Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 28., csütörtök 3. Megyénk küldöttei az ülésteremben (Folytatás a 2. oldalról) előrelépés a szocialista demokrácia fejlesztésében. A választási munka nagy felelősséget ró az arra illetékes párt-, állami és népfront szervekre. A választásig terjedő időszak mind a népfrontaktivistáknak, mind a választópolgároknak betanulási szakasz lesz, hiszen három és félévtizedes megszokással kell szakítani. Minden eddiginél nagyobb és tartalmasabb tájékoztató és propagandamunkára lesz szükség. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése — s ez is kapcsolódik választási munkánkhoz — magában foglalja a tervezési, a szabályozási és az intézményi rendszer korszerűsítését. Ebből következően magával vonja a tanácsok gazdálkodási rendszerének és, településfejlesztési politikájának az átalakítását is. Ezek a változások a helyi önállóság fokozására, az ön- kormányzati szervek tényleges döntési lehetőségeit biztosító anyagi-pénzügyi feltételek kimunkálására is irányulnak. A helyi önállóság kiszélesítését intézményi oldalról az elöljáróság létrehozása, valamint a járások megszüntetése jelzi. Az elöljáróságokban a társközségek is érdekképviselethez és bizonyos önkormányzathoz jutnak, a járások megszüntetésével pedig leépült a helyi önkormányzatok és a helyi tanácsok közötti adminisztratív áttétel. ami az igazgatás egyszerűsítése mellett a helyi önkormányzatok politikai rangját is megemelte. Ez nagymértékben növelte a tanácstagok szerepét és jelentőségét is. E szervezeti változtatásokon túl a tanácsi önállóságot szolgálják a helyi feladatok önfinanszírozásának megteremtésére irányuló törekvések is. A helyi bevételi források szerepének bővülése. valamint a pénzeszközök felhasználását korlátozó központi és ágazati kötöttségek jelentős mérséklése megerősíti a település- fejlesztés önkormányzati jellegét. Kongresszusunk dokumentumai. határozatai megnyithatják a társadalmi egység továbbfejlesztéséhez vezető utat a gazdaságban és a széles értelemben vett településfejlesztésben mind község- és közösségfejlesztésben. E két nagy terület fejlesztési iránya közös az önkormányzati fejlesztéssel. A termelésben arra kell törekedni, hogy az önkormányzat a nyereség növelésével teremtsen közös érdekeltséget az egész kollektíva számára. Ezáltal lehet majd bebizonyítani, hogy demokrácia és rend, demokrácia és hatékonyság nem egymást kizáró, ellenkezőleg, egymást kölcsönösen feltételező fogalmak. A tete- püléspolitikában a tanácsi önkormányzat kifejlesztése a cselekvési tér és a kezdeményezés lehetőségeinek tágítását jelenti. Ne kísérje gyanakvás avagy felzúdulás az állampolgári kezdeményezéseket, egyesület- alapítási törekvéseket, ha azok törvényesek. Nézzük el a kezdeti gyarlóságokat, és kezeljük a bajokat — mondta Pozsgay Imre. Ezután a készülő településpolitikai koncepcióról beszélt, majd a kövétkezőket mondta: Olyan országban. mint nálunk, ahol következetesen érvényesül a párt vezető szerepe, ahol jól kiépített, megbízhatóan működő államigazgatás van, és ahol a törvényhozás és az igazságszolgáltatás garantálni tudja az ország rendjét és az állampolgárok jogait egyaránt. ahol a társadalmi- politikai szervezetek segítik a pártpolitikát az érdekek képviseletével, az érdekkonfliktusok feloldásával, az érdekek egyeztetésével, ott biztos alapokon fejlődik az önkormányzat. Nem hihetjük, hogy a tétlen hatalom a jó hatalom. Az önkormányzat kifejlesztéséhez kell a jól működő állam, amely egyetemes érvényű, az egész társadalomra kiterjedő hatalmat gyakorol, s ezt a nagy. egész országra kiterjedő nemzeti programok megvalósításának irányítására és az önkormányzatok erősítésére használja fel. Ebben a szerepkörben működik az állampolgár, s oszlik meg a társadalmi felelősség közte és az állam között. Ennek a közéletiségnek az alapján lehetne megértetni mindenkivel, hogy a szocializmus nemcsak akkor lehet az emberek szemében vonzó, amikor sikert sikerre halmoz, hanem a nehézségek idején is. Ha az emberekben sikerül felébreszteni a felelősségtudatot azok iránt az értékek iránt, amelyeket az új társadalom már létrehozott, ha sikerül ezeknek az értékeknek a megvédésében valóságos és személyes törekvéseikkel egybevágó feladatot adni számukra, ha sikerül a nemzeti múlt értékeit, a nemzeti jelen és jövő sorskérdéseibe ágyazni, akkor sikerül egy egész országot a nehézségek idején is előrevinni. Ezután Wlassitsch Gyula Győr-Sopron megye, Antaló- czy Albert Komárom megye, Rostás Károly Somogy megye és Szűcs István Baranya megye küldötte kapott szót. Az energia megteremtésé* ben, elosztásában, gazdaságos felhasználásában bőséges tapasztalatot adtak eredményeink de kudarcaink is. Fontos és most időszerű, hogy e tapasztalatok a gazdaság tervezett fejlődését minden tekintetben kielé* gítő végrehajtható cselekvési programmá váljanak. Éppen ezért tartjuk szükségesnek hosszú távú energia- politikánk ilyen értelmű felülvizsgálatát. Fontos, hogy a várható igények, a felhasználás szerkezete legyen jobban összhangban és használja ki széles körűen, gazdaságosan, a hazai adottságokat. Hiszem, a népgazdaság fejlődését nyilvánvalóan nem akadályozhatjuk sem fogyasztáskorlátozással. sem növekvő devizaterhekkel. És miért is idéznénk elő ilyen helyzetet, amikor jelentős a lignitvagyonunk. amelynek kiaknázása, gazdaságos hasznosítása a Heves megyei tapasztalatok alapján jól járható út. Tudjuk, az ipar egészének számos kérdésében fontos és jó döntésekre van szükség, de az ország energiaellátásának biztonságát, gazdaságosságát érintő döntéseket sem volna helyes tovább halogatni. Kedves elvtársak.’ Saját munkánk néhány tapasztalatáról szólva azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a párthatározatok végrehajtásához kevés az egyetértés és a jó szándék, de értelmes munkára, idejében meghozott jó döntések megvalósítására egységben mozgósítható a párt tagsága, de a pártonkívüliek is. Igaz. csak akkor, ha vállaljuk a konfliktusokat, ha nem tétlenkedünk. hanem cselekszünk. A Központi Bizottság beszámolója ezért is fogalmaz úgy, hogy a termelés területén dolgozó pártszervezeteknek a korábbinál bonyolultabb feladatok végrehajtására kell felkészülniük. Én úgy gondolom, hogy ezzel együtt sem emberfe- % letti, amire vállalkozunk, és talán nem is többet, hanem kicsit másként kell dolgoznunk. A gazdasági életből ellopott kifejezéssel élve azt mondom, hogy most már a politikai munkában is az. intenzív szakasznak kell következnie, és h.a más értelemben is, de nekünk is ki kell alakítanunk a hatékonyságnövelő szervezési módszereket, amelyek végső soron a párt politikai, cselekvési egységét erősítik a határozatok végrehajtásában. Két dolgot mindenképpen szükségesnek tartok ehhez. Az egyik, hogy az irányítópártszervezetek készítsék fel jobban a végrehajtásban döntő szerepet játszó alapszervezeteket arra. hogy a szocialista társadalom ■ pi- tése során szükségszerűen keletkező ellentmondások, érdekellentétek között jó politikai érzékkel igazodjanak el, önállóan