Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. április 13., szombat A proletariátus küzdőtere: a demokrácia Hatvan éve alakult a Magyarországi Szocialista Munkáspárt TAVASZTÓL KÉSŐ ŐSZIG .. Hatvan két évforduló jegyében ünnepel A legutóbbi pártkongresz- szus előtt megtartott me­gyei küldöttválasztó érte­kezletek között aligha volt egy is, amelyen ne lett vol­na jelen néhány olyan ré­gi harcos, aki hatvan év­vel ezelőtt részt vett az ak­kori MSZMP, a Magyaror­szági Szocialista Munkáspárt megalakításában . vagy ké­sőbbi munkájában Ott vol­tak közülük néhányan — Hunya István, Rostás Ist­ván, Sebes Sándor, Szerényt Sándor és mások — a XIII. kongresszuson is. Bizony már valamennyien nyolcvan körüliek, de emlékezetükben még élénkén élnek az ak­kori események... Elérkezett az idő Már a század elejétől, de különösen a háború évei­ben és azután, a munkás- mozgalom soraiban nőtt az elégedetlenség azok ellen, akik vezető tisztségekben, mint a szociáldemokrata pártszervezetek és a külön­böző szakmák képviselői túl­zóan alkalmazkodó, nagyon kevéssel beérő, gyakran elv­telen engedményekre is kész politikát folytattak. Balol­dali, radikális ellenzéki cso­portok alakultak az egész országban, a különböző Tnun- kásszervezetekben, ezekből kerültek ki azok az embe­rek. akik hatvan éve, kitű­nő politikai érzékkel elér­kezettnek látták az időt ar­ra, hogy erőiket pártba tö- mörítsék. Felismerve Beth­len miniszterelnök törekvé­sét, hogy a nyugati kormá­nyok előtt — . amelyekhez kölcsönért folyamodott — az ellenforradalmi rendszer al­kotmányosságát bizonyítsa, s azt a szándékát is, hogy az itthoni gazdasági talpra- áltás kezdetét valamilyen politikai konszolidációval akarja összekötni, engedélyt kértek az új, legális mun­káspárt megalakítására. A kormány köreiben voltak, akik azt várták, hogy az MSZMP létrehozásának kez­deményezői, minthogy a szociáldemokrata vezetéssel elégedetlenek, netalán jobb- felől támadják majd. s ha kiválnak régi pártjukból, gyengíteni fogják a szociál­demokrata mozgalmat és a szakszervezetet. E téves fel- tételezések után hamarosan kiderült, hogy Vági István, a szociáldemokraták volt győ­ri. majd pécsi titkára, az építőmunkások egyik bá­tor és tehetséges vezetője, a meglévő munkáspártnál bal- oldalibb, következetesebben marxista pártot kíván lét­rehozni. így is akadtak a hatalom képviselői között, akik türelmet ajánlottak, „majd meglátjuk, mi lesz” alapon. A munkásmozgalom, a párttörténeti kutatás má­ra csaknem teljes egészé­ben feltárta, hogy milyen széles körű, maradandó ér­tékű munkát végzett az MSZMP a húszas évek kö­zepén. Jómagam sok részt­vevő visszaemlékezése alap­ján írtam meg a Sollner Jó­zsef életéről szóló „A nagy optimista” című könyvemet, amely sok epizódot elevenít fel ennek a korszaknak iz­galmas eseményeiből. Azon a napon, április 14- én a baloldali ellenzék kép­viselői Budapesten, az Aré­na út és az Abonyi utca sarkán lévő Gradó-kávéház különtermében gyűltek ösz- sze. Megalakították az új pártot, ismertették program­ját. amely a többi között hangoztatta: „A demokrácia à legalkalmasabb küzdőtere a proletáriátusnak... A de­mokrácia csak köztársasági államformában jöhet lét­re. ..” Ez a program volt az első. amely az agrárkér­dést valóban marxista irány­elvek szerint kívánta megol­dani A párt agitátorai A jobboldali pártok