Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-19 / 91. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1985. április 19., péntek Országgyűlési képviselőket jelöltek Egerben (Folytatás az Les oldalról) A megyeszékhely első or­szággyűlési képviselői jelölő gyűléseinek előadója Veres István, a Hazafias Népfront Eger Városi Bizottságának titkára volt. Beszédében mindenekelőtt arról szólt, hogy hazánkban jó légkör­ben készülünk a választá­sokra. Mindannyiunk előtt ismeretesek népünk ered­ményei, a közelmúltban tar­tott pártkongresszuson, or­szág-világ előtt sokoldalúan elemeztük mindennapi mun­kánk tapasztalatait, sikereink mellett a gondjainkat sem elhallgatva. Tudunk problé­máinkról, feladatainkról is, érezzük tennivalóink súlyát. S megvan a készség az eg­riekben, a körzetbeliekben is egyaránt arra, hogy cse­lekvő részesei legyenek a további fejlődésnek. örvendetes a városban és az egri körzetben élő mint­egy 131 ezer lakos számára, hogy településeink számot­tevően gyarapodtak a leg­utóbbi esztendőkben is, a felszabadulás óta eltelt négy évtized soha nem tapasztalt, s talán nem is remélt vál­tozásokat hozott. Ezután pe­dig részletesen idézte a kü­lönböző területeken történt előrelépést, a gazdaság erő­södését, az ipari üzemek, a tsz-ek tiszteletre méltó tel­jesítményeit. a korszerűbbé vált kereskedelmet, az ide­genforgalomra is mind na­gyobb hatást gyakorló ven­déglátás vonzóbbá válását, az életmód pozitív változá­sait. Ugyanekkor hangsú­lyozta, hogy további erőfe­szítéseket igényel például a lakásépítéseknél, a lakos­sági szolgáltatásoknál mu­tatkozó lemaradás behozása, s több más mellett — külö­nösen falun — a vezetékes ivóvízhálózat bővítése, a boltok megfelelőbbé tétele. Vagy az, hogy akad gyá­runk, ami fél kapacitással termel, s például az egri pi­ac a legdrágább a megyé­ben. Kiemelte az előadó, hogy a most közeledő országgyű­lési képviselő- és tanácstag­választások jól segíthetik feladataink megoldását. Az pedig — mondotta végül —. hogy megyénk lakossága egységesen támogatja pár­tunkat a fejlett szocializ­mus további építésében: biz­tosíték az újabb sikerekre. Beszéde után tett javasla­tot a népfrontbizottsági tit­kár az egyes számú ország- gyűlési választókerület kép­viselőjelöltjeire. Ennek al­kalmával Árvái Lászlónét, az egri áfész szb-titkárát és Sebéné Studer Juditot, az Egri Dohánygyár üzemveze­tő-helyettesét ajánlotta je­lölésre. Röviden bemutatta a két személyt, majd a gyű­lés más résztvevői nyilvá­nítottak véleményt: közvet­len munkatársak — a do­hánygyári Bárány Tibor és a szövetkezeti Kormos Gé­za — szóltak a jelöltek mel­lett. Miután pedig egyéb ja­vaslat nem akadt, a gyűlés levezető elnöke szavazást kért. A 420 választópolgár­ból 414 szavazott Arvainéra és 388 Sebénére. S mivel így a szükséges egyharma­dos részarányt mindketten megkapták — indulhattak csütörtökön, délután az eg­ri Technika Házában tartott jelölő gyűlésen is. Ez utóbbit dr. Kerekes Lajos, a HNF Városi Bizott­ságának elnöke vezette. Részt vett rajta — mások mellett — dr. Molnár Gyula, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője és Mészáros Albert megyei népfronttitkár is. Veres István városi nép­fronttitkár előadói beszédét, javaslatát követően nyilvá­nítottak véleményt a részt­vevők itt is Árvái Lászlóné. valamint Sebéné Studer Ju­dit jelölésével kapcsolatban. Ennek során Bárány Tibo­ron kívül felszólalt Harmati László, dr. Kádár János, Bársony Dénes, Szabó La- josné, dr. Demeter Rudolf és Fülöp András, akik a je­löltek felelősségét is han­goztatták. lelkiismeretes, jó munkára kérték őket. Egy­ben utaltak arra, hogy nem­csak munkahelyeik, hanem az egész város képviseletét várja tőlük a lakosság, s többi között sokat tehetnek az időskorúak, az alacsony- nyugdíjú emberek életének derűsebbé tételéért, vagy a tisztességtelen úton szerzett jövedelmek miatti társadal­mi feszültségek csökkenté­séért, megszüntetéséért. A nyílt szavazásnál a meg­jelent 270 választópolgárból 258 foglalt állást Árvainé és 236 Sebéné mellett. Így a két jelölt most már felkerült a listára. Az előlegezett bizal­mat mindketten meghatott szavakkal köszönték meg az egybegyűlteknek. Űrfegyverkezési program Norvégia nemet mondott AZ AGROSZER KÖZÖS VÁLLALAT Egri Szerviz Kirendeltsége — mezőgazdasági gépszerelőket, — autószerelőket, — targonca­szerelőket keres felvételre. Jogosítvány szükséges. Jelentkezés a kirendeltség­vezetőnél, Eger, Kistályai út 18. Vízhálózati közművesitettséggel ellátott 800 m-' nagyságú ÉPÍTÉSRE ALKALMAS HÁZHELYEKET a Makiár Községi Közös Tanács TARTÓS HASZNÁLATBA AD. melynek értéke 84.— Ft'nrt ÉRDEKLŐDNI: Makiár Községi Közös Tanács V. B. 3397 MAKI.AR Szabadság tér 7. A norvég külügyminisz­térium szerdán bejelentette, hogy Norvégia nem vesz részt az Egyesült Államok „hadászati védelmi kezde­ményezés” néven ismert űr- fegyverkezési kutatási prog­ramjában. Torbjörn Froysne^s norvég külügyminiszter-he­lyettes a Reuter hírügynök­ségnek elmondta: a döntésről már tájékoztatták Lord Car­rington N ATO-főtitkárt. A külügyminisztérium írásban közölte a parlament külügyi bizottságával: Nor­végia nem tartja időszerű­A Német Szövetségi Köz­társaság kormánya minden szinten, a politika, a gazda­ság és a kultúra területén fejleszteni kívánja a Szov­jetunióval való együttműkö­dését — állapította meg Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter a Süddeutsche Zeitung csü­törtöki számában megjelent terjedelmes cikkében. Az NSZK visszavonhatat­lanul a nyugati szövetségi rendszer szilárd tagja, mi­vel azonban Európa szívé­ben fekszik, tartós érdeke, hogy megértésre és együtt­működésre törekedjék a Szovjetunióval és többi ke­leti szomszédjával — írta Genscher. A nyugatnémet külügymi­niszter megerősítette, hogy kormánya tiszteletben tartja a szocialista országokkal megkötött szerződéseket. Ezért elutasítja az európai határok kétségbe vonását. Ugyanakkor nem ért egyet az olyan „szemrehányások­kal” sem. amelyek megkér­dőjelezik Bonn békés szán­dékait. Genscher kiemelkedő je­lentőséget tulajdonított a sta­bilizáló szerepet betöltő szovjet—nyugatnémet gaz­dasági együttműködésnek, amelynek keretében a két ország árucsere-forgalma 1970 és 1984 között megtízszere­ződött. A gazdasági kapcso­nek az amerikai űrfegyver­kezési katonai programban való részvételt. Attól tart, hogy az ilyen rendszerek ki- fejlesztése űrfegyverkezési verseny kialakulására ve­zethet. Az Egyesült Álllamok a múlt hónapban felszólította NATO-szövetségeseit, vala­mint a katonai tömbhöz nem tartozó néhány álla­mot. hogy vegyenek részt az amerikai űrfegyverkezési tervek kutatásában. Ausztrá­lia már közölte, hogy nem kíván bekapcsolódni a ku­tatásokba. latok mindkét félnek elő­nyösek: míg a Szovjetunió exportjának nyolcvan szá­zalékát energiahordozók és más nyersanyagok teszik ki, addig a nyugatnémet kivitel kilencven százaléka félkész és késztermékekből áll. Ez a gazdasági együttműködés azonban még távolról sem érte el lehetséges csúcspont­ját, hiszen az NSZK egész külkereskedelmi forgalmá­nak csupán három százalé­kát teszi ki. Genscher szorgalmazta a kedvezően alakuló kulturális csere bővítését. Politikai je­lentőséget tulajdonított az 1985 őszén. Budapesten meg­tartandó kulturális fórum­nak, amelynek sikerre vite­léhez az NSZK kész hozzá­járulni. A nyugatnémet diplomá­cia vezetője azt a meggyő­ződését hangoztatta, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokkal kedvező fel­tételek jönnek létre az eu­rópai enyhülési folyamat egé­sze számára, amelyből min­den országnak ki kell ven­nie részét. Cikke végén Hans-Dietrich Genscher azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy a közelgő évfordulók segítsék elő azoknak a pozi­tív elemeknek a megőrzését és továbbfejlesztését, ame­lyek az elmúlt évtizedekben jöttek létre a Szovjetunió és az NSZK viszonyában. Genscher cikke Libanon Meghosszabbították az