tudjanak dönteni a helyi kérdésekben, érezzék a felelősségüket, legyenek eszközeik, módszereik nemcsak a határozatok végrehajtásához, hanem a politika alakításához is. Ne tekintsenek istencsapásnak nehézségeket, hanem küzdjenek a jobbért, a rossz jobbra fordításáért. Különösen fontos ez azért is. mert az alapszervezetek élén egyre több a fiatal pártmunkás. akik — szerencsére — már nem szerezhettek „éles” helyzetekben kemény emberi-politikai kiállást, de ami nélkül ma sem lehet dolgozni. A másik nagyon fontos dolog az, hogy erősödjön az irányító és az irányított párt- szervezetek kapcsolata a mindennapi munkában. Ismerjük meg egymás gondjait jobban, vitatkozzunk is ha kell. A jelentések mellett cseréljünk alkotó gondolatokat is. Írjunk kevesebbet és beszélgessünk többet, serkentve a cselekvésre, mindig ott segítve, ahol a legnagyobb szükség van rá. Higgyük el végre, hogy semmi sem pótolhatja a személyes kapcsolatokat. Legyen a mi munkánk emberformáló, közösségalakító, tudást gyarapító érték, az eddiginél bürokráciamente- sebb. munkásmozgalmunk igaz hagyományait átörökítő gyakorlat. Még mielőtt bárki megvádolna azzal, hogy felelőtlen optimizmussal szóltam hozzá, valami ( kivételesen jó helyzetből, hadd mondjam el, hogy nem ismeretlen előttünk egyetlen olyan gond sem. ami itt a három nap alatt elhangzott, de ha azt (Folytatás: a 4. oldalon) Rajki Sándorné felszólalása Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A kongresszus dokumentumai kiemelten foglalkoznak a párt politikai, cselekvési egységével, és úgy fogalmaznak ezzel kapcsolatban, hogy politikai munkánk gyenge pontja a határozatok végrehajtása. Azon túl, hogy ezt a megállapítást — véleményem szerint valamennyi pártszervezetnek el kell fogadnia, elsőrendű feladatunk e kedvezőtlen folyamat megváltoztatása. Munkánk során mi azt igyekeztünk magunkban is tudatosítani, hogy a párt határozatainak végrehajtása a feladat felismerését és a cselekvés vállalását jelenti, amihez mindenkor haladéktalanul hozzá kell fogni azzal a hittel, hogy’ bizonyos mértékig a körülmények is megváltoztathatók és az akadályok is leküzdhetők. Hozzászólásomban először ilyen értelmű tapasztalatainkról szeretnék szólni. A Gagarin Hőerőmű kollektívája az eltelt időszakban is küzdelmes munkával, de teljesítette alapvető feladatát. Évről évre a hazai szénbázison termelt villamos energia 40 százalékát biztosítottuk a leggazdaságosabban. Az erőmű hulladékhőjét ma már növényházakban hasznosítják, a pernyéből Bélapátfalván és az idén üzembe lépő Gázbetongyár- ban állítanak elő fontos termékeket. Előkészítettük és szervezzük az erőmű teljes korszerűsítését jelentő rekonstrukciós programot, amelynek eredményeként a kilencvenes években a jelenleginél korszerűbb, ember- és környezetkímélőbb erőmű fog a a népgazdaság rendelkezésére állni. A politikai munka számára is fontos tapasztalatokat szereztünk, meggyőződésünkké vált, hogy a párt határozatainak végrehajtásához bizonyos mértékben a feltételeket is magunknak kell megteremteni, nem lehet arra várni, hogy a körülmények váljanak kedvezőbbé, és a mindenki által elfogadott, sőt követelt elvek megvalósítása csak külső és belső konfliktusok vállalása árán érhető el. Mert igenis ütközni kellett — még pártszervezetünkön belül is — azért, hogy szüntessük meg a gazdaságtalan termelést, hatékonyabb munkára irányítsuk át a felszabaduló munkaerőt, és mérhető teljesítményekhez rendeljük az anyagi ösztönzést. Az elmúlt években például olyan nagy múltú erőműben kellett a gazdaságtalan termelést beszüntetni, mint a Mátravidéki Hőerőmű, amelynek hosszú éveken keresztül meghatározó szerepe volt a felszabadult Budapest villamosenergia-ellá- tásában is. m Tisztelt kongresszus! Éppen ezek a küzdelmes munkával megteremtett eredmények azok, amelyek köteleznek bennünket arra is, hogy szóvá tegyük azt, ami már nem vállalati belső ügyünk, de ami a vállalati közösség tenni akarásában nemkívánatos politikai és gazdasági hatásokat eredményez, akadályozza a népgazdasági érdekeket is. Nap mint nap tapasztalva a számunkra, de gondolom, mások számára is kedvezőtlen gazdasági folyamatokat, azt kell egyre sürgetőbben felvetnünk, hogy népgazdaságunkban a szervezettebb, termelékenyebb, a hazai erőforrásokat észszerűbben hasznosító tevékenység megvalósítása — ha kell, kikényszerítése — halaszthatatlan feladat. Mi azt mondjuk, és ezt eredményeink * támasztják alá, hogy a hazai lignitbázison lényegesen növelhető lenne a villamosenergiatermelés mennyisége és gazdaságossága is. A XII. kongresszus óta, — amely megfelelően hatá- / rozott a hazai energiaforrások jobb kihasználásában, és ezt most kongresszusunk határozattervezete is erősíti — az energiagazdálkodás jelentősége a népgazdaság egyensúlyi helyzetében tovább növekedett. Kádár János találkozott a pártonkívüliek egy csoportjával .Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a kongresszus délelőtti szünetében találkozott a tanácskozáson részt vevő közéleti személyiségek, a pár- tonkívüli szövetségesek képviselőinek egy csoportjával. A meleg, szívélyes légkörű beszélgetésen ott volt: Aczél György és Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Lakatos Ernő és Tétényi Pál, az MSZMP KB osztályvezetői, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Kádár János a párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a párttagokat és pár- tonkívülieket. a munkásokat és az értelmiségieket. az idősebb és ifjabb nemzedék képviselőit, az elméleti és gyakorlati szakembereket, az irodalmi és művészeti élet kiválóságait. Hangsúlyozta: az MSZMP szövetségi politikája is kifejeződik abban, hogy a párt legfelső fórumára immár hagyományosan meghívják a pár- tonkívüli küzdőtársakat, barátokat, a közös boldogulásban nélkülözhetetlen szövetségeseket. A kongresszuson is .kitűnik. hogy a nyílt politikát folytató MSZMP megbecsüli szövetségeseit, s megosztja örömeit, gondjait velük. Tapasztalhatják, hogy a tanácskozáson a felszólalók felelősen — gyakran kritikával, sőt önkritikával — állnak ki amellett, hogy népünk azon az úton kíván továbbhaladni. amit az előző nemzedékek az utóbbi évtizedekben sikerrel kijelöltek. A Központi Bizottság első titkára köszönetét mondott a szövetségeseknek a szocializmus építésének mindennapjain nyújtott támogatásukért. Ez nagy és nélkülözhetetlen hozzájárulás terveink megvalósításához. A közvetlen hangú találkozón Keresztúry Dezső akadémikus a fényes szelek korszakát felidézve utalt arra, hogy — a magyar pártnak köszönhetően — hatalmas változás ment végbe az országban, az emberek gondolkodásában. A párt következetes politikájának köszönhetően a magyar nép visszanyerte önbizalmát, minden nehézség ellenére, hisz jövőjében és mérhetetlenül büszke elért eredményeire. Az MSZMP XIII. kongresszusán már eddig is kifejezésre jutott, hogy a párt és szövetségesei együttműködésével épülhet, szépülhet tovább az ország, boldogulhat a nép. A találkozón Szentágothai János akadémikus köszönti Kádár Jánost (Népújság telefotó MTI—KS)
