Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET népújság, ms. április 13., szombat fl társadalmilag fontos értékekért A polgári filozófia és a német idealizmus eszméin nevelkedő Lukács útja a marxizmushoz és a szocializmushoz sajátos, nem ellentmondásoktól és tévedésektől mentes. Lukács, amíg a marxi—lenini gyakorlatelemzés vonzáskörébe kerülve eljutott a napi cselekvésben a helyzeti értéket kereső kommunista politikáig, több fordulatot tett korábbi álláspontjához képest. Lukácsnál ezek a fordulatok az elvont teóriától a realitásokkal való szembesülések során egy teljesen új elméleti átalakulást és bővülést eredményeztek. Pontosabban az absztraktumok- tól a konkrétumig való eljutás többlépcsős folyama- tárói van szó. ami természetesen nem a gondolkodói önmozgás eredménye, hanem olyan sorsforduló dátumok' hoz köthető, mint az 1917-es húszas évek második feléoktóberi forradalom és a ben a fasizmus előretörése. Lukács egyik problémája a társadalmilag fontos értékek kívánása volt. A bolse- vizmus, mint morális probléma című írásában kiélezetten merültek fel a történelmi és az egyéni gyakorlat etikai vonatkozásai, a morális döntés dilemmái. Vagy a terror és az osztályelnyomás oldalára állunk és megvalósítjuk a proletariátus osztályuralmát, vagy az „igazi demokrácia” módszereivel akarjuk az új világot felépíteni, olyan körülmények között, amikor az emberek többsége ezt az új világot még nem akarja. Ez utóbbi esetben a cél és eszr köz rigorózus megfeleltetése az aktuális történelmi esély elvesztésével fenyeget, mert az etikai igény folyamatos realizálása a cél eltolását követelte meg. Ha viszont a terrort és osztályelnyomást választjuk; a történelemfilozófiai cél erőszakos realizálása szétrobbanthatja az etikai posztulátum integritását. A morális következetesség és a gyakorlati politikai hatékonyság ellentmondásba került Lukácsnál, mert politikai etikáját a konkrét társadalmi előfeltételekkel nem tudta összekapcsolni. Azt azonban világosan látta, hogy az etikai Ami kar most Lu kács életének egri vonatkozásait felelevenítem célszerű sorrendben haladni. A maigy filozófus élettörténetéből ismert, hogy a Tanácsköztársaság időszakában a közoktatás- ügyi népbiztos helyettese, majd népbiztos volt. 1919 április közepén, a miikor az intervenciósok megindítottak a támadást a fiatal mun- kásállam ellen több népbiztos, így 5 is a írónkra sietett, s az 5. hadosztály politikai 'Biztosaként tevékenykedett. Ilyen minőségben jutott el Egerbe április végén. Erről 1976. január _í-án így vallott a Magyar Televízió riporterének: „Egerben történt, hogy kaptunk egy kémjelentést, mely szerint a csehek Eger északi oldalán támadni akarnak. Mármost Eger északi oldalát egy zászlóalj védte. Én kimentem ahhoz a zászlóaljhoz. A lehető legrosszabb hagulat fogadott, mert már 24 óra óta nem kaptak élelmet. Beszéltem nekik a nemzetközi forposztulátum fenntartása lemondás lenne a politikai gyakorlat reális lehetőségeiről. Döntött és belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A taktika és etika című írásában már összhangba hozta az osztálypraxis és individuális cselekvést. Most már a történelemfilozófiai posztulátum nem végcél, hanem elérendő valóság lett. Érdekes és ma is aktuális problémája Lukácsnak a reálpolitika és kompromisz- szum. E kérdésben úgy foglalt állást, hogy a „reálpolitika végzetes és üdvtelen”, mert az aktuális érdekek elérése korrumpálja a történelemfilozófiai megbízatást és végcélt. Csak a világtörr ténelmi cél lehet a taktikai mérték. Lukács foglalkozott a párt. a pártok szerepének kérdéseivel is. Abból kiindulva. hogy a forradalom napirenden van, üdvözölte 1919-ben a kommunista és szociálderrfokrata párt egyesülését, noha korábban a szociáldemokráciát opportunistának és forradalomellenesnek tartotta. Az egyesült párt szervezeti formáját meghaladandóan rossz formának ítélte. A proletármozgalmat mint a párt szervezeti kereteit túlnőttet értékelte. Később ennek az időszaknak absztrakt forradalmi utópizmusát nevezte Lukács magára vonatkoztatva messiniasztikus .korszakának. A Tanácsköztársaság időszaka alatt végzett operatív politikai feladatai rövid időre megszakították Lukács elméleti tevékenységét, de már az 1920-as évek végén konzekvensen ott folytatta teoretikus munkáját, ahol abbahagyta és a korábbi koncepciói hibáira fény derült. A szervezet problémáiradalomról, meg Magyarország feladatairól — oda se figyelt senki. Akkor eszembe jutott, hogy ezt az élelmezésből kiindulva kell megoldani. Megbíztam azt a néhány embert, aki velem volt, hogy autómmal menjenek Egerbe, keressék fel az érseki székhelyet, s az érseki pincéből rakják tele élelemmel a gépkocsit és jöjjenek vissza. Ez meg is történt, majd az emberek vacsoráztak *es vacsora után a szónoklatomat már egészen prímán ' meghallgatták. A cseh támadásnál ez a zászlóalj nagyon tisztességesen és jól viselkedett." Lukács május végén, pontosan május 26-án ismét járt Egerben, mint közoktatás- ügyi népbiztos. Ekkor a Főegyházmegyei Könyvtárat kérést« fel. Vele jöát Budapestről Láng József, az egyházi javakat 'likvidáló bizottság elnöke, s a helyi vezetők közül Jachwerth Ede kormán y zólan ácsi biztos. Kalovits Alajos, a megyei nál, az elmélet és gyakorlat közvetítésénél, a proletár osztálytudat kérdéseinél, feu- kácsnál a Tanácsköztársaság tapasztalatainak elemzése nem vezetett elméletének lényeges átformálásához, álláspontja ' 1923-ra ugyan változott oly módon, hogy felismerte a forradalom előrehaladásának ideológiai hátráltatóit. Regisztrálta azt a tényt, hogy a háborútól megcsömörlött tömegek társadalmi tudata lassan megváltozik. hogy visszatérnek a korábbi hagyományos gondolkodási és viselkedési normák. Lukácsnál így vált központi problémává az osztály- tudat és az eldologiasodás Szándéka ez időben a marxi elmélet gyakorlati — forradalmi jellegének megújítása. védelme volt a szociáldemokrata torzításokkal szemben. Élénken foglalkoztatta az eldologiasodás, elidegenedés és ezek meghaladása, semlegesítése a helyes osztálytudat kialakítása révén. Ma is tanulságos, ahogy Lukács a pröletártudatot vizsgálta, a pillanatnyi és végcél kettősségének megszüntetése teszi csak lehetővé, hogy a proletár osztályharc külsőleg is győzelmet arasson. Részletesebben a Történelem és osztálytudat című művében azt fejtegette, hogy a pillanatnyi érdek és cél, hogy megnyitja-e, vagy elfedi az utat a végcél irányában', az kizárólag a proletariátus osztály- tudatától és nem az egyes harcok győzelmétől vagy vereségétől függ. Lukács itt abban tévedett többek között, hogy nem számolt az anyagi bázissal, a feltételekkel, a köznapi ösztönzőkkel. Nem számolt azzal, hogy vereségek esetén a proletártudatban visszaesések következnek be. művelődésügyi osztály vezetője, Rázsó Gyula, a megyei népművelési szakosztály ellenőrző ’biztosa és Marton- csik Béla kísérte. Lukács ekkori egri útja minden bizonnyal a 'könyvtár átrendezésével kapcsolatos volt. Ezt bizonyítja későbbi júliusi látogatása is. Lukács május 26-i egri tartózkocását az emit telit könyvtár saját kezű vendógkönyvi bejegyzése igazolja. Feltehetően május 26-án Jachwerth szót válthatott Lukács Györggyel, a helyi színház állandó társulatának ügyéről is. Ezt bizonyíitija május 27-én keltezett levele a közoktatásügyi népbiztosság színházi osztályához, amely így szól: „Eger .városának több mint 30.000 főnyi lakossága és egész proletárt- át usa már hosszú idő óta sajnálatosan nélkülözi mindazokat a kulturális eszközöket és alkalmakat, amelyek szórakoztatnak, vagy a művészetek iránti fogékonyságot fejlesztik. így redkivül nagy hiányát érzi az egri proletá- riátus a színházi művészetnek, amely nemcsak szórakozni, de tanulni és szellemileg fejlődni vágyó elvtársaink szellemi életének lenne táplálója, melegítője. Ennek tudatában azon előterjesztéssel fordulok a Köz- oktatásügyi Népbiztosság színházi osztályához, ' hogy Eger városa részére június, július, augusztus és szép- temter hónapokra egy megA lukácsi proletártudat ideológiai elemzésének úttörő jelentősége volt, annak eLlenére, hogy figyelmen kívül hagyta a kapitalizmus válsága és a proletariátus ideológiai válságának konkrét történeti körülményeinek elemzését, összekapcsolását. Lukács a proletariátus ideológiai válságának fő okát a szervezeti válságban jelölte meg. Nem véletlen, hogy nála az 1920-as éveket követően előtérbe került a pártelmélet. Lukács érthetően a szervezetre és akcióira összpontosított. Lényeges fordulat koncepciójában az 1924-es évben jelentkezett, amikor a lenini állásponthoz közelítve belátta, hogy nem lehet egységes osztálytudatból kiindulni. Tudomásul kell venni, az adott időszakban az eltérő mélységű és kialakultságé osztálytudat fokozatait. Továbbá, hogy a párt kell. hogy legyen ezeknek a rétegződések kiegyenlítődésére szolgáló szervezet. Olyan pártra, szervezetre van szükség, amely állandó mozgásban van. önkorrekcióra képes. Később Lukács nem előzmények és okok nélkül került szembe többször is saját pártja egy részével, más pártok álláspontjával és a Kommunista Internacionálé- val. Műveiben található vitatható és vitatott, de gyakran félreérthető, illetve tudatosan félremagyarázott álláspont is. Ilyenek a Történelem és osztálytudat címet viselő műve és az úgynevezett Blum-tézisek. Lukács a Blum-tézisekben 192H végén, 1929 elején eljutott oda, hogy magyarországi vonatkozásban baloldali programot konkretizáljon egy fasizmustól fenyegetett • időszak számára. „A proletariátus és parasztság demokratikus diktatúrája " tézisei és helyzetelemzése — Lukács elképzelései szerint — a diktatúra és az MSZMP (1925—27) politikája közötti strafégiai dualizmust lettek volna hivatottak áthidalni. A Blum-tézisekben az adott időszak számára a polgári demokráciát és műkőfelelő intézkedéssel lehetőleg sürgősen megtenni szíveskedjék. A helyi viszonyokat illetőleg tájékoztatásul előadom, hogy a múltban az egri színházban Palágyi Lajos jelenleg Miskoczon működő elsőrendű színtársulata játszott, éspedig évente néhány hónapon át. A város kulturális igényei lehetőleg hasonlóan elsőrendű színtársulat működését teszik kívánatossá, éspedig lehetőleg négy. esetleg öt hónapos szezonra. Hatszáz személy befogadására alkalmas, jó karban lévő, megfelelő színházunk van, amely rendeltetésének néhány napon belül átadható. A színház színpada és öltözőhelyiségei 40— 50 főből álló színtársulatnak elegendő terepet ad annak, díszlete és zenekara azonban nincsen, úgy hogy ennek léterehozataláról és megszervezéséről gondoskodni kell. Megjegyezni óhajtom továbbá azt is, hogy az egri proletáriátus érdeklődése feltétlenül biztosítani fogja anyagi szempontból is bármelyik elsőrendű színtársulat zavartalan működését, illetve fendllását. A helyi direktórium Kulturális és Sajtóalosztálya pedig közreműködésével gondoskodni fog arról, hogy a színházi előadások írója és az előadásra kerülő darabok minősége megüsse azt a mértéket, amit az új forradalmi művészet irányai és céljai szempontjából mindannyian kívánatosnak tartunk. Amidőn az egri proletáriátus kulturális fejlődése szemdési feltételeit a ..leghasználhatóbb” harci terepként propagálta. szemben egy absztrakt radikalizmussal. Ugyanakkor fellépett mindenfajta szövetségi politika ellen, mert bizonyos példákon a szakszervezeteket és a szociáldemokráciát a fasizmusba való belenövés eszközeinek látta. A Blum- tézisek antiszektariánus jellege szektáriánus hibákkal társult. A polgári demokrácia értékelése miatt a Komintern „jobboldali elhajlóként” ítélte meg Lukácsot, amiért Lukács 1929 folyamán két ízben is önkritikát gyakorolt, visszahúzódott a politikai praxistól és az elméleti munkának szentelte magát. Visszavonulása a kommunista mozgalom egy fejlődési szakaszának lezárásával esett egybe, azéval. amely a világforradalom közvetlen várásában élt és a szocializmusra vonatkozó el- képzélések azonnali realizálását óhajtotta. Lukács személyének belső ereje, valamint a szocializmus szükségszerűségéről vallott meggyőződése magyarázza. hogy rezignálttá akkor sem lett .amikor a politikai harc közvetlen centrumaival való kapcsolata egy időre megszűnt. Marxizmus-értelmezésének középpontjában a későbbi időszakban is a szocializmus világ- történelmi feladatának mint az emberiség önfelszabadí- tási folyamatának szakadatlan aktualizálása állt. Lukács György fordulatokban és eredményekben gazdag életútját még vázlatosan sem kívántuk ismertetni. még kevésbé értékelni. Lukács műveit értékelésre az utókorra hagyta, de nem pecsétes értékelést várt. hanem azok felhasználását a progresszív gondolkodásban, Szuverén módon felhasználni a létező szocializmus problémáinak megoldásában, a modern filozófiai gondolkodás fejlesztésében. ez méltó a forradalmi gondolkodó Lukács Györgyre való emlékezésre, s a hozzá való viszonyunkhoz. Dr. Tajti István pontjából elodázhatatlanul szükségesnek tartott színházi szezon biztosítására még egyszer nyomatékosan felkérem a színházi osztály vezetőinek figyelmét, s amidőn az ez irányban teendő intézkedésről értesítést kérek, maradok elvtársi üdvözlettel: Jachwerth Ede." Lukács népbiztosként különösen szívén viselte a színházkultúra fejlesztésének ügyét. Nem véletlen, hogy az idézett levelet ő is kézbe vette, s a következőket írta rá: „Melegen pártolom és kérem gyors elintézését." Sajnos a Tanácsköztársaság leverése lehetetlenné tette egy önálló egri színtársulat létrehozását. Erre először csak évtizedek múlva, 1955-ben került sor. Lukács 1919-es egri kapcsolatainak utolsó epizódja a máir említett Főegyházmegyei Könyvtár és Múzeum átrendezésével kapcsolatos. A népibiztos az Egri Munkás című lap július 18-1 híradása szerint Egerben járt, „és megtekintette a lyceumi múzeumot, terv merült fel, hogy a leltározás után a képtárat és a régiség és érem- gyűjteményt a volt érseki rezidenciába elhelyezve, ott állíttatnának fel ia proletár- ság résziére a múzeumot, viszont a könyvtárhelyiségekben lévő 'könyveket régi helyükön meghagyva, azokat tartalmuk szerint rendezve a te rmészet ‘iucományi, történeti stb. osztályokra és olvasótermekre kellene felosztani.” A pról!etárdiktataira felszámolása miatt azonban ez a lukácsi terv sem valósulhatott. meg. Lukács György tudomásom szerint már ezt követően élete végéig nem járt. Egerben. Műveinek hatása természetesen itt is nyomon Lukács György és Eger Bizonyára furcsának tűnik írásom címének megválasztása. Pedig nincs ebben semmi kivetnivaló, hisz Lukács György, akinek 100. születési évfordulóját ünnepeljük, 1919-ben járt Egerben, s más szálak is kötik ide. A jubileum jó alkalom arra, hogy a nagy gondolkodó egri kapcsolataira ráirányítsuk a helytörténészek és a közvélemény figyelmét. követhető. E hatások közül most csak néhány említésére szorítkozom. 1959 februárjában és márciusában a Népújság több részes sorozatot közölt „Beszéljünk a Lukács- kérdésről" címmel, amelynek szerzője az egri főiskola egyik tanára volt. A tanulmány anyaigát nem lehet a korabeli történelmi helyzetből kiragadva értékelni, s elvonatkoztatni Lukács 1956-os egyes politikai hibáitól. Tartozunk az igazságnak azzal, ha megái lapítjuk ,hogy a cikk írója Lukács tényleges politikai hibáit és szaktudományi fogyatékosságai t messze eltútozSa. s a lukácsi életmű valós érdemeit pedig lekicsinyelte. Ez a dogmatikus szemlélet volt a jellemző a főiskolán ugyanaz év április 23-án és 24-én „A jelenkori revizionizmus néhány problémájáról” rendezett nyilvános tanszéki értekezletre, valamint a főiskola 1961-es évkönyvében közzétett a „Revizionizmus és osztályárulás" című tanulmányra is. Ogy hiszem. Lukács György életét és munkásságát a jövőben abban a szellemben kell értékelnünk,- amelyet az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Művelődéspolitikai Munkaközösség 1983-'ban, az „Irányéi* vek Lukács György születésének 100. évfordulójára” című állásfoglalásában megfogalmazott. Eszerint: „A szocialista társadalom, a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének jelenlegi feltételei egyre inkább lehetővé és szükségessé teszik Lukács György tevékenységének, elméleti és gyakorlati örökségének tárgyilagos, marxista elemzését, értékelését." Dr. Szecskó Károly Lukácí Györgj