és sajtójuk mind türelmetle­nebbül ismételgették, hogy az MSZMP a törvényen kí­vül helyezett Kommunisták Magyarországi Pártjának fe­dőszerve. A rendőrség sem maradt tétlen. Sombor- Schweinitzer József, a poli­tikai osztály vezetője már június 30-án ezt jelentette a belügyminiszternek: „Vá­gi István politikai hitvallá­sából félreérthetetlenül ki­világlik, hogy a szociálde­mokrácia taktikázó, engedé­kenységre hajló vezetőivel szemben ő nyílegyenesen tör a forradalmi cél elérésére. A gyengék oldalán áll. mondja magáról, és eltökélt szándéka, hogy a munkáso­kat lépésről lépésre elvezes­se a szocialista társadalom­ba.” Annak ellenére, hogy ala­kulásakor az MSZMP mind­össze négyszáz tagot, majd ezret tartott nyilván, a lét­száma gyorsan tízezer fö­lé emelkedett. Szeptember­ben letartóztatták az ille­gális pártmunka irányításá­ra hazatért Rákosi Mátyást, Vas Zoltánt, a KMP sok itt­hon dolgozó vezetőjét és Vá­gi Istvánt is. Az 1926 au­gusztusában tartott főtárgya­láson őt bizonyítékok hiá­nyában felmentették. Az MSZMP megkísérelte, hogy a parlamenti választásokra jelölteket állítson, de azt a hatóságok terrorja meg­akadályozta. A választási készülődés mégis lehetőséget adott rá. hogy a párt agitá­torai az egész országban fé- lig-meddig legális gyűlése­ken szóljanak a városi és falusi tömegekhez. Vágit, Szántó Zoltánt és a párt más vezetőit 1927 elején új­ra bíróság elé állították: ez­úttal mint a kommunista mozgalom irányítóit súlyos fegyházbüntetésre ítélték őket. A hatvan év előtti két- három esztendő, minden ül­döztetés és nehézség ellené­re a magyar forradalmi munkásmozgalom nagyará­nyú fellendülését jelentette, a párt történetének egyik leggazdagabb időszaka volt. Szervezetek vidéken « Az MSZMP-nek a főváro­son kívül erős szervezetei alakultak Győrben, Szolno­kon, Salgótarjánban. Kapos­várott, Szegeden, Kecskemé­ten, a Viharsarokban, a Haj­dúságban. Hevesben és Za­lában szegényparasztok, ku­bikosok, bányászok, magán- tisztviselők és értelmiségiek is nagy számban csatlakoz­tak hozzá. Ezzel egyidejűleg teljes erővel kibontakozott a burzsoá hatalom ellentá­madása: a csendőrség fel­dúlta a párthelyiségeket, az ott talált könyveket, irato­kat, nyilvántartásokat, a különböző kiadványokat el­kobozta, a szervezetek tag­jait szinte valamennyi vá­rosban és fáluban vallatás alá fogta, közülük néhány hónap alatt 324-et felügye­let alá helyezett, 273-at el­ítéltetett. A terrorhadjárat megfosztotta létfeltételeitől a pártot. Ennek ellenére egyes csoportjai még a hú­szas évek végén is folytat­ták munkájukat. S. hogy a hatalom ter­rorjának mennyire nem si­került tétlenségre kárhoz­tatni a munkásosztályt, bi­zonyítja a kommunista szer­vezkedés állandó megújulá­sa, az 1931 őszén elrendelt statárium, a sok áldozatot követelő, több évtizedes harc a fasizmus és a háború el­len. a felszabadulásért fo­lyó küzdelem, amely a negy­ven évvel ezelőtti korszak- váltó győzelemhez vezetett. V. F. Március vége felé járunk, erősen közelítenek azok az ünnepi események, amelyek­kel Hatvan fennállásának 750. és várossá nyilvánítá­sának 40. évfordulójára em­lékezik. A téma kapcsán Angeli József tanácselnököt kerestük meg tájékozódás végett. — Szerencsésen esik össze a két évforduló. Jelesen az a tény, miszerint települé­sünk nevéről 1235-ben már említést tesz egy fönnma­radt egyházi írás, a felsza­badulást követően pedig, pontosan 1945. június 21-én, a kormány hivatalos közlö­nye ország-világ tudtára ad­ta Hatvan várossá minősíté­sét. Tudjuk, az akkori idők­ben, ocsúdva csupán a hosz- szú háború borzalmaiból, sok egyéb gondjuk volt a helyi vezetőknek. A belügy­miniszterhez menesztett kül­döttség, az elsőnként így ki­vívott rang azonban valós igényt tükrözött. Itt már a két világháború között nyüzs- gött az élet, több tekintet­ben megvoltak a városiaso­dás feltételei, amibe aztán az új rend lokálpatriótái be­lekapaszkodhattak — mon­dotta bevezetőként Angeli József. — A múló évek, év­tizedek őket igazolták, hi­szen mára teljesen megvál­tozott arculatunk. A lakos­ság nagy hányada korszerű lakótelepeken él, több gyár letelepedésével javultak a foglalkoztatás feltételei, van nagy vonzáskörzetű kórhá­zunk, kiterjedt úthálózatunk, és az egészséges víz hiányát még az aszályos években sem érzik az itt lakók. Igaz, a kulturálódás lehetőségei ma még erősen korlátozottak, de Az elkövetkező napok, he­tek a fiatalok életében ki­emelt jelentőségűvé válnak. A vonatkozó minisztertaná­csi rendelet értelmében az állampolgárokat a hadköte­les korba lépésük évében katonai nyilvántartásba kell venni. Ez elsősorban az 1967-ben született férfiakat érinti. A Magyar Népköztár­saságban a hadkötelesek ka­tonai nyilvántartását az ál­landó lakóhely szerint il­letékes megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi pa­rancsnokságok végzik. A Heves megye területén állandó lakhellyel rendel­kező hadkötelesek katonai nyilvántartását a Heves Me­gyei Hadkiegészítési és Te­rületvédelmi Parancsnokság látja el. A katonai nyilván­tartással egyidőben sorozá- si feladatok is végrehajtás­ra kerülnek. Ennek célja a hadköteles katonai szolgá­latra való alkalmasságának megállapítása és a fegyver­nemi, szolgálati ághoz tör­ténő előzetes beosztása. A hadkötelesnek a Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancs­nokság névre szóló felhívást küld, és a címzett az eb- ban megjelölt helyen és időpontban köteles megje­lenni. A sorozáson való meg­jelenési kötelezettségnek a hadköteles annak az évnek december 31. napjáig köte­les eleget tenni, amelyben a 23. évét betölti. Ha a had­köteles eddig az időpontig sorozáson bármely okból nem jelent meg. megjelené­si kötelezettsége annak az évnek december 31. napjá­ig terheli, amelyben a 40. évét betölti. jelentős társadalmi segítség­gel létrejött galériánk, meg­építettünk egy tovább fej­leszthető strandot, az okta­tásügy terén pedig három új általános iskola és két kö­zépfokú tanintézet jelez ko­moly gyarapodást. Hadd te­gyem hozzá: szinte minden fejlesztésben ott a közel­múlt és a ma lokálpatriótái­nak szenvedélye, keze mun­kája, s hogy csak egyetlen példát említsek, a Városgaz­dálkodási Vállalat Mező Im­re szocialista brigádjának felhívása nyomán — 40 óra a 40 éves városért! — biz­tosítottak az idei esztendő előrelépésének feltételei is. Ha valami sokszor elgon­dolkoztat, az nem más, mint az itt-ott fellépő vandaliz­mus, amely nincs tekintettel a vívmányainkba fektetett anyagi, erkölcsi áldozattal. Bízzunk benne azért, hogy a jubileumi esztendő sok szép eseménye e tekintetben is hasznosulni fog. Ünnepi nyitány A későbbiek során elmon­dotta a tanácselnök, hogy a kettős évforduló nyitánya a Galéria-Játékszín április 30- án rendezendő ünnepi hang­versenye lesz a Szabó László vezényelte Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar, vala­mint llosfalvy Róbert, Ku- kely Júlia. Hegyes Gabriel­la, Tréfás György énekmű­vészek és Kiss András hege­dűművész közreműködésével. Május elsején látványos fel­vonulás, majd a szabadtéri színpadon rendezendő politi­kai nagygyűlés színhelye lesz Hatvan. A Vörösmarty A személyre szóló felhí­vás mellett a sorozás helye és időpontja „Hirdetmény” útján is közlésre kerül. A hadköteles fiatal a hirdet­mény alapján akkor is kö­teles megjelenni, ha a sze­mélyre szóló felhívást bár­mely okból nem kapta meg. Ha a hadköteles a sorozá­son való megjelenési köte­lezettségét bármely okból teljesíteni nem tudja. * ille­tőleg elmulasztotta, köte­les azt írásban, vagy szó­ban (esetleg hozzátartozó­ja útján) a hadkiegészítési és területvédelmi parancs­nokságnak jelenteni és a tá­volmaradás okát igazolni. Fontos tudnivalók A hadkötelesnek a soro­zásra magukkal kell hoz­niuk a felhívásban szerep­lő, illetve a hirdetmény ál­tal megjelölt okmányokat: — a személyi igazolvá­nyon kívül; — az útlevelet; — a legmagasabb iskolai végzettségét igazoló bizo­nyítványt (iskolalátogatási vagy tanulói viszony igazo­lását); — o gépjárművezetői en­gedélyt; — a személyi, szociális kö­Művelődési Központ népmű­vészeti kirakodóvásárt, ama­tőr művészeti csoportok be­mutatóját szervezi meg a Népkertben,. május 24-től pedig a hagyományos zenei napokat bonyolítja le töb­bek közölt a Benkó Dixie­land részvételével. A város­sá nyilvánítás 40. évforduló­ián, azaz június 21-én. ünne- ni tanácsülésen emlékeznek meg az 1945-ös esztendő fon­tos döntéséről, ezt követően pedig olyáft kiállítás nyílik a Hatvani Galériában, amelynek anyagát az intéz­mény fennállása óta ideke­rült művekből — Barcsay lenő, Borsos Miklós, Né­meth József, Vecsési Sándor. Patay László, Fejér Csaba, Szurcsik János, Kurucz D. István, stb. alkotásai — ál­lítanak össze. Erre a napra esik a Hatvanból elszárma­zott színművészek — Mester János, Gyöngyössy Katalin, Szigeti-Schwetz András, Les- tyán Katalin — együttes fel­lépése is a Galéria-pódiumon. Kapcsolatbővítés Vásárhellyel — Ismeretes, hogy éppen a képzőművészetből kiin­dulva, a közelmúlt években baráti együttműködés ala­kult ki Hatvan és Hódme­zővásárhely között. Ezt a kapcsolatot a jubiláris esz­tendőben tovább szeretnénk erősíteni — mondotta ké­sőbbiekben a tanácselnök. E célból a napokban küldött­ségünk járt a nagy alföldi városban, amelyet fogadott Oláh János, a pártbizottság titkára és Csizmadia Sándor, né dr. tanácselnök is. Az út nem volt eredménytelen. A Szilikátipari Szövetkezet és az Alföldi Porcelángyár a nyár folyamán látványos ki­állításon mutatja be termé­keit a hatvaniaknak, a Met- ripond SE labdarúgói részt vesznek a június 19—20-án rendezendő Hatvan-kupa. tornán, amelyen vendégsze­repei még az Eger SE, vala­mint a Ferencváros a rülményeit tanúsító egyéb okmányokat (saját és ve­le közös háztartásban élők kereseti kimutatásait. az esetleges betegségekről szó­ló kórházi zárójelentést, or­vosi igazolást); — az MHSZ keretén be­lül kiképzésben részesültek az arról szóló ig'azolást. A fiatalok legyenek tájé­kozottak és tudják: — szüleik személyi ada­tait, foglalkozását, jelenlegi munkahelyüket; — testvéreik személyi ada­tait. Készüljenek fel az alábbi kérdések megválaszolására: — továbbtanulási szán­dék esetén melyik felsőokta­tási intézményibe vagy szak­munkásképző iskolába je- letkeztek felvételre; — milyen — az MHSZ keretén belül szervezett — szaktanfolyamokra kíván­nak jelentkezni. A sorozásról általában Heves megye területén a sorozás három helyen ke­rül végrehajtásra az aláb­bi időpontokban: — április 15-től—május 27-ig Éger. Klapka Gy. u. 1. szám (Technika Háza); HKVSC csapatával együtt, a november 23-án nyíló V. or­szágos portré-biennáléra pe­dig minden jelentős vásár helyi festő, szobrász elküldi munkáit. Ugyanekkor Hód­mezővásárhely párt- és ta­nácsi vezetői arról biztosí­tottak bennünket, hogy b barátság elmélyítése végett több kiemelt eseményünkön részt vesznek, illetve képvi seltetik városukat. Zenés színházi nyár Befejezésként arról tájé­koztatott bennünket Angeli József, hogy a Galéria-Já­tékszín augusztus 21. é.x szeptember 3. között rendezi meg a második havani ze­nés színházi nyál öt szabadté­ri előadását, s ennek során láthatják majd a jubileumi eseményre ide sereglők Gre­gor József felléptével a Sze­gedi Nemzeti Színház „Se­villai borbély”-előadását, Debrecenből Erkel Hunyadi Lászlóját, két zenés vígjá­tékkal — Delila, Kaktusz virága— a pesti Józsefváro­si Színház, illetve a szolnoki színház mutatkozik be, s új színként jelenik meg a nyári játékok programjában az Állami Népi Együttes nagy­szabású estje. A Vörösmarty Művelődési Központ ugyan csak. hasznosítja a népkerti színpadot, éspedig a „100 Folk Celsius” együttes gyer­mekműsorával, szeptember­ben hobbibemutatót szervez, az intézmény, november 24- én pedig — az Ady Endre Könyvtárral együttműködve a Világkép című munkásmű­velődési vetélkedő területi döntőjét rendezi meg. Azt is hangsúlyozta a tanácséi nők, hogy mind e program megvalósításával nem szen­zációt hajszol a városvezetés, de reméli, a különböző művé­szeti és sportesemények to­vább növelik a helybéliek alkotókedvét, lakóhelyük iránti szeretetét. — április 15-től—május 23-ig Gyöngyös, Nemecz József tér 5. (Városi Művelődé­si Központ). A hadköteleseket a so­rozás helyére a tanácsokat képviselő személyek kísérik el. Ismételten sorozásra ren­delik azon hadköteleseket, akik korábban egészségi ál­lapotukra vonatkozóan vál­tozást jelentettek be. A sorozáson a hadkötele­sek orvosi vizsgálaton es­nek át. Megállapításra ke­rül egészségi alkalmasságuk, valamint katonai alkalmas­ságuk foka. Ezt követően a sorozó bizottság minden hadkötelessel külön-külön elbeszélget. Ennek kereté­ben tájékozódik a hadköte­les fiatal felkészültségéről (politikai, szakmai, általános katonai ismeretekről). sze­mélyi, családi körülményei­ről, munkájáról, továbbta­nulási terveiről, a katonai szolgálattal kapcsolatos el­képzeléséről (mikor, milyen fegyvernemi alakulathoz szeretne bevonulni stb.). A sorozó bizottság elnöke a hadköteles tudomására hozza a bizottság döntését, majd a szükséges tájékozta­tó után a hadköteles kéz­hez kapja a személyi és katonai igazolványát, továb­bá a korábban leadott más okmányokat és hazautazhat. Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság Moldvay Győző SORKÖTELESEK FIGYELMÉBE Sorozás előtt ■ április 15-től—május 24-ig Eger, Mindszenty Gede­on u. 12. sz. (VI. sz. pártkörzet);

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom