsősorban hazai — mikro­számítógépeket mutatják be, amelyek alkalmazásához a Számítástechnikai és Ügy­vitelszervező Vállalat teljes körű szolgáltatást, egyebek közt tanácsadást, oktatást. műszaki szervizt, programo­kat nyújt. Az irodáiban vá­sárolhatók számítógép­programok. adathordozók, számítástechnikai szakköny­vek is. Az iroda mikroszámítógé­peit bárki igénybe veheti, s az érdeklődőknek a szá­mítástechnikai szakembe­rek a helyszínen adnak tá­jékoztatást a berendezések működéséről. A tervek sze­rint még ebben az évben, további két iroda kezdi meg működését Kecskeméten és Szombathelyen. Exportcikk — nullára írt berendezéssel Avagy: hódít a selypi Szipernit Kezdetben volt a cement! Később „belépett” az az- besztcementcső gyártása. Harmadik esztendeié pedig már az Eternit Azbesztce­mentipari Vállalat selypi üzemében készülnek a leg­különbözőbb rendeltetésű le­mezek. Ahogy Bauer György igazgató mondja: az utóbbi évek egyéb szempontból is változást hoztak a 400 em­bert foglalkoztató munkahe­lyen. Amíg ugyanis 1983- ban mindössze 4,5 millió fo­rint nyereséggel zártak, ta­valy — 343 millió forint ér­tékű termelés mellett — ez az eredmény megközelítette a 12 milliót, az egy főre eső termelési érték pedig éves szinten 854 ezer forint fölé emelkedett. A bérszínvonal alakulását sem kritizálhat­juk különösebben, hiszen a fizikai .dolgozóknál a fejen­kénti éves jövedelem közel jár az 58 ezer forinthoz. Persze az is igaz. hogy meg­felelő kereset nélkül el sem lehetne várni a külön­böző munkahelyek dolgozói­tól azt a teljesítményt amit mondjuk tavaly nyújtottak. o Mert nézzük például a gyár életében oly meghatá­rozó azbesztcement nyomó­csőtermelést! A különböző átmérőjű — 150—700 milli­méter — csövekből 1400 ki­lométernyi készült Selypen, és ebből maximálisan ki tudták szolgálni a piaci igé­nyeket. Különösen a frissen bevezetett, 15 atmoszférás üzemi nyomású, 700 milli­méter átmérőjű csőnek volt nagy a keletje. Az új ter­mékből legtöbbet Kapos­vár. Kecskemét területén, il­letve Budapesten építettek be a kivitelező vállalatok, mégpedig részben ivóvíz, részben szennyvíz gerincve­zeték formájában. Ám fon­tosabb ennél, hogy a Minisz­tertanács továbbra is zöld jelgést adott a tűzálló alumi- nált cement gyártásának, kü­lönös figyelemmel a népgaz­daság érdekeire. És az üzem állta a sarat. Fogódzanak meg: nullára leírt berende­zésekkel 4106 tonnányit állí­tott elő e termékből, s úgy. hogy a legnagyobb felhasz­nálók — például a Magnezit Művek — mellett 435 tonná­nyi jutott belőle az olaszok­nak, 45 forint dollárkitérme- lésü mutatóval, 735 tonná­nyit pedig Csehszlovákiába szállítottak. e Nullára leírt berendezést említettünk.' Igen, így van! Elnyüstölt, régen kiérdeme­sült géprendszeren állították elő a selypiek ezt a tőkés exportterméket. Itt aztán ér­demes is megállnunk. hogy elgondolkozzunk a , dolgok mikéntjén. A minőségi ter­melést újabban teljesen el­választhatatlannak tartják a technikai fejlesztéstől. a mind korszerűbb, drága gé­pektől. És mit bizonyít Bauer Györgyék példája? Nem mást, minthogy az át­lagosnál lényegesen több fi­gyelemmel. fegyelmezettebb munkával pótolni lehet a technika fogyatékosságait. Azt már csak mellékesen je­gyezzük fel. miszerint a selypi üzem egyedüli gyár­tója Magyarországon a tűz­álló aluminált cementnek, s ez a cikk — miután csak import útján juthatnánk hozzá — dollár százezreket takarít meg a népgazdaság­nak. Az 1984-es esztendő slá­gere mindezek ellenére a különféle burkolólemezek „családjából” kinövesztett Szipernit, amelyből az első teljes évben 197 ezer négv- zetméternyit gyártottak. Mi­ben különbözik ez a hagyo­mányos azbesztcement le­meztől ? Kisebb sűrűsége. 60—70 százalékos porozitása révén jobb a hőszigetelő tu­lajdonsága, tehát fokozottan lángálló, tűzgátló, és ugyan­ekkor ellenáll a vegyi igény- bevételnek, gombák, rágcsá­lók, baktériumok nem támad­hatják meg, de nem is kor­had. Így aztán a Szipernit ideálisan alkalmas padlástér beépítésére, hétvégi házak, mezőgazdasági és ipari épü­letek belső burkolására, acél épületszerkezetek tűzállósági határértékének növelésére, vagy éppen függesztett ál­mennyezet céljára. o Slágercikket emlegettünk a Szipernitről szólván. De mi erre a garancia, a bizo­nyíték. Bauer György nem marad adósunk e tekintet­ben sem. s nem kis büszke­séggel mondja el, hogy ezt a lemezt már folyamatosan szállítják a petőfibányai VEGYÉPSZER Vállalatnak, ahol tűzvédelmi ajtókat gyártanak belőle, országszer­te megkezdvén a forgalma­zását. A Hajdúszoboszlói Építőipari Szövetkezet a Szi- pernit alkalmazásával elké­szítette egy családi ház pro­totípusát. amellyel az őszi BNV-n nagy sikert aratott. De a selypi Szipernit be­épült az Állami Operaház­ba, ahol acélszerkezeteket burkoltak vele, ezt a termé­ket rendelték meg a Szegedi Nemzeti Színház rekonstruk­ciójához, és benne van a kaposvári színház vasfüggö­nyében. A dorogi Fémmun­kás Vállalat? Az pedig — könnyűsége okán is — akusztikai álmennyezetek ki­vitelezését kezdte meg a Szipernitből. O Mi kell még Szipernit- ügyben a teljes frontáttörés­hez? Selypen e tekintetben szintén biztató információ­hoz jutottunk. Irány a tőkés piac, adták ki a jelszót az üzem vezetői, majd fölke­resték az ilyesféle cikkek külhoni forgalmazásával fog­lalkozó Ferunion Vállalatot, amely az NSZK-ban talált érdeklődőkre. Az üzletkötés­hez szükséges nagyobb mennyiségű lemezmintát múlt év végén már el is szállították a németeknek. s amennyiben piacképesnek bizonyul, akkor az Éternit Vállalat Heves megyei üze­me nemcsak a népgazdaság stabilitását támogatja dol­lárbevételével, hanem ter- ' mészetes módon növeli ösz- szes árutermelését, abból eredően pedig az évről évre növekvő nyereséget. Moldvay Győző Brikettüzem Felnémeten A csöveken Jégáram szállítja át a fürészport a fűrészgépektől a bri­kettüzem gyűjtőtartályaiba Adalék nélkül, préseléssel egyesítik tömbbé a fűrészport Zsákok telnek, óránként két tonna termék tölti őket Van határ, aminél nem lehet több: például a ki­termelt fából legfeljebb száz százalék hasznosulhat A Mátrai Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaság felnémeti fűrészüzemében most elérték e bűvös számot. Az ed­dig csak gondot, költséget jelentő fűrészpor és faké­reg brikettálását oldja meg a saját szakemberek ter­vei alapján önerőből, 17 millió forintért emelt bri­kettüzem. A 4200 kilokalória/kg fűtőértékű (tehát a legjobb barnaszenek minőségét elérő) viszont alig fél százalék hamutartalmú és teljesen kénmentes brikett árából e beruházás legfeljebb három év alatt meg­térül. Az új üzem munkába lépésével a teljes faki­termelési, és fafeldogozási folyamat hulladékmentes­sé vált a MEFAG-nál. Bárdos Gézáné csomagolja zsugorfóliába a máris népszerű­vé vált árut (Fotó: Köhidi Imre)

Next

/
Oldalképek
Tartalom