Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1985. március 28., csütörtök Küldötteink a tanácskozás szünetében (Népújság fotó — Mikó László (elvétele) (Folytatás az 1. oldalról) Az üzemekben el kell kez­deni egy tisztességesebb, a mai helyzetnek jobban meg­felelő. a termelésre ható. ösztönzőbb bérrendszer ki­alakítását. Nagy értéke politikai gya­korlatunknak. hogy a SZOT és a kormány együttműkö­dése jelentős eredményeket hozott. A partnerség természeté- sen vitákkal jár. Napjaink­ban ezek a viták — az ér­dekek felszínre kerülésével, ütközésével — felerősödtek. De felelősséggel, oly módon kell megegyezni, hogy az a közös ügy hasznára váljon. A szakszervezetek minden állami és gazdasági vezető­vel. minden szervezettel va­lóságos partnerként akar­nak dolgozni. Nem akarnak valamiféle, csak végső eset­ben igénybe vett konzultáns szerepébe visszavonulni. Az MSZMP politikáját jel­lemezve Gáspár Sándor kie­melte : — Az MSZMP tevékenysé­gét mindig a rugalmasság, a bátor kezdeményezés jelle­mezte. Volt politikai bátor­sága, ereje és hajlékonysága ahhoz, hogy — a tapasztala­tok és fájó tanulságok bir­tokában — újrafogalmazza a párt vezető szerepének érvényesülését, a szövetségi politika alkalmazását, a gazdaságpolitika, a társada­lompolitika elveit és gya­korlatát. A párt soha nem vált rabjává az idejétmúlt elavult nézeteknek és mód­szereknek. Vallotta és vall­ja, hogy a fejlődés érdeké­ben állandóan tenni kell. A semmittevés megbocsátha­tatlan. Visszatekintve az el­múlt 28 évre, megállapít­hatjuk, hogy a helyesen ér­telmezett vezető szerep gyakorlata szüntelenül vál­tozott, követte az igényeket. Nem is lehetett másképpen, hiszen a reális politika kiala­kításához, megvalósításá­hoz ez elengedhetetlen. Az MSZMP állandó megúju­lásra kész alkotó jellegű ve­zető ereje a szocialista épí­tőmunkának, és ilyen szelle­mű kezdeményező gondolko­dásra, magatartásra biztat más szerveket is. A párt vezető szerepének ilyen ér­telmezése és gyakorlása ma is életünk kulcskérdése. A párt vezető szerepének el­vét ezért fenntartjuk és ér­vényesítjük. De nem szabad összekeverni az elvet a gyakorlati módszerekkel. Az el'v sérthetetlen, a módsze­reknek viszont szüntelenül tökéletesedniük kell. Ez vo­natkozik a szakszervezetek pártirányítására is. A párt vezető szerepének érvényesü­lése döntően meghatározza a szakszervezetek tevékeny­ségét is. Ez a szakszervezeti munka eredményességének egyik legfőbb feltétele. Ezért a párt vezető szerepé­nek elvén nem, de a gya­korlatán lehet vitatkozni. A párt vezető szerepének érvényesülése nem azonos a csalhatatlanság hitével, nem azonos a szüntelen helyes­léssel. Ezért az MSZMP úgy tekint a szakszervezetekre is mint saját véleménnyel rendelkező politikaformáló erőire. Mennél pontosabban meg­felelnek sajátos hivatásuk­nak, helyzetüknek és sze­talmas formáját találta meg a népfrontban. A társadalmi viták számá­nak gyarapodása, a párt- és állami szervek döntéselőké­szítő munkájának további demokratizálása jótékony ha­tással van a népfrontra is. Amilyen mértékben a közki­adásokkal való takarékosság megnövelte a helyi kezdemé­nyezés szerepét a település­fejlesztésben, olyan mérték­ben erősödött a népfrontbi­zottságok és a tanácsok együttműködése, s nőtt meg a lakosság aktivitása ezen a területen. Amíg az ötödik ötéves tervben összesen 20 milliárd forint volt a tele­püléseket fejlesztő társadal­mi munka értéke, addig a hatodik ötéves terv első négy esztendejében ez elérte a 40 milliérdct. Ezek a telje­sítmények a nép sikerei, ön- kormányzatra való képessé, gének bizonyítékai. Minden­ki számára nyilvánvaló, hogy a közösségi célokra megmoz­dult emberek nem fogják elherdálni a közösségi szük­ségletek kielégítésére terem­tett javakat. Ezek a helyi