ENSZ-erők mandátumát Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa a bejrúti kormány ké­résére szerdán újabb hat hónappal meghosszabbította a Libanonban állomásozó ENSZ-erők (UNIFIL) man­dátumát. A testület határozatában ismét síkraszállt Libanon szuverenitásáért, függetlensé­géért és területi épségéért. A határozathozatalt meg­előző vitában Rasid Fahuri, Libanon állandó ENSZ-kép- viselője követelte a Bizton­sági Tanács Libanonról ho­zott határozatainak végre­hajtását beleértve azt az állásfoglalást, amely Izraelt csapatainak haladéktalan kivonására szólította fel. — Bár az ENSZ-erők mind tovább tartózkodnak Liba­nonban, szükség van jelen­létükre. Tel-Aviv ugyanis változatlanul nem hajlandó végrehajtani a BT-határoza- tokat, nem teljesíti a világ­közvéleménynek azt a köve­telését, hogy feltétel nélkül vonja ki katonai erőit Li­banonból — hangsúlyozta felszólalásában Oleg Troja- novszkij, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviseiője. — Az izraeli magatartás miatt az ENSZ-egységek mind a mai napig nem tel­jesíthették a rájuk bízott feladatokat, egyebek között azt, hogy biztosítsák az iz­raeli csapatok visszavonását a nemzetközi határok mögé. A szovjet diplomata emlé­keztetett arra, hogy az Egye- süLt Államok két ízben is megakadályozta, hogy elfo­gadják azt a határozatterve­zetet amelyben követelték a megszállt területeken élő Lakosság ellen irányuló iz­raeli terror megszüntetését. KAIRÓ Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök szerdán Kairóban fogadta Jevgeveyij Primakov szovjet akadémikust, a Szov­jet Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének igaz­gatóját, aki az egyiptomi külügyminisztérium diplo­máciai intézetének meghí­vására érkezett Egyiptomba. Mubarak és Primakov a kö­zel-keleti helyzetről folyta­tott megbeszéléseket. ADEN Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter szerdán hivatalos baráti lá­togatásra a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság­ba érkezett. A külügyminisz­tert fogadta Haidar Abu- Bakr Attasz, a Jemeni Szo­cialista Párt KB PB tagja, miniszterelnök és Abdel Aziz, ed-Dali külügyminisz­ter. BECS Leopold Gratz osztrák külügyminiszter Bécsben fo­gadta Ernest Kucza lengyel külügyminiszter-helyettest. Kucza Stefan Olszowszki külügyminiszter ausztriai lá­togatásának előkészítéséről folytat megbeszéléseket Friedrich Bauer nagykövet­tel, az osztrák külügymi­nisztérium főtitkárának he­lyettesével. MANAGUA Nicaragua szerdán jegy­zékben tiltakozott a Costa- Rica-i kormánynál, amiért április 14-én, a szomszédos ország területéről fegyvere­sek támadást intéztek Espe- ranza határátkelőhely ellen. A tiltakozó jegyzék felhívja a Costa-Rica-j kormány fi­gyelmét arra, hogy fékezze meg a területéről kiinduló, Nicaragua ellen irányuló fegyveres támadásokat. Rá­mutat. hogy ezeknek az ak­cióknak a megtűrése össze­egyeztethetetlen Costa-Rica semlegességével, valamint veszélyezteti a két ország .jószomszédi kapcsolatait. —Ç Külpolitikai kommentárunk )— Namíbia A FAJÜLDÖZŐ Dél-afrikai Köztársaság a minap> nagy dobra verte, hogy megkezdte csapatai kivo­nását Angolából. Lehetséges, hogy elállt követelé­sétől, miszerint a luandai haladó kormányzatot se­gítő kubai katonáknak kell előbb távozniok ahhoz, hogy maga is kivonja fegyvereit? Lehetséges, hogy Pretoria végre hajlik a realitások mérlegelésére, ha nem is az országban, de legalább a térségben? Nos. a kép egyáltalán nem ilyen kedvező. EGYRÉSZT NINCS GARANCIA arra, hogy ezzel megszűnik Angola zaklatása a fajüldöző rezsim ré­széről, hiszen ők -maguk jelentették ki, hogy eset­leg vissza is térhetnek oda. Másrészt — és ez már elárulja a pretoriai kormányzat bejelentésének kép­mutató voltát — a visszavonuló katonák a Namí­biát törvénytelenül megszállva tartó dél-afrikai erők létszámát gyarapítják. Köztudott, hogy Namíbia egymillió lakója már évtizedek óta küzd a függet­lenségért, a Dél-afrikai Köztársaság viszont — ugyancsak már évtizedek óta — mindent megtesz ennek megafcadályozására. Most éppen azon manő­verezik, hogy egy kifelé valamelyest szalonképes bábrendszert hozzon létre, s így még a hatalom kö­zelébe se engedje a SWAPO-t, a lakosság zömé­hek támogatását élvező felszabadítási frontot. Nem nehéz megjósolni, hogy ezen a módon, érdemi vál­tozás híján a harc tovább folytatódik majd a faj­üldöző megszállók és a hazafiak között. Az is vi­lágos mindenki számára, hogy amíg nem rendező­dik Namíbia sorsa, addig aligha van reményük még viszonylagos nyugalomra is a térség országainak. A világ túlnyomó része a SWAPO mögött áll. mind nagyobb a nemzetközi közvélemény nyomása annak érdekében, hogy a namíbiaiak végre nyerjék el függetlenségüket. Bizonyság erre, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma az indiai fővárosban éppen most kezd nagy jelentőségű tanácskozást Na­míbiáról. BIZTOSRA VEHETŐ, hogy Pretoria kivonulási bejelentése áttételesen az új-delhi* tanácskozás er­kölcsi erejét kívánta jó előre hatástalanítani ország­világ előtt. Azzal pedig, hogy Angolából a katoná­kat Namíbiába küldték, bizonyítja, hogy a bejelen­tett angolai csapatkivonással alapjában semmi sem változott, sőt, nagyobb erővel szállhatnak szembe a függetlenségért küzdő hazafiiákkal. A. K. Hosszú távú kapunyitás Hu Jao-pang Új-Zélandon Csütörtökön Ausztráliából Üj-Zélandra utazott Hu Jao- pang, a KKP KB főtitkára és kísérete. A hatnapos ausztráliai látogatás során Hu Jao-pang azt hangsú­lyozta, hogy a kínai kapu­nyitási politika hosszú távú. Kína nem kíván visszatérni az elzárkózáshoz, a kínai üz­leti lehetőségek az ausztrá­lok számára is kecsegtetőek. Peking és Canberra különö­sen a vas- és acélkohászat­ban tervez együttműködést. Szó van arról, hogy kínai— ausztrál vegyes vállalkozás­ban Nyugat-Ausztráliában vasércet bányásznak, s az ércet kínai vasműben ol­vasztanák ki. Kína nyers- vasat is szeretne Ausztráliá­tól vásárolni, továbbá be­vonni az ötödik kontinenst a kínai szállítási rendszer korszerűsítésébe. Ami a külpolitikai kérdé­seket illeti, megfigyelők sem a kínai, sem az ausztrál ál­láspontban nem fedeztek fel lényeges új elemeket a ko­rábbiakhoz képest. Kambod­zsa kérdésében Ausztrália azon dolgozik, hogy párbe­széd alakuljon ki az indo­kínai országok és az ASEAN között. Kína mereven ra­gaszkodik ahhoz, hogy Vi­etnam azonnal, feltétel és biztosíték nélkül vonja ki csapatait Kambodzsából. Pe­king szerdán elutasította azt a vietnami nyilatkozatot, hogy a vietnami csapatokat szakaszosan vonják ki Kam­bodzsából, s az utolsó ka­tona 1995-ben fogja elhagy­ni az országot. A francia kormány „ Euréka-terve” Párizsiban élénk visszhan­got keltett a francia kor­mány „Euréka-terve”, ame­lyet a szerdai miniszterta­nács után jelentettek be. Párizs e terv 'keretében „magas szintű technológiai együttműködést” javasol közös piaci partnereinek az elektronikus optika, a lézer­sugarak, a számítógépek és a mikroelektronika terüle­tein, s Dumas külügyminisz­ter már a közeli napokban ellátogat a közös piaci fővá­rosokba, hogy erről a terv­ről tárgyaljon. A Liberation című lap rámutat: Párizs azért siet megnyerni közös piaci part­nereinek támogatását, hogy a május elején tartandó bonni csúcskonferencián Nyugat-Európa már közös álláspontot képviseljen. Rea­gan elnök ugyanis ezen a csúcsértekezleten várható­lag sürgetni fogja partnere­it annak az amerikai ja­vaslatnak az elfogadására, hogy vegyenek részt az ame­rikai űrfegyverkezési kuta­tásokban. Nem véletlen, hogy Párizs most e magas szintű technológiai együtt­működés keretében épp azo­kat a területeket javasolja, amelyek az amerikai űrfegy­verkezési kutatások fő te­rületei. A francia kormány az „Euréka-terwel” azt akarja elérni, hogy Nyugat- Európa ezeken a területe­ken „egységes és fejlett technológiai bázist” alakít­son ki, s ezen az alapon tárgyaljon az amerikaiakkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom