Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 20., szombat 5« SAJÁT FALUJÁBAN Az állami díjas Nagyréde, Szőlőskert Tsz. Van-e. aki ezt a nevet nem ismeri? Nemcsak itt. szőkébb hazánkban, hanem megyénkben és a határainkon túl is sokfelé cseng jól ennek a tsz-nek a neve. Az elnöke Frecska Sándor most kapott Állami Díjat. Életútja szinte kínálja a megállapítást: íme. a szocialista karrier. Hiszen mezítlábas, félárva gyerekként ott téblábolt ebben a községben, ott kezdte el a félrészes summásságot, ott ívelt fel az útja abba a tisztségbe, amely mégiscsak rang, nem is akármilyen, hiszen... de az a gondolatsor már messzire vezetne. Mégsem nevezem karriernek azt. ami vele történt. Természetesnek tartom. Persze, csak akkor, ha mögötte érdembeli fedezet található. Nála pedig — található. ■ooooooooooooKezdem a végén. Annál a jelenetnél, amikor a nagyhírű tsz elnöke odaállt nyolcvanon túli édesanyja elé, és azt mondta, hogy őt pedig nem is akármilyen kitüntetés érte. Az idős asszony csak nézte, nézte nagy fiát és akkor eszébe jutott az a mezítlábas kis suttyó-gyerek, aki... ... aki most gyanús-gyor- san pislog, halkan szipog is, és meleg tekintettel nézi az édesanyja szeméből kicsorduló fényes gyöngyszemet. Gondolták volna valaha is. .. ? — Nem tagadom, bennem mindig ott volt a törekvés, hogy megmutassam a fáim beli környezetemnek, mire vagyok képes. Mort is úgy tartom, hogy a többieknél egy kicsit jobban kell munkálkodnom, munkálkodnunk, mert arra kényes voltam és vagyok ma is, hogy valamivel többet érjünk el. mint a szomszédok, a mi vidé- künkbeliek. Törekvés, akarat a többre. a jobbra... Lehet-e enél- kül vinni valamire? Nem. Hogy hol kezdődött? Pontosan emlékszik rá. Még alig cseperedett fel, amikor a kezébe került egy hirdetés. Az állt benne, hogy 36 fillérért kínálnak egy szál oltványt. Lám. hogy is van ez? Ok pedig hat fillért kapnak attól, aki felvásárolja tőlük. Miért? Hm... ! Melyik éri meg jobban: elkészíteni az oltványt vagy kereskedni vele? A közgazdasággal ilyen fokon és ilyen mélységig jutott kapcsolatba. . . akkor. ooooooooooooNincs eredmény a hozzá vezető út nélkül. Az állami díjas elnök tehát visszafordul képzeletben a múltba. Hat osztályt járt ki, de úgy, hogy csak akkor koptatta az- iskolapadot, ha kifagyott a kapa a földből. Nem volt olyan uradalom vagy nagyobb birtok, gazdagabb gazda a környéken és a faluban, ahol ő meg ne fordult volna. Az apját korán elvesztette, a kenyérkeresőt tehát pótolni kellett. Szerencséjére a nagybátyja esetenként maga mellé ültette a szekérre, amikor nekivágtak az erdőnek, hogy fát gyűjtsenek vagy a mesz- sze tájaknak, hogy eladni vigyenek ezt, azt. A legényke sokat látott és sokat tapasztalt. Mindig nyitva volt a szeme és a füle. Nem maradt sokáig veszteg, nekilátott oltványt készíteni. Először csak egy keveset, amikor pedig sikerült valamennyit értékesíteni, akkor már többet. Ugyancsak álmélkodtak a gyerekcimborái, amikor meglátták öt a hátára zsinegeit oltványkö- teggel. — Ügy gondolom, a szegényebbe attól tudott előbbre jutni, boldogulni, mert mindenért meg kellett szenvednie. A tehetősebb családok gyerekei pedig majdnem készen kaptak mindent. Mély bölcsesség, de ez sem magától ment. Tehetség- is, akarat is kellett hozzá. Amikor negyvennégyben beöltöztették leventének valami felemás kincstári ruhába, ő is ment a többiekkel egészen Komáromig. Ott meggondolta magát. Irány visszafelé, Nagyréde. Szerencséje is volt, mert a frontokon úgy jutott át, hogy szinte észre sem vette. Igaz, szülőfaluja környékét úgy ismerte, mint a tenyerét, és a mesgyék vonalát követte végig. A szülői házban azonban nem az övéit találta meg. hanem a vörös csillagos katonákat. Eltelt néhány nap. mire édesanyjáékra rábukkant. Másokkal együtt húzódtak meg a harci események elől egy biztonságos helyen. 000000000-000Kaptak négy holdat, juttatott földet. Iga nem volt, megkapálták, úgy vetették be. Lassan aztán gyarapodtak. Nagy csúfságnak tartották a faluban, amikor az ökröket megvette. Ló csak később került a szekérhez. — Addig én jártam a fogat viszonzásáért gyalogmunkára, attól kezdve megfordult a világ. Egy kicsivel később pedig kiakolbólintot- tak a fogyasztási szövetkezetből, mert úgy tartották, hogy ez a fogatolás. fuvarozás nem illik a mezei emberhez. Ezután mi történt? — Nem telt bele sok idő. jöttek értem, hogy legyek a fogyasztási szövetkezet ügyvezetője. Elvállaltam. Egy év múltával jöttem rá. hogy hiszen nem is vagyok tagja a szövetkezetnek. Hát ilyen volt a világ akkoriban. De váltsunk nagyobb lépésekre. Elérkezett a tsz- szervezés dandárja: 1960. — Disznótorba voltunk hivatalosak. Akkor kérdeztem az egyik szervezőtől: Van-e nálad belépési nyilatkozat? Minek az? Ne törődj vele, add ide. Kitöltöttem. No. ti ketten, mint tanúk írjátok alá. Néztek rám. mint a csodára. Azt akarom, hogy mindenki tudja, engem ,nem kellett beszervezni, én magamtól léptem be a tsz-be. Mindenkinek megállt a kés meg a villa a kezében. Így kezdődött.-oooooooooooo Gondnoknak nevezték már az első perctől kezdve, de tulajdonképpen elnökhelyettesi teendőket végzett. Aztán papíron is az lett, majd elnök. — Jól indult a tsz a legelején is, csak elkövettünk akkor valamit, amit elkerülhettünk volna. Nagy hirtelen belevágtunk a szőlőtelepítésbe, méghozzá a hagyományos sorközökkel. Sokáig küszködtünk emiatt. Aztán jött a háztáji. Az sem ment könnyen. Azt mondták ránk. hogy a közössel szemben az egyéni érdekeket támogatjuk. Pedig anélkül nem tudtunk volna akkorát fejlődni, mint amekkorát kellett ahhoz, hogy ne csak a szőlőt termeljük meg, hanem feldolgozzuk és palackozzuk is. A haszon így nőtt meg. Már csak címszavakban. Következett a málna, a hü- tőház. majd a zöldség- és gyümölcsfélék feldolgozása. Előbb a borkombináttól búcsúztak el. majd a miskolci hűtőháztól. A saját lábukra álltak. De nem feledkeztek el a szántóföldről sem, az állattartásról sem. Mindenben egy kicsikével többre törekedtek, mint a környezetbeliek. Meg akarták mutatni. .. ! Megmutatták. Egyre több felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember került Nagyrédére. Egyre nagyobb önállósággal intézték annak a területnek az ügyeit, amelyet a vezetőség a kezükre adott. — Nemcsak elviselem a véleménykülönbséget, hanem el is várom, ha valami komoly dologban kell dönteni. Ha csak ott ülnek. és maguk elé bámulva hallgatnak. rájuk szólok: mi a csudának vagytok itt?-OOOOOOOOOOOO A hat elemi után hosszú csend következett. Majd eljött az idő. hogy vezetői továbbképzésre küldték Zsámbékra. Ekkor „mellesleg” elvégezte a könyvelői tanfolyamot is. A legjobbak jelentkezhettek a főiskolára. Ő is. Több tucat magával. Az államvizsgát ketten tették le. Kitűnően végzett. — Minden este elővettem a könyveket otthon. Szombaton és vasárnap pedig még tv-t is csak alig lehetett nézni a családnak, mert én a másik szobában írtam a jegyzeteimet. A két lányom mellett ki kellett tennem magamért. Azt nem tudtam volna elviselni, hogy a tanáraim kegyelemből beírjanak egy gyenge kettest. Minél közelebbi ismeretségben voltam valamelyik tanárommal, annál jobban felkészültem nála. Az eredmény nem maradt el. — Tudom, hogy egyszer nyugdíjba kell mennem. Most még nem gondolok rá. De nem várom meg, hogy valaki szóljon, magam állapítom meg, ha eljött az ideje, ha már túlnőnek rajtam a feladatok. Ismerős a magatartás? Annak idején maga döntött a belépésről is, nem várta meg. hogy felszólítsák. — Az elnökség.. . ? Soha sem törekedtem rá. De nagyon fontos tisztségnek tartom. A falu sorsa és élete is igencsak függ attól, milyen a tsz-elnök. Nekem pedig mindig az volt a célom, hogy a környezetemnek a hasznára legyek. Ez a kitüntetés. . . ? Nagy megtiszteltetés. Igazán jól esett büszke vagyok rá, de nem tartom most többre magam azért, mert. .. Én most is a régi kollégákkal, cimborákkal ülök le a legszívesebben ultizni, beszélgetni.-000-00000000Elindult egy mezítlábas kis parasztsuttyó Nagyrédén a negyvenes években, hogy íélrészes summásként segítsen édesanyjának a napi betevő falat előteremtésében. Aztán. .. Mégiscsak ember lett belőled. édes fiam! — mondta könnyes-boldog szemmel édes szülője, amikor közölte vele, hogy Állami Díjat kapott. A saját falujában ért el idáig. G. Molnár Ferenc HÚSZEZREN SEGÍTENEK ŐSSZEL Diákok a mezőgazdaságban Összegezték a tapasztalatokat Még épp hogy csak virágzani kezdenek azok áfák. melyeknek gyümölcsét ősszel majd le kell szedni, az illetékesek azonban már most kezdik előkészíteni a betakarítást, amihez a hagyományoknak megfelelően igénybe veszik a diákok segítségét is. Nemrégiben csokorba gyűjtötték e terület elmúlt esztendei tapasztalatait, hogy az elkövetkező feladatokat minél pontosabban jelölhessék ki. Tanulságos bepillantani az eredményeket és a nehézségeket felsorakoztató dossziéba. Tanulmányok, visszaemlékezések, korabeli cikkek Heves megye 1919-ben Nos. megyénk 54 téesze és 4 állami gazdasága elsősorban a szőlőkben, a paradicsomföldeken. illetve az almáskertekben várja a diákkezek közreműködését. Akikre számítani lehet (a nyolcadikos általános iskolások, a középiskolások és a felsőfokú intézmények hallgatói), mintegy 22 ezren vannak. A szervezők célja az, hogy valamennyien ne csak megismerjék, de meg is szeressék a termelő munkát. összefog ennek érdekében a megyei tanács több osztálya, a KISZ. a szak- szervezet és figyelemmel kíséri körülményeiket a KÖJÁL Tavaly a hűvös időjárás miatt a szőlő és a gyümölcsök érése két netet késett, így a tanulók október 8-a és november 7-e között szüretelhettek. Elismerésié méltó amit végeztek, hisz összesen 16 ezer tonnányit mentettek meg a pusztulástól. Különösen kiemelkedtek munkájukkal a gyöngyösi Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskola és a Mát- rafüredi Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tanulói, elérve így a napi 119. illetve 114 forintos átlagkeresetet. Itt jegyzendő meg. hogy a fiatalok bérezése a felnőtt dolgozóktól csak teljesítményük arányában tért el. A más megyéből érkezők keresete azért lett magasabb, mert a táborszerű elhelyezés jobb munkaidő-kihasználást biztosított. A fogadó gazdaságok minden módon igyekeztek megfelelő körülményeket teremteni. Jól szervezett volt a fiúk, lányok szállítása, legföljebb a Volántól bérelt autóbuszok esetében fordult elő késés. (A Volán ugyanis nem rendelkezik annyi tartalék járművel. hogy csúcsidőben 3—4 ezer ember közlekedését plus.zfel- adatként meg tudja oldani.) A területeken egyébként biztosították a higiénés helyiségeket, ruha- és csizma- használati díjat fizettek, s a munkaverseny legjobbjai prémiumot kaptak. A korábban nézeteltérésekre okot adó kérdéseket tavaly már rögzítették a szerződésekben. így azt például. hogy a munkaidő-kiesésnél pontosan meg kell állapítani a felelősséget, vagy azt, hogy milyen normákat várnak el a diákoktól a megjelölt bérért... így érthető, hogy a tanulók munkavégzésének eredményei sokat javultak az elmúlt esztendőben. Az általános iskolások alaposan kihasználták a rájuk „kiszabott” négy órát, s a legtöbb középiskolás is ledolgozta becsülettel a hatot. A felsőfokú intézmények hallgatóiról megállapítható, hogy lelkesebben tevékenykedtek a korábbiaknál... összegezni úgy lehet tehát, hogy tavaly az iskolák és az üzemek is teljesítették vállalásaikat. Az ifjúság a rendkívüli időjárás okozta nehéz körülmények között is helyt állt. Hisz nem szabad megfeledkezni arról, hogy amikor kiderült; az eső miatt lassúbb lesz a szüret, sok helyütt zokszó nélkül megfejelték az átlagos 5 napot. A tapasztalatok értékelői az idén szeretnék többek közt azt, ha tartós kapcsolat alakulna ki egy-egy mező- gazdasági üzem és egy-egy tanintézet közt. Jó lenne, ha a diákok teljesítményét a továbbiakban naponta ösz- szegeznék a munkaadók (biztatva ezzel őket a nagyobb tempóra), illetve a körülményeiket az eddigieknél is jobbá tennék. Remélhetőleg az elképzeléseket, melyek egyként szolgálják a tanulók és a gazdaságok — a felnövekvő nemzedék és a népgazdaság — érdekeit sikerül már az idén valóra váltani. Németi Zsutsa Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága propaganda és művelődési osztályának kiadásában látott napvilágot a Heves megye 1919-ben című kötet. A tanulmányok közül elsősorban Csiffáry Gergely, a magyarországi Tanácsköztársaság egri szükségpénzéről szóló munkáját említhetjük meg. Ebben a szűkebben vett témán kívül bemutatja az időszak főbb gazdasági jellemzőit és az ehhez tartozó összefüggéseket is. Az olvasó egy-egy írást talál, amely a hatvani véres vasárnappal, illetve a gyöngyösi ifjúság tanácsköztársaság- beli helyzetével ismertet meg. Szecskó Károly közli Ko- lacskovszky Lajos — eddig még kiadatlan — cikkeit, amelyek 1919-ben jelentek meg az Egri Újságban. Ezekben a publicisztikai művekben a szocializmus és a proletárdiktatúra felépítésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. Ezen írásai nemcsak a Tanácsköztársaság sajtójából emelkednek ki. de nemzetközi tekintetben is figyelemre méltóak. Az egykori hatvani és kiskörei vöröskatonák visszaemlékezései hangulataiban is képesek felidézni a történelmi eseményeket és a hozzájuk tartozó életutakat. A könyv utolsó lapjain található a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Heves megyei kronológiája, amely bizonyára segítséget jelent majd az eligazodásban. A kiadványt nemcsak szakembereknek, de a nagyközönség számára is bá* ajánlhatjuk. (Foto: Szabó Sándor)