közösségi teljesítmények ak­kor születtek, amikor csök­kent a reálbér, alig emelke­dett a reáljövedelem, csök­kent a községeknek, váro­soknak juttatott költségve­tési támogatás reálértéke — hangsúlyozta Pozsgay Imre, majd így folytatta: Mozgalmunk szempontjá­ból különleges jelentősége van az egyházakkal kialakult együttműködésnek. Politika­ilag jó feltételt biztosított ehhez az állam és az egyházak viszonyának konstruktív alapokra helyezése, hosszú távra mutató elrendezése. A vallásos hívők nemcsak tu­domásul vették a szocializ­must, hanem dolgos, tevé­keny építői lettek. Az egyhá­zak híveikkel és hazájukkal, tartottak ebben az ügyben, s így a velük való együtt­működés a béke védelmé­ben vállalt feladatoktól a közélet szélesebb területei­re is kiterjed. Jó együttműködés alakult ki a Hazafias Népfrontban a nemzetiségi szövetségekkel. Egyetértek azokkal a gon­dolatokkal. amelyeket a Központi Bizottság beszámo­lója tartalmaz mind a ha­zánkban élő nemzetiségek, mind a határainkon túl éle magyarságot illetően. To­vábblépésünk nélkülözhe­tetlen nemzetközi feltétele, hogy a szocialista országok közösségében itt, Közép-Ke- let-Evhópában együtt boldo­guljanak a népek, megsza­badulva előítéletektől, rossz közérzettől és későn jött, de annál kihívóbb nacionaliz­musoktól, elfeledve a rossz szomszédság átkát, megtanul­va becsülni egymást és be­csülni a családi körbe tarto­zó kisebbségek. nemzetiségek létjogát, közösségteremtő szándékát. Civilizált állam rangját a XX. századiban csak az az ország igényelheti, amelyik megtanulta és alkalmazza a lenini elvet, hogy a több­ségi nemzetnek kell előzé­kenységet tanúsítania a ki­sebbségi nemzettel szemben: amely megtanulta, hogy a kisebbségek nem gátjai, ha­nem előmozdítói lehetnek a többségi nemzet államalko­tói. társadalomfejlesztési szerepének. Amit mi, ma­gyarok erről mondunk, an­nak megvan a hitele a né­pek szemében, mert min­denki tudja, hegy orszá­gunkat micsoda nemzeti tragédiák, sorscsapások ér­ték a XX. században. E tra­gédiák ellenére, azokból okulva Magyarország a jó­szomszédságot. a történelmi­leg egymásra utalt testvér­népek közösségének erősíté­sét és nem a történelemha­misítással szentesített ön­igazolást, régmúlt, vélt vagy valódi sérelmek felhánytor- gatását tartja a járható út­nak. A hazánkban élő nemzeti­ségeket és a határainkon túl élő magyarokat népeinket összekötő hídnak tekintjük. A Hazafias Népfront az al­kotmány szellemében, a hu­manista politika jegyében így gondolkodik erről. s ebben kifejeződik népünk nagy többségének gondolko­dásmódja is. A felszólaló ezután a tár­sadalomban jelentkező egyes konfliktusok feloldá­sáról, lehetőségeiről, szük­ségességéről beszélt, hang­súlyozva: — Az utóbbi negyedszá­zad sikeres politikájának egyik legfontosabb tanulsá­ga, hogy a párt a társada­lomban keletkező feszültsé­geket képes volt idejében feloldani. E konfliktusfelol­dó képesség összefüggött a hatalomgyakorlás módjá­ban bekövetkezett változás­sal, azzal hogy a párt ér­dekegyeztető. konfliktusfel­oldó politikájában támasz­kodott társadalmi, gazdasá­gi és politikai intézménye­ink érdekkifejező, érdekkép­viseleti tevékenységére. Pártunk e konfliktusfelol­dó. nézetegyeztető politiká­ja határozta meg a nép­frontmunka tartalmát is. amelv éppen ezáltal alap­vetően eltért attól a leegy­szerűsített szereptől, ame­lyet társadalmi szervezete­ink a szocialista építés kez­deti időszakában töltöttek be. A cselekvési tér tágítá­sa, a politikai intézmény- rendszer hatékonyságának növelése, az erkölcsi viszo­nyok javítása, a szilárd ér­tékekre épülő követelmények érvényesülése áttételesen bár. de végső soron a gaz­dálkodás feltételeit is ja­víthatja. Gazdaság és poli­tika kapcsolatában a fele­lősség terhe nemcsak az ál­lami szervek vállán nyug­szik, hanem a társadalmi, politikai szervezetekén is. A felszólaló szólt a nép­frontnak a fogyasztói érdek- védelem területén végzett munkájáról, majd a válasz­tási törvényről, s a válasz­tások előkészítésével kap­csolatos feladatokról. Az új választási törvény legalapvetőbb új rendelke­zése — mondotta — az or­szággyűlési képviselők és ta­nácstagok többes jelölésének általánossá tétele. Ez már önmagában is nagy mérték­ben növeli a választások po­litikai jelentőségét, fokozhat­ja a választópolgárok akti­vitását. Az új törvény nagy (Folytatás a 3. oldalon) Pozsgay Imre felszólalása Pillanatkép a kongresszusról repüknek, annál nyilvánva­lóbb, hogy olyasmivel tudnak hozzájárulni a szocializmust építő társadalom erőfeszíté­seihez, ami nemcsak eltér mások tevékenységétől, ha­nem — amit a követelmé­nyeknek megfelelő módon — senki más nem tehet meg. A szakszervezetek most vi­lágszerte nehéz helyzetben vannak. A kongresszusi do­kumentumokban ajánlott program gazdaságpolitikánk folytatására szólít fel. Ez helyes, reális program. Cé­lunk. hogy a lehetséges mér­tékig növeljük a gazdasági fejlődés ütemét. Tovább kell enyhíteni a tőkés adóssága­inkból származó terheket. Meg kell állítani a reálbérek csökkenését, hatékonyabbá kell tenni — a jövő érdeké­ben — a termelői beruhá­zást. Az emelkedő termelésnek növekvő fogyasztással és reáljövedelemmel, nagyobb jövedelmi biztonsággal kell járnia. Törekedni kell arra. hogy a fogyasztói árnöveke­dés üteme a jövőben a ko­rábbinál alacsonyabb legyen. Ha a gazdasági növekedés üteme gyorsul, növelni le­het a felépített lakások, fő­leg az államiak számát. Fon­tos. hogy a lakásokat való­ban azok kapják, akik a leg­inkább rászorulnak. A kongresszus és a hazánk felszabadulásának negyve­nedik évfordulója tiszteleté­re indított munkaversenyre alapozva, nagy tömegeket megmozgatva minden mun­kahelyen tovább lehet lépni. A dolgozók, a szocialista brigádok őszinte tenni aka­rását köszönettel fogadjuk. A munka- és versenymoz­galmak alapvető feladata változatlanul az, hogy húzó­erői legyenek a szocialista építőmunkának, a szocialista emberformálásnak. Célunk változatlanul, hogy szebbé, jobbá, gazdagabbá. emberibbé tegyük életünket. A dolgozók készek ennek a megvalósítására. Támogat­nak minden olyan törekvést, amely az eddigi eredmények megszilárdítására, az ország gondjainak mérséklésére, a szocialista fejlődés elősegí­tésére irányul. Jóleső érzéssel és meggyő­ződéssel helyeseljük a be­számolót, a . határozati ja­vaslatot, mert a jó politika, a szocialista építőmunka folytatását, gondjaink enyhí­tését látjuk bennük. Em­bert próbáló, szép feladatok ezek. Ezután Boldog Jánosné Bács-Kiskun megye. Zamó- czi József Budapest. Kovács János Békés megye. Tóth Imre vezérőrnagy a BM Határőrség, Bálint László Csongrád megye és Takács Hilda, Zala megye küldötte kapott szót. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, a Bács-Kis- kun megyei küldöttcsoport tagja kiemelte: a felszaba­dulás 40. évfordulójának és a párt XIII. kongresszusá­nak légkörében él ezekben a napokban az ország. Az évforduló eseményei és a kongresszus előkészületei egyaránt azt mutatják, hogy népünk jól emlékszik fel- szabadulásának és új élete kezdetének történelmi ese­ményeire, az azóta megtett út eredményeire, buktatóira, tanulságaira. A Hazafias Népfront olyan kiterjedt, az egész népet ma­gába foglaló politikai moz­galom, amely közéleti kere­tet ad a párttagok és pár- tonkívüliek, hivők és nem hívők együttműködésének. A közmegegyezés szellemé­ben a népfrontban egyesül­tek az ország társadalmi, po­litikai szervezetei, amelyek a közösségi érdek jegyében képviselik a különböző osz­tályokat, rétegeket, előmoz­dítva ezzel a szövetségi po­litika érvényesítését, a szo­cialista nemzeti egység meg­erősítését. Teljes mértékben egyet­értek azzal, amit erről Ká­dár elvtárs itt hétfőn mon­dott. Szavai újabb tettekre késztetik, lelkesítik mozgal­munk aktivistáit, munkásait. Ügy érzem, bennünk, kom­munistákban még mindig nem tudatosult eléggé, hogy pártunk kezdeményezője, s mindmáig, de a jövőben is irányító tagszervezete en­nek a mozgalomnak. A párt politikájával és szerveze­tével együtt benne van a népfrontban, és nemcsak a különböző népfrontintéz­ményekben dolgozó pártta­gok képviselete által. A párt ennek, az egész népet átfogó mozgalomnak fő ereje, irányítója és min­den fontos vállalkozás része­se. Amikor a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, az 1957- es országos pártértekezlet alapján kezdeményezte a népfront újjászervezését, abból a mindmáig érvényes elvből indult ki. hogy a szocializmus a marxista— leninista párt irányításával az egész nép számára, az egész nép részvételével épül. Ez az elhatározás is része volt a vállalt és mindmáig követett, továbbra is köve­tendő lenini irányvonalnak, s bizonyságul ehhez hadd idézzem itt Lenin egyik 1921-ben elmondott gondo­latát, amely így hangzik: „A munkások, a parasztok, az értelmiségiek tömegé­ben szép számmal akadnak tehetséges, becsületes pár- tonkívüliek, akiket a gaz­dasági építés fontosabb posztjaira kell állítani, oly módon, hogy a szükséges el­lenőrzést és irányítást a kommunisták végezzék. Másrészt viszont szükség van arra is, hogy a párton- kívüliek ellenőrizzék a kommunistákat. Ebből a célból olyan pártonkívüli munkások és parasztok cso­portjait, akiknek becsületes­sége kiállta a próbát, be kell vonni a munkás-paraszt felügyeletbe, és minden hi­vatali állástól függetlenül, formaságok nélkül be kell vonni őket a munka ellen­őrzésébe és megítélésébe.” A legújabb kori magyar történelem a kommunisták és a pártonkíviüliek együtt, működésének sajátos, tar­Tizenhat nyelvű Magyarország nyelven tud. Meggyőzödé ­Hétfő délelőtt óta tizenhat nyelven szól a világhoz Ma­gyarország: az MSZMP XIII. kongresszusát ennyiféle nyelven sugározza a tol­mácsgárda. Tizenhárom fülkében cserél nyelvet a gondolat. A beszédeket ezekben a tolmácsfülkékben ültetik át a magyarul nem értő, de Magyarország iránt érdeklődő százmilliók nyel­vére. Méghozzá azonnal, hi­szen mind a tizenhárom nyelven szinkron tolmácsok fordítanak. Az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának részéről Magyar Lászlóné irányítja a csapa­tot: — Valamennyien magyar állampolgárok, — mondja. — Nincs közöttük úgyneve­zett nyelvzseni, aki tucatnyi sünk ugyanis. hogy a negye­dik, ötödik nyelvet általá­ban már nem lehet tökéle­tesen megtanulni. A legtöbb munkatársunk egy-három nyelven tolmácsol, de azon szinkron gyorsasággal és egymást váltva. — Végül is tizenhárom vagy tizenhat nyelven szól o világhoz a magyar párt- kongresszus? — Tizenhaton! A magya­ron kívül tizenhárom nyelven: oroszul, németül, angolul, franciául, spanyo­lul, bolgárul, csehül, lengye­lül, románul, vietnamiul, szerb-horvátul, továbbá por­tugálul és olaszul továbbít­juk a kongresszus szövegét. Ezenkívül két kisegítőt kap­tunk két követségtől, így koreaira és Kambodzsa khmer nyelvére is lefordít­ják. Ez összesen tizenhat nyelv. — A világ milyen tájaira jut így el a tájékoztatás Magyarországról? — Európában a legtávo­labbi ország Portugália, az Újvilágban Kuba. Afrikában Madagaszkár, Mozambique. Angola, Ázsiában Kdrea, Vi­etnam. A 13 fülke és a két kisegí­tő tolmács mellett fordító­iroda működik Pataki Ist­ván vezetésével. Az ő fel­adatuk az írásbeli fordítás. Az alapelv: gyorsaság és pontosság, vagyis a modern bekapcsolódás a világ politi­kai áramkörébe? Földessy Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom