Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! XXXVI. évfolyam. 91. szám ARA: 1985. április 19.. péntek 1,8« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Országgyűlési képviselőket jelöltek Egerben Heves megye 1. számú választókerületének ország- gyűlési képviselőt jelölő első gyűlésére szerdán a kora délutáni órákban a VILAT1 egri gyárában került sor. Az ünnepi eseményre érkezett állampolgárokat az elnöklő Debreczeni Tibor gyárigazgató köszöntötte. Miként a nagy üzemcsarnokban elhelyezett széksorokban, a díszemelvényre invitált vendégek között is széles körből képviselték a megyeszékhely lakosságát. társadalmi, politikai, gazdasági szervezeteit. Az elnökségben foglalt helyet — többi között — Bocskai László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Kovács Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Gyula Zoltán a városi tanács vb-titkára is. (Folytatás a 2. oldalon) Elfogadták az oktatásról szóló törvényjavaslatot Országgyűlési képviselői jelölő gyűlések megyénkben Heves megyében folytatódnak az országgyűlési képviselői jelölő gyűlések. JELÖLŐ GYŰLÉSEK Április 19-én ,A 7. számú választókerületiben a gyöngyösi főiskolán 15, a 9. számú választó- kerületben a Hatvani Konzervgyárban 14. a 10. számú választókerületben az apci művelődési házban 15, a 11. számú választókerületben a tarnaörsi Általános Iskolában 17, a 12. számú választókerületben a füzesabonyi művelődési házban 16 órakor kezdődnek a jelölő gyűlések. JELÖLŐ GYŰLÉSEK Április 22-én A 2. számú választókerületben az Egri Dohánygyárban 14.30, a 6. számú választókerületben a gyöngyösi MEZÖpÉP-nél 14, a 12. számú Választókerületben a káli nagyközségi tanácsnál 16 órakor jelölnek az állampolgárok országgyűlési képviselőt. Tanácskozik az országgyűlés Köpeczi Béla expozéja A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve — mondotta bevezetőben — tavaly elfogadta a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, amely az 1972-ben elkezdett reformfolyamat egyik lényegi mozzanata, s 15—20 esztendőre határozta meg a fejlődés irányát. Most a Minisztertanács felhatalmazása alapján beterjesztett oktatási törvényjavaslat az említett reformfolyamat részeként elvégzi a jogi szabályozást a fejlődés említett szakaszára. A törvényjavaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket az MSZMP XIII. kongresszusának határozata fogalmazott meg; nevezetesen, hogy folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését, amelynek középpontjában a tartalmi megújítás, az oktató- nevelő munka minőségének javítása, a szocialista nevelés erősítése áll. A törvényjavaslat tartalmazza az egész nevelési és oktatási struktúrára és annak irányítására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Meghatároztuk benne a művelődéshez való állampolgári jog érvényesülésének módozatait, a nevelésben-okta- tásban részt vevők jogai és kötelességeit. Jogi eszközökkel is biztosítani kívántuk az óvónő, a tanító, a tanár, a főiskolai, egyetemi oktató és kutató helyét és szerepét önállóságát és felelősségét hivatása ellátásában. Fontosnak tartottuk a diákönkormányzat működésének jogi biztosítását is. Külön törekedtünk arra, hogy az egyetem; és főiskolai hallgatók sajátos helyzetét, felnőtt voltukat és egyben hallgatói státusukat egyszerre vegyük tekintetbe, és ezen az alapon határozzuk meg tanulmányi, szociális, művelődési viszonyainkat és lehetőségeinket. A törvényjavaslat nyomatékkai szól a család, a szülök jogairól és kötelességeiről. A család funkciója pótolhatatlan a nevelésben. A javaslat utal a nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek felelősségére is az ifjúság nevelésében. Látnunk kell, hogy a nevelés nem egyedül az iskola ügye, de mi itt hangsúlyozni akarjuk, hogy az iskoláké is. A javaslat kiemeli a fejlesztési programnak azt a szándékát, hogy az általános iskolát állítsuk a munka középpontjába, mint az alapozó képzés intézményét, amelynek nevelés-oktatási munkáját színvonalasabbá, eredményesebbé, hatékonyabbá kell tennünk, mert ez a fejlesztés alapfeltétele. A javaslat humanista szellemének egyik megnyilvánulása a fogyatékos és hátrányos helyzetben lévő gyermekekkel, fiatalokkal való törődés, gondoskodás jogi kereteinek meghatározása. E szempontból is újítunk, nemcsak a jogok meghatározása. hanem a továbbtanulási lehetőségek megadása tekintetében is. Az egyetemeken polémia folyt arról, hogy miként érvényesül — mindenekelőtt a személyi kérdésekben — az intézmények önállósága. A demokrácia érvényesítése nemcsak az adott intézmény ügye, hanem a szélesebb tudományos és szakmai közvéleményé is. Ezért az egyetemi kinevezéseknél és megbízásoknál a Magyar