Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. április 16., kedd 5. Ismét kutyavásár Budán Figyelem! Felvétel! (Fotó: Szabó Sándor) Már negyedszer rendezik Budán, a Marczibányi téri Művelődési Központban — a Moszkva tértől nem mesz- sze — a budai kutyavásárt. Tavaly 20 ezer ember volt rá kiváncsi, sokan vidékről is jöttek, árusítandó kölyök­kutyát pedig Szolnoktól és Nyíregyházától Szombathe­lyig hoztak. A szervezők re­mélik, hogy április 20—21- én, szombaton és vasárnap, 9—15 óra között is így lesz. A vásár nyitott nemcsak az érdeklődők, hanem a ku­tyát árusítók számára is. Sőt. 1—6 hetes, még einem hozható — vagy meg sem született — kutyakölykökre felvesznek előjegyzést. (Faj­tisztaság nem számít.) De je­lentkezhetnek kutyafelsze­relést. kozmetikumot gyártó és árusító magánszemélyek és közületek is. A programból: munkaku­tya- és kutyafajta-bemutató, játékos vetélkedővel, amely­nek díjait az ..Állatvilág" magazin ajánlotta fel. állat­orvosi tanácsadás és elő­adás. a 101 kiskutya című film vetítése — és művész- gálaműsor. Ezen neves — és kutyabarát — művésze­ink ingyen lépnek fel a Fe­kete István Országos Állat­barát Kör által fenntartott vasadi kutyamenhely javá­ra! Az állatbarátok egyébként hoznak be gazdát kereső csinos kutyusokat is Va­sadról. A helyszínen pedig be lehet lépni az új egyesü­letbe. vagy adományokkal támogatni az állatmentés és -elhelyezés ügyét. A rende­zők ígérik: a tavalyi hosz- szú sorállások elkerülésére idén több, mint 10 pénztá­rat nyitnak. Ráadásul a Moszkva téren és a Széna téren mozgó jegyárusok lesz­nek. akik például a vidékről érkezőket is tájékoztatják, s a jegy mellé a vásár térké­pét is adják. Sz. J. Kert a jégtörőkön Allergiát okozhatnak a harisnyaszínező festékek Ebben az aranysárga ho­mokban semmi közös nincs a földivel: ez inkább mű- anyag homok. Alapját két különböző ioncserélő anyag képezi. Az adalékanyagot — 15 különböző típusú, a nö­vények fejlődéséhez nélkü­lözhetetlen tápanyagot — közönséges műtrágyából vonják ki. A mesterséges termőföld mindenekelőtt a biológu­sok számára nélkülözhetet­len. Az adott tulajdonsá­gokkal rendelkező növény­faj kinemesítéséhez „tiszta” termőföld szükséges, vagy­is úgynevezett „múlt nél­küli". programirányítású termőföld. A mesterséges termőtalajnak megvannak ezek a tulajdonságai: /el­használásával négyszer-öt- ször kevesebb idő szükséges a növény kinemesítéséhez, s az „steril” tisztaságú lesz. Egy ilyen 8 négyzetméte­res „kertet” hoztak létre a Kraszin jégtörőhajón. A L eonyid Brezsnyev jégtö­rőn 20 négyzetméteres ker­tet alakítanak ki, ez ha­vonta 200 kilogramm friss zöldséget jelent: retket, sa­látát, kaprot, zöldséget, pa­radicsomot és uborkát a zord jégvilágban. A műszálas harisnyák és harisnyanadrágok viselése sokkal több embernél vált ki allergiás reakciókat, mint hinnénk. Ezeket a gyulladá­sok vagy duzzanatok for­májában jelentkező össze­férhetetlenségi reakciókat nem a harisnya anyaga, ha­nem a műrosthoz rosszul ta­padó színezőanyagok vált­ják ki. A vásárlók nap mint nap reklamálnak a vékony harisnyanadrágok okozta A legtöbb nő meg van győződve róla, hogy okosab­ban vezet autót, mint a fér­fiak. A Brigitte című női magazin és a gépjárműipar központi szövetségének egy közvéleménykutatása sze­rint a női nem elutasította ezen kívül azt az előítéle­tet is, hogy a közúti forga­lomban ügyetlenül és félén­ken viselkedik. A 10 ezer problémák miatt. Azoknak a nőknek, akik hajlamosak a festék-allergiára, és még­sem akarnak lemondani a nylon vagy perion haris­nyanadrágokról. a bőrgyó­gyászok azt tanácsolják, hogy a műszálas harisnyákból tel­jesen mossák ki a színezést és a harisnyát tetszés sze­rint fessék be ártalmatlan természetes színezékkel, pél­dául tea, levendula, sáfrány, hagyma, spenót, vagy re­barbara felhasználásával. megkérdezett nő közül min­den második úgy érzi, hogy férfi útitársa bosszantja, idegesíti, vagy ellenőrzi, és mérgelődik, mert a másik mindent jobban akar tudni. A legtöbb nő mégsem adja ki a volánt a kezéből: csak minden negyedik ül a kö­zös utak alkalmával auto­matikusan a kísérőülésre. A nők és a volán ÚJ TERVEK Az Ipar­művészeti Múzeumban Az amerikai származású angol Bendel Enking asz- szony évekig levelezett, is­merkedett a világ több mú­zeumával. Aztán a budapes­ti Iparművészeti Múzeu­mot találta legmegfelelőbb­nek arra. hogy Japán-kuta­tó édesapja hagyatékát őriz­ze. Első, 34 tradicionális japán hangszerből álló. nagyértékű ajándékát 1982- ben juttatta el Magyaror­szágra. Azóta is érkeztek kisebb-nagyobb ajándékok, az adományozó többször is járt hazánkban, s mindig hozott valamit személyesen is. Most újabb nagyszabá­sú küldeményről kapott hírt a múzeum. Az ilyen adományok, mini Bendel Enking asszonyé, akinek korábban semmilyen kapcsolata nem volt sem a budapesti múzeummal, sem Magyarországgal, meg­lehetősen ritkák. De donátorok, ajándéko­zók a múzeum megalapítá­sától napjainkig sokan vol­tak, sokan vannak. Még a múlt században került a múzeumba ajándékképpen Szalag Imre textilgyűjte­ménye. Bubics Zsigmond kassai püspök holicsi és ta­tai fajansz kollekciója. Figyelemre méltók Egger Henrik XVIII. századi fran­cia bútorokat, értékes XVI— XVII. századi olasz bronz kisplasztikákat’, Nemes Mar­cell XVIII. századi fran­cia bútorokat, antik római üvegeket tartalmazó aján­dékai. Glück Frigyes kulcs- és evőeszköz-gyűjteményét. Berger Salamon hétezer délszláv hímzést tartalma­zó gyűjteményét hagyta a múzeumra, özvegye ado­mányozta az Iparművészeti Múzeumnak Delhaes Ist­ván festőművész hagyaté­kát (XVII—XVIII. századi bútorok), Ráth Györgynek, a múzeum egykori igazga­tójának, a neves műgyűjtő­nek özvegye pedig férjének képekből, metszett drágakö­vekből, görög-római kis­plasztikákból és számos ipar- művészeti alkotásból álló gyűjteményét. Az egykor győri káptalan tulajdonát képező későgótikus flamand falikárpitot a király, mint a Múzeumbarátok Egyesü­letének fő védnöke, vásárol­ta és adományzta az 1910- es években a múzeumnak. Hopp Ferenc, európai hí­rű kelet-ázsiai gyűjteménye, az Esterházy-kincstár, Hat­vány Józsefné csipke-, por­celán- és üveggyűjteménye, Kner Imre 124 darabos pla­kátgyűjteménye folytatja az adományok sorát. Dáni Géza nagytétényi kastélyát, Fettich Ottó kerámia-gyűj­teményét hagyiatékozta a múzeumnak. Az utóbbi évek nagyér­tékű hagyatékai, közül a Papolczy házaspár önálló kiállításon is bemutatott, elsősorban üvegtárgy gyűj­teményét, Soó Rezső bota­nikus professzor 80 ezer darabos ex-libris gyűjtemé­nyét, amely a világ harma­dik legnagyobb ilyen kol­Az Iparművészeti Múzeum épülete lekciója volt. Lévay Jenő újságíró távol-keleti és üveg kollekcióját említhet- jük. Amikor vásárlás, ajándé­kozás útján különleges ér­tékű műtárgyak kerülnek közgyűjteménybe — igye­keznek együtt tartani, ki­állításon is bemutatni. Mint azt a nemzetközi érdeklő­désre számot tartó 35 dara­bos kopt gyűjteményt, ame­lyet a közelmúltban vásá­roltak. A nagyon korai — VI—X. századi — anyag nagyobb méretű. figurális díszítésű kopt töredékből áll. Magas művészi kvalitá­sa állítja az érdeklődés homlokterébe azt a XIV. századvégi konstantinápo­lyi kerek ikont, amely Szent Péter és Pál aposto­lokat ábrázolja, s amely ugyancsak az utóbbi évek vásárlásaival került az Ipar- művészeti Múzeum gyűj­teményébe. Csakúgy, mint 1550. és 1560 között ké­szült flamand falikárpit, a XVI. századi spanyol oltár­párna, a XVII. századi augsburgi aranyozott ezüst­tál, az 1700-ból való öltöz­tethető miniatúra. Gyári ár­jegyzékek, mintalapok, cég- kártyák, formatervek vi­szont éppen mai formater­vezésük miatt értékesek. Több mint 10 ezer tár­gyat őriz az Iparművészeti Múzeum. Nemzetközileg is számontartott francia bú­torgyűjteményt, 17. századi hatoán és 18. századi holi­csi fajansz tárgyakat, a pé­csi Zsolnay gyár valameny- nyi korszakát képviselő porcelánokat. Gazdag öt­vösművészeti kollekciót, különösen értékes 16—17. századi német műtrágyák­kal. Középkori miseruhákat, 17. századi török szőnye­geket, magyar úrihímzése­ket és ruhaegyütteseket ipa­ri formaterveket. A gyűj­temény magyar és európai — a társult múzeumok ke­leti — iparművészeti tár­gyakat tartalmaz majd. A fellelhetőségtől kezdve nap­jainkig. ,yA világ valamennyi ipar- művészeti múzeuma egy­azon programmal indult — írta Radisics Jenő, a mi Iparművészeti Múzeumunk első tudós igazgatója — egybegyűjtemi az iparművé­szet múltjának jellegzetes és kiváló emlékeit, ezek segítségével, mint tanító- anyaggal. mely eszmei tar­talmánál fogva alkalmas irányításra, s rég elfeledett technikák 'felelevenítésé­re. fejleszteni korunk ipar­művészeiét, fokozni ver­senyképességét, s a közön­ség ízlését nemesíteni”. Ez volt a programja a magyarországi iparművé­szeti múzeumnak, amikor 1896 október végén meg­nyílt az Üllői úti palotá­ban. s már akkor is. ami­kor az 1872-es országgyű­lés első ízben szavazott meg nagyobb összeget — 50 ezer forintot — a gyűjte­mény megalapítására. Pulszky Károly, Ráth György és Radisics Jenő érdeme, hogy Iparművé­szeti Múzeumunkat a nagy európai múzeumokkal egyenrangúvá fejlesztették. Iparművészeti gyűjtemé­nyünk előbb a Nemzeti Mú­zeum lépcsőházában, majd később a Sugár úti, régi Műcsarnok (ma Népköztár­saság útja 69—71.) alagso­rában tengődött. S csak 1893-ban kezdték el építe­ni L echner Ödön és Pár­tos Gyula tervei szerint az Iparművészeti Múzeumot és iskolát. Három évig készült az Üllői úti palota, s csak a millenneumi ünnepségek utolsó eseményeként, 1890 október végén helyezték el a záróköveket. Az első évtizedek nagy sikerű kiállításai közül ér­demes megemlíteni néhá­nyat: brit iparművészet, er­délyi és török szőnyegek francia bútorok, három év­század divatja. Közel- és Közép-Kelet újabbkori ipar- művészete. lett. svéd, fran­cia iparművészeti bemuta­tók. A múzeum legértékesebb tárgyait az első évek lel­tára így sorolja fel: kősze­gi patika a 18. századból, sümegi könyvtárterem, só- lyi templomkarzat. ugyan­csak 18. századi, francia és magyar bútorok, holicsi és habán fajansz, francia és német porcelánok, angol kőedények, keleti és erdé­lyi szőnyegek, gobelinek, reneszánsz textilek, régi magyar virághímzések, er­délyi és európai ötvöstár­gyak, régi, magyar könyv­kötések, középkori elefánt­csont-faragások, mézeska­lácsformák. 1982-ben bezárják az Ül­lői úti palotát. Két és fél éves kényszerszünet (fűtés, általános javítás, festés, ta­tarozás) után 1984 őszén újra megnyitotta kapuit. Az ősszel nyitották az el­ső nagyszabású, egy évig látható kiállítást az Idő­mérés története címmel. A Műszaki Múzeum és több hazai közgyűjtemény anya­gával kiegészített átfogó kultúrtörténeti bemutató 400 tárgyat vonultat fel, sok­féle érdeklődést kielégítve. Készül az állandó kiállí­tás — amelynek első ré­sze technikákat, technoló­giákat ismertet, s a Művé­szet és mesterség címet vi­seli. A második rész az iparművészet művészi ered­ményeit mutatja majd be. Kádár Márta Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlata: Finomszerelvénygyár: Eger Technológus, szerszámszerkesztő; női-Iérfi gépmunkás; női minőségellenőr; gépi forgácsoló; géplakatos. KAEV : Eger, Kistályai út 6. Marós; géplakatos; esztergályos; minősített hegesztő; fémtestő; fémelőrajzoló; betanított sorjázó lakatos: lakatos külső szerelésre; gépi munkás; elektro­műszerész: fémcsiszoló. AGEIA Bútorgyár: Eger, Kistályai út 8. Közgazdász — elemző munkakörbe; belső ellenőr — számviteli végzettséggel; gépkönyvelő; műszaki rajzoló; gépírónő; asztalos szakmunkások; varrónők; gépi forgácsoló (marós, esztergályos); vízvezeték­szerelő; szállítómunkás. Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Hűtőháza (Eger, Külsősor u. 8.) felvesz gépkocsivezetői (C, D kategória); targoncavezetőt; asztali árusokat (gépkocsival rendelkezők előnyben); középfokú mező- gazdasági végzettséggel raktárost: kőműves szak­munkást; árukísérőket. Egyhónapos időtartamra alkalmaz női munkaerőket "^válogatásra. * Gyöngyös város és a Mátra területére asztali árusokat. Az érdeklődők Gyöngyös, Karácsondi út 1 A. alatt kezhetnek. KSH SZÜV Egri Számítóközpont: Eger, Grónay u. 3. Alkalmaz programozót, rendszerszervezőt, futárt. Részletes felvilágosítás a munkakörökről a munkáltatóknál és a Munkaerő-szolgálati Irodánál. Eger. Dobó tér Z. Telefon: 19-141.

Next

/
Oldalképek
Tartalom