Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1985. március 28., csütörtök A falu vonzere/e Miként növő fában az évCsúszda a „zsibogóban Készül (jrzse nénc hábfigurája TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL Párádon: sikerült gyűrűk, korának előrehaladtával úgy szaporodnak az ember emlékei is. Tíz éve múlott már a télen, hogy a Dunántúl egyik határszéli falujában beszélgettem egy parasztemberrel. Elmondta, hogy 1965-ig végig vándorolta az ország szinte valamennyi nagy építkezését Dunaújvárostól Kazincbarcikán át Beremendig, hajtva attól az egyetlen céltól, hogy népes családját fenntarthassa. „ ... aztán hatvanötben kivettem a munkakönyvemet,hazajöttem, mert úgy látfafn, hogy érdemes az itthoni téeszben dolgozni. Estin elvégeztem a hetedik-nyolcadik osztályt, utána még két évet tanultam, és tavaly, ötvenhat éves koromban növényvédő szakmunkás lettem”. Nyugdíjas parasztok Néztem beszélgető társam kezét. Barna színű volt, mint az a homokos öntéstalaj, amin gyermekkora óta dolgozott. Rajta az ötvenhét esztendő kemény munkája miatt kidudorodó erek —, akár a maga-metszette szőlő őszi venyigéi. Mi vihette rá ezt az embert a tanulásra, mi az az erő, ami — túl a férfikor delén — szakmunkást csinált belőle? — kérdeztem magamtól akkoron, nézve a fél évszázad nyűtte két kezet. Bizalom. Ez a fogalom jelent meg ott a gondolataim között. A jövőbe vetett feltétlen bizalom. Azóta, hogy a hatvanas évek ' közepén megerősödött hazánk termelőszövetkezeti mozgalma, beszélhetünk arról, hogy gyökeresen megváltozott parasztságunk életmódja, megváltoztak az ország kenyerét termelő dolgozók munkakörülményei. Nem volt könnyű dolog mind közelebb hozni egymáshoz az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók munkakörülményeit. Ez természetes is, hiszen az esztergagépet hajtó motort ki lehet kapcsolni, a kukoricát és a gyomnövényt egyaránt nyurgító májusi esőt nem, a tehenet megetetni hajnalban kell, míg a gépkocsi tankját csak akkor töltjük, ha már üresedik. Ami még harminc évvel ezelőtt is' elképzelhetetlennek — de legalábbis álomnak — tűnt, napjainkra valóság lett. A mezőgazdaságban dolgozók — mintegy 900 ezren vannak, a magyar munkavállalók 19 százaléka —, havonta rendszeresen ugyanúgy kapnak munkabért, mint akik az iparban keresik kenyerüket. A termelőszövetkezetek tagjai is jogosultak a társadalombiztosításra, sőt, 1982 óta a közös munkában részt vevő családtagok is élvezhetik ezeket az előnyöket. Az utóbbi húsz évben — nem csekély állami erőfeszítéssel — sikerült megoldani a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjjogosultságának szerteágazó ügyét, s a legutóbbi néhány évben már a szakszövetkezeti tagok is jogosultak nyugdíjra. Évente ötvenhatezer téesz-dolgozó vesz részt szervezett üdülésben. Gondoskodás a dolgozókról Az elmúlt évtizedekben sok olyan szociálpolitikai, munkaszervezési intézkedést vezettek be a magyar mezőgazdaságban, ami csak az emberközpontú szocialista társadalomban képzelhető el. A szarvasmarha- és baromfitelepek manapság már öltözővel épülnek, közös gazdaságaink többségében vagy saját konyhával vagy szerződéses szolgáltatás formájában megszervezték az üzemi étkeztetést. A termelőszövetkezetek központi telepein ma már természetes a pormentes út, a park, a vezetékes víz, sok helyen a központi fűtés. Egyre több azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek üzemorvost alkalmaznak, önállóan, vagy másokkal együttműködve művelődési intézményt tartanak fenn. Ma hazánkban a mezőgazdaságban dolgozóknak több. mint a fele szakmunkás, s a szakmunkások fele valódi ipari munkakörülmények között dolgozik, gépműhelyben, kisegítő- vagy melléküzemágban. Nemigen van olyan terrrçèlôszôvetkezet, amelynek szakmunkásképzőben, szakközépiskolában vagy egyetemeken ne lenne néhány társadalmi ösztöndíjasa, akik végezve tanulmányaikat, tudásukkal a közöst gyarapítják majd. Manapság gyakran esik szó a falvak népességmegtartó erejéről, annak növeléséről. Az, hogy az utolsó három évben már a falun élő fiatal házasok is megkaphatják lakásépítéskor a vállalt gyermekek után városon már régen járó 40 ezer forintos OTP-kedvezményt, bizonnyal sokat segít majd eme országos gond megoldásában. Közös gazdaságaink is bevezették —, ahol erre reális lehetőség nyílott —, a kismamáknak a részmunkaidős foglalkoztatást, biztosítva ezzel azt, hogy kiegészíthessék a gyermek- gondozási segélyt. Nem luxus Az elkövetkezendő évek feladata, hogy még többet tegyünk az ipar munkakörülményeinek mezőgazdaságbeli megközelítéséért. Ma még közel 100 ezer mezőgazdasági nyugdíjas havi nyugellátása nem éri el a kétezer forintot, s nem lehetünk megelégedve a termelőszövetkezeti tagok munkában töltött idejének beszámítási rendszerével sem. A múlt évben a volt termelőszövetkezeti tagok havi átlagnyugdíja 2588 forintot tett ki, míg az egykori ipari alkalmazottak havi 3283 forintnyi nyugdíjat kaptak. Éppen az ilyen hátrányok mihamarábbi felszámolását kérte a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége kormányzatunktól a közelmúltban. Van tehát tennivalónk bőven még ezen a téren. Emlékekkel kezdtem ezt az írást, egy másik emlékkel fejezem be. A bőtermő 1981-es esztendei aratás idejét az egyik, kiválóan gazdálkodó alföldi termelő- szövetkezetben töltöttem. Javarészt szemlélődtem, kétkeziekkel beszélgettem, kihasználtam hát az alkalmat, amikor egy ebédnél a faburkolatos, Munkácsy-dí- jas alkotó rézdomborításaival díszített étkezdében leülhettem az elnök mellé. Megkérdeztem: „Nem luxus ez? Ilyen ebédlő a pusztában?” Hamar megkaptam a választ: „Nézze, mi az ország egyik legnagyobb, legjobb termelőszövetkezete vagyunk. Nekünk nem dicséret, ha azt mondják ránk, olyan a munkarend nálunk, mint az iparban. Fogaskereket tud csinálni a számjegy- vezérlésű esztergagép — a kenyérgabona, a fűszerpaprika, az exportra kerülő vöröshagyma megtermelésének még mindig a legjobb, legodaadóbb emberi munka az alapfeltétele. Mi ilyen munkát követelünk dolgozóinktól, természetes tehát, hogy kulturált körülmények között költhessék el az ebédjüket. Higgye el, megérdemlik". Igaza van. megérdemlik. (H. Z.) — Intézményünkben minden feltétel adott a korszerű gyermekneveléshez, az oktatáshoz — mondta Farkas Jánosné. a parádi óvoda Meghatározó a szóló összesen 15 mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdálkodik Gyöngyösön és környékén. Az elmúlt évet értékelő közgyűléseken mindenütt eredményes munkáról adtak számot. Ez a tény azért is jelentős, mert tavaly az időjárás nem kedvezett ugyanakkor pedig a gazdálkodás feltételei is nehezebbé váltak. Négy éve nincs veszteséges szövetkezet ebben a térségben, és vannak olyanok, mint például a nagyrédei Szőlőskert, illetve a gyöngyössolymosi Mátra Tsz, amelyek a mostani tervidőszakban egymásután érdemelték ki a kiváló címet. A termékek értéke a tsz- ekben megközelíti a 2,5 milliárd forintot, és ez több, mint amennyi két évvel korábban, 1983-ban volt. Mivel 13 tsz-iben szőlőtermesztés is folyik, az 1984-es év pedig nem kedvezett ennék a növénynek, a termelési érték összege figyelemre méltó. A több mint 3 ezer hektár közös szőlőterületen átlagban 86 mázsa termést gyűjtöttek be. Ez ugyan kevesebb, mint volt az előző évben, de néhány évvel korábban a legjobb évjáratok sem értek el ilyen mennyiséget. A tsz-ekben a nyereség 300 millió forintra nőtt. Ez ugyan 10 millióval kisebb, mint volt az 1983. évi, de a tervezettet 18 százalékkal haladja meg. A felsorolt adatok érthetővé teszik azt a megállapítást, hogy a zárszámadási rendezvények mindenütt jó légkörben zajlottak le. A vezetőség és a tagság között nőtt a kölcsönös bizalom ami a további eredmények egyik előfeltétele. vezetője, miközben végigkalauzolt bennünket a nemrégen avatott gyönyörű épületben. A tágas, gazdag dekorációval, sok-sok já(Tudósitónktól:) — Keress, kutass, találj! — adták ki a jelszót az egri Finomszerelvénygyár titkárságához tartozó Kun Béla KISZ-alapszervezet tagjai. A Kommunista Ifjúsági Szövetség és a MÉH Tröszt januárban meghirdetett „Versenyezzünk a milliókért” elnevezésű hulladék- gyűjtési akciójához csatlakozva aztán felhívással fordultak a vállalat más területén dolgozó ifjakhoz is, hogy kövessék példájukat és a munkahelyeken fellelhető papírhulladékot gyűjtsék ösz- sze. Gimnáziumot, szakközép- iskolát és szakmunkásképzőt végzetteknek szánták azt a csaknem 140 oldalas tájékoztatót, amely a napokban jelent meg a Heves megyei Tanács V.B. Pályaválasztási és Nevelési Tanácsadójának gondozásában. Az évente hagyományosan könyvesboltokba kerülő, hasonló célú országos kiadványokkal szemben jelentős előnye, hogy nemcsak az egyetemek és főiskolák „kínálatát” tartalmazza, hanem azoknak is továbblépési irányt nyújt, akik ■ nem kívánnak felsőfokú tanulmányokat folytatni. Az első 16 oldal az általános tudnivalók összefoglatékkal felszerelt szobákban, a „zsibogónak” nevezett tornateremben felszabadultan játszanak az apróságok. A kicsik második otthonát —. Az országos méretű megmozdulás a KISZ-ben a kormányzat programjának része. A gyártelepek és a lakókörnyezet takarítása során fellelhető anyagok ösz- szegyűjtése után, az anyag- ellenértéken felül jutalom kifizetésére is mód nyílik. A vállalkozás során kiemelkedő teljesítményt nyújtó legjobb lakóterületi, üzemi, mezőgazdasági KlSZ-szer- vezet egy-egy színes tévét kap jutalmul, míg a további helyezetteket a megyék versenyében külföldi társas- utazással jutalmazzák. lása. A következő fejezetből a felvételi pontszámok szerepéről, a jelentkezés rendjéről értesülhetünk. Ezután a hazai és a magyarok előtt is „nyitva álló” külföldi főiskolák, egyetemek listája következik, majd a politikai képzés formái kerülnek terítékre. Tájékoztatót kapunk az előkészítő tanfolyamok céljáról, rendszeréről, az állami nyelvvizsgák követelményeiről, az érettségi után megszerezhető szakmákról, a szakmunkásképzés formáiról. Külön fejezet foglalkozik a nem iskola- rendszerű tanfolyami képzéssel, a felnőttoktatással, a gép- és gyorsíróiskola köveamely jelenleg a megyében a legszebb — a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat rekordidő — egy év — alatt. építette fel a régi. elavult helyett. A 170 gyermek kényelmét szolgáló létesítmény 12 millió forintba került, amelyhez a parádi vállalatok, üzemek dolgozói, valamint a község lakói félmilliót érő társadalmi munkájukkal járultak hozzá. Az óvodások életéből kaptunk lencsevégre néhány mozzanatot. Szijj Lajos, a Finomszerelvénygyár Kun Béla KISZ- alapszervezetének titkára újságolta: — A kereskedelmi igazgatóság területén működő Martos Flóra KlSZ-alapszer- vezettel közösen a pincéből és más lelőhelyekről eddig összesen már hetven mázsa papírhulladékot adtunk át a MÉH-nek. A június 28-ig tartó akció során azonban még sok olyan helyet felkeresünk. ahol van mit ösz- szegyűjteni! telményeivel, a technikusi végzettség megszerzésének lehetőségeivel, az egészség ügyi szaktanfolyamokkal, és a munkavállalással kapcsolatos teendőkkel. Előnye a könyvecskének, hogy mindvégig megkülönböztetetten foglalkozik a Heves megyei továbbtanulási formákkal és elhelyezkedési lehetőségekkel. Akiben a kötet végigoi va sása után is maradnak kérdőjelek, az utolsó fejezet irodalomjegyzékéből értesülhet arról, milyen kiadványok nyújtanak még részletesebb tájékoztatást. A szerkesztés dr. Pisák György munkáját dicséri. Épp ideje elkezdeni... Álmodj Micimackóról (Fotó: Szántó György) A KISZ FELHÍVÁSA Már 70 mázsa papírt gyűjtöttek a bervai fiatalok Simon Imre Kiadvány-pályaválasztóknak