Tudományos Akadémia bizottságai és testületéi véleményét kérjük ki. E vélemények alapján egyes esetekben a Minisztertanács, más esetekben az illetékes miniszterek a kinevezők, illetve megbízók. A javaslattétel Joga továbbra is az egyetemeké és a főiskoláké, s ezt a velük együtt a beterjesztett módosítás szó szerint is kimondja — hangsúlyozta Köpeczi Béla. Erősíteni kívánjuk az oktatási intézmények és a külső világ közötti kapcsolatokat. A törvényjavaslat meghatározza az irányítás alapvető szabályait. — Az oktatás ágazati felelőse a művelődési miniszter, ami azt jelenti, hogy biztosítja az oktatáspolitika egységes érvényesülését. a nevelés és az oktatás tervszerű fejlesztését, elvi egységét. Az irányításban a szakmai oktatás szempontjából osztozik közép- és felsőfokon más miniszterekkel. Minden szakminiszternek egyetértési joga lesz a szakoktatás tartalmi kérdéseiben és a szakmunkásképzési alap megfelelő részének felhasználásában; a szakok, szakmák, a szakmai követelmények meghatározásában. A Minisztertanács a fejlesztési program elfogadása kapcsán vállalta: a közoktatás fejlesztésére társadalmigazdasági programot dolgoz ki, amelynek feladata — többek között — biztosítani a megfelelő számú tantermet, most már nemcsak az általános iskolában, hanem a középfokon is. Gondoskodni kell arról is, hogy legyen elegendő pedagógus: ennek érdekében most már jelentősen növeltük a beiskolázási létszámokat a pedagógusképző intézményekben és igyekeztünk javítani a pedagógusok élet- és munkakörülményeit, erkölcsi, társadalmi megbecsülésüket. A kormány vállalta a felsőoktatási intézmények rekonstrukciójának folytatását, a kutatáshoz és az oktatáshoz is szükséges gép- és műszerbeszerzés javítását, a kollégiumi férőhelyek növelését. Nem a törvény feladata az, hogy konkrétan meghatározza a feltételeket, de a törvény kimondja, hogy a feltételeket biztosítani az állam feladata. Köpeczi Béla expozéját tartja Köpeczi Béla végezetül a következőket mondotta : a tavaly elfogadott fejlesztési program és az erre épülő jogi szabályozás alkalmas arra. hogy a magyar nevelés és oktatás tovább fejlődjék a pedagógusok, szülők. a társadalom aktív közreműködésével. A miniszter kérte az országgyűlést, hogy mindezt figyelembe véve fogadja el a törvényjavaslatot. Ezután hozzászólások következtek. Meglátásaikat, javaslataikat a következő képviselők fogalmazták meg : Gárdái Zoltánné a törvény- javaslat bizottsági előadója. Szurgyi Istvánné (Szolnok megye, 3. vk.) általános iskolai igazgató, dr. Szabó Imre (Hajdú megye, 15. vk.) megyei tanácselnök, dr. Czi- bere Tibor (Borsod megye 3. vk.) egyetemi tanár. dr. Vámos Marietta (Pest megye. 5 vk.) körzeti orvos. Pál József (Győr megye. 1. vk) lakatos, R éger Antal (Pest megye 25. vk.), a Magyar Rádió főosztályvezetőhelyettese, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alelnöke. Puskás Andrásné (Békés megye 3. vk) betanított lakatos, Orlo- vácz György (Tolna megye 8. vk.) általános iskolai tanár, dr. Káli Ferenc (Fejér megye 13. vk) középiskolai igazgatóhelyettes, dr. Végh György (Zala megye 5 vk.) tanszékvezető egyetemi tanár. Reidl János (Somogy megye 5. vk.) MEO csoport- vezető és Gyurkó László (Budapest 47. vk) író. A miniszter örömmel fogadta azt az egyetértést, hogy a nevelést a képviselők is az iskola, egész iskolarendszerünk fontos tényezőjének tartják. Ezután arra hívta fel a figyelmet. hogy a nagy válto( Folytatás a 3. oldatom Csütörtökön délelőtt összeült az ország - gyűlés. A Parlament üléstermében jelen volt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tavaszi ülésszakot Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt dr. Gosztonyi János országgyűlési képviselőről. A törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, s érdemelt az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették. Ezt követően a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd döntöttek az ülésszak napirendjéről: 1. ) az oktatásról szóló törvényjavaslat: 2. ) a terület- és településfejlesztés hosz szú távú feladatairól szóló javaslat: 3. ) törvényjavaslat a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről; 4. ) a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben törvényjavaslat az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint törvényjavaslat a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról; 5. ) felhatalmazás a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Békés ideit, biztonságos jövőt az emberiséioek! fiwr."nii mii imh—im inni ni ini m minim in iiii i iji i iktttiTiTurnirniiii—líiTrmrmii il 11111111111 riiiin~rTiTiiir7r~TtTrwnnrrnm7rTTrTrnmim-niTnrTTTrairnfrTfiii^^ iriimruif
