Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 28., csütörtök f. A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely Grigorij Romanovnak. az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vesz az MSZMP XIII. kongresszusán, szerdán Székesfehérvárra látogatott. Elkísérte a küldöttséget vidéki útjára Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A vendégek elsőként a VIDEOTON Elektronikai Vállalatot keresték fel. Kni- zse Gyula, a Fejér megyei pártbizottság titkára, Papp István, a nagyüzem vezér- igazgatója és Horváth Gáspár, a vállalati pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta őket a több, mint 18 ezer embert foglalkoztató gyáróriás munkájáról, eredményeiről. Elmondták, hogy termékeik fele a Szovjetunióban talál vevőre. A szovjet vállalatokkal, intézményekkel kialakított eredményes együttműködés keretében a Videoton számítógéprendszereket, nyomtatókat és lokális hálózati rendszereket fejlesztett ki a Szovjetunió részére. A vendégek és vendéglátóik között kibontakozott élénik beszélgetés során elhangzott, hogy e berendezéseket eredményesen hasznosítják a szovjet gazdaság különböző területein. A rögtönzött eszmecsere után a VIDEOTON vezetői gyárlátogatásra invitálták a szovjet vendégeket. A szállszta Gyula Heves megye küldötteinek körében , (Népújság fotó: Mikó László felvétele) lalat kerül a főszerepbe A vállalati tevékenység dinamizálásától várjuk a jövedelemteremtö képesség további növekedését. Ezzel összefüggésben kell szólni az iparban dolgozók anyagi- erkölcsi » megbecsülésének további javításáról. Az anyagi forrásokat az alapvető célok elérése, a nagyobb dinamika, a jövedelemteremtő képesség növekedése fogja megteremteni, de az erkölcsi megbecsülés javításáért nekünk is sokat kell tennünk. Nagyon sok kiváló szakmunkás, szakember, vezető dolgozik az iparban. Munkájukkal, elkötelezettségükkel, rátermettségükkel ők alapozták meg az ágazat fejlődését. Új termelési és műszaki kultúrákat hoztak létre, új vállalkozásokat vezettek be, egyiknek- másiknak a híre nemcsak itthon, hanem külföldön is közismert — mondta befejezésül Kapolyi László. Ezután Pónya József Tolna megye. Juhász Ildikó Sza- bolcs-Szatmár megye és Gu- rity József Bács-Kiskun megye küldötte szólalt fel. A soros elnök bejelentette: összesen 199-en jelentkeztek felszólalásra. A szerdai tanácskozás végéig a központi előadókkal együtt 58-an kaphattak erre lehetőséget. Javasolta, hogy mindazok, akik jelentkeztek, de nem kaptak szót, felszólalásukat írásban juttassák el a kongresszus jegyzőkönyvéhez. Az elnökség javaslatát a kongresszus küldöttei egyhangúlag elfogadták. Ezzel az MSZMP XIII. kongresszusának harmadik munkanapja — amelyen Fock Jenő, Duschek Lajosné, Takács István és Berend T. Iván elnökölt — véget ért; a küldöttek befejezték a vitát a Központi Bizottság beszámolójáról, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentéséről, valamint az ezekhez kapcsolódó szóbeli kiegészítésekről. A tanácskozás csütörtökön reggel a szerkesztő bizottság jelentésének előterjesztésé-' vei folytatódik. Az SZKP küldöttségének látogatása Székesfehérvárott Székesfehérvárott, a Videotonfására van, szerződése a VI- DEOTON-nak a szovjet partnerrel. A következő felszólaló — Gantner János — arról beszélt, hogy a jövőben tovább akarják javítani termékeik minőségét, s növelik a szállítások ütemességét. Felszólalt a barátsági gyűlésen Grigorij Romanov, az SZKP küldöttségének vezetője. Elöljáróban arról szólt, hogy a Videoton márka jól ismert a Szovjetunióban. A gyár számítógépes rendszerei nagy segítséget jelentenek a szovjet olajtermelés irányításának automatizálásában, a vasúti szerelvények rendezésének gyorsításában, az energia ésszerűbb elosztásában. A szovjet és a magyar vállalatok között kialakult műszaki-tudományos együttműködés mindkét félnek szemléletesen és meggyőzően bizonyítja, hogy a termelési szakosodás és a kooperáció milyen nagy segítséget jelent a gazdasági fejlődés gyorsításához, milyen fontos szerepe van a tudományos-műszaki haladás elősegítésében. A szovjet és a magyar üzemek, tudományos intézetek együttműködésének jó példájaként említette az SZKP Központi Bizottságának titkára a moszkvai és a Debreceni Golyóscsapágygyár, a Volgái Autógyár és a Bakony Művek, a Lvovi Autóbusz- gyár és az Ikarus Gyár között kialakult igen eredményes, jó munkakapcsolatot. Hangsúlyozta: e kapcsolatok még szorosabbra fűzése is hozzájárulhat mindkét országban a termelékenység növekedéséhez, a technikai haladás gyorsításához. A baráti gyűlést követően az SZKP küldöttsége az ősi Székesfehérvár történelmi belvárosának nevezetességeivel ismerkedett. A látogatás végén elhelyezték a kegyelet virágait a csúcsoshegyi szovjet hősi emlékműnél. (MTI) Kapolyi László felszólalása jobbról balra: Avar István. Jancsó Miklós. mítástechnikai gyár korszerű üzemcsarnokában Gan,tner János igazgató kalauzolta őket. Grigorij Romanov és a küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel figyelték a munkát, hiszen a VIDEOTON számítástechnikai termékeinek, berendezéseinek több, mint 70 százalékát a szovjet külkereskedelem vásárolja meg. A gyárlátogatást követően a szovjet küldöttség barátsági gyűlésen vett részt a VIDEOTON oktatási és művelődési központjában. Knizse Gyula köszöntötte a résztvevőket, s méltatta a Fejér megye gazdasági fejlődését is nagyban segítő magyar—szovjet együttműködés eredményeit. Ezt követően Kaplonyi Emil, a televíziógyár „Univerzál 2" szocialista brigádjának vezetője kért szót. A VIDEOTON és a vele kapcsolatban álló szovjet vállalatok között szövődött szoros barátságról szólva emlékeztetett arra, hogy üzemük indulásakor szovjet szakemberek segítségével ismerték meg a korszerű technikát, később pedig a televíziógyártás megkezdéséhez, illetve a színes technika alkalmazásához kaptak nélkülözhetetlen segítséget a testvéri ország üzemeitől, mérnökeitől. Mint a továbbiakban elmondta, 1974 óta csaknem 100 ezer színes televízió szett érkezett a gyárba a Szovjetunióból, s ez mind a hazai színestelevízió- gyár.tás fejlődését, mind pedig a gyártás mennyiségi növelését nagy mértékben elősegítette. A VIDEOTON ugyanakkor csaknem egymillió autórádiót szállított a Zsiguli személygépkocsikhoz, 1982-ben pedig rádió- gyártó-sort terveztek és szállítottak a baráti ország számára. A megrendelők minden bizonnyal elégedettek voltak a székesfehérvári szakemberek murfkájával. mert jelenleg újabb nagy kapacitású gyártósor szállí(Folytatás a 4. oldalról) Kapolyi László, ipari mi,- niszter bevezetőben rámutatott: az elmúlt negyven év során az ipar nagy fejlődési ívet futott be, tizenötszörösére növelte a termelését, ötszörösére bővítette az állóeszközök állományát, kialakultak a szocialista tulajdonviszonyok. A fejlődés néhány máig tartó sajátosságáról szólva hangsúlyozta, hogy a gyárak gyors helyreállítása után alapvetően ex- tenzív iparfejlődési szakasz kezdődött, amely a nehézipar alapjait rakta le. Ehhez a folyamatos hajtóerőt a szocialista integráció, s elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés keretében beszerezhető olcsó nyersanyagforrások jelentették. Az így kialakuló ipari szerkezet azonban nem vitte következetesen tovább a felszabadulás előtti, nemzetközi rangot is elért műszaki kultúrák továbbfejlesztését, a technológiai láncok fejlettsége és műszaki színvonala nem volt azonos. Különösen élezte az ipar- fejlődés ellentmondásait a hetvenes évek elején bekövetkezett világgazdasági korszakváltás. Olyan helyzetbe került az ipar, hogy nem volt tovább halasztható az intenzív szakaszra való átállás. Ez a folyamat azonban nem tudott kellő gyorsasággal kibontakozni, ami a korábbi eredményeket is csökkentette. — Az ipar az 1978-as párthatározat után minden erejét a fizetőképesség megőrzéséhez szükséges külgazdasági egyensúly javítására koncentrálta — emlékeztetett Kapolyf László. — A fejlődést negatívan befolyásoló folyamat volt, hogy az importlehetőségek beszűkülése után elsősorban a technológia- és a gépimport fékeződött le egy olyan időszakban, amikor éppen ellenkező tendenciára lett volna szükség. — Azt valljuk — mondta a miniszter —, hogy a technológia a műszaki fejlődés versenypá'yija, és ezen keresztül a gazdasági élet fő küzdőtere. Az ipar politika szándékait az 1983- as központi bizottsági előterjesztés, illetve az erre született határozat körvonalazta. Rengeteg információhoz, útmutatáshoz jutottunk a gazdaságpolitika közbenső állásfoglalásai alapján, és rendkívül értékes volt az a vita, amely a kongresszus előkészítésének folyamatában, különböző szintű pártértekezleteken zajlott le az iparfejlesztési programok véglegesítésével kapcsolatban. Ezután a miniszter az ipar fejlesztésének fő feladatairól szólt, majd a következőket mondotta: — A gazdaságirányítás továbbfejlesztése során a válMűvészek a tanácskozás szünetében. A képen Ruttkai Éva és Szabó István Grigorij Komanov (középen) ban Sa/fántunlra a kongresszuson Ezekben a napokban a Budapest Kongresszusi Központban több mint 250 magyar újságíró, rádiós és televíziós dolgozik, hogy tájékoztatást adjon az MSZMP XIII. kongresszusának munkájáról. A tanácskozás menetét az érdeklődők sokféleképpen figyelemmel kísérhetik, hiszen nemcsak a napilapok tudósítanak nagy terjedelemben a kongresszusról, a rádió és a televízió is úgy szerkesztette műsorát, hogy a hallgatók, a nézők rövid idő alatt, gyakran a történéssel egyidő- ben tájékozódhassanak az eseményekről. A központi és a megyei napilapok a tanácskozás hetében — a nagy érdeklődés miatt — megnövelt példányszámmal jelennek meg. Az ülésteremben az MTI 11 gyorsírója — 10 percenként váltva egymást, — a tanácskozás minden szavát rögzíti, s naponta mintegy 200 gépelt oldal terjedelmű írásos anyaggal segíti a tudósítók munkáját, az elhangzást követő félháromnegyed órán belül átadva a jegyzőkönyv újabb és újabb részeit. A külföldi újságírók érdeklődése rendkívül nagy: a világ minden tájáról 158 tudósítót akkreditáltak a hírközlő szervek, és 14 televíziós forgatócsoport is érkezett Budapestre. Nagy munkát végeznek a Magyar Televízió dolgozói is, hogy ellássák kép- és hanganyaggal azokat a nagy Tv-társaságokat, amelyek vezető helyen tudósítanak a budapesti tanácskozás eseményeiről